Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-03-21 / 23. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 m&rcius 21, egy nagy némzeli egységbe kell tömörülni és nem lehet külön utakön jáfíhfi, meA a küftön utakon járás ma bűn á nem zét ellen. Események és ideálok nélkül egy nemzet sem életképes, mert eszmé nyekre és ideálokra ngyanngy sitik* lége van as egén nemzetnek, a nem set minden egyes fiának, mint a ssaharai vándornak as Uditő oázisra. H» * nemzet most meg tudja éresni as idők szavát, mikor egéss Európa alatt dübörög a föld és önmagára talál ebben a minden pártpolitikán feltilálló, mindent áthidaló nemieti érzésben, mely Németországtól Tőrök orskágig a nemzeti egység nevében Araija a fajok életét: nfefn lehet két­séges as, hogy el fog követkesni a szebb, boldogabb magyar élet, a magyar feltámadás I A nagyhatása besiéd után dr Gáspár Sándor mondott tetszéssajtól sokszor közbeszakitott, mélyen szántó és osztatlan sikerű beszédet, majd Báthory Dániel ref. lelkész kegye­letei szavakkal emlékezett meg a Kör nemrég elhunyt elnökéről, Rátkay Lászlóról, végtil Plichta Béla r. k. káplán Sipos Ernőnek, a Kör elnö­kének mondott köszönetét a szép ÜÜÜÜ^ttö'g megrendezésében kifejtett munkásságáért. Dúzü tisita német ajkú lakosságú kisköz­ség március 15-ét oly lelkesedés­ed és meghatóan Ünnepelte, hogy valóban követendő például szolgálhat vármegyénk bármely községének.— Szentmisével kezdődött a nap, melyen & hívek magyar egyházi énekeket énekeltek. Mise után az egész köz­ség a hősök osklúpá elé vonult, hói ás iskolásgyermekek hasafias daló« kát énekeltek, majd Nflbel Jánosné tanítónő magaB Szárnyalása beszéd bén méltatta e nagy nap jelentősé­géi. Est követően á Nemieti Egység Párt dúsai szervezetének dalárdája adott elő négyszólamú karénekeket, majd ák Ünnepélyé dalárda Hiszek- egyévél ért Véget. Faddon á Kereskedők és Iparosok Olvasó Egyletó március tizenötödikével égy- bekapcaolva Ünnepelte fennállásának negyvenéves évfordulóját. Az Ünne­pélyen Marosy György elnöki meg­nyitója után BenkÓ Pál róm. kát. lelkész hatásos beszédben méltatta úgy az 1848. évi március tizenötö­dik! eseményeket, mini az egyletnek társadalmi és kulturális téren negy­ven éven keresztül való értékes sáe- repét. Nagyhatású beszédet mondott még Lehőcz József is. Felsőnyéken délután 4 órakor áldozott a közön­ség 1848 március tizenötödike emlé­kének. A nagy nap jelentőségét dr Dencz Ákos, a kerület országgyűlési képviselője méltatta. Kisvejkén a Nemzeti Egység jegyében ünne­pelte meg az egész község március tizenötödikét olyan fénnyel, amely sokáig emlékezetes lesz. — Beggel hazafias ünnepély volt az iskolában, aWÄ Reisner István igftl£at&tanft& a 86 év előtti SUgyafoittbág küzdel­meiről, vívmányéiról tartott előadást, mig a gyermekók Mayer Jutia ta­nítónő betanításával veWeket mond­tak és énekeket adtak elő. A szür­kület beálltával került sor a haza­fias estélyre, melynek Ünnep az ünnepben volt a cime. Résztvettek benne a Róm. Kát. Olvasókör, a Nemieti Egység Sservezete, a tűz­oltók és Levente Egyesület. Az es­tély rendelésében Reisner István igaz­gatónak és Davecseri Józsefnek volt érdeme. Sierepeltek a Bauer nép- zenekar tagjai és több igen ügyes szavaló. Az ünnepi beszédet Reisner igazgató mondotta. Az ünnepélyt Irredenta Nótaest követte. Nagymányok. A bányatársulati iskola az ott folyó kulturmunkához szépen simuló hazafias ünnepélyt rendezett. Pápay Ágoston tanító volt aZ Ünnepély szó­noka, aki szabad előadásával öntött lelkesedést a magyar szivekbe. Ugyátt- csak ő rendezte az alsóosztályosok színdarabját. Denke Antal igazgató énekkara több dallal emelte az ün­nepélyt. Magyar táncai, amit az ele- misták táncoltak, gyönyörűek voltak és lélekemelő a nagyobbak szín­darabja is. Pálfán a katolikus népiskola tartott szép ün­nepélyt. A szentmise után az iskolá­ban egybegyült közönség előtt folyt le a hazafias aktus, melyen az ün­nepi beszédet Horváth Lajos plébá­nos mondotta. Szavalatok és a két- szólamu gyermekkar énekei tették hangulatossá a szép műsort amely­nek összeállítása és betanítása Sza­mosi Férenc és Tóth Gyulk tanítók érdeme. Pincehelyén istentisztelettel kezdődött a szabad­ság hajnalhasadásának évfordulója. Délelőtt 11 órakór Volt a lakosság impozáns számban váló részvételével az Ünnepély, melynek á sáónoká dr Dénes Ákos, a kerület országgyűlési képviselője volt. Sárszentlőrinc. A Nemieti Egység Pártjának sár- Bientlőrinci szervezete gazdag mű- soroB délutánnal ünnepelte a március 15 ét. Az ünnepély közönsége a 300 főt meghaladta. Az ünnepi beszédet dr Kovács Béla tartotta. Az ünne­pélyt igen népes közvacsora zárta be, melyen a miniszterelnökre több fel- köszöntőt mondottak. Simontornyán méltó módon ünnepelték meg a már­cius 15-ét. Délelőtt á felekezetek templomaiban istentiszteletek voltak, az iskolában ünnepélyek. Délután a bőrgyári kulturházban impozáns ün­nepség volt, a dísztermet zsúfoltsá­gig töltötte meg az ünneplő közön­ség, amely gyönyörködött a szebb nél-szebb hazafias műsorszámokban. Nagyon szépen szerepeit a kultur­■ házi nivós zenekar, mely a legké- • nyesebb igényeket is kretégiti, Kttidy | Endre ^őfttimkU méltatta a nap jefóntőségöh majd Gergely István és Keresztes Rózsi kiváló szavalatai tet­ték még niVósabbá az ünnepeket.— Esté a Kaszinóban volt vacsora, melyen igen sokan vettek részt. Ott is megjelent dr Pesthy Pál ny. igaz- ságügyminiazter, a kerület képvise­lője is, kit melegen üdvözölt Pillich Ferenc a Kaszinó elnöke. Dr Pesthy Pál hosszabb beszédben válaszolt az üdvözlésre, majd gyönyörű és lebi­lincselő beszédben méltatta a törté­nelmi nevezetességű évfordulót, amely­nek nagy hatása van a mai politikai helyzetre és viszonyokra is. A kö­zönség lelkesen ünnepelte dr Pesthy Pált. Szedreseit a róm. kát. elemi iskola március 15-én délelőtt 9 órái kezdettel haza­fias ünnepélyt és ugyanaznap este 6 órakor a Polgár és Iparos Olvasó­körben szinielőadást rendezett. Színre került: „Sárga violák0 cimű színjá­ték 4 felvonásban a szabadságharc idejéből. Gárády Viktor ifjúsági re­génye nyomán színre alkalmazta: Garády Magda. A fényesen sikerült szinielőadásért a rendezőket és sze­replőket lelkesen ünnepelte a nagy­számú közönség. Szekszárdott A belvárosi és alsővárosi r. kát. elemi Oskolák tanúiéi Malonyay Elemér igafcgató rendezésében tartot­ták igen hatásos műsoros Ünnepélyt, amelyéh egynáást követték a szebbnél szebb szavalatok, énékek és jelenetéi. Az ünnepélyen, amelyen Kiss Lafos apátplebános felsőházi tággal az élén ott volt a város katolikus vezető tár­sadalma is, á gyermekek igen elis­merésre méltó módon szerepeltek. A szavalatok és jelenetek rendezése az illető osztálytanítók, mig az ének­számok betanítása Raffay Sándor érdeme. Az Iparos Székház vendéglőse e hó 17-én este halvacsorát rendezett, amelyre meghívták dr örffy Imre és dr Klein Antal országgyűlési kép­viselőket is, akik azonban egyéb el­foglaltságuk miatt kimentették ma­gukat. Vacsora előtt az Iparos Otthon műkedvelői és a Szekszárdi Daloskör szerepeltek. Különösen Földessy Vil­mos, Dóra Kata, Hevesi Eta, Törő József, Wild László, Zámbó Margit és Mihályffy Lajos értek el szép hatást. Vacsora közben Rotkay Árpád, Törő József, dr Dalin Jenő, Taksonyi János Heimann és Szabó Gyula be­széltek. Váralján Wagner Adátn leventeoktató tartott hazafias, tüieB szónoklatot a német iskola udvarán összegyűlt magyar- és németajkú leventéknek, akik a be­széd hatása alatt zászló alatt vonul­tak be a váraljai református teinp- lomba. Ott Jánosi György lelkész az istentisztelet keretében tartott ünne­pélyén rámutatva a németajkú levénté által tartott zászlóra, a többek közt ezeket mondotta: A magyar nemzet a zászló alatt mindenkor égy volt és magyar Vólt. És én tudom azt, hogy ennék a fiatal embernek a szive büszkén azt do­bogja a zászló alatt: „Magyar va­gyok, olyan magyar és olyan hazafi, mint áz a lelkipásztor, aki most hoz­zám szól. Nincs más hazám, nincs más édesanyám, mint ez a föld, amelyen apáink vére együtt annyi­szor folyt . .* Mély meghatottsággal hallgatta az érzésben összeforrt magyar és német nyelvű közönség a szentbeszédet és a hazafias ünnepély egyéb részeit, amelyekben nagy sikere volt Ger­gely Zoltán tanító uj énekkarának. Este óriási érdeklődés mellett adták elő Jánosi Györgynek a „Mesevilág“ cimü színdarabját. SZÍNHÁZ Egy év után ismét kinyílt a szek­szárdi színház kapuja. A múltból már ismert Deák Lőrinc igazgató társulatával ellátogatott városunkba, hogy a mai nehéz időkben pár kel­lemes, gondtalan estét szerezzen á színházat kedvelő, a színművészet iránt érdeklődő és azt értékelni is tudó közönségnek. Midőn örömmel kösiöntjttk a színművészet vidéki harcosait városunkban, arra kérjük a város t. közönségét, fogadják a társulatot szeretettel és megértéssel, támogassák megjelenésükkel s ne támasszanak mindig nagy idényeket az úgyis erejükön felüli munkát végz4 színészekké) szemben. * A társulat 17-én, szombaton a „Fehérvári huszáros“ cimü operett- újdonsággal mutatkozott be. Telt ház előtt gördült fel á függöny s mi a nézőtéren örömmel ismertünk fél a szereplőkben egy-két régi, kedves ismerőst. Tapsorkán zúgott fel Paxy Teri, Huszthy Róbert, Szabó Ernő belépésekor. A régi kedvencekét min­denki megismerte. Mi azonban rajtuk kívül még egy ismerőst is találtunk, aki ugyan két évvel ezelőtt még csak pár szavas kis szerepekben volt látható, most azonban bájos hangjá­val, hitinirozott játékával egyik ve- zetőszerepet alakította. Ez az isme­rős Mészáros Ági volt. — A darab igen jó rendezésben és mondhatni, kifogástalan előadásban került elénk. Az előbb említetteken kívül jók vol­tak még: Táncos Mimi és Torma Guszti a nők közül, az őrmester sze­repét alakitó Kőműves Sándor, to­vábbá Horváth Gerő és Szabó László a férfiak közül. Hétfőn komoly darab, Indig Ottó 3 felvonásos színmüve, „Ember k hid alatt“ került bemutatásra. A házon első belépésre meglátszott, hogy ér­tékes darab megy, mert á székek üresek voltak. Szomorú tünet, hogy a szekszárdi közönség fél k tartal­masabb darabtól. Pedig sokát veszí­tettek, akik a mai kor jplíemrajzát nem láthatták a társulat finom, mű­vészi játékával. Deák Lőrinc András szerepét oly finoman, ánnyi érzéssel és művészettel játszotta meg, hogy minden elismerés megilleti. A női szerepekben Táncos Mimi és Torma Guszti jeleskedtek, Mikes Béla élet­hűen alakította az orvosprofesszor és Kőműves Sándór a csavargó szerepét. Mind méltán kiérdemelték már az egyes jelenetek után felhangzó tapsot. Kedden „Kék lámpás“ operett, szerdán „Egy cBÓk és más semmi“

Next

/
Thumbnails
Contents