Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-17 / 22. szám
rOLNAMEGYEI UJSA« 1334} március 17. f » ciÄÄ*-« i ASPIRIN ■ Ä SSSffáSaáJ ös*asii |®a£e*| Jl Mw’ , m'íJ i" Gyógyszertárban kapható. kevésbé érdekelt és érdektelen rétegekre. Ssembeállitják a kisbirtokost a nagybirtokossal, a nioosetlent, a napszámost a birtokosokkal. És ebben a manőverben még ismert nevtl köz- életi férfiak is résit vesinek. Talán anélkül, hogy tndnák, anélktll, hogy elgondolásuk közreadásának hatását elére számításba vennék. Kétségtelen, hogy a busa árának javítása nem egyes kiváltságos osztályok érdeke, hanem egyetemes nemzeti, nagy közérdek. A gazdaérdekek hivatott képviselőinek a mezőgazdaság önvédelmében való busgólkodása nemcsak a búzatermelők helyzetén kíván segíteni, hanem a busa árának igazságos emelésével a már-már pangásnak indult közgazdasági életet is meg akarja indítani. A cikkező budapesti tudósok, úgy* látszik, nem tudnak felemelkedni a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara munkás-osztályának álláspontjáig, amely a földmivelő munkás sorsának jobbrafordulását a birtokosok sorsának javulásában tartja megvaló- sithatónak, a nagyobb bevétel folytán lehetséges több munkaalkalom nyújt- hatása által. íme, ezeknek az egyszerű embereknek terméssetadta bölcs belátása mennyire megvilágíthatná azokat a sötét koponyákat, amelyek csak a pillanatnyi helyzet nézőpontjából vezetik le egész gazdasági okoskodásukat 1 Ha a szegény földmivelő munkás tudja, hogy csak akkor számíthat nagyobb jövedelemre, ha annak, akinél munkát kereB, helyreáll a fizetési- képeBBége, akkor azoknak is tudniok kell, akik az őstermelő osztályok érdekkörein kívül állanak, hogy fizetésképtelen földmivelő társadalom mellett nem indulhat meg az ipari termelés. Veszteséges mezőgazdaság •a iparban munkanélküliséget idéz «lő, ennek következtében hovatovább bizonytalanná válik a fizetések, a nyugdijak helyzete stb. Végül tudnia kell mindenkinek, hogy az őstermelésből befolyó jövedelmek szépítik a városokat, esek teszik lehetővé a városiak jólétének fokozását, mert a föld jövedelméből befolyó pénz nem marad a falvakban, tanyákon, pusztákon, hanem a városba vándorol, hogy ezekben gépeket hajtson, kézműveseket foglalkoztasson, a mezőgazdaságban szükséges esakösök elő állítása, a földmivelők ruházati és élvezeti cikkeinek elkészítése céljából. F 0 G K O M E NT E S ALIG 8 HÓNAP ALATT EZT IGA20LJA FOGORVOS Fogkőmentes mindenkorról Nincsen főbbé kitéve a veszélynek, hogy fogkő miatt meg- romlanak, esetleg kihullanak a fogai. Kalodont-tal való rendszeres ápolás megvédi a fogakat a fogkő ellen. Naponta néhány perces Kalodont-fogápolás — egy életen keresztül egészséges fogak. fogtál ellen A mostani gabona- és kenyérárak rögzítése vagy még lejebb esése állandósítaná, sőt súlyosbítaná a városokban és más ipartelepeken a munka- hiányt és teljesen vásárlóképtelenné válnék különösen az a fogyasztó tömeg, amely főleg a kisgazdák kerti és állati termékeit vásárolja. Csak valamelyest akartunk itt rávilágítani arra, hogy mi minden függ a búza árának kedvező alakulásától. Miért akarják tehát egyesek a búza áremelését csak bizonyos gazdasági rétegek érdekéül feltüntetni akkor, mikor ez az egész gazdasági élet, az egész nemzet fellendülését szolgálja. Március tizenötödike. Minden magyar lelkét megmozgató büszke ünnepe nemzetünknek március idusa és ezen a napon ebben a csonka országban kicsiny és nagy, fiatal és öreg egyaránt szent áhítattal kéri az Ég Urának áldását azoknak a magyaroknak az emlékére, akiknek izzó lelkesedése váltotta valóra a szabadság, egyenlőség, testvériség szent eszméit hazánkban is. Régi fényében tündöklik ma is 1848 március 15-ének a dicsősége és az akkor történtekre való emlékezés ad reményt arra, hogy széttörhetjük Trianon bilincseit. Vármegyénk székhelyén és minden községében istentiszteletek vezették be az ünnepségeket, amelyeket részben a nagy- közönség, részben az iskolák, vagy testületek tartottak. Szekszárdon az összes templomokban tartott istentiszteletek után 10 órakor kezdődött a város ünnepe, melyen jelen voltak a hatóságok, a testületek, az isko Iák, a leventék és igen sokan a nagyközönség köréből. A leventezenekar Hiszekegye után a Szekszárdi Daloskör Petz Hubert vezényletével szépen adta elő a „Tavasz elmúlt“ kezdetű Kossuth dalt, majd Pestalics Jenő reálgimn. VII, o. t. szavalta mély átérzésBel és kitűnő szónoki lendülettel a „Talpra Magyar“-1. A Kecskeméti Károly által dirigált leventezenekar Molnár Kálmán: „Erdély- országban“ kezdetű dalát játszotta, majd a Szekszárdi Daloskör Murgáca- Révffy: „Elnémult a magyar nóta“ című szerzeményét énekelte szép kidolgozásban. Igen nagy hatása volt dr Heocze Béla reálgimn. tanárnak, aki ünnepi beszédében végigvezette a hallgatóságot nemzetünk egész történelmén, amelyből azt a tanulságot vonta le, hogy a magyar a legborzasztóbb katasztrófák után is min- dig vissza tudta szerezni hazáját és ■ hogy Trianon sem jelenti a csonkaaág állandóéitását. Ammer J.: „Nem, nem, soha!“ dalát a Szekszárdi Daloskör énekelte a legtökéletesebb át- érzéssel. Megrázó hatással szavalta Wild László karpaszományos levente Gyula diák: „Éjféli lázak“ cimü költeményét, amelynek szépségeit a fiatal előadó kellemes orgánuma és művészi szavaló készsége nagyban emelte. A szép ünnepség a leventezenekar „HimnU8z“-ával ért véget. A Szekszárdi Kaszinó a hagyományos halvacsorával ünnepelte meg március 15 ét. Mint mindig, ez alkalommal is úgyszólván teljes számban voltak együtt a kaszinó tagjai. Az ünnepi megemlékezést Bodnár István, a kaszinó igazgatója, lapunk elnöke tartotta. Költői szépségű ta nulmányában az iró tollának az eseményeket befolyásoló és politikai kar- riéreket formáló hatásáról szólt, majd a magyar szabadságharc fiatalságának nehéz életküzdelmei és a mostani ifjúság elhelyezkedési gondjai közt vont párhuzamot. A Kereskedelmi Kaszinóban a szekszárdi kereskedelem képviselői nejeikkel együtt ünnepelték a márciusi eszméket. Pirnitzer Ede, a Kaszinó elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr Fleischmann Ottó mondotta el lendületes ünnepi beszédét, amelyben azt fejtegette, hogy a márciusi eszmék terelték annak idején Európa figyelmét Magyar- ország felé. Ezekuek az eszméknek csorbithatatlan fenntartása és meg- valósitáBuk iránti őszinte törekvés lehet ma is az erő, amely rabságban élő testvéreinket elszakíthatatlan kapocscsal fűzze velünk össze és amelyek a diktatúrák idejében a figyelmet ismét reánk irányítsák és a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi tőlünk sugározzanak a Nyugat felé. A nagy hatást keltő beszéd közben lépett a terembe dr örffy Imre kép viselő, akit az ünneplők szeretetteljes fogadtatásban részesítettek. Ennek Müller Jakab igen szép beszédben j adott kifejezést. Dr örffy meg- | köszönte a figyelmet és hangsúlyozta, ■ hogy mindig Bzivesen jött a keres- ^ a*1 .VO NS' AZ RAIMA okma Tartós talpal ast RENDEL A CIPÉSZ^ kedök közé, nogy veltts ünnepelje a jogadások nagy napját. A magyar kormány a diktatúrák idejében is a szabadságjogok alapján áll. Ha sokan visszaélnek is e jogokkal, azért ők, a nemzet érdekében dolgozók, nem térnek el a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméitől. Dr örffy szavai élénk tetszést váltottak ki és ezzel a beszédek sora le is zárult. A Szekszárdi Polgári Olvasókör tagjai mint 61 év óta mindig, most is hazafias kegyelettel ünnepelték meg március idusát. Este halvacsorát tartottak, amelyen dr örffy Imre or- Bzággyülési képviselő is megjelent. A bevezető beszédben Horváth Ignác, az Olvasókör elnöke, visszapillantást vetett az 1848 március 15 én történt eseményekre és ennek következményeire. Ezután a jelenlevők lelkes éljenzése közben dr örffy Imre moodott magasszárnyalásu beszédet, amelyben dicsérettel emelte ki a Szekszárdi Polgári Olvasókör rendületlen hazafiságát. Főgimnáziumban. A hatalmas tornatermet teljesen megtöltötte az ünneplő közönség. A cserkész fúvószenekar Hiszekegye után Haypál Bertalan Vili oszt. tanuló lelkes tűzzel szavalta Petőfi : Nemzeti dalát. Az ifjúsági énekkar az ifjúsági zenekar kíséretében a Nemzeti dalt énekelte. Huszt Elemár Végvári: „A csonka test“ című versét szavalta lendülettel. Göncz István VIII. oszt. tanuló kerekded lelkes megnyitót mondott. Az énekkar Kuruc nótákat adott elő igen szép kidolgozásban, Borbás István Babits Mihály: „Alkalmi vers“-ét szavalta igen jól. Az ünnepi beszédet dr Szabó Pál Zoltán mondotta. Szépen vezette végig hallgatóságát a március napok és az ezt követő szabadságharc diadalmas győzelmein és szomorú befejezésén. Majd a trianoni csonkasághoz vezetett és annak a hitének adott megrázó erővel kifejezést, hogy amint ezer év nagy csapásait kibírta a magyar nemzet, úgy a trianoni sírból is feltámad, ha a márciusi ifjak lelke ■sálija meg újból az ifjúságot. A nagy tetszést kiváltó beszéd után az ifjúsági zenekar és énekkar Rákóczi nyitányból adott elő egy részletet Főglein János II. oszt. tanuló szépen csengő szólójával. Török Öttó Végvári: „Erdély magyarjaihoz“ irt versét szavalta ügyesen. Fésűs T. V. oszt. tanuló Liszt II. rapszódiáját adta elő zongorán oly kiváló zenekészséggel és teknikával, hogy méltán megérdemelte nemcsak tanuló társai, de a nagyközönség meleg tapsát is. Paulits Géza Petőfi: „Élet, vagy halál“ c. versét szavalta mély átérzéssel. Megérdemelten nagy ha-
