Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-03-07 / 19. szám

6 behajtása végett, a szekszárdi királyi járás- bírság területén levő, Várdomb községben fékvő 378. számú tkvi betétben A. I. 1—4. sorsz. 58—59. hrsz. kert és ház 118. öisz. alatt udvarral a bel telekben 50 és 125 Qöl és 369. és 1138. hrsz. szántó az alsóhegy és temetői szőlő dOlőben 610 és 47 Qöl 3492 pengő 50 lillér kikiáltási áron; a II. 1—4. sorsz. 991} 994. és 1000. hrsz. szántó a nánai magaslat dűlőben 296, 362 és 85 □-öl és 1089. hrsz. szántók a temetői sző­lők dillőben 116 Qöl 892 P 50 fillér ki­kiáltási áron; a III. 1—4. sorsz. 993.. 999. és 1072. hrsz. szőlők a nánai magaslat dű­lőben 130. 91 és 82 Qöl és 1095. hrsz. szántó a temetői szőlő dűlőben 26 Qöl 410 P kikiáltási áron; A f 1—3. sorszám 381. hrsz. szántó az alsóhegy dűlőben 291 Qöl 217 P 50 fillér; az 1071. hrsz. szőlő a nánai magaslat dűlőben 154 Qöl 192 P 50 fillér és az 1447/3. hrsz. szántó a decsi határszéli dűlőben (ártér) 716 Qöl 537 P 50 f kikiáltási áron; a várdombi 379. számú tkvi béléiben A f I. sorsz. 1099. hrszámu fordulóhely a temetői szőlő dOlőben 12 Qöl tya—tys részére 1 P 25 f kikiáltási árban; a várdombi 782. számú tkvi betétben A f 1. Sorsz. 901. hrsz. szántó a nánai magaslat dűlőben 151 O-öl 180 P kikiáltási árpn; s decsi 1536. száma tkvi betétben A f 1. sorsZ. 4630. hrsz, száqtó az alsóderék dű­lőben 1020 Qöl 1020 P kikiáltási áron ; a sárpilisi 680. számú tkvi betétben A f 1—2. sorsz. 574. és 575. hrszámu szántó a Kolompérosban 370 és 305 Qöl 462 P 50 f és 381 P 25 f kikiáltási áron, végűi az alsó- nánai 336, számú tkvi betétben A f I, sor­szám 2766. firsz. száma szántó a KertŐcze dOlőben 1 h. 255 Qöl egyötöd részében 75 P kikiáltási áron. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Decs, Sárpflis, Várdomb és Alsónána községék házainál megtartására 1934. évi április hó 17. napjának délelőtt 8 órájára Decs, 9 órá­jára Sárpilisre, 10 órájára Várdombra és 11 órájára Alsónánára kitűzi és az árvérési fel- | TOLNAMEGYEI ÚJSÁG tételeket az 1881. évi LX. te. 150. f-a alap­ján a következőkben állapitja meg: Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár felénél, illetve kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908 évi XLL te. 26. 8.) ... . Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10 ®/,-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirosban a kikül­döttnél letenni, vagy a bánatpénznek elő- Ieges bírói letétbe helyezéséről kiállított le­téti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aiáirni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig ki­egészíteni. Szekszárd, 1933. évi július 29. 145 Dr Péter, kir. járásbiró. Vh. 433—1932. szám. Árverési hirdetmény. Dr Hirsch Sándor tamási ügyvéd által kép­viselt Tamási Takarékpénztár rt. javára 2000 P tőke és több követelés járulékai erejéig a tamási királyi járásbíróság 1931. évi 104. számú végzésével elrendelt kielégítési végre­hajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1932. évi október hó 23 án lefoglalt 2037 P-re be­csűit ingóságokra a tamási királyi járásbíró­ság fenti számú végzésével az árverés el­rendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. te. 20. $-a alapján a fent megnevezett s a fog­lalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más fog- laltatók javára is az árverés megtartását el­rendelem, de csak arra az esetre, ha kielé­gítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs, végrehajtást szenvedő lakásán, Bedeg községben leendő megtartására határidőül 1934. évi március hó 20. napjának délelőtt 10 órája tűzetik ki, amikor a biróilag le­foglalt bátorok, sertések, tehenek, csikók, ter­mények, hordók, borok és egyéb ingóságo­kat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mel­lett, esetleg becsáron alul is — de a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabban csak a vég­rehajtást szenvedő beleegyezésével, el fogom adni. Azon ingóságokra, amelyeknek a ki­kiáltási ára egyezer pengőn felül van, az 5610—1931. M E. számú rendelet értelmé­ben csak azok árverezhetnek, akik a kikiál­tási ár egytizedrészét bánatpénzül leteszik. Tamási, 1934. évi február 24. Szabó Andor, . 147 kir. bír. végrehajtó. Eladó jókarban lévő tehermentes szőlő ts birtok a diósberényi határban Hőgyészt és Gyön- köt összekötő mfiut melleit a 8. számú kilométernél, a rajta lévő jó cseréptetős épülettel, mely áll 1 szoba, 1 konyhából, pajtából, 8 darab jószágra alkalmas is­tállóból és présházból továbbá 120 hektó hordó. A birtok 3200 Qöl szőlőből, 3600 Qöl lucernásból és 27ÖO □ öl szép akácos erdőből áll. A vételár 8000 pengő. Tulajdonos címé: Balaskó Péter, Regöly. A tamási kir, járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. 5918—1933. tkvi szám. inertst hirdetméng-ktvonat. A Pincehely—Görbői Takarékpénztár Rt. végrehajtatónak Tanner józsef és neje Strei­cher Mária végrehajtást szenvedők ellen in­dított végrehajtási ügyében a telekkönyvi ha­tóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 146. és 147. § ai értelmébeo elrendeli a végrehajtási árverést l 1934 március 5. 700 aranypengő tőkekövetelés, ennek 193^ évi november hó 5. napjától járó 8% ka­mata, 95 pengő eddig megállapított per- é,t végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 21 P 40 f költség, 10 P 80 f óvási, l|8 °|o váltódij, valamint a csatlakozott- nak kimonnott Weisz józsef 78 P 98 f, Qrif Testvérek pincehelyi cég 114 P 78 f, az utóbbi csak Tanner józsef illetőségére vo- natkozóan, tőkekövetelése és járulékai be- hajtása végett a tamási királyi járásbiróság területén levő, Pincehely községben fekvő és a pincehelyi 2597. számú betétben A I. 2—3. sorsz. 5747., 5748. hrsz. alatt felvett kertre és házra 1080 pengő kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Pince­hely községházánál megtartására 1934. évi március hó 23. napjának délelőtt 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. § a alapján a következőkben állapitja meg: Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladdni nem le­het (1908: XLI. 26. §), illetve a fedezeti elv alapján Gráf Testvérek kérelmére megtartott árverésen 2200 P-nél kisebb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10 °/o-át készpénzben, vagy az 1881 ;LX. te. 42. §-ában meghatá­rozott árfolyammal számított óvadékképei' értékpapirosban a kiküldöttnél letenűi. A kincstár, valamint a magyar földhitel- intézetek országos szövetsége mint árvereló bánatpénzt letenni nem köteles. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az' általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. Ha ennek a kötelezetttségnek elegek nem tesz, Ígérete figyelmen kivül marad és. az árverésben, amelyet haladéktalanul folya­tatni kell, részt nem vehet. Tamási, 1933 október 10. 146 Dr AugusztinoviC8, kir. járásbiró 346—1934 tgh. szám. M. kir. pécsi IV. csendőrkerületi parancsnokság. Versenytárgyalási hirdetmény. A fentirt csendőrkerületi parancsnokságnak alárendelt pécsi I., szekszárdi II és kecskeméti III. csendőr osztályparancsnokságok állo­mányába tartozó m. kir. csendőrlegénység részére 1934. évi julius hó 1-től kezdődőleg 1935. évi junius hő végéig terjedő egy év tártama alatt szükséges egyenruházatnak elkészítésére (konfekcionálására) és pedig 1. zubbony (posztóból és khaki szövetből) 2. nadrág (posztóból, khaki, fekete, fehér és drapp szövetből), 3. lovagló nadrág posztóból (posztófolttal vagy bőrfolttal), 4. köpeny, 5. ujjas vállgaliér ; és végül 6. mente. Az egyenruházat szigorúan minden egyes csendőrlegénység test­méretének megfelelően és a meglevő hiteles minták, valamint az 01- tözeti és Felszerelési Szabályzat előírása szerinti kivitelben készítendő. Az ajánlati, munka és szerződési feltételek minden csendőrtiszti parancsnokságnál betekinthetők, azonkívül az ajánlati mintával együtt a m. kir. pécsi IV. csendőrkerületi parancsnokság törzsgazdasági hiva­talában, valamint a m. kir. szekszárdi II és kecskeméti III. csendőr osztályparancsnokságok gazdasági hivatalaiban ármegtérités nélkül megszerezhetők. A mintaegyenruha darabok a m. kir. pécsi IV. csendőrkerületi pa­rancsnokság törzsgazdasági, a szekszárdi II. és a kecskeméti III. csendőr­osztály gazdasági hivatalában a hivatalos órák alatt — köznapokon 8—14 óráig — ajánlattevőknek megtekintésre rendelkezésre állanak. Pályázhatnak kisiparos szabómesterek egyenkint, vagy többen társulva, kisipari szabószövetkezetek, továbbá,egyenruházatot készítő üzemek. Pályázni lehet egy vagy több csendőrosztály, az egész csendőr­kerület, esetleg az összes csendőrkerületek állományába tartozó csendőr­legénység fentebb felsorolt összes egyenruházatának elkészítésére. A csak egyes egyenruházati cikkek készítésére vonatkozó aján­latok figyelembe nem vehetők. Az elkészítendő szükségletet az a mennyiség képezi, amelyet a csendőrlegénység mindenkor félévenként igényel. Az egyenruházat elkészítéséhez szükséges legfontosabb anyag­kellékeket a csendőrségi ányagrágtárparancsnokság adja. A vállalko­zók által adandó kellékek anyagának, mennyiségének és színének ugyanolyanoknak kell lenni, mint azok a mintákban bedolgozva lát­hatók, mert az ezekre vonatkozólag vállalkozók részéről esetleg utólag felmerült kívánságok figyelembe nem vehetők, mivel a mintáktól való legkisebb eltérés vagy változtatás nincs megengedve. Az egységárakban bennfoglaltassanak az elkészítési költségeken felül a vállalkozó által adandó anyagkellék ára, valamint az elkészí­tett egyenruházatnak az őrsökre történő kiszállításához szükséges el- csomagolásból és ezen csomagoknak vállalkozó műhelyéből a postára, * vagy onnan vissza a műhelybe történő szállításából felmerült költ­ségek is, ■ ... 4 A postai szállítási költségek, valamint a postai szállítólevelek költségei a vállalkozót nem terhelik. Csak szabályszerűen kiállított, cégjegyzésszerüleg aláirt, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett^ kellően megcímzett és közvet­lenül vagy posta Utján az előirt ideig beadott ajánlatok fogadtatnak el es vétetnek tárgyalás alá. Az ajánlat borítéka »A m. kir. pécsi IV csendőrkerületi parancs­nokságnak, Pécs. Ajánlat a 346—1934. tgh. számú versenytárgyalási hirdetésben kiirt csendőr legénységi egyenruházat elkészítésére« cím­zéssel látandó el. Az ajánlatokat a m. kir. pécsi IV. csendőrkerületi parancsnokság törzsgazdasági hivatalához 1934. évi április bő 18 án délelőtt 11 éráig kell legkésőbb benyújtani. ^Ugyanezen időpontig kell az ajánlati végösszeg 2°/o-ának meg­felelő bánatpénzt letenni és pedig osztályonként 250 pengőt, az egész kerület ruházatának elkészítésére 750 pengőt. Szakmabeli kisiparosok, ha az ajánlatuk végösszege után 2°/o-kal számított bánatpénz 300 pengő értéket meg nem halad, a bánatpénz letétele alól mentesittetnek. A készpénzből álló bánatpénzt, mely után a csendőrség kamatot nem fizet, a m. kir. postatakarékpénztárnál, a tn. kir. pécsi ív! csendőr­kerületi parancsnokság törzsgazdasági hivatala részére vezetett 64.105. számú letétszámla javára kell befizetni. (Az értékpapírból álló bánat­pénzt Budapesten a m. kir. postatakarékpénztárnál, vidéken a vár­megye székhelyén levő adóhivatalnál kell letétbe helyezni) A csekk­szelvényt, illetve nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. Az ajánlatok a m. kir. pécsi IV. csendőrkerületi parancsnokság törzsgazdasági hivatalában 1934 évi április hó 18-án déli 12 órakor fognak felbontatni, amikor az ajánlattevők vagy igazolt képviselőik jelen lehetnek. Az ajánlattevők ajánlataikkal, az azok fölött belügyminiszter ur általi határozathozatalig, legkésőbb 1934. évi május hó 18-ig, illetve azok, akiknek ajánlatát belügyminiszter ur elfogadta, végleges kötele­zettségben maradnak. Azok az ajánlattevők, akik az alulírott csendőrkerületi parancs­noksággal üzleti összeköttetésben még nem voltak, illetve előtte isme­retlenek, tartoznak szállítóképességüket és megbizhatóságukat kereske­delmi és iparkamarai bizonylattal, — mely egy hónál régebbi keletű nem lehet, — igazolni Vállalkozó az általa elkészített és kiszállított egyenruházatért a csendőrlegénység által történő átvételig szavatosságban marad. Az ajánlatnyertes tartozik a szükséges biztosítékot letenni, illetve az esetleg letett bánatpénzt a megfelelő biztosítékra kiegészíteni. Az odaítélés felett véglegesen döntő belügyminiszter fenntartja azt a jogát, hogy a beérkezett ajánlatok között, az árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson. Ajánlattevők egyike sem követelheti, hogy a hirdetett egyenruhá­zat készítése neki ítéltessék oda. Pécs, 1934 február 27. A m. kir. pécsi IV. csendőrkerületi parancsnokság.' Molnár-féle nyomdai műin tóiét és scab, iróalaatgyár rt. nyomása, Sieksiárd.

Next

/
Thumbnails
Contents