Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-07 / 19. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 március 5. dái megszerzésének és ha ez a lépcső roioga, a magasabb régiók felé senki sem haladhat ason. És ma, amikor még a tehetséges fiatalok eirével Ülik az előszobákat, bőgj állázhoz jussanak, gondoskodni kell valamelyes aselekcióról, mely az érettségizett proletárok nagyUzemi termelését kissé visszatartja. HómaD Bálint knltn»miniszter re formtervét a minisztertanács magáévá tette s ahhoz sem fér kétség, hogy a törvényhozásban is meg less annak a többsége. Eonek a reformtervnek legvitatottabb része, egyszersmind a legfontosabb része is, S ez a rész: a középiskolák nj tannlmányi rendje. Azaz hogy mi történjék azzal a tanulóval, aki a kelleténél többször és többől is bnkik ? A reformterv előreláthatólag ngy o'daná meg est a kérdést, hogy az a tann'ó, aki két vagy több tantárgyból elégtelent kapott, úgyszintén az, aki két egymást követő osztályt már javitóvizsgálattal végzett és a következő osztályban egy tantárgyból kapott elégtelent, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. Bármely tannlmányi ágazatból szer sett középiskolai érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha azt a képesítő hatályt a vizsgálóbizottság az érettségi vizsgán tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tannlmányi ered . méDynek, erkölcsi magaviseletnek és I egyéniségének gondos mérlegelése j alapján külön megállapította. Az érett- I ségi vizsgálat ezt a hatályát az érettségi bizonyítványban fel kell töntetni. Ez az utóbbi pont kétségkívül azt jelenti, hogy a középiskola nemcsak előkészít, de felvételi vizsgát is tétet az akadémikus továbbképzésére. És ez az, ami kiváltképpen nagy hullámokat vert a sajtó egy részében. Bocsánatot kérünk, de az érettségizettek védelmében szentimentális- kodó bölcseknek nincs igasuk. A középiskola nyolc esztendeig figyelte azt a tanulót, tehát ismeri. Nyolc esztendei megfigyelés éppen elég annak eldöntésére, vájjon mi mozog abban az ifjúban: tehetség, vagy giliszta. Mert mégis csak furcsa dolog lenne, ha valaki a nyelvekből alig bukdácsolt át a középiskolán s az érettségi után egyenesen az egyetem nyelvészeti szakán találkoznánk vele. Ha itt laikus elképieléssel némi módosításról lehet szó, az csak az lehetne, hogy a véleményező bizottságnak atekintetben is nyilatkoznia kell, hogy az illetőt az akadémikus továbbképsés melyik szakára nem tanácsolja. Nevezetesen: a tehetségnek nincsen korrelációja. A rossz nyelvész kiváló, sőt a legkiválóbb matematikus lehet. Azt tehát mi sem látnánk be, hogy aki tud arabusul és beszél is arabusul, miért ne lehetne nyelvész, ha véletlenül a természet- tudományok terén botlik is ... Azonban, hogy a középiskola hivatott arra, hogy növendékei felől ítéletet mondjon, vájjon megfelel-3 az a magasabb oktatásra, az kétségtelen. Hiszen eddig is azt tette. A Nemzeti Egység Pártja szekszárdi nőt csoportjának szervezkedése. A társadalom legkülönbözőbb rétégéiből származó nők tekintélyes serege gyűlt össze vasárnap délután a Szekszárd Szálló kistermében, hogy megbeszélje politikai szervezkedésének részleteit. Az értekezleten megjelent dr Hagymássg Zoltán főispán, mint a Nemzeti Egység Pártja vármegyei szervezetének elnöke nejével, Bodnár István kerületi elnök, dr Zsigmond Ferenc városi elnök és dr Módos Antal párttitkár íb. Az értekezletet dr Hagymássg Zoltánné, a párt női csoportjának vitéz Gömbös Gyula által kinevezett elnöke nyitotta meg és kedves beszédben üdvözölte a megjelenteket, felkérve dr Módos Antal titkárt, hogy olvassa fel az ő kinevezési okmányát. Lelkes éljenzéssel vették tudomásul a megjelentek a Vezér elhatározását, majd a tetszészaj elcsitulta után ismertette az elnöknő a Nemzeti Egység Pártjának alapvető tételeit, a női csoport célját, a szervezkedés irányelveit, majd javaslatot tett a legközelebb tartandó alakuló gyttléB elé terjesztendő tárgyalási anyagról, a szervezet személyi vonatkozású részleteiről és bejelentette, hogy ez a gyűlés 12 alelnöknőt, valamint városi körzetenként 120 tagú választmányt fog kijelölni. Ezt követi azután a nagygyűlés A hallgatóság a legnagyobb tetszéssel és megértéssel vette tudomásul az előterjesztéseket, a hazafias célkitűzéseket, amelyek után öv Hagy- mássy Zoltánné átadta a szót dr Zsigmond Ferenc ügyvédnek, a szék szárdi szervezet elnökének, aki hosz szabb beszédet mondott a nők politikai jogairól és arról, hogy a Nem seti Egység kiépítésében milyen nagy és hatalmas szerepe van az ország javát munkáló női tábornak. Végül szép szavakban köszönte meg az elnök a megjelenteknek, hogy a hazafias célkitűzések eléréséhez lelkesedéssel ajánlották fel munkakészségü két. Az értekezlet a Vezér és dr Hagymássy Zoltánné éltetésével ért véget. A Szekszárdi Zeneegyesület Száváid Oszkár emlékhangversenye. SzévaldOszkár alispán, a Szekszárdi Zeneegyesület elnöke olyan időben halt meg, amikor a megyeszékhely értelmiségének nagyrésze távol volt lakóhelyétől és egyesülete akkor nem adhatott kifejezést kegyeletének. — Hogy alapitó elnöke emlékének méltóképpen áldozhasson, elhatározta az egyesület, hogy e hó 10-én délután € órakor Szévald Oszkár emlék- hangversenyt rendez a vármegyeháza nagytermében. Erre a hangversenyre nemcsak azért hívjuk fel a közönség figyelmét, mert dr Perczel Béla alispán, az egyesület mostani elnöke mond emlék beszédet elődéről, hanem azért is, mert a 32 tagú zenekar hónapok óta folyó gondos betanulás eredményeképpen két Beethoven mü vei is szerepel és ez olyan művészi eseményt jelent, amelyre kevés vidéki városban van példa. A zenekar tagjainak a szorgalmas munkája bámulatra méltó eredményt produkált. Különleges érdekesség lesz Siklós Albertnek, a legklasszikusabb zeneszerzők egyikének ä Capella kórusa, melyet a Cecilia egyházi énekkar ad elő. Ez a darab mindenesetre nagy feladat elé állítja ezt a lelkesedéssel dolgozó énekkart. A hangverseny legnagyobb érdé kessége less a zenekarnak a hat- ssólamu énekkarral együtt előadandó száma. A részletes műsor egyébként a következő: Chopin: Gyászinduló. Op. 35. Beethoven: V. »Sor*“ szimfónia. C-moll. Op. 67. Előadja a Szekszárdi Zeneegyesület zenekara. Vezényel Róder Pál reálgimnásiumi igazgató, ügyvezető elnök. Megemlékezés Szévald Oszkárról, a Zene egyesület alapitó elnökéről, tartja dr Peresei Béla alispán, a Szekszárdi Zeneegyesület elnöke. Siklós Albert: XCIII. Zsoltár. Énekli a Szekszárdi Cecilia Egyesület vegyeskara. Báró Eötvös József—Koessler János: Vég. rendelet. Zmekari kiséret mellett elő- adja a Cecília Éaekkar. — Végül Beethoven: Gyászinduló. Dr SZILVEK LAJOS 1854—1934. A péesi egyházmegyének nagy gyásza van. Nyolcvan éves korában munkás és istenes élet után megtért Teremtőjéhez dr S z i l v e k Lajos nagyprépost. Tehetsége ültette ebbe a díszes méltóságba. Szülei a régi szekszárdi iparos társadalomnak vol tak derék tagjai. Anyagi helyzetük lehetővé tette, hogy fiukat, a tehetséges Lajost iskoláztassák. Szorgalommal párosult képesség csakhamar biztosított részére önként választott pályáján a gyors előremenetelt és szókimondó természete dacára fel- aőbbsége megbecsülését. Már jóval a háború előtt oly állást töltött be dr Szilvek Lajos, hogy Szekszárd büszkén hivatkozott arra, hogy innen indult el magasztos hi vatásának útjára. — Tán tulsokan is akarták kamatoztatni ezt a kapcsolatot, ezért lett zárkózott szülővárosának lakóival és fiaival szemben. Nem igen kereste fel szülőföldjét, de azért a boldog gyermekkor évei nem törlődtek ki teljesen emlékeiből. Most amikor már lelke vissza- szállott, ahonnan jött és oly csöndes halott lett mint bármely közönséges halandó, a kiváló, fiit mindig be csülő érzéssel állunk meg pár parere városunk képviseletében ravatala előtt és a tisztelet és szeretet virá gaiból helyezünk el néhányat kihűlt tetemére. Amíg élt, büszkén váltottuk magunkénak, halálában a szülő föld örök szeretetével siratjuk és kívánunk neki csendes pihenést. * * * Dr Szilvák Lajos született Szek- szárdon 1854 febr. 19 én. Szülei: Szilvek Ferenc és Mutsenbacher Mária. 1878 ban szentelték pappá ék | néhány hónapi kápláni működés után, 1879 ben felsőbb tanulmányokra a bécsi Augustineumba küldte őt az egyházi főhatóság. 1881 ben tanulmányi felügyelő és helyettes tanár lett a pécsi papnöveldében, 1885 tői 1911-ig pedig a dogmatika és filozófia rendes tanára a hittudományi főiskolán. Időközben, 1891 ben cs. és kir. udvari kápláni cimmel tüntették ki, 1906 ban psdig kanonok lett, 1923 ban pápaiprelátus, 1930 ban nagyprépost. A megboldogult rég elszakadt Szék- szárdról. Édesatyja a köztudatban álló és jellegzetes külsejű Szilvek bácsi halála óta nem is volt nálunk, de azért élénk figyelemmel kisérte szülővárosában történő eseményeket. Amikor a szekszárdi belvárosi temp- lom leégett és lapunkban olvasta ennek az építészi szempontból is igen értékes templomnak helyreállítására irányuló kérelmet, első volt, aki a „Tolnamegyei Újságra“ hivatkozva 4000 pengős kölcsönnel sietett előre vinni a restaurálás ügyét. A nemrég még daliás testtartásu, kedves modorú, de egyébként elzárkózott életet élő főpap pár hét óta betegeskedett és március 5 én a hajnali órákban csendesen örökre elpihent. Temetése 7 én d. u. félnégy órakor lesz a pécsi temető kápolnájából. A temetési szertartást Virág Ferenc püspök végzi nagy papi segédlettel. Azon részt vesz a város képviseletében vitéz Vendel István polgármester, Kiss Lajos apátplebános és Schneider János lapunk főszerkesztője. A ravatalra Szekszárd város nevében koszorút helyez a küldöttség. A szekszárdi hadlrokkaniak közgyűlése. Igen nagy érdeklődés mellett és tiszteletreméltóan előkelő, szeretetteljes hangulatban folyt le a Hadirokkantok, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége szekszárdi és tolnamegyeí csoportjának évi közgyűlése vasárnap délelőtt a városháza nagytermében. Vass Kálmán elnök üdvözölte rokkant bajtársait, akik közül igen sokan jöttek el nemcsak a központi járásból, hanem a vármegye más vidékeiről is. A határozatképesség 530 szövetségi tag képviseletével megállapittatván, Vass elnök megnyitó beszéde után felolvasták a múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvét, amelyet megjegyzés nélkül hitelesítettek. Nagyon érdekes volt Hum Mihály Ügyvezető-igazgatónak az elmúlt évről szóló jelentése, amelyből megtudtuk, hogy ez a rokkant bajtársak, illetve a hadiözvegyek és hadiárvák ügyes-bajos dolgait intézni hivatott szövetség pompásan teljesíti hivatá sát és az elért eredmények hatása alatt a tagok száma is 760-ról 1125 re emelkedett. Elintézett a szekszárdi fiók a lefolyt évben 1800 ügydarabot, készített 900 kérvényt, adott 300 jogi tanácsot és 550 tagjának a rokkantszázalékát felemeltette. És mindezt évi 50 filléres tagsági díjért. Kishaszonbérlő tagjai érdekében 19 oldalas memorandumban fordult az Országos Földbirtokrendäzö Bírósághoz, amelynek határozata alapján most kisebb úgy a kezelési költség, mint a behajtási százalék. Megemlékezett a jelentés dr Őrffy Imre ot;- szággyülési képviselőnek a szövetség érdekében kifejtett igen eredményes munkásságáról és arról a jóindulatró I, amellyel dr Hagymássy főispán, dr Perczel alispán, de különösen vitéz Vendel polgármester viseltetik a szövetség iránt. Main József szólt hozzá elsőnek az igazgatói jelentéshez, rámutatva arra, hogy a szövetség a vezetőség önzetlen és sikerekben gazdag munkássága következtében milyen örvendetesen fejlődik. Majd ismertette a Tolnamegyei Hírlapnak a szövetség ellen intézett támadását és azt, mint alaptalant, visszautasította. Igen he* i lyeaelte az igazgatói jelentésnek azt
