Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-03 / 18. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 március 3. -—.—.——* •• •• ——18. ííá».TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztésé; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dljt Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 *50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyíl ttér soronként 60 fillérbe kerül. Az elmúlt hónap A kormány céltudatos külpolitikája februárban több olyan eredményt hozott, amely ismételten fényesen bizonyította azt, hogy Magyarország immár, mai kicsinységében is, elsőrendű tényezője az európai helyzetnek és minden körülmények között számolni kell vele. Négy igen fontos eseménye volt most a magyar külpolitikának : Doll* fuss kancellár budapesti látogatása; Suvich olasz külügyi államtitkár bu dapesti tárgyalásai, a német-magyar kereskedelmi pótegyezmény megkötése és a Ssovjetoroszországgal való diplomáciai összeköttetés. Magyarorsság mai súlyos gazdasági helyzetében a nyugati államok piacainak elzárkózása és a mezőgazdasági feleslegeink elhelyezése tekintetében kétségkívül a legkézzelfoghatóbb és nem is pillanatnyi eredmény az, amit a magyar kormány a Németországgal kötött kereskedelmi pótegyezmény utján biztosított a magyar köz- és mezőgazdaságnak. Németországgal szemben jogosult volt az a sok oldalról hangoztatott kritika, hogy akkor, amikor hosszú idő óta elsőrendű piac lehetne mezőgazdasági terményeink számára, az utóbbi évek során nem tanúsított Magyarországgal kapcsolatban gazdasági téren olyan megértést, mint amilyet különösen a háborúban való együttes küzdelem és a közös szenvedések után joggal várhattunk volna. Eszel vádolták a letűnt és az uj német kormányzati rendszert is. Nem éppen alaptalanul. A most megkötött kereskedelmi egyezmény jelentősége az, hogy Németország eddigi elzárkózása a lehető legkisebb mértékre szállott le. A mintegy 100 millió pengős keretben Németország jelen tősen előmozdítja a magyar mező- gazdasági termények bevitelét. Ez az eredmény a mai késhegyig menő gazdasági versenyben kétségtelenül nagy győselme a magyar külpolitikának. Az összeg természetesen a magyar mezőgazdasági piac tehermentesítése tekintetében igy is alacsony ugyan, de a pillanatnyi segítségen kívül az egyezmény fontossága az, hogy kivitelünk mennyisége növekszik, ami a mostanáig tartó stagnálással szemben nagy haladást jelent. Ez az eredmény — mint azt a megállapodásról kölcsönösen kiadott közlemény is hangsúlyozza — bizonyára nagyon hozzájárul majd ahhoz, hogy a két ország kösött fennálló barátságos viszony gazdasági téren is trősebbé váljék. Támadás érte némely oldalról a magyar külpolitikai irányzatot azért, hogy elismerte a szovjetköztársaságot. Eziránt a magyar és az orosz külügyi kormány Kómában forma szerint való egyezményt kötött és a két kormány a diplomáciai viszony felvételére kölcsönösen követségeket küld. Kétségtelen, hogy a magyar közvéleményben még élnek az 1919 i kommün emlékei, az íb bizonyos ellenben, hogy Magyarország a boisevizmus letörése óta eltelt 15 év alatt belpolitikai téren annyira erős úgy a nemzeti érzést, mint a kösrendészeti berendezést tekintve, hogy egy bolsevista propaganda számottevő megnövekedésének hamarosan elejét tudná venni, nem szólván arról, hogy a szovjettel kötött egyezmény orosz részről való minden propagandát határozottan megtilt. Az egyezmény világpolitikai jelentősége azonban az, hogy Magyarország ezzel a lépésével kérész tttlhuzta a kisantant bekerítő kísérletezéseit és bizonyos támaszt bizto sitott a magyar legfőbb külpolitikai célnak, a revíziónak is. Dollfuss osztrák kancellár kétnapos budapesti látogatása a legszivélyesebb keretek és a két nemzet egymásrautaltságának jegyében folyt le. Az ez alkalommal elhangzott államférfim nyilatkozatok mindkét részről hangsúlyozták a további együttműködés feltétlen szükségességét és reményt keltettek aziránt — amint Qömbös Gyula miniszterelnök mondotta — hogy megoldást találnak a két ország gazdasági bajainak végleges megoldására. A tárgyalások eredményeként a legnagyobb megelégedéssel állapították meg, hogy a fennforgó kérdéseket illetőleg teljes egyetértés uralkodik a két állam között. Elhatározták, hogy mind politikai, mind pedig gazdasági téren ahhoz az irányhoz ragaszkodnak, amelyet mindkét ország eddig is követett. Kifejezésre jutott az a készség is mindkét oldalon, hogy mindent megtesznek egy nagyobb, hosszabb időre szóló, közös terv megalapozására. Nem közvetlenül Dollfuss kancellár után, de az ő utjának céljaihoz kap csolódva kereste fel Mussolini megbízásából Suvich olasz külügyi államtitkár Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt. A tiszteletére adott ebéden elhangzott nagyfontosságu nyilatkozatok olyan lehetőségeket sejtetnek, amelyeknek körvonalai majd a magyar-osztrák-olasz összefogásban, együttműködésben bontakozhatnak ki. Suvich államtitkár utalt arra, hogy a jelen pillanat problémáinak Bulyos és bonyolult volta erősen nő véli annak szükségét, hogy a két kormány szívélyes együttműködéssel siettesse a politikai és gazdasági élet normális menetéhez való visszatérést. Az olasz-magyar barátság lényeges tényezője éB cselekvő eleme ennek a politikának. Ez a barátság beletartozik abba a programmba, amelyet a fasiszta Olaszország a Dunamedence és Európa békéjének újjáépítése érdekében állandóan követ. Hasonló hangnemben beszélt Gömbös Gyula miniszterelnök is, kiemelve, hogy a megbeszélések hathatósan hozzájárul nak a közös célok eléréséhez. Az államférfim megnyilatkozások szem pontjai nyomatékosan jutottak kifejezésre abban a közleményben is, amelyet a tárgyalások befejezése után hostak nyilvánosságra. A belpolitikai élet osendes volt februárban. A fővárosi tör vény javas lat tárgyalása a bizottsági megvitatás után a képviselőház plénumában is megkezdődött. A 33 as bizottság el Lapunk mutatott reá arra a kellemetlen helyzetre és mi hivtuk fel az érdekeltek figyelmét arra a veszélyre, amely a psprikarendelet tervezete folytán vármegyénk paprikatermelőit fenyegette. A mi cikkünk alapján a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület és a paprikatermelő községek mozgalmat indítottak és közbenjárásra felkérték őiffy Imre képviselőt is. őiffy képviselőtől vett értesülésünk szerint ő a rendelet megjelenése után, be sem várva a községek jelentkezését, azonnal eljárt Kállay földművelésügyi miniszternél, aki megnyugtatta, hogy a paprikatermeléssel eddig foglalkozó lakosságot semmi hátrány nem érheti, miután a rendeletek módot nyújtanak a további Rendkívül megkapó az a nemea lendület, amely a magyar református egyházak belső életében az utolsó esztendőkben észrevehető. A háború előtti, lelkileg elkényelmesedő korszak után jött a háború, forradalom és az elhibázott uj rendezések zűrzavaros, mindent fundamentumig megrendítő, megpróbáló ideje és az újra értékelések, uj meglátások, uj feladatok e korában a reformátusoknak is az volt a szerencséjük, hogy fel ismervén az idők jeleit, nagy, komoly befelé fordulással keresni kezdték a módokat, hogy miként töltheti be az egyház ma rendeltetését a világban. Mi a küldetése ? Mi a tennivalója ? Mi a szerepe a mai ember életében ? Nem hiába mondták ki a régi reformátorok, hogy „Ecclesia semper re- formari debelu, a mai református egyház is meg akarja ezt a nagy önrevisiót tenni őseihez hasonlóan és méltóan és igy jött létre a lelkipász- tori gondozás és a belső misszió mind nagyobb és áttttőbb erejű kiépítése. Ma már nemcsak adminisztrációs ügyekről van szó a szélesebb körű egyházi gyűléseken, hanem mind na gyobb szerepe van ezeken lelki, erkölcsi és szociális kérdéseknek is megint, sőt, mint azt a most már állandósu'ó presbiteri konferenciák és fogadta a paprika-, a lenmagolaj* termelésről, valamint a tttsif*forgalom szabályozásáról szóló recdeletet. Az első két rendelet tulajdonképpen beletartozik az irányított mezőgazdasági termelés konstrukciójába. A felsóház megszavazta a zugirászatról, az ügyvédi rendtartásról, a magyar-lengyel I és a német magyar légügyi egyez- I ményről bzó!ó javaslatot és az állami | üzemekről szóló kereskedelemügyi | miniszteri jelentést. termelésre. Csak további újabb meny* nyiségek termelése, amely az árakat lenyomná, lesz tilos, ami a termelőkre csak előnyös. örffy ezúton is izeni a paprikatermelő választóinak, hogy a paprika- igénylési lapokat a községi elöljáróságnál a legsürgősebben szerezzék be és töltsék vagy töltessék ki, mert a határidő március 7-én lejár. Ahol a legkisebb akadály vagy baj lenne, ott telefonáljanak rá hivatkozva Rádai miniszteri tanácsos urnák a föld- mivelésttgyi minisztériumba, örffy gondoskodott arról, hogy a Kalocsai Fűszerpaprika Termelő Szövetség az igényléseket sürgősen felterjessze a földmivelésttgyi minisztériumba, hogy az engedélyek idejekorán kijöjjenek. református napok mutatják, a súlypont mindjobban ezeknek az építő- nevelő elemeknek a gyarapodására esik. A tolnai református egyházmegye presbiterei február 27-én jöttek össze Nagydorogon, ahol ez alkalommal megalakult az egyházmegyei presbiteri szövetség, mint az Országos Református Presb. Ssöv. fiókja. Debrecenből Csikesz Sándor egyetemi professzor, Budapestről Benedek Sándor ny. közig, bírósági másodelnök és Szabó Imre esperes jött el erre az ünnepi találkozóra, amelyre az egyházmegyéből három és félszázan gyűltek össze, mig a gyűléseken összesen majdnem másfélezren vettek részt. A szomszédos egyházmegyékből is jöttek lelkészek és presbiterek, akik együtt akartak örvendezni, fel- Udülni és meggazdagodni lélekben. Mert erre páratlan alkalom is nyílt. A nap Csikesz professzor igt hirdetésével kezdődött s ez megadta az alaphangját az egész további programúinak. Gilicze Sándor esperes megnyitó bee zéde vezette be azután a további részét a református napnak. Utána Szabó Imre budapesti esperes, az Orsz. Presb. Szöv. főtitkára tartott hatalmas, lelkeket megrázó előadást a presbiter ség biblia A paprikatermelő gazdákhoz. Március 7-ig kell paprikatermelési engedélyért folyamodni. Református ünnepi találkozó MiMon. Egyes szám ára 12 ffilléis
