Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-21 / 15. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 február 21. Blum Mátyás, Hock István, dr Hör* vát Jenő, Kiss Lajos, Majsai István, Pirnitzer Ede, Reichl Sándor, Schnei« der János, Schneider Elemér és Takler József, a fölügyelőbizo’tság tagjai sorába pedig: Dicenty László, Horváth Ignác, Horváth Károly és Stein- féld Béla eddigi tagok. A megválasz tottak nevében Schneider János ügy vezető igazgató mondott köszönetét a közgyűlésnek, valamint az elnöknek a közgyűlés vezetéséért és azon elismerő szavakért, amelyben az igazgatóságot, felUgyelőbizott8ágot és a tisztikart részesítette. Köszönetében kifejezésre juttatta, hogy maradnak a régiek és jövőben is ugyanazzal a lelkesedéssel dolgoznak a szövetkezeti eszmében raj lő nemes célokért, mint amily lelkesedéssel teremtették mqg 60 évvel ezelőtt az intézet alapítói a Szekszárdi Népbankot és irányították vezetői Bök megpróbáltatás között 60 éven keresztül. Hogy a kilencvenes évek pusztulásait és az 1920 évek vagyonokat megsemmisítő infl ciós korát át tudta UzletUnk élni, annak magyarázata az, hogy célkitűzéseiben megvolt az Dr ISGUM ADÓM tüzifatelepe, SZEK5ZÁRD Telefon 21 ___________KezelyQzl ut Telefon 21 El sőrendű, száraz bükk, gyertyán, cser, szil, nyár, hasáb ás dorong tűzifa Aprított gyertyán és szili Villanyerőre berendezett fűrészelő- és faapritó telep 707 Megrendelések a telepen, valamint a telep vezetőjénél, Fekete Géza lakásán, Szent Liszlá utca 14. szám és Weisz Andor ujságüzletében eszközOlhetők. Dorogi és tatai tojásszén, valamint óbudai l-a diókoksz kapható erkölcsi erő, amely az eszmét elpusz tulni nem hagyta. A 7. évtized ktt szöbét azzal a reménnyel lépik át és törekvésük az lesz, hogy a jövő nemzedéknek módjában legyen az ő mü ködösükről is ugyanazzal a tisztelet tel nyilatkozni, mint amilyennel ők viseltetnek a szövetkezet alapitói és régi vezetői iránt. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta az Ügyvezető igazgató beszédét és eszel nemcsak vármegyénk, de az ország egyik legnagyobb szövetkezete 61. évi közgyűlése befejezést nyert. Visszafelé sült el Dulln Jenő kapanyele. Laptársunk „Újságírás és tenden ciatt címen ismét foglalkozik velUnk. Nem szívesen válaszolunk, mert meguntuk már, bogy állandóan mi szolgáltassunk cikktémákat laptársunknak. Néha azonban úgy érezzUk, hogy laptársunk olvasóinak felvilágosítása érdekében nem térhetünk ki a válaszadás elől. A To'namegyei Fóldbérlők Szövet kőzetének közgyűléséről írva, Hum Mihály felszólalásához sem. Hiszen különben sem a mi lapunk tulajdonsága, hogy egyeseket és tömegeket burko't gyanúsításokkal illessen és amikor a felelősség kérdését kezdik kutatni, akkor áradozó cikkekben, bocsánatkérő nyilatkozatokban és hosszú magánlevelekben igyekezik a megsértetteket és a rá« galmazottakat kiengesztelni. Az igazmondás és az újság írás tisztessége tekintetében tehát semmiesetre sem illeti meg laptársunkat a prédikátori szerep. Laptársunk ellenünk való kirohanását azzal fejezi be, rha az Isten úgy akarja, a kapanyél is elsUl. Eset« leg éppen hátrafelé“. Ez a közmondás soha oly fényesen nem igazolódott be, mint laptársunknak ennél a legutóbbi fíckándozásá nál. Lehet, hogy ez az elsülés éppen azokat fogja erősen gondolkodóba ejteni, akik verejtékezve szokták fogni a kapinyelet és akiket laptársunk ügyesen, nem kis munkával és nem kevesebb színjátszással fogott szekere elé. Ezek azután a le nem tagadható tényekből rájönnek majd arra, hogy az és azok, akiket a becsületes, hiszékeny nép első fellángolásában apostoloknak vélt, bizony nem apostolok, hanem csak a mai világba illő gyarló emberek és igy nemcsak a papíron, de a valóságban is visszafelé fog elsUlni az a bizonyos kapanyél. szokásunk szerint csak a tényeket állapítottuk meg és mert több oldalról ellenőrsött adatainkat teljesen megbízható helyréi szereztük, közleményünk minden mondatát, minden szavát fenntartjuk. Szerettük volna, ba laptársunk azt írja, hogy a felszólaló Ham Mhály állítása nem felel meg a valóságnak, mert dr Dulin Jenő ügyész ur nem kapott a Földbérlók Ssövetkezetétől a mu’t évben 600 pengő ügyészi tiszteletdijat. Est az állítást azonban laptársunk, bár igen hosszan irt, nem cáfolta meg. Feltesszük tehát a kérdést, miként egyeztethető össze dr Dulin Jenő urnák, laptársunk főszerkesztőjének, a népbarátnak és a szegény emberekért az önzetlenség mezében küzdő férfiúnak magatartásával, — hogy a mostani nehéz időben még nagyobb pénzintézeteknél is ritkaságszámba menő tekintélyes ügyészi tiszteletdijat vesz fel egy oly szövetkezettől, amely csupa szegény és nyomorúsággal küzdő kis földbérlőből áll és ahol a mindennapi lekötöttséget jelentő ügyvezető-igazgató csak évi 720 pengő fizetést kap. Efelett természetesen nem nekünk kell gondolkodnunk és a válaszadás sem a mi feladatunk, hanem azoké, akik úgy látszik sokszor csak eszközt jelentenek valamely cél elérésénél. Mi nem az elfogu'tság, a szenvedélyek felkavarása és az egyéni gyűlölet szo’gálatába állítottuk be lapunkat. A Földbérlők Szövetkezete közgyűlésével kapcsolatosan sem emeltük ki a fentebb elmondottakat és nem füstünk semmiféle megjegyzést Kőrösy mérnök kerékpárbaleseie. Kőrösy Károly, a szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatal mérnöke, f. hó 15 én reggel vasúton, hivatalos ügyben Mórágyra utazott. Magával vitte a kerékpárját is, mert ottani dolgai végeztével Bouyhádra kellett mennie, bogy résztvegyen az inter- nátusépitő bizottság gyűlésén. Este 7 óra felé kerékpáron igyekezett Bonyhádról a vasútállomásra, hogy vonattal térjen haza Szekszárdra. Ä lejtős utón meglehetős sebesen haladt az állomás felé és valószínűleg ettől a sebes iramtól megszédülve belezuhant a vasúti utkeresztezés előtt levő mély árokba, ahol nyomban elveszítette az eszméletét. A sötétben senki sem vette észre a balesetet és Kőrösy mérnök koponya sérüléstől ájult állapotban az egész viharos éjszakán keresztül ott feküdt a mélységben, ahol a mellvédfal szerencséjére megóvta őt a zivatar kellemetlenségeitől. Reggel 6—7 óra között tért magához és amint nagy- nehezen kimászott az árokból, kábul- t«n ba’adt az indóbáz felé, majd bement a váróterembe, hogy megvárja a legközelebbi vonatot. A váróterembe utána ment egy vasutas és mikor meglátta a fél arcán alvadt vérrel teli, sáros véres rubáju, szundikáló embert, fölrázta és igy szólt hozzá: — Mit akar maga itt ? — El akarok utazni Szekszárdra, várom a vonatot, — felelte Kőrösy mérnök. — Itt nem lehet tartózkodni, mert a vonat csak délu'án indul Székszárdra. Menjau át addig a téglagyárba és mosakodjék meg ott, mondotta a vasutas, aki Kórösy emlékezete szerint tiszt volt. A nagy vérveszteségtől kimerült mérnök, aki a baleset következtében jobb szeme fölött és szemhéján sulyo san megsérült és agyrázkódást is szenvedett, szinte boltrafáradtan, kimerültén és kábultan vánszorgott át a téglagyárba, ahol azonnal megmosdatták, letisztították a vértől és mikor meglátták, hogy kicsoda, nyomban telefonáltak dr Bnckmüller bonyhádi orvosért, aki intézkedett, hogy Kőrösy mérnököt az állomásnál éppen kint időző autóbuszon azonnal szállítsák a rendelőjébe. Dr Bockmüller rögtön megvizsgálta, orvosi kezelés alá vette és bekötötte a sérültet. É* mivel látta, hogy nagyon kimerült, gyönge, levetkőztette és a saját ágyába fektette. Ot óra hosszat mély állomba merülve aludt a mérnök dr Bockmüller lakásán, majd a délután 4 órai autóbusz- szal az orvos egy rokona kíséretében utazott vissza Szekszárdra. Kőrösy mérnököd látva férje súlyos sérülését, nyomban beszállította őt a kórházba. A megejtett vizsgálat szerint a sérült állapota súlyos ugyan, de nem életveszedelmes és minden remény megvan arra, hogy Kőrösy mihamarabb kiheveri a balesetet, — amely könnyen végzetessé is válhatott volna és rövidesen meggyógyul • a hatalmas kórházban, amelynek az I építését annakidején ő ellenőrizte. Hyomlaluányok és irodaszereit jutányos beszerzési forrása a NOLNÁR-féle RT* könyv- és papirkereskedése Szekszárd, Kaszinó-bazár HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország t Magamba nézek ... Magamba nézek, de tőlem hiába kérded: Mi az, mi könnyeket fakaszt. Hiába kérded, hiába nyújtod két kezed, Nem mondom, ne tudja senki azt. Lelkem mélységén Ígéretnek zálogául Megpillantám, mi szivén ütött félve, halkan S váratlanul elémba tárult Az aranyszínű nyári alkonyatban. Miért szól sóhajom, álmom, bús dalom ? Ne tudd titkom, nem szórom széjjel, Enyém az ősi, édes fájdalom, Tanúm a kékpalástos csillagfényes éjjel.,. H. L.-né. — Kinevezés. Dr Hagymássy Zoltán főispán dr Sigora Miklós szék. szárdi ügyvédjelöltet kinevezte díjtalan vármegyei közigazgatási gyakornokká. — Szabó Dezső képe a Szépművészeti Múzeumban. Szabó Dezső festőművész földink, a mostani téli tárlaton 5 festményt állított ki a Műcsarnokban. A napokban húsz tagú bizottság járt a tárlaton, hogy két képet vásároljon az állam számára. Örömmel közöljük, hogy a megvásárol két kép közül az egyik Szabó Dezső tájképe volt, amelyet a Szépművészeti Múzeumban helyeznek el. — Szekszárdi iparos az (párosok Kösponti Szövetkezetének a vezetőségében. Folyó hó 12-én tartotta az Iparosok Országos Központi Szövetkezete közgyűlését, melyen választottak hit igazgatósági tagot, köztük Papp Józsefet, az IPOK elnökát és Körmendy Mátyás országgyűlési képviselőt, négy végrehajtó bizottsági tagot és négy felügyelő bizottsági tagot, akik közt szerepel id. Debu- lag Imre szekszárdi lakatos mester, a Szekszárdi Ipartestület országosan ismert nevű volt elnöke is. Örömmel adunk hirt erről az eseményről, amely a választással kapcsolatban Szekszárd megtiszteltetését jelenti. Az igazgatóság, végrehajtó és felügyelő bizottság tagjai ugyanis legnagyobbrészt budapestiek és a vidékiek között esu- pán Kispest szerepel 2, Nyíregyháza és Szekszárd pedig 1—1 taggal. Hisz- szük, hogy Debulay Imre ezen tekin télyes uj pozíciójában sokat segíthet nemcsak Szekszárd, de a környék iparosain is. — Még egyszer a zombai pártgyűlésről. E hó 7 i számunkban már részletesen megírtuk, hogy drTéglássy Béla Országgyűlési képviselő Zombán jól sikerült népgyülést tartott, amelynek keretében egyéb aktuális gazdasági kérdések taglalása mellett — a Nemzeti Egység mai fontosságáról tájékoztatta a nagyszámban megjelent választópolgárokat. A gyűlés, mint arról egy zombai gazdabarátunk értesít, szép rendben, lélekemelő hazafias gondolatokban gazdag témakörrel zajlott volna le, ha ízléstelen bérencek megzavarni nem igyekeztek volna. Valaki ugyanis a beszédbe bekiáltotta Klein képviselő nevét és mikor Téglássy képviselő a közbeszólásra válaszolt, nyomban harsogni kezdett az odavezányelt 8—10 ember, aki az előre elkészített recept szerint szükségesnek látta az éljenzést. Ezzel azonban a tüntetők a gyűlés komolyságát nem tudták megzavarni. Eí az igazság, bármit ir is erről a gyűlésről a „Tolnamegyei Hírlap“.
