Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-12-19 / 99. szám

XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 december 19. 99. szám. NAMEGTCI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■ . ,, ____ ... I ro szerkesztő: Felelős szerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK FERENC Előfizetési difi ’ I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. pengő I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések ár aj i K legkisebb hirdetés dija i-60 pengő. —,A hirdetés egy 60 mlllltnéler széles hasábon mllllméleraoronkéni 10 filler. . Áll&stkeresőknek 60 százalék kedvezmény. .Egész-évre _ 12 Deneő LL -FpIpvi-o A Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői * hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a — K ® ■#. -**eievie-----------O pengő i I nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. Békésebb politikai l" “ légkör. " '*y Schuschnigg osztrák kancellárt és Bergar-Waldenegg osztrák külügy­minisztert országunk vendégeként kö­rünkben üdvözölhettük. Az a meleg barátság, amely boldogult Dollfuss kancellár idejében érte el tetőpontját és azóta is változatlan, érthetővé te­szi, hogy Magyarország és Ausztria vezető államférfi ú gyakorta találkoz nak. De a barátság szálain tu'menő- leg olyan érdskszálak is egymáshoz kapcsolják a két államot, hogy állam­férfilink megbeszélései természetes következményei azoknak a közös problémáknak, amelyeket csak egy­mást támogatva, egymást segítve old­hatunk meg. Osztrák vendégeink látogatása al­kalmából a két miniszterelnök nem­csak pohirköszöntővel üdvözölte egy mást, hanem mindkettő rádiószózat­tal is fordult a magyar néphez. Be­szédeik meleg hangját érthetővé teszi az a rokonszenv, amely a két népet egymáshoz kapcsolja, hiszen évszá­zadok eseményeinek viharában állott egymás mellett a két nép jóban- rosszban és most legutóbb a világ* , háborút küzdötték végig váll-váll mellett s közösen szenvedték el az : országé sonkitás keserűségét; A béke­szerződések elemeire bontották az egykori osztrák-magyar monarchiát, de hogy milyen hiba volt ez, azt nem­csak a világközvéleményben egyre erősebben jelentkező bírálatok bizo­nyítják, hanem éppen az a meleg po­litikai és gazdasági barátság is, amely a két népet a történelem szükség­szerűségének erejével hozta ismét i közös táborba. A Kómában megkötött egyezmény, amelyre mindkét államfő többször is célzott . beszédeiben, jelentős és uj politikai elgondolást akar megvaló­sítani. Nem véd- ésdacszövetséget jelent, nem katonai együttműködésre vonatkozó titkos megállapodásokat tartalmaz, hanem, amint Gömbö3 Gyula miniszterelnök mondotta, csak keretet képez, amelyet az élet tölt meg tartalommal és amely az abban résztvevő államoknak, Olaszország­nak, Ausztriának és nekünk rugal­mas megfogalmazása mellett is nagy politikai és gazdasági előnyöket biz­tosit. — Ugyanilyen értelemben be­szélt Schuschnigg kancellár is a római egyezményről, hozzáfűzve, hogy an nak nagyszabású elgondolása nem­csak a résztvevő államoknak jelent komoly előnyöket, de olyan félreért­hetetlen és világos gazdaságpolitikai célkitűzés képezi magját, amely mó dot ad az összes többi szomszédállam­mal való békés és barátságos -kap­csolatok kialakítására is. Olaszország, amely a hármasegyez­mény gondolatának kitermelője és megvalósítója volt, jól látta, - hogy Közép európa függő kérdéseinek ren­dezését végre meg kell kezdeni, még pádig a békülékenység szellemében. Most, amikor a genfi igazságos ha­tározattal túl vagyunk a marseille i gyilkosság sajnálatos ügyén s már nem súroljuk könyökünkkel a hábo­rút, — amint azt Laval külügymi­niszter mondotta, — a magyar és osztrák miniszterelnök ajkáról el­hangzott s a békét hirdető beszédek előnyösen járulhatnak hoz iá annak a feszültségnek a levezetéséhez, amely esetleg még megzavarhatná a békés politikai légkört. A római egyezmény éppen mert nem hatalmi oélokat haj­szol és csak gazdasági előnyök meg­szerzését célozza, alkalmas arra, hogy rugalmas kereteinek tágításával olyan államok is részt vegyenek benne, amelyek eziderg saját érdekük elle­nére elzárkóztak tőle. Természetesen az ilyen részvételnek megvan a maga előfeltétele olyan értelemben, hogy őszintének kell lenni. A római egyez­mény szívesen helyet ad bármelyik államnak, ha az őszintén és fenntar­tás nélkül magáévá teszi az egyez­mény alapvető kikötéseit. A két ál­lamférfi beszédei est újból aláhúzták és hangsúlyozták. — Magyarország, Ausztria s természetesen Olaszország is minden közeledést szívesen fogad, amely az igazi béke ügyét szolgálja s az esetleg fennálló ellentétek kiktt szöbölését az őszinteség szellemében óhajtja megkísérelni. Nem a három országon fog tehát múlni, ha ezt a maga nemében párat­lanul álló egyezményt, amely egészen különleges lehetőségeket nyújt a kö zeledésre és a politikai kibékülésre, egyes hatalmak nem méltányolják a maga teljes jelentőségében b rövid­látásból, vagy féltékenységből a ma­guk részéről nem segítik elő a közép európai békésebb politikai légkör ki alakulását. Virág Ferenc pécsi püspök a szekszárdi Katolikus Napon. A magyar nemzet sorsáért aggódó katolikusok leikébe uj erőt öntött az Actio-Catholic* megszervezése, msrt a katolikus tevékenység révén alka­lom és mód kínálkozik arra, hogy a háhoru alatt és az utána következő időkben elerkölcstelenedettélet a be­szivárgott szennytől megtisztittassék. A legelső feladat ezen a téren a hi zasság, a család és a gyermek mél­tóságának a Krisztustól rendelt ala pokra való visszahelyezése és a csa­ládban az Istenáldás megbecsülése. Minden katolikus erőfeszítés közpsnt jában áll a romlásnak indult magyar család megmentése a hitbuzgalom, erkölcsvédelem éskuHura fegyverein kívül a szociális és karitatív esz­közök, a szegény segélyezés, a sze­retet munkájának felhasználásá - vál, a keresztény közvélemény irá­nyításának a kézbevételével, vala­mint a jövő reménységének, az ifjú­ságnak megszervezésével. Ennek a célnak az elérésére e hó 16 án zászlóbontó Katolikus Na­pot rendezett Siekszárdon az Actio 'Catholic* és e jelentőségteljes ese­mény alkalmából eljött régi hivei közé Szekszárd előző plébánosa Virág Ferenc pécsi püspök is. A Katolikus Nap során a Szekszárd Szálló .nagy­termében, a vármegyeháza közgyű­lési. termében és a Katolikus Kör színháztermében voltak ülések, me­lyeknek előadói voltak: P; Bangha .Béla, a Jézus Társaság bndápesti házfőnöke, a ragyogó készségű szó nők, dr Mihálovich Zsigmond tb. f kanonok, az Actio Catholics országos igazgatója, dr Nyisztor Zoltán szent­széké tanácsos, a Magyar Kultúra szerkesztője, dr Györkös József, a pécsi leánygimnázium, igazgatója, dr Sprenger Mária Mercedes, a Kató- I likus Nőegyletek Országos Egyesüle- I tének titkára, dr Szenéggörgyi Lóránt, a fővárosi közmüvek ügyésze és dr Hőka Imre budapest belvárosi segéd lelkész, akik valami nnyien hoz­zájárultak a Katolikus Nap fényes sikeréhez. A főpapi mise. Az Actio Catholic* országos vi­szonylatokban is nivós Szekszárdi Katolikus Napja Virág Ferenc pécsi püspök által a belvárosi templomban fényes segédlettel celebrált főpapi misével kezdődött. Ez alkalommal zsúfolásig megtöltötték a hívek a templomot, hogy újból hallhassák volt plébánosukat, ahozzájak eljött püspö­köt. Virág püspök evangélium után püspöksüveggel a fajén és pásztor bottal a kezében szentbesiédet mon­dott, amelyben elsősorban is a Szent ; írás gyakori olvasására buzdította hallgatóságát, majd an evangélium alapján rámutatott arra, hogy az Actio Catholic* nem uj dolog, hanem egy korú az őskereszténységgel. A p»p- ság abban az időben is kevés volt — mint most is — és azok mellé különösén a szegénygondozás terén segítségül fel kellett kérni evilágia­kat is, hogy a papok ilyen elfog­laltsága miatt kárt , ne szenvedjen Isten igéjének a hirdetése. Majd rész­letesen megmagyarázta a püspök az Actio Catholic* célkitűzéseit és esz­közeit. ... ,, A misén, amelyen megjelentek a hatóságok és testületek küldöttségei is, a Szekszárdi Diloskör tagjaiból és az elemi iskolák jóhangu növen­dékeiből összeállított vegyes énekkar nagyban emelte az ünnepi áhítatot. A férfiak gyűl és 9. Délután két órakor kezdődtek há­rom helyen az Actio Catho'ic* cso­portjainak a zászlóbontó gyűlései. A Szekszárd Szálló zsúfolásig megtelt nagytermében, aho’ a katolikus vezető értelmiség és iparosság mellett ott láttuk a valóban imponáló számban megjelent polgárságot is, a férficsoport ülésezett. k Schneider Gábor ny. kúriai bíró, az Actio Catholio* toloamsgyei cso­portjának elnöke nyitotta meg a gyű­lést, hódolattal üdvözölte a régi hivei közé ellátogató Virág püspököt, tisz­telettel P. Bangha Béla budapssti jezsuita háafőnököt, akinek megnyi­latkozásai mindig ünnep st jelentenek annak a vidéknek a számára, ahol megjelenik és dr Mihálovich Zúg- mond tb. kanonokot, az Actio Catho­lic* országos igazgatóját és kérte őket, hogy Útmutató módon világít­sanak be az erkölosi bizonytalanság sötétségébe. P. Bangha Béla a közönség taps­vihara közepette állott szólásra éa arra az óriási erőre mutatott rá, íme - lyet a világ katolikussága képvisel- Négyszázmillió a katolikus hívők száma, a legnagyobb minden vallás­felekezetek között és annyira szarvé zetlan, hogy nem tud tenni ssmmit azok ellen a borzalmas atrocitások ellen, amelyekkel Mexikóban, Spanyol- országban és Siovjetoroszországban üldözik a vallás gyakorlását. Mind­ennek pedig az az oka, hogy a tár­sadalom, a sajtó, az utca, a színház, a mozi, a női öltözködés stb. mind a katolicizmustól távol álló világ­nézeti irányítás alatt áll. A sajtó, amely egy ország lelkének vetülete szokott lenni és átalakítja az ország szellemi ábrázatát, úgyszólván telje­sen idegen kézben, és a liberalizmus álláspontján van. Uiletszertten fertőzi az erkölcsöket és propagálja a női meztelenséget. Hasonló az eBet & színházaknál és a moziknál is és en­nek az az oka, hogy a katolicizmus tele van tudatlanokkal és árulókkal. Aki az ellentétes világnézetű sajtót támogatja —úgymond P. Bangha — az nemcsak áru'ója a keresztény ügynek, de a liberális sajtótermé­kek olvasásával még az agyát is prostituálja. Ezeknek az újságok­nak az akciója idézte elő az erkölcsi válságot, amely a családi élet csőd­jében akként jelentkezik, hogy ma már lehetséges a Krisztus törvényei szerint egész életre szóló házasságot holtomig lan-holtodiglan helyett ; untomig lan—untodiglan módon megkötni. Gsrinoesség és szellemi irányítás dolgában nem számítunk, mert magunk átszaladunk az ellen­ség táborába, hogy az azt tegye az- agyunkkal és a szivünkkel, amit akar. Ha mindezeknek az okát kutatjuk. — folytatta tovább P. Bangha — nem találunk erre elfogadható falé letet, mert hiszen a katolicismus belső értéke nem változott Ez a. vallás ma is az, amivé Krisztus tette. Krisztus csak egy vallást, egy örökké^ változtathatatlan értékű anyasient- egyházat alapított és ez mi vagyunk. Sokan a tudománnyal ellentétesnek állították a katolikus egyház tanait, pjdig tény, hogy tudomány egyet­Egyes szám ára 12 fillór.

Next

/
Thumbnails
Contents