Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-12-19 / 99. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 december 19. 99. szám. NAMEGTCI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■ . ,, ____ ... I ro szerkesztő: Felelős szerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK FERENC Előfizetési difi ’ I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. pengő I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések ár aj i K legkisebb hirdetés dija i-60 pengő. —,A hirdetés egy 60 mlllltnéler széles hasábon mllllméleraoronkéni 10 filler. . Áll&stkeresőknek 60 százalék kedvezmény. .Egész-évre _ 12 Deneő LL -FpIpvi-o A Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői * hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a — K ® ■#. -**eievie-----------O pengő i I nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. Békésebb politikai l" “ légkör. " '*y Schuschnigg osztrák kancellárt és Bergar-Waldenegg osztrák külügyminisztert országunk vendégeként körünkben üdvözölhettük. Az a meleg barátság, amely boldogult Dollfuss kancellár idejében érte el tetőpontját és azóta is változatlan, érthetővé teszi, hogy Magyarország és Ausztria vezető államférfi ú gyakorta találkoz nak. De a barátság szálain tu'menő- leg olyan érdskszálak is egymáshoz kapcsolják a két államot, hogy államférfilink megbeszélései természetes következményei azoknak a közös problémáknak, amelyeket csak egymást támogatva, egymást segítve oldhatunk meg. Osztrák vendégeink látogatása alkalmából a két miniszterelnök nemcsak pohirköszöntővel üdvözölte egy mást, hanem mindkettő rádiószózattal is fordult a magyar néphez. Beszédeik meleg hangját érthetővé teszi az a rokonszenv, amely a két népet egymáshoz kapcsolja, hiszen évszázadok eseményeinek viharában állott egymás mellett a két nép jóban- rosszban és most legutóbb a világ* , háborút küzdötték végig váll-váll mellett s közösen szenvedték el az : országé sonkitás keserűségét; A békeszerződések elemeire bontották az egykori osztrák-magyar monarchiát, de hogy milyen hiba volt ez, azt nemcsak a világközvéleményben egyre erősebben jelentkező bírálatok bizonyítják, hanem éppen az a meleg politikai és gazdasági barátság is, amely a két népet a történelem szükségszerűségének erejével hozta ismét i közös táborba. A Kómában megkötött egyezmény, amelyre mindkét államfő többször is célzott . beszédeiben, jelentős és uj politikai elgondolást akar megvalósítani. Nem véd- ésdacszövetséget jelent, nem katonai együttműködésre vonatkozó titkos megállapodásokat tartalmaz, hanem, amint Gömbö3 Gyula miniszterelnök mondotta, csak keretet képez, amelyet az élet tölt meg tartalommal és amely az abban résztvevő államoknak, Olaszországnak, Ausztriának és nekünk rugalmas megfogalmazása mellett is nagy politikai és gazdasági előnyöket biztosit. — Ugyanilyen értelemben beszélt Schuschnigg kancellár is a római egyezményről, hozzáfűzve, hogy an nak nagyszabású elgondolása nemcsak a résztvevő államoknak jelent komoly előnyöket, de olyan félreérthetetlen és világos gazdaságpolitikai célkitűzés képezi magját, amely mó dot ad az összes többi szomszédállammal való békés és barátságos -kapcsolatok kialakítására is. Olaszország, amely a hármasegyezmény gondolatának kitermelője és megvalósítója volt, jól látta, - hogy Közép európa függő kérdéseinek rendezését végre meg kell kezdeni, még pádig a békülékenység szellemében. Most, amikor a genfi igazságos határozattal túl vagyunk a marseille i gyilkosság sajnálatos ügyén s már nem súroljuk könyökünkkel a háborút, — amint azt Laval külügyminiszter mondotta, — a magyar és osztrák miniszterelnök ajkáról elhangzott s a békét hirdető beszédek előnyösen járulhatnak hoz iá annak a feszültségnek a levezetéséhez, amely esetleg még megzavarhatná a békés politikai légkört. A római egyezmény éppen mert nem hatalmi oélokat hajszol és csak gazdasági előnyök megszerzését célozza, alkalmas arra, hogy rugalmas kereteinek tágításával olyan államok is részt vegyenek benne, amelyek eziderg saját érdekük ellenére elzárkóztak tőle. Természetesen az ilyen részvételnek megvan a maga előfeltétele olyan értelemben, hogy őszintének kell lenni. A római egyezmény szívesen helyet ad bármelyik államnak, ha az őszintén és fenntartás nélkül magáévá teszi az egyezmény alapvető kikötéseit. A két államférfi beszédei est újból aláhúzták és hangsúlyozták. — Magyarország, Ausztria s természetesen Olaszország is minden közeledést szívesen fogad, amely az igazi béke ügyét szolgálja s az esetleg fennálló ellentétek kiktt szöbölését az őszinteség szellemében óhajtja megkísérelni. Nem a három országon fog tehát múlni, ha ezt a maga nemében páratlanul álló egyezményt, amely egészen különleges lehetőségeket nyújt a kö zeledésre és a politikai kibékülésre, egyes hatalmak nem méltányolják a maga teljes jelentőségében b rövidlátásból, vagy féltékenységből a maguk részéről nem segítik elő a közép európai békésebb politikai légkör ki alakulását. Virág Ferenc pécsi püspök a szekszárdi Katolikus Napon. A magyar nemzet sorsáért aggódó katolikusok leikébe uj erőt öntött az Actio-Catholic* megszervezése, msrt a katolikus tevékenység révén alkalom és mód kínálkozik arra, hogy a háhoru alatt és az utána következő időkben elerkölcstelenedettélet a beszivárgott szennytől megtisztittassék. A legelső feladat ezen a téren a hi zasság, a család és a gyermek méltóságának a Krisztustól rendelt ala pokra való visszahelyezése és a családban az Istenáldás megbecsülése. Minden katolikus erőfeszítés közpsnt jában áll a romlásnak indult magyar család megmentése a hitbuzgalom, erkölcsvédelem éskuHura fegyverein kívül a szociális és karitatív eszközök, a szegény segélyezés, a szeretet munkájának felhasználásá - vál, a keresztény közvélemény irányításának a kézbevételével, valamint a jövő reménységének, az ifjúságnak megszervezésével. Ennek a célnak az elérésére e hó 16 án zászlóbontó Katolikus Napot rendezett Siekszárdon az Actio 'Catholic* és e jelentőségteljes esemény alkalmából eljött régi hivei közé Szekszárd előző plébánosa Virág Ferenc pécsi püspök is. A Katolikus Nap során a Szekszárd Szálló .nagytermében, a vármegyeháza közgyűlési. termében és a Katolikus Kör színháztermében voltak ülések, melyeknek előadói voltak: P; Bangha .Béla, a Jézus Társaság bndápesti házfőnöke, a ragyogó készségű szó nők, dr Mihálovich Zsigmond tb. f kanonok, az Actio Catholics országos igazgatója, dr Nyisztor Zoltán szentszéké tanácsos, a Magyar Kultúra szerkesztője, dr Györkös József, a pécsi leánygimnázium, igazgatója, dr Sprenger Mária Mercedes, a Kató- I likus Nőegyletek Országos Egyesüle- I tének titkára, dr Szenéggörgyi Lóránt, a fővárosi közmüvek ügyésze és dr Hőka Imre budapest belvárosi segéd lelkész, akik valami nnyien hozzájárultak a Katolikus Nap fényes sikeréhez. A főpapi mise. Az Actio Catholic* országos viszonylatokban is nivós Szekszárdi Katolikus Napja Virág Ferenc pécsi püspök által a belvárosi templomban fényes segédlettel celebrált főpapi misével kezdődött. Ez alkalommal zsúfolásig megtöltötték a hívek a templomot, hogy újból hallhassák volt plébánosukat, ahozzájak eljött püspököt. Virág püspök evangélium után püspöksüveggel a fajén és pásztor bottal a kezében szentbesiédet mondott, amelyben elsősorban is a Szent ; írás gyakori olvasására buzdította hallgatóságát, majd an evangélium alapján rámutatott arra, hogy az Actio Catholic* nem uj dolog, hanem egy korú az őskereszténységgel. A p»p- ság abban az időben is kevés volt — mint most is — és azok mellé különösén a szegénygondozás terén segítségül fel kellett kérni evilágiakat is, hogy a papok ilyen elfoglaltsága miatt kárt , ne szenvedjen Isten igéjének a hirdetése. Majd részletesen megmagyarázta a püspök az Actio Catholic* célkitűzéseit és eszközeit. ... ,, A misén, amelyen megjelentek a hatóságok és testületek küldöttségei is, a Szekszárdi Diloskör tagjaiból és az elemi iskolák jóhangu növendékeiből összeállított vegyes énekkar nagyban emelte az ünnepi áhítatot. A férfiak gyűl és 9. Délután két órakor kezdődtek három helyen az Actio Catho'ic* csoportjainak a zászlóbontó gyűlései. A Szekszárd Szálló zsúfolásig megtelt nagytermében, aho’ a katolikus vezető értelmiség és iparosság mellett ott láttuk a valóban imponáló számban megjelent polgárságot is, a férficsoport ülésezett. k Schneider Gábor ny. kúriai bíró, az Actio Catholio* toloamsgyei csoportjának elnöke nyitotta meg a gyűlést, hódolattal üdvözölte a régi hivei közé ellátogató Virág püspököt, tisztelettel P. Bangha Béla budapssti jezsuita háafőnököt, akinek megnyilatkozásai mindig ünnep st jelentenek annak a vidéknek a számára, ahol megjelenik és dr Mihálovich Zúg- mond tb. kanonokot, az Actio Catholic* országos igazgatóját és kérte őket, hogy Útmutató módon világítsanak be az erkölosi bizonytalanság sötétségébe. P. Bangha Béla a közönség tapsvihara közepette állott szólásra éa arra az óriási erőre mutatott rá, íme - lyet a világ katolikussága képvisel- Négyszázmillió a katolikus hívők száma, a legnagyobb minden vallásfelekezetek között és annyira szarvé zetlan, hogy nem tud tenni ssmmit azok ellen a borzalmas atrocitások ellen, amelyekkel Mexikóban, Spanyol- országban és Siovjetoroszországban üldözik a vallás gyakorlását. Mindennek pedig az az oka, hogy a társadalom, a sajtó, az utca, a színház, a mozi, a női öltözködés stb. mind a katolicizmustól távol álló világnézeti irányítás alatt áll. A sajtó, amely egy ország lelkének vetülete szokott lenni és átalakítja az ország szellemi ábrázatát, úgyszólván teljesen idegen kézben, és a liberalizmus álláspontján van. Uiletszertten fertőzi az erkölcsöket és propagálja a női meztelenséget. Hasonló az eBet & színházaknál és a moziknál is és ennek az az oka, hogy a katolicizmus tele van tudatlanokkal és árulókkal. Aki az ellentétes világnézetű sajtót támogatja —úgymond P. Bangha — az nemcsak áru'ója a keresztény ügynek, de a liberális sajtótermékek olvasásával még az agyát is prostituálja. Ezeknek az újságoknak az akciója idézte elő az erkölcsi válságot, amely a családi élet csődjében akként jelentkezik, hogy ma már lehetséges a Krisztus törvényei szerint egész életre szóló házasságot holtomig lan-holtodiglan helyett ; untomig lan—untodiglan módon megkötni. Gsrinoesség és szellemi irányítás dolgában nem számítunk, mert magunk átszaladunk az ellenség táborába, hogy az azt tegye az- agyunkkal és a szivünkkel, amit akar. Ha mindezeknek az okát kutatjuk. — folytatta tovább P. Bangha — nem találunk erre elfogadható falé letet, mert hiszen a katolicismus belső értéke nem változott Ez a. vallás ma is az, amivé Krisztus tette. Krisztus csak egy vallást, egy örökké^ változtathatatlan értékű anyasient- egyházat alapított és ez mi vagyunk. Sokan a tudománnyal ellentétesnek állították a katolikus egyház tanait, pjdig tény, hogy tudomány egyetEgyes szám ára 12 fillór.
