Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-12-15 / 98. szám
I XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 december 15. 98. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 a Pőszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK PERENC Előfizetési di|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre __------- 6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 fillér. Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám>.'elfegyzésl, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerlll. Segítsük kiüldözött véreinket! Ilyenkor karácsonytájban kopogtatni szokott egy gyöngéd női kéz a magyar társadalom ssivének ajtaján, figyelmeztetve ezt a társadalmat, hogy az ország szomorú helyzetében mennyivel nagyobb kötelesség minden nélkülöző magyarnak a segítségére sietni s lehetővé tenni, hogy legalább a karácsonyi ünnepek valóban a szeretet, a megértés napjaivá válhassanak mindenki számára. Ez az akció, amely már tíz esztendeje, hogy a nélkülözés és a nyomor verejtékét Veronika kendőjével törölgeti le, az első magyar Nagyasszonynak, Horthy Miklósáénak a kezében összpontosul s olyan eredményeket ér el, mintha csak a rózsák virágszirmaiból is kenyeret fakasztó szentünknek: Erssé- betnek a csodáját ismételné meg. Még pedig egyre szélesbedő körben, a szivek megmozgatásában sikeresen birva a versenyt az elszegényedés és a nélkülözés egyre növekvő térfoglalásával. De úgy is jön ez a kérés hozzánk, hogy még a legnagyobb közönyt is meg tudja mozgatni. Hiszen mindenki érzi, hogy ma olyan időket élünk, amikor az államtól nem lehet mindent várni s vannak feladatok, melyek megoldására még az államnak sincs elég ereje s hogy ezek mégis megoldassanak, az egész társadalom segítségére van szükség. S aki figyelemmel kiséri a kor- mányzóné akciójának eredményeit, be kell ismernie, hogy ez évről-évre nagyobb területeket sugároz be a maga áldott és nemes munkásságával, még pedig olyan csendben, szinte észrevétlenül, a nyomorenyhités és emberszeretet olyan odaadó önfeláldozásával, amelyben a vezetőség szinte személytelenné válik, jelezve, hogy a jót magáért a jóért cselekszi s ezért viszonzásul se népszerűségre, de még csak hálára sem számit. Van abban valami megható és felemelő, ahogyan ezt a jótékonyságot az első magyar Nagyasszony a maga jól megszervezett női hadseregével évente lebonyolítja. Az idei nvomorenyhitő akciónak azonban, sajnos más irányt is kellett vennie. Most vasárnap a magyar belügyminiszternek, vitéz Keresztes- Fischer Ferencnek is megjelent a felhívása, amelyet az egész magyar tár sadalomhoz intézett. Szokatlan ez a felhívás, amilyennel csak ritka, kivé teles alkalmak, nagy elemi csapások, megpróbáltatások idején találkozunk. De hiszen éppen ilyen szokatlan, ilyen kivételes ez az alkalom is, amely erre a felhívásra a belügyminisztert rákényszeríti. Szegeden, Szőregen, Magyarbolyon keresztül özönlenek az elszakított területeken lakó magyar és bunyevác, sőt sváb kiüldözöttek ezrei. S mig Genfben a Népszövetség a világ fe- Biült figyelme közepette tárgyalta azt a borzalmas vérvádat, amelyben Dél- szlávia Magyarországot a vádlottak padjára kénysieritette, addig a világ minden tájáról idegen újságírók men nek a szerb határra, hogy a maguk szemével láthassák a megdöbbentő valóságot, köztük kiüldözött gyermekeket, nőket és tehetetlen aggokat, betegeket és nyomorékokat. Az eddigi nyilvántartás szerint közel 3000 embert vettek számon, akik mind úgy érkeztek, hogy testi ruhájukon kívül semmit sem hozhattak magukkal. — Ezeknek a szerencsétlen, hontalanná vált menekülteknek a megsegítését kéri a magyar belügyminiszter a magyar társadalomtól. Attól a magyar társadalomtól, amelynek magáA Magyar Szőlősgazdák Egyesülete a múlt héten Budapesten báró Malcomes Gyula elnöklete alatt ülést tartott és tárgyalta a budapesti vendéglős és kimérő iparnak a bortermelői kimérések ellen indított mos galmát. Az ülésen az igazgatói jelentés alapján megállapították, hogy a borfogyasztás utóbbi időben tapasztalt emelkedése a budapesti termelői kiméréseknek köszönhető. A legerélyesebben szállott sikra a termelői kimérések mellett dr örffy Imre, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, akinek oroszlánrésze van a Szekszárdi Pinceszövetkezet életrehivásában és eredményesen fáradozott a szövetkezet budapesti termelői kimérésének engedőnak is ezer gonddal kell viaskodnia. De mégis I Legalább otthona, fedele és kenyere van és nem kell tartania attól, hogy egy éjszaka majd kiűzi ebből ez otthonából, a szerzett vagyonából a gyűlölet. Hogy mit jelent magyarnak lenni idehaza? De ne veszitsük el a fejünket. A magyar mártírok szenvedései a megértés drága gyöngyszemeit termelik ki a nyugati kulturnépek szivében a magyar sors iránt. A magyar kiüldözöttek szenvedései harmatcsep- pek a magyar igazság rügyező reményfáján. Kétszeres ok tehát, hogy a belügyminiszteri felhívás ne találjon sehol süket fülekre és bezárt szivekre. lyezése érdekében, őrffy adatokkal illusztrálta, hogy ez a termelői kimérés nemcsak a fővárosban, hanem országszerte hatalmas propagandát jelent a szekszárdi boroknak, amelyeket ezen a réven mind szélesebb vidékeken ismernek meg. Schandl Károly ny. államtitkár mindenben megerősítette az őrffy által elmondottakat, kijelentve, hogy a szőlő- termelők ebben a kérdésben nemcsak a borvidéki képviselőket találják maguk mellett, hanem Orffy felvilágosításai alapján a képviselőhál többségét is. Az egyesület végül elhatározta, hogy a magyar szőlősgazdák érdekében a legerélyesebb harcot indítja a termelői kimérések megvédésére. nál észrevehetően érezteti hatását. Az erkölcsi és fegyelmi kihágások is erősen redukálódtak. A leventék kiképzése a felsőbb testnevelési hatóságok által eszközölt szemlék alkalmával teljes megelégedést és dicséretet eredményezett. Részletes képet nyújt ezután a jelentés a Stefánia Országos Anya- és Csecsemővédő Intézet megyebeli tekintélyes működéséről, a közegészségügy örvendetes állásáról, a gyermekekre való felügyeletről, a népmozgalmi adatokról, a Horthy Miklós kórház betegforgalmáról, az egészségügyi személyzet körében beállott változásokról, a diphteria elleni védőoltásokról, az Országos Mentőegyesület szekszárdi és dombóvári fiókjának forgalmáról, az állategészségügy állásáról, a vármegye külföldi állatkiviteli adatairól, a mezőgazdaság helyzetéről, örömmel állapítva meg, hogy a Budapesten megtartott őszi mezőgazdasági terménybemutató kiállításon a legjobb búzák közül is messzire kimagaslott Papp János alsónyéki bíró, örökös törvényhatósági bizottsági tag bánkuti búzája. A közúti szolgálat ügykörébe eső jelentés az útépítések előhaladását mutatja be teljes részletességgel, majd a tanügyi viszonyokra áttérve közli, hogy mig az 1933—34. tanévben elemi népiskoláinkat összesen 30.887 gyermek (6—12 éves tanuló) látogatta, az 1934—35. tanévben az össs- létszám 29.924 re apadt, minek folytán vármegyénk elemi népiskoláit látogató b beiskolázott tanulóinak száma 963 gyermekkel csökkent, ami elszomorító jelenség. A vármegyei iskolánkivttli népművelési bizottság elismerésre méltó tevékenységének ismertetése után kegyelettel emlékezik meg az alispán azon veszteségekről, amelyek a vármegyét a törvényhatósági bizottsági tagok elhalálozásával érték és elpa- rentálta Jobaházy Döry Jenő drt, Stockinger Rudolfot, Parragh Józsefet, Szendrődy Jánost, végül Forrai Aladárt, Dombóvár főjegyzőjét, aki példaképe volt az önfeláldozásig menő kötelességtudásnak és igazi dísze Tolna vármegye jegyzői karának* Kulturnap Bálán. A bátai iskolánkivüli népművelési helyi bizottság valóságos kulturnappá tette a f. hó 9-i népművelési előadásokat azzal, hogy e napra előadóul felkérte dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, kinek előadásaihoz a rendezők megfelelő kísérő műsorról is gondoskodtak. A kulturnap reggelén a bizottság testületileg vett részt úgy a ref. templomban tartott istentiszteleten, mint a plébániatemplomban tartott nagymisén. Délután 2 órakor az alvégi lakosok számára volt a ref, elemi népiskolában kulturdélután, amelyet 1 Molnár László ref. lelkész, helyi bi- { zottsági elnök nyitott meg, üdvözölAz alispání jelentés. Dr Perczel Béla alispán tartalmas I dőszaki jelentést intézett a törvény- hatósági bizottság folyó hó 18-án isszeülő közgyűléséhez és megindító izavakkal közli, hogy a balkáni mód- izer teljesen ártatlan és védtelen nagyar embereket mindenüktől kiosztva, seregestül hajt át a határon is tesz földönfutókká. Kéri a várnegye közönségét, hogy emberbaráti is hazafias kötelességük felismerésétől, valamint jószivüktől vezérelten gondoljanak szerencsétlen kiutasított magyar véreinkre is és akár kész- pénzbeli, akár természetbeni adományokkal tegyék lehetővé nehéz sorsuk javítását. Megemlékszik ezután a kalaznói hősi emlék leleplezéséről, a törvényhatósági bizottsági tagválasztásokról, majd áttérve jelentésének a vármegye közigazgatását és közállapotait érintő részére, örömmel jelenti, hogy a közigazgatás menete az elmúlt időszakban is zavartalan volt, ami az egyre fokozódó feladatok között a vármegyei és községi tisztikar önfeláldozó kötelességtudásának és ügy- buzgalmának tudható be. A közbiztonság és közrend ismer tetése után jólesően mutat rá az alispán arra, hogy a vármegye háztartási helyzete kielégítőnek mondható, amennyiben a folyó évben minden fennakadás és újabb kölcsön igénybevétele nélkül tudták úgy a nyugdíjasok járandóságait kifizetni, mint pedig a vármegye egyéb szükségleteit fedezni. — A vármegyei vegyes alapoktól az 1932. év és ezt megelőző években igénybe vett 450.000 pengős függőkölcsön azonban még fennáll s ezt a háztartási alap mindaddig visszafizetni nem [tudja, amíg a vármegyei pótadóban fennálló hát- rajékok teljes egészükben be nem folynak, vagy pedig amíg a visszafizetésről költségvetésileg nem történik gondoskodás. A vármegyei közalapok november 30-i állagának kimutatása után a községek háztartásáról nyújt részletes képet a jelentés, amely azután közli, hogy a vármegye területén a leventefogialkozáBok az őszi időszak alatt íb minden zavaró körülmény nélkül folytak le. Az erkölcs-, vallásos- és hazafias nevelés a leventék Egyes szám ára 12 ffilléra Orffy Imre a bortermelői kimérések védelmében.
