Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-28 / 93. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 november 27. életraji». Eladja Raffay Sándorné rk. tanítónő. Február 14-én: Caaládi tanácsok. Előadja Sebestyén Paula rk. tanítónő. Februir 21 én : A Balaton és vidéke. Előadja Gábor Károly hittanár. Febrnár 28-án: Aa ágybéli ének éa lene. Eóadja Róder Pál reálgimn. igaigató. Március 7-án : Gyümölcstermelés. Előadja Treer Ilona rk. tanítónő. Márc!us 14 én: A cserkészálet. E őadja Faludi Ferenc reálgimn. tanár. Március 21 én : A kérésit ai életben. Előadja dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő. Ugyanaanap : A magyar jövő. Előadja Faragóné H. Margit róm. kát. tanítónő. Slmonfslts Béláné emlékünnepély. A Szekszárdi Bőm. Kát. óvoda és Gyermekmenhelyet Fenntartó Egyesület folyó hó 24-én, siombaton tartotta nemeilelkü alapitójának : Si- montsits Bélánénak emlékünnepélyét. A választmány tagjai báró Schell Jó zaefné elnök vezetésével délelőtt 9 órakor gyásiistentiiateleten vettek részt, 10 órakor pedig az óvoda nagytermében diszgyülést tartottak, A diszülést báró Schell Jóisefné nyitotta meg a követkelő, igen emelkedett hangú beszédben: Az emlékeiét az a halott, aki haza jár. Néha idézik s arra jelenik meg, néha eljön hívatlanul is, elhozva magával ismerői hangját, tekintetét, külsejét, eljön egész környesetével, leikével. — Ma hiyatlanql jelenik meg boldogult Elnökünk, mert látni és htUani akarja, .hogy lelke ai általa létesített intézményben tovább él—s ? Miként ittbsgyott gyermekéhez visz szajár az elköltözött anya azt dédelgetni, megcsókolni, úgy jön vissza ma sieretett alapitónk, hogy megvizsgálja : szeretjük e, dédelgetjük-e szívvel lélekkel az óvodát, amelyet ittbsgyott. S mi jó lélekkel várjuk őt, bissen megtettünk mindent, hogy az intézményt fenntartsuk, segélyezzük, ápoljuk a nehéz vissonyok dacára is. Mert tudjuk, hogy ezekben a kis óvodákban a magyar jövőt neveljük föl. Idézzük a múltat, — boldogult Simontsits Bélánét, — hogy építhessük a jövőt. A nemzet életét éppúgy, mint az egyes emberét, az életen keresitül- ömlő emlékezet tessi egésszé, * folyvást tartóvá, napról-napra, gazdagabbá. Ha kitörölnék a lélekből az emlékezés ragyogó színeit, a lélek meghalna. Emlékezéséé lélek ugyanígy. A nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmibe menni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg s akármi kesdőd- jék utána, az többé nem lesz a régi. A régi elgondolás, az Alapító szivének jóságos intencióit beteljesíteni annyi, mint ápolni a virágot, melyet ő ültetett, folytatni a munkát, melyet ő megkezdett s összekötni a jelent s jövőt a múlttal, melyben nemcsak az óvoda, de a nemzet lelke is gyökerezett. Mi megőrizzük az Alapitónak lel? két és az emlékezéssel belekötjük a jövő nemzedéket a múltba. Mig a gyermeket neveljük és benne tradíciót ápo'unk, a nemzeti hagyományokat ápoljuk, a múltra jövőt épitünk, nemzeti munkát végzünk. A nagyhatású és emelkedett szellemű elnöki megnyitó után Morvay László vármegyei It. főjegyző, tartotta meg emiékbeszédéf. Ebben az agyonmecbaniiÓlt világban, amelyben &et|tqk telük, jól esik — v mondotta r—. néha egy kis pihenőt tartani. A> élet. nem egyéb, mint küzdelmes vándorlás. A Szekszárdi Bómai Katolikus óvoda és Gyermekmenhelyet fenntartó Egyesület 44 év óta folytatja ezt a küzdelmes vándorlást, tartsunk tehát mi Js egy kis pihenőt és erő ejtés céljából emlékezzünk. Minden időnek legnagyobb Tanítómestere pél 4ájáti követte, Simontsits,Béláné, aki ^ijlékot létesített a zsenge .emberpalánták számára, elsősorban ások részére, akiknek az éltető édesanyatejet is a nélkülözések teszik keserűvé, akiknek nincsen dúsan meg rakott gyermekszobájuk és akik a jólétet hírből sem ismerik. Ezeknek) a szikeBtalajba ültetett embervirágok-: nak épített hajlékot egy imádságos lelkű magyar asszony. Ha ezek az óvodai falak beszélni tudnának, elmondhatnák, hogy sok kicsi gyermek talált itt az élet sok viszontagságai elől oltalmat és az első útra* valót a lét küzdelmeihez. Huszonhárom éve már, hogy az alsóvároBi temető sírboltja egy lakóval lett gazdagabb és mégis az elhunyt alkotása él és működik tovább azért, mert a mag vető mélyen szántott az emberi szivekbe és mert szelleme ittmaradt az utókor számára. Apostoli lelke bátorít és erőt ad. Erre az erőre ebben az agyonmechanizált világban, ahol oly kevés a valódi öröm és oly sok a könnyes bánat, nagy szükség van. Hódoljunk az Alapitó nemes egyéni Bégé előtt, bogy méltók lehessünk őhozzá s hogy a jól küzdött muoka áldását terjeszthessük tovább az ő emlékezetére. Mély megilletődéssel hallgatták az ünneplők az emlékezés meleg és mélyen álérzett szavait, amely pár mon• datban olyan mesterien festette meg az óvoda alapítójának és évtizeden keresztül igazi lelkének testi és szellemi alakját. — Megható volt. az is, amidőn az alapitványból felruházott 12 gyermek hálásan köszönte meg a nekik juttatott adományt és forró imát küldött a Mindenhatóhoz, hogy tegye boldoggá a már örök álmát alvó Alapítót és segítse meg az élet küzdelmeiben azokat, akik róluk, kis gyermekekről a rohanó élet sok gondjai között sem feledkeznek meg. Az ünnepély után a választmány tagjainak egy része az alsó városi sir kertbe vonult Schell báróné elnök vezetésével és koszorút helyeztek el a boldogult emlékű özv. Simontsits Béláné sirhal mára. Kiütéses tifuszeset a mözsi, illetve sióagárdi cigánytelepen. özv. Kolompár Istvánná sz. Laka tos Mária 25 éves sióagárdi cigány- asszony körülbelül két héttel ezelőtt betegen jött haza a f-.h érmegyei ná- dasladányi cigánytelepről. Gyönge lé; vén, nem ment haza Sióagárdra, hanem a mözsi cigánytelepre állított be. Ott volt egy hétig és mert állandó magasfoku lázzal járó állapota nem javult, egy kocsi szivesBégből haza- vitte őt Sióagárdra. Pár nsf> múlva kihívták hozzá dr Kitjiager György körorvost, aki azonnal intézkedett, hogy a rendkívül súlyos állapotban lévő asszonyt mentőkocsin szállítsák be a szekszárdi kórházba. A Horthy Miklós kórházban vizsgálat alá vették Kolompárnét és a vérvizsgálat alapján minden kétséget kizáróan megállapították, hogy az oly annyira veszedelmes kiütéses tífusz ban szenved. Dr Treer István kórházigazgató főorvos az esetről nyom ban telefonon értesítette dr Percsel Béla alispánt, a belügyminisztérium egészségügyi osztályát és Szekszárd megyei város polgármesteri hivatalát a szükséges egéssaégügyi intézkedések megtétele céljából. Az alispán utasítására dr Freyler Károly vm. tiszti főorvos, Szongott Edvin főszolgabiró és dr Haidekker Béla szolgabiró ki szállottak Sióagárdra, ahol megvizsgálták a cigánytelepet éa lakóit, majd a közegészségügyi törvény intézkedéseinek megfelelően elrendelték, hogy a telep Dyomban fegyveres mezőőri és osend- őri őrizet alá vétessék avégből, hogy oda senki be ne léphessen és a telepet senki el ne hagyhassa. Mivel a kiütéses tifaszt tetvek terjesztik, a telep lakóinak összes szőrzetét nul- lásgéppel lenyiratták, testüket és ruháikat fertőtlenítették. A cigányteleptől 200 méternyire 5 uj kunyhót építtet a község a cigányoknak, akik oda négyheti vesztegzár .után költöznek majd be. A mostani cigánytelep kunyhóit a község 4 hét múlva fejperzseli éa elégeti a cigányok ágy pemüit. is. A vesztegzár ideje alatt I a. cigányokat a község élelmezi éa j eUátja tüzelővel,is. — Fertőtlenítette { egyúttal a község a bikaistállót is, I ahol Kolompár Istvánná kórházba szállítása előtt rövid ideig el volt helyezve. A mözsi cigánytelepet vizsgálta ezután meg dr Freyler Károly vármegyei tiszti főorvos dr Haichkker Béla azolgabiróval. Azonnal elrendelték a telepre itt is a vesztegzárat, a cigányok lenyirását és fertőtlenítését és azt a cigánykunyhót, shot Kolompár Istvánná egy hétig feküdt betegen nyomban mindenestől felperzselték. Mözsön is u) kunyhókat építenek a cigányoknak és ha azok elkészülnek, a mostaniakat felégetik. Szongott főszolgabíró hason’ó in tézkedések megtétele, illetve a ná- dasladányi cigánytelep és lakóinak a megvizsgálása céljából távbeszélőn közölte az esetet az illetékes székesfehérvári főszolgabírói hivatallal, az alispán! hivatal pedig tett. intézkedóséiról ugyancsak távbeszélőn tett jelentést a belügyminiszternek. A Horthy Miklós kórházban minden elővigyázatossági rendszabályt nyomban foganatoBittak a ragály tovahurcolósának a meggátlására. Mindazokat a helyiségeket, ahol a beteg asszony megfordult, fertőtlenítették és fertőtlenítésnek vetették alá a mentőautót is. Szongott fŐBzolga- biró elrendelte annak a kocsisnak a vesztegzár alá helyezését, aki Kolompárnál Mözsről Sióagárdra szállította és fertőtlenítette a kocsit is, amelyen a szállítás történt.. M<vel a sióagárdi és a mözsi cigányok köztudomás szerint állandó érintkezésben vannak a szekszárdi cigányokkal, a polgármesteri hivatal megkereste az államrendőrséget, hogy vegye négyheti vesztegzár alá a szekszárdi cigánytelepet, amelynek 70 lakóját erre az időre a város látja el élelemmel és tüzelővel, A vesztegzár alá vett cigányok ellátásának kérdése jelentős terhet ró úgy Sióagárd és Möss, mint Szék- szárd költségvetésére. Es az ügy annál inkább nehéz, mert a számvevőség az egészségügyi rovaton ilyen célokra előirányzott összegeket a költségvetésben a minimumra redukálta. A közérdekre való tekintettel méltányos volna, ha ezeket a költségeket az állam Szekszárdnak és az érdekelt községeknek visszatérítené, mert itt körülbelül 200 személynek négyhéten keresztül leeodő eltartásáról van szó. A szekszárdi cigánytelepen — mint értesülünk — a zár alá helyezett cigányok meg vannak elégedve a város által rendelkezésre bocsájtott élelmezéssel, csupán az adagok csekélysége miatt panaszkodnak, mert — mint mondják— azon nem tudnak meghízni. Amiatt is keseregtek, hogy nincs dohányuk és bagójuk. A hatóság most azt is adott nekik. Az itteni cigányokkal szemben elrendelt elővigyázatossági rendszabályok miatt a közönségnek a kiütéses tífusz szét- harcolásától annál kevésbé kell félnie, mert vitéz Vendel István polgármester éppen tiz nappal ezelőtt rendelte el a szekszárdi cigánytelep és lakói tetütlenitését, ami akkor meg is tör* tént, úgyhogy az újabb fertőtlenítés során a legtökéletesebb munkát lehetett elvégezni.. A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kér képzőművészeti kiállítása a dombóvári Nemzeti Társaskörben minden elismerést megérdemel. Vidéki viszonylatban nagyban hozzá járul a jó ízlés fejlesztéséhez. Elrendezése igazán művészi és Marcsell György dombóvári kir. kát. reálgim- náziumi rajztanár és festőművész mű- ízlését dicséri. A 29-én záruló, nagy látogatott- ságu kiállításon Szekszárdről Miklósi M. Ödön két pasztell portrévei és több olajfestményü tájképpel van képviselve. Télben éB Északi tenger című invenciósus képeivel a tárlat legizmosabb művészei között foglal helyet. Összesen 8 képe disztiti a tárlatot. Dr őrffy Gyula bravúros arcképe legnagyobb dicséretére válik művészünknek. Szigeti Ödön szintén szekszárdi kiállító, kinek virágképei színeikkel kedves benyomást keltenek, mig Eszter cimű képe valóban mesteri munka. Dombóvárról Marczell György — a kiállítás nagystílű rendezője —Li- dérc, Angyali üdvözlet, Primavera, Árpádházi Szent Erzsébet, Életkeresők című értékes művein kívül Madonna és Vénusz születése című vász nai nagy értékű mesteri alkotásai, mig Szendeff Miklós kedves aquarelljei és Fűzfák cimű olajfestménye szintén díszére válnak a kiállításnak és művészi képességről tesznek tanúbizonyságot. Ács Sándorné tanárnő 3 olajfestménye : Nyárfás, Tüskei ut, Cbrysantém kellemes benyomást keltenek a szemlélőben, határozott tehetséget árulnak el és sok dicséretben is részesülnek. Bonyhádról Märcz Konrád reál- gimnásiami rajztanár és festőművész szerepel finom kidolgozású squarell- jeivel. Tabáni részlet Bonynádon, Lengyeli fürdő. Nyári konyha cindi képei külöoösen megragadják a szemlélőt. Tolnáról Pallay József rajztanár 2 olajfestménnyel és több rézkarccal szerepel, melyek mind hangulatosak) mig Martinék József róm. kát. tanító szindús olajfestményei sziptén kedves benyomást keltenek a szemlélőben. Mind a 6 képe szép és gondos művészi alkotás. A bajainkat idősebb és ifjabb Éber Sándor képviseli; Id. Éber Sándor 3 olajfestménye és í pasztellje, mig
