Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-07 / 11. szám
XVf, évfolyam. Szeftszárd, 1934 február 7. If. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési diji Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon miillmélersoronként 10 ItTlér. Állástkeresdknek SO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A Sió-halózócsatorna kérdéséhez. A Sió probléma megoldása vármegyénk- közönsége tekintélyes részének legégetőbb és legfontosabb kérdése. — A Tolnamegyei Újság fel ismerve ennek az ügynek óriási je lentőségét, helyet fdott hasábjain a valóban időszerű téma megvitatásának. Ssolgálatot vélek teljesíteni a a környék, de különösen Szekszárd gazdasági életének, ha az eddig már ismert szempontokon kívül az alábbiakra is felhívom az illetékesek jgyeimét. Miért készítették a római légiék a Siót? ^ A Siót Galériás római császár dá- ciai légiókkal áaatta a Kr. u. 300 év körül, hogy hajózó összeköttetést létesítsen a Balaton és Dana között, másrészt, hogy a Balaton partvidékét elborító víztömegeknek lefolyást nyisson. Ugyanis eaidőben és jóval előtte is élénk hajóösszeköttetés volt a tengerről a Danán át vármegyénk belsejébe. Wosinsky Mór Tolna vármegye Őstörténetében leírja, hogy élelmes etruszk kereskedők a Duná róí hetérve a bővizű Sárrétre és Kapósba, Kardig feljöttek. Egy ilyen etruriai (Felsőitália) hajó Kardon, az e vidék akkori főhelye, Regöly közelében a Kapóson ritkabecsü bronz edényekkel megrakva elsüllyedt. Galerius esen terméssetes hajózó utat terjesztetté ki a római kereBke delem javára Ozorától észak felé Sió fokig, átvágva a Városhidvég feletti völgysárógátssertt domborzatot, mellyel megteremtette a Balaton—Siófok—Báta—Duna közti direkt viziutat. Megszűnt a római birodalom, megszűnt a Sió hajózása is. A népvándorlás alatt a Sió fenntartás hiányában eliszaposodott és az így hajó zásra alkalmatlanul maradt nekünk örökségül. Hogyan áll a Slóhajózás ma? Ifj. Leopold Lajos egy a Danáról szóló hábora előtti közgazdasági tanulmányának ezt a címet adta: A Senki Dunája. Ilyen Senki Siója a mi Sióosatornánk. Van a Siószabá- lyosásnak kiváló műszaki gárdája, azonban a mai Sióhajózásnak nincs gazdája. Alig várta múlt ősszel a megyei szállító közönség, hogy a fürdőszezon után a Balatonból vizet eresszenek a kitikkadt Sióba, hogy az őszre visz- szatartott szállításait lebonyolítsa. — Felkészülve lesték a siófoki zsilip mellől érkező híreket a tolnai hajósok, — kik az uszályukat is, mesterségüket is még a nagy Duna melletti Tolnán született apáiktól örö hölték, — hogy a Sión fuvtrozhas- sanak. Elmúlik szeptember, el október és nincs viz. Végre a szekszárdi Sió- épitési Kirendeltség Siófokról megtudja, hogy a Bálát on er észt és november 15 én less, 4 napon keresztül 80 centiméteres viz fog átbukni a sió foki zsilipen. A viz útja Siófoktól a torkolatig 3 napig tart, igy biztosra volt vehető, hogy november 18-án be lehet jönni a Sióba. Ehhez képest beáll az üres hajó a vámhidhoz, hogy a Pozsonyba szánt tengerit felvegye, lemegy a tolnai hajós uszályával Mohácsra, hogy szénnel rakodjék. A hajók megrakodnak, a szenes- hajó bejön a Sióba, azonban nincs viz. Telefonál a kormányos a szekszárdi kirendeltséghez, onnan Siófokra a Balatoni Kikötők Felügyelőségéhez utasítják, innen tovább Székesfehérvárra, Budapestre. Mígnem megtudja, hogy a Balatoneresztés decemberre marad, A tengerivel megrakott hajó minden napja pénzt eszik, iparkodik kivergődni, kétszer is zátonyra fut; a szeneshajó elkezd már a rendeltetése előtti parton kirakodni, mig végre a jóságos Isten egy nagy esőt ad a Kapos vidékén és a Kapósból jövő viz hátán megindul a meg sem indult és már is megfeneklett Sió- hajózás. A mai Sióhajózás érdekében tehát el&ő teendő: intézményesen biztosítani kell a Sión való időszakos szállítást. A fürdőszezon és a téli jég kivételével minden hónapban — a Duna alsó duzzasztására figyelemmel — vizet kell engedni a Sióba, Ezen Balatoneresztés pontos idejét és mérvét kellő időben az érdekeltekkel közölni kell. (Rádió utján a napi vízállásjelentésekkel kapcsolatban és Tolnán, Szekszárdon, Baján, Úszódon, Mohé ce on a községházán az e célra elhelyezett külön táblán.) A terminus legpontosabban betartandó, netáni halasztást rádió utján kell publikálni. Második sürgős teendő: a Vámhid és a Siótorkolat közti mozgó tuskók és kövek kiszedése és általában az alsó szakasz kikotrása. Az utóbbi időben három uszály kspott léket és sülyedt el a fenékből kiálló tuskóktól, úgyhogy ma már odajutottunk, hogy múlt év óta a biztositó társaságok el sem fogadják a Sióra bejövő hajók biztosítását. Az eredetileg 5 évre kontemplált kotrási munkák most már 20 év óta folynak és éppen az a szakasz nincs kitisztítva, mely az egyetlen vegetáló szekszárdi hajóforgalmat volna hivatva támogatni. Harmadik sürgős kívánság: a szekszárdi Vámhid melletti kikötő rendezése. Városi szabályrendelet gondosko dik a Vámhidnál kirakott árak után fizetendő nagy kikötői dijakról, azonban a kikötő fenntartására egy fillért sem fordítanak. Készítendő lenne sürgősen a közúti Sióhid mellett, a topeka útból leágazóan egy kövezett lejáró ut és legalább 200 méter hossaan kövezett rakterűiét és nehány kikötőbak. Az ősszel pé dául a tengelyig elsülyedt kocsikat 6 lóval is alig lehetett felvontatni. Esen sürgős intézkedéseket megérdemli a mai SióhajózáB, mert a mostani mostoha hajózási viziut mellett is az elmúlt évben Szekszárd környékén a következő uszályforgalom volt: Érkezett áruk: 4000 tonna tűzifa, 2700 tonna betonkavicB, 800 tonna szén, 300 tonna tetőcserép, 180 tonna koksz, 25 tonna réagálic. Elszállított áruk: 1470 tonna tengeri, 1030 tonna búza, 180 tonna bab. Mit várhatunk a Sió végleges rendezésétől ? A vízi szállítás költsége a vasúti szállitásnak csak egyharmada. Nagyobb távolságra még lényegesen o’csóbb. A Sió hajózhatóvá tételével a Balaton egész 200 km hosz-. szu partvidéke és a Sió több, mint 100 kilométeres pai tja és a mögöttük levő nagy Hinterland bekapcsolódnék a nemzetközi Duna forgalmába. Ezen belvízi forgalom a háború után Fiume elvesztésével még külön jelentőséghez jutott. Előtte minden áru nsgy refakciákkal vasúton ment Fiúméba, igy egy közbenső vízi szakasz, mint a mi Siónk, nem jelentett volna e szempontból különös előnyt. Most azonban a Dunán át visszük áruinkat Brailán át a tengerhez, azaz a Balaton partvidékének és a Siómentének terményeivel közvetlenül a termelőhelytől a tengerig és tovább a rendeltetési helyig minden átrakás nélkül végig olcsó viziuton jutunk el. Pl. egy métermázsa kukorica fuvarköltsége tőlünk Brailába 1900 km távolságra 102 fillér, ugyanez vasúton Budapestre, 16G km távolságra 123 fillérbe kerül. A drága vasút és az o'csó vízi- fuvar közötti differenciát a termelő keresné meg, mert a vevő a terményekért többet fizethet, az árat a ret del tét és i állomáson elérhető ár irányítja, melyből igy kevesebb kell a szállításra, I tehát több marad a gazdának. A nagyobb ár elérhetése e vidéken uj lendületet adna a mezőgazdaságnak és a siómenti földek értéke növekedne. Intenzivebb gazdálkodás lehetősége is előáll a Sió mindkét partvidékén az által, hogy a hajózási duzzasztógátak beépítésével az öntözés magától adódik, a mfr felemelt viz gravitációval, magától folynék szét messze távolságokra. Lényegesen olcsóbbá válnának a hajóval ideszállitható tömegáruk is. A Balaton partján vannak az ország legjobb kőbányái. Bazalt it- épitőkő és a vörös almádi és őrsi kő házépítéshez. — A vasúti fuvardíj Badacsonytomajról a 216 km-re fekvő Szekszárdra 10 tonnánként 64 pengő, ugyanez hajón 24 pengőért lesz idehozható. Ha Tolna vármegye a f. évre előirányzott 3500 wagon útkarbantartási kavicsból 2000 wagont vásárolna a balatonmenti bányákban, egy évben 60.000 pengőt takarítana meg. Ez ezen vízi kószáltitáasal még a MÁV is jól járna, mert ő a kis belértékü követ kénytelen önköltségi áron alul szállítani. A MÁV önköltsége 10 tonna árura km-ként 46 fillér, a fenti 216 km-re tehát önköltsége 99'36 pengő, azaz a vasút minden wsgon kő szállítására negyvenöt pengőt ráfizet. A hajóforgalom ezen kiterjesztése uj életet öntene a jelenleg vegetáló, szubvencióból táplálkozó, évenként alig pár hónapig tartó balatoni hajózásnak is. A balatoni hajók szezon előtt és után kimehetnének a Sióra és Dunára, foglalkoztatva felszerelésüket és személyzetüket. Olcsó villamos árán. Lehetővé tenné a siófoki zsilipnél tervezett 3 méteres vízlépcső egy olyan duzzasztómű létesitését a mögötte tároló óriási vízmedencével, amely az egész Balaton partvidékét és a siómenti összes községeket olcsó villamos energiával láthatná el. A duzzasztók építésével a Sió vize felfrissülne, levegővel keveredne, a fertőzés veszélyét csökkentené. Gondoljunk csak arra, bogy az elmúlt évben Medinán 32 tifuszbeteg feküdt. Utazás a Balatonra. A Duna—Balaton vízi ut uj publikumot teremtene a balatoni fürdőéletnek is. A sportoló- és veekend- közönség Regensburg, Bécs és Budapest felöl viziuton, motorcsónakon jöhetne el a Balatonra. A mi vármegyénk közönsége is o'csón és kényelmesen érhetné el pihenésére a Balatont. Gondoljuk csak el, milyen népszerű volna egy vasárnap reggeli hajó, mely a Vámhidtól 2—3 pengőért felvinne bennünket a Sió zöld füzeepartjai között a Balatonra. Egyes szám ára 12 fillér.
