Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-01-06 / 2. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 január 6. 2. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS ~ .... I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dili I ___ . " .___ .I _... , I Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető Eg ész evre — 12 pengő H Felevre--------------6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hi rdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az elmúlt hönap. (B. É.) As esztendő utolsó hónapjában fogadta el, hosssas tárgyalás atán, a parlament kát hása a kormánynak a gazdaadósságok rendezésére vonatkozó javaslatát s így, bár december hava úgyszólván a legnagyobb magyar ttgy: a trianoni békeperujitás jegyében folyt le, a magyar élet rögös mindennapjának is megvoltak a maga eseményei. A gazdaadósságok rendezésére kiadott rendelethez fűződő törvényhozási intézkedés lehetővé teszi, hogy a kormány az ország legnagyobb termelőrétegének megmentésére életbeléptetett intézkedések pénzügyi támogatására 175 millió pengőt vehessen a Nemzeti Banktól igénybe. Az ellenzék hónapokig azt hangoztatta, hogy a kormány nem siet a gazdatársadalom bajainak orvoslására, eközben a kormány, különösen Imrédy Béla pénzügyminiszter és minisztériuma éjt nappá téve, hangtalanul dolgozott a nagy tervezeten és a miniszterelnök, tavaszi ígéretéhez képest, szinte nap társzertt pontossággal adta ki rendeletét és terjesztette a Ház elé törvényjavaslatát. Az ellenzék most, természetszerűleg, kifogásolni valót keresett a rendeletben és az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatban, de a vitából csak az derült ki, hogy más tervezetet, mint a pénzügyminiszterét, az ország pénzügyi és hiteléletének megrázkódtatása nélkül megvalósítani nem lehetséges. Hangsúlyozta azonban a pénzügyminiszter, hogy a rendelkezéseket a kormány se tekinti véglegeseknek s a megállapított türelmi időt, amelyet a gazdáknak biztosított, arra használja, hogy a gazdaadósságok ésszerű, végleges rendezésének útját előkészítse. A kormány céltudatos, értékesítési politikájáról, amelyet a nyár óta folytat, igen tiszta képet festett legutóbb Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter Békésben. Elmondotta, hogy a nyár óta, közismerten súlyos értékesítési viszonyok közepette is, — Ausztriába 500.000, Olaszországba 1 millió, Németországba 1 millió, Svájcba 1 millió métermázsa busát adtunk el, továbbá, hogy a búzán és rozson kívül minden egyéb mezőgazdasági terményünket el tudtuk helyezni, sőt bizonyos cikkekben még tulkiárusitáBban is vagyunk. Bejelentette a miniszter azt is, hogy vizimunkálatokra az eddigi 1,800.000 pengő helyett 3,800.000 pengőt fordít a kormány. Nem csekély gondot okozott a kormánynak — és mindenkinek, akinek a 'magyar jövendő nem közömbös kérdés — a hónap folyamán, az egyetemi ifjúság mozgolódása, annál inkább, mert az ifjúság egyes rétegei rendbontásokra is ragadtatták magokat. Ez, természetesen, a kormány Bzigoru intézkedéseit vonta maga után. A közoktatásügyi miniszter és maga a miniszterelnök is meghallgatta az jfjuság részéről előterjesztett panaszokat és kérelmeket, de hangsúlyozta, hogy a kormány nem tűri a törvények megbontására irányuló kísérleteké*, ellenben teljeB erejével igyekszik az ifjúság nehéz problémáit megnyugtató megoldások elé vinni. Eo- nek egyik eredményeként a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban külön osztályt állítottak a diplomás ifjúság elhelyeykedésének megköny- nyitésére. Egész sor fontos rendeletet fogadott el a 33 as bizottság. Az egyik rendelet a transzfermoratórium intézményét hosszabbítja meg 1934 december 22 ig. Egy másik az aranypengőben kikötött fizetésekre vonat kozólag eddig fennállott jogszabályok érvényét terjeszti ki a jövő december 22-ig. Elfogadta a védett birtokok felügyeletéről és a védelemmel kap csolatos egyéb eljárásokról bzóIó rendeletet. Igen fontos és különösen a vagyontalanabb néprétegek védelmét szolgálja az a kormányrendelet, amely a gazdák számára biztosított adó hátralék-törlesztési kedvezményeket a többi adózóra is kiterjeszti ób pedig úgy, hogy azok, akiknek adóhátraléka nem haladja meg a 250 pengőt, hátralékukat 5 éven át részletekben törleszthetik. Eonek a rendeletnek intézkedéseit egy másik rendeletben az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Msgánalkalmaiottak Biztosító Intézete hátralékaira is kiterjesztették. Az elmúlt hónap krónikájához tartozik, főleg külpolitikai tekintetben Gömbös Gyula miniszterelnök és Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter ausztriai útja, amelyen az osztrák éB a magyar állam vezető politikusai alkalmat találtak arra, hogy több közös kérdést megtárgyaljanak. Különösen az osztrák—magyar kereskedelmi szerződés megújítását illetőleg, mivelhogy a szerződés január elsején lejárt. A kormány céltudatos külpolitikai vonalvezetése sok tekintetben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor angliai revíziós előadásait olyan nagy ób fényes siker kisérte. Ez a külpolitikai céltudatosság, amelynek legnagyobb ereje a magyar igazságba vetett hit és az érte való sikraszállás, egy másik fronton is meghozta gyümölcsét: a hágai nemzetközi bíróság vissza- ítélte azokat a felvidéki ingatlanokat, amelyeket a csehek a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemtől jogtalanul elkoboztak. Huszth Aladár búcsúztatása. Huszth Aladár bányaügyi tanácsos, bányaigazgató nyugdíjba vonult. Múlt év december 31-ével vett búcsút hivatalától és munkatársaitól. Nem volt ez a búcsúzáé külső méreteiben fényes, mert igy kivánta azt Huszth Aladár, akinek munkássága is mindig kerülte a feltűnést, de abban is annál inkább kifejezésre jutott az érték és az eredmény. Nem volt fényes — ismételjük az ünnepség, amely múlt év december 31-én délelőtt a nagymányoki bányász-kaszinó zsúfolásig megtöltött termében lefolyt. De a külső fényt sokszorosan pótolta a bensőséges érzésnek és szeretetnek az a megnyilatkozása, amely nemcsak a bucsuzók és búcsúzó szavaiból, de a termet megtöltő tisztviselők, altisztek, bányamunkások és családjai szivéből sugárzott ki ezen a szép, de mégis fájdalmas délelőttös A tisztviselők nevében Erdős Jenő bánya-főfelügyelő, az altisztek nevében Klausz István bányamester, a munkásság nevében Rspp József, a műhely és gépüzemi munkások nevében Zigerics Károly vettek búcsút távozó igazgatójuktól. Egyszerűek voltak a szavak, de értékesek, mert szívből fakadtak és szívhez szóltak. Kern Géza MÁV főintéző, állomás- főnök is hucsut vett a távozótól, aki szivbemarkoló szép beszédben köszönte meg a búcsúszavakat és azzal a melegséggel emlékezett meg a bánya minden rendű és rangú alkalmazottjáról, a telep lakóiról a cserkészapródokról és a kis iskolás gyermekekről, amely csak abból a forrásból eredhet, ahol az igaz szeretet érzése lohog. Giaki Huszth Aladár bányaigazgatót a románok üldözése juttatta hozzánk. 1902-tól 1920-ig a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. zsilvölgyi bányáinál működött és Nagymagyar- orsság e legnagyobb bányászatánál a bánya felvirágoztatása körül oly érdemeket szerzett, hogy a társulat annak igazgatójává léptette elő. Ebben a pozíciójában találta a román megszállás. Az ő magyar lelke nem tudott megnyugodni b nem tudta elviselni a román megszállást. Bátran sikraszált a magyarság és a magyar intézmények védelmére, amiért természetesen börtön lett az osztályrésze, majd pedig menekülnie kellett, hogy életét megmentse. Tizenhárom évet töltött el Huszth Aladár vármegyénkben. Mint a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. Tolna és Baranya megyei bányászatainak vezetője a nagymányoki és szászvári bányákat modern alapokra fektette. Megszerezte a váraljai és mázai bányákat és rövidesen modern munkás és tisztviselő telepet létesített, hogy azok, akik életük legnagyobb részét a föld mélyében töltik, szabad idejüket ne dohos, nedves lakásokban és füsttel telt szórakozó helyeken legyenek kénytelenek leélni. Az ő nagy szociális megértése és a munkásoknak munkatársként való tekintése minden intézkedéséből, minden cselekedetéből erősen kisugárzott. Huszth Aladár nevével mindenhol találkoztunk, ahol a hazafias érzés fáklyáját kellett meggyujtani, ahol a kultúra mécsesét kellett éleszteni és ahol könnyeket kellett felszántani. Szigorú, rendet tartó hivatali főnök volt, de emellett melegszívű atyai jóakarója munkásainak és azok családtagjainak. Huszth Aladár volt az első bánya- igazgató Magyarországon, aki felismerte a villamos távvezetékek jelentőségét gazdasági és kulturális szempontból. Kezdeményezésére és tervezése alapján épült meg Mása- szászváron Magyarország egyik legmodernebb áramtermelő villamos központja, amelyből áramot kap Kaposvár, Szekszárd, Tolna, Möss, Uj- dombóvár, Fadd, Dunaszentgyörgy, Decs, Ocsény, Nagymányok, Kismá- nyok, Váralja, Máza, a taszári repülőtér és tizenöt baranyavármegyei község. Sokszáz kilométeres villamos távvezeték épült meg az ő elgondolása alapján és sok faluban nem is tudják, vagy tán nem is gondolnak arra, hogy az ő lelkes, kitartó munkájának köszönhető, hogy nem bűzös petróleum-, de villanyfény mellett olvashatnak vagy társaloghatnak a hosszú téli esték óráiban. Huszth Aladár munkája nem folyt le nyom nélkül. Nemcsak a máza- szászvári villamos központ, a modern berendezésű tolnai és baranyai bányák hirdetik azt, de a nagymányoki bányaiskola modern felszerelésével, elsőrendű tanerőivel, a nagymányoki CBerkészapródcsapat, sportegyesűlet, a nagymányoki bányászkaszinó, mind az ó fáradhatatlanságának bizonyítékai. Az ő nemes gondolkozását fogja hirdetni az az alapítvány is, amelyet az ő kívánságára elmaradt bankett helyett a Nagymányokon felállítandó hősi emlék, vagy ország- zászló céljaira hoztak össze tisztviselői és munkásai és amely alap első adakozója is ő volt, 100 pengővel. A bánya ezen immár 500 pengős alapját a bányatársaság tisztviselői tovább fejleszteni óhajtják és ezúton is felkérik Haszth Aladár barátait és tisztelőit, hogy esen alapra szánt adományaikat Marát h János bányaintéző, Nagymányok címre juttassák el. Egy talpig ember, aki nemcsak kétméteres termetével válik ki munkatársai és embertársai sorából, de szellemi és lelki tulajdonságaival is, — távozott múlt hó 31-ével hivatalából, ahol megsebzett magyar leikével dolgozott és e munkában nemcsak feledést, de reménységet is talált és élesztette szivében a jobb jövendő Bzent hitét. A mi toliunk nem alkalmas a hízelgésre, mi mindig akkor sioktunk érzéseinknek a maga teljességében hangot adni, ha valaki az ő kiváló pozíciójából távozik és igy nincs tőle mit várnunk és remélnünk. De ilyenkor szabadon kifejezésre juttattuk mindig az érdemek előtt való őszinte tiszteletünket és szeretetünket. Ezzel a tisztelettel bucBuaunk most mi az izzó magyarsága férfiútól, a melegen érző bzívü emberbaráttól, a kultúra lelkeB harcosától : Haszth Aladártól és csak öröEgyes szám ára 10 fillér.
