Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-03 / 86. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 november 3. 86. szám. Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetési dl)* — 12 pengő || Félévre _______6 pengő A la p megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija t'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerül. OknélkOll hadakozás a nem létezd diktatúra ellen. A kereszténypárt Győrben tartott gyűlésén fontos kérdések vetődtek fel. Olyan kérdések, amelyek feltétlenül érdemesek arra, hogy asokat közelebbről szemügyre vegyük. Két igen érdekeB szónoka volt a gyűlés* nek, mindkettő illusztris tagja a magyar politikai életnek és vezető tagja a keresztény gazdasági és szociális pártnak. Kétségtelen, hogy mindaz, amit a két kereszténypárti politikus mond vagy kijelent, a közvélemény érdeklődésére és figyelmére tarthat igényt. A győri nagygyűlésen elsősorban azt hallottuk, hogy ennek az országnak alkotmányos kormányzásra és a szabadságjogok tiszteletére van szüksége és egyben hangsúlyozták a gyűlés szónokai, hogy a diktatúra nagy veszélyt jelentene erre a nemzetre nézve. Itt azonban önként felvetődik az a kérdés, hogy fennáll-e tényleg Magyarországon a diktatúra veszélye ? Van-e oka a magyar nemzetnek arra, hogy a jelenlegi kormány tettei és magatartása alapján a szabadságjogok megnyirbálásától, azaz az alkotmány, ellenes kormányzat lehetőségeitől féljen ? Úgy hisszük, ez sz aggály, ez a félelem sohasem volt feleslegesebb és időszerűtlenebb, mint éppen ma. Elvégre Gömbös Gyula és kormánya Magyarország kormányzójának bizalma, tehát az alkotmányos formák szigorú szemmeltartása mellett vette kezébe két esztendővel ezelőtt az ország ügyeinek irányítását s két évi kormányzati működés alatt soha a legcsekélyebb tanujelét sem adta annak, hogy egy hajszálnyit is eltérne a magyar alkotmány ezeréves hagyományaitól és szellemétől. Sőt maga a miniszterelnök már több Ízben a legnagyobb határozottsággal, nyíltan és félreérthetetlenül kijelentette, hogy a legtávolabbról sem törekszik dik> taturára, mert ezt a kormányzati rendszert, amely lehet jó és megfelelő egyes külföldi nemzetek Bsámára, nem tartja összeegyeztethetőnek a magyar alkotmánnyal, sem annak múltjával, sem pedig jövőbeli fejlődési irányával. A diktatúra rendszerének lényeges jellemvonása az, hogy a népképviselet megkérdezése, tehát parlament nélkül kormányoz. Ezzel szemben a Gömbös kormány két éves múltja folyamán minden egyes fontos intéz- kedését a törvényhozás elé terjesztette és annak jóváhagyása után az alkotmányos formák betartásával szentesített törvény alakjában vitte át a gyakorlati életbe. A jelenlegi kormány tehát valóban nem szolgáltatott okot arra, hogy Magyarországon bárki a diktatúra veszedelmétől tartson. Emezt Sándor azt is hangoztatta Győrben, hogy ennek az országnak nemzeti kormányra van szüksége. Keli-e vájjon különösebben biionyi- tani, hogy a Gömbös kormány valóban nemzeti kormány, melyet teljeB egészében a nemzeti szellem hat át és mely a nemzet egyetemes érdekeiért küzd és dolgozik? Hiszen éppen Emezt Sándor népjóléti minisztersége alatt azzal a kormányzópárttal működött együtt, amelyre ma a Gömbös kor mány is támaszkodik s igy éppen a győri gyűlés előkelő szónokának kell a legjobban tudnia, hogy ezt a pártot és annak kormányát a nemsetietlen- ség vádjával illetni igazán nem lehet. Azt is mondotta Emezt Sándor, hogy olyan kormányt kíván ennek az országnak, amely a legszélesebb alapokon az összes politikai pártok képviselőit magában foglalná, őszintén megváltjuk, hogy ezzel az állásDr Perczel Béla alispán rendszeresített módon kíván gondoskodni azokról a szegényBorsu kisgazdákról, akik valamely hassoncélra tartott háziállatukat önhibájukon kívül elvesztették. Különösen áll ez azokra, akiknek jószáguk elhullása kenyérkereseti foglalkozásuk ellátását és megélhetésüket veszélyezteti. A vármegye kivételesen eddig is szokott hasonló esetekben segélyt adni, az alispán azonban az akciót a jövőre nézve állandósittatni akarja és szükségesnek látta, hogy erre a célra kellő fedezetet állítson be a 1884 november 3-án nyílt meg a Pécsi Vasút szárnyvonala Rétszilas és Szekszárd közt. A Duna szabályozása előtt Szék- szárdnak hajóállomása volt Keselyűsön. Télen azonban megszűnt a hajózás. Ekkor Szekszárdra kocsin, illetve szánon lehetett csak Buda pestről utazni. Aki vasúttal akart utazni a legközelebbi állomásig (1873 előtt erről szó se lehetett!) Báta- székig, az a Déli Vasúton Mura kereszturig megtett 234 km t, innen Zákányig 14 km-t, a Duna—Drávái Vasúton Bátaszékig 167 km t, összesen 415 km-t. (Ma a menetdijszabás- szerü távolság Szekszárdig 165, a valódi távolság 157 km vasúton.) Az akkori vonatok lassúak és kényelmetlenek voltak. Étkező-, háló-, sőt közvetlen kocsi nem volt. A csatla kozásokra soká kellett várni. Naponta csak 1—2 vonat közlekedett. A mai kényelmes oldalfolyosós és középjá- ratu kocsik helyett olyanok közieked tek, amelyeken menetközben az utas szakaszát nem hagyhatta el. A kalauz mehetett csak egyik szakaszból a másikba menetközben a kocsi két | ponttal nem érthetünk egyet. A magyar alkotmányosság Bokát emlegetett sselleme és általában a parlamenti rendsser a többségi elvet juttatta érvényre s kétségtelen, hogy egész- ségeB és eredményes korm&nyiati működés kizárólag a többségi akarat irányítása mellett képzelhető el. Ha a választásokon a nemzet szavazatainak túlnyomó többségét valamely pártnak juttatja, úgy ez a nemzet nagyréssónek akaratát fejezi ki. Egészen bizonyos, hogy a magyar politikai, gazdasági és társadalmi élet rendezettségét, békéjét és nyugalmát elsősorban ennek a többségi elven alapuló kormányzatnak köszönhetjük, mely nem hagyta a nemzet nagy kérdéseit kisebb pártok és apró párttöredékek torzsalkodásai és küzdelmei között elsekélyesedni. vármegyei ebadó költségvetésébe. Az alispánnak ezt az intézkedését a közgyűlés is elfogadta. Es az elgondolás úgy a szociális gondoskodás, mint a mezőgazdaság szempontjából nagy jelentőséggel bir, mert egyrészt lehetővé teszi önhibájukon kívül károsodott olyan egyének segélyezését, akik elpusztult háziállataikat különben önerejükből pótolni képtelenek lennének, másrészről pedig biztositja a bekövetkezett károsodás következtében megakadt termelő munka és kenyérkereseti foglalkozás folytatását. oldalán, az ajtók előtt futó »kalauz- pallón«, folytonosan veszélyeztetve életét. Gőzfűtés még nem volt. A nagyobb állomásokon forró vízzel telt lábmelegitőket adtak be a szakaszokba. A világítás is gyatra volt és a vonaton utazás drága. 1882-ben megnyílt a Pécsi Vasút. Most már Dombóváron át lehetett Bátaszékre utazni 239 km távolságnyi utón. Ámde Ujdombóváron le kellett szállni, mert nem volt még összekötve üj- és Ódombóvár, ez csak egy év múlva történt meg. Ujdom- bóvár közvetlen kapcsolata, a volt Duna—Drávái Vasúttal csak 1908- ban létesült, amikor a Bátaszék— Baja közti vasút megnyílt. Hát átszállással kellett elérni Ódombóvárt és Bátaszékig utazni. Ekkor már töltőkályhával fűtötték a kocsikat. Először a szakaszban helyezték el ezeket. Az egyik sarokban égetett, a másikban fagyasztott. Majd a kocsi alatt helyezték el és csöveit felvezet ték a szakaszon át ki a szabadba. 1897 novemberében a Sárköz is helyérdekű vasutat kapott: Szekszárd és Bátaszék közt. 1908-ban Erdéllyel a volt Alföldi Vasúton át (Nagyvárad—Szabadka—Baja—Bátaszék— Ujdombóvár) a Dunántúl déli része és Fiume gyors összeköttetést nyert. 1911 ben Pécs jött közelebb Szekszárdihoz a Bátaszék—Pécs közti helyiérdekűvel. A háború után harminc évvel azelőtt meg sem álmodott iramban fejlődött vasútvonalunk. A vonatok számát szaporították, a sebességüket fokozták, közvetlen kocsikkal megkönnyítették a fővárosba utazást és onnan a visszatérést. Belházy Ernő. Esyészsésvédelml körzetek. A belügyminiszter a vidék elhanyagolt egészségügyi viszonyainak a megjavítása céljából a kormányzati politika egyik legközelebbi feladatául a falvak egészségügyének a fejlesztését tűzte ki. Elgondolása szerint ugyanis nem elég, ha a falvak el vannak látva gyógyító orvossal, hanem a lakosságot a betegség megelőzésére és az egészség megóvására, is ki kell tanítani. A kormány ezt a óéit a nagyobb költséget igénylő intézmények mellőzésével hatósági orvos alá rendelt egészségügyi védőnők és kezelőorvosok segítségével szándékozik elérni, akiknek kötelessége az egészséges életmódot és berendezést a falusi nép körében ismertté és népszerűvé tenni, oktató és felvilágosító működéssel a népbetegségek terjedésének gátat vetni, fertőző betegségek járványszerü kitörését és tovahuroolását leküzdeni, végül szegénysorsu betegek rendes ápolását és gyógykezelését biztosítani. Mivel a közeljövőben vármegyénk is sorra kerül, az egészségvédelmi körzetek megszervezése tekintetében a vármegye 1000 pengőt fordít a szervező munkára. Rupp Lili halála. Lapunk egy barátja, Abay Nemes Gyula írja, hogy egy jóságos lélek, a szegény emberek támasza és fájdalmainak átérsője, meghalt. Tolna vármegye volt szülőhelye, de nemcsak a paksi szegények, de a budapestiek is érezték az ő jótékony kezét, amíg élt. őszinték voltak a könnyek, amelyek a fővárosi bazilika boltívei alatt az ő rekviemjén kibuggyantak a szemekből. Hosszabb ideig Budapesten lakott Rupp Lili. Minden év őszén lejött Gerjenbe a szüretre és azután Paksra ment, ahol a késő ősz végéig maradt. Intézte gazdasági ügyeit, szabad perceit pedig azzal töltötte, hogy a paksi szegények ügyében buzgólkodott. Lelkes munkatársa volt ő Virág Ferene püspöknek, az egykori paksi plébánosnak, HagymásBy Károlynénak, Becht Ödönné főszolgabirónénak a Az alispán a szegénysorsu kisgazdákért. Egyes szám ára 12 fillér. A szekszárdi vasút 50 éves
