Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-10-31 / 85. szám

XVI. évfolyam Szekszárdi 1934 október 31. 85. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség As kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dilak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl,'családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. Halottak napján. Irta: Jánosi György. A szomorúság árnya ismét végig- suhan a lelkűnkön; Elérkezett hoz­zánk az esztendő legszomorubb ün­nepe, az az ünnep, amely közvetle­nül érint mindenkit, mert ugyan ki­nek nincs halottja? Megtelnek ilyenkor a temetők és virágbaborulnak a sirhalmok. Este kigyulnak a gyertyák, hogy olyanná tegyék a béke birodalmát, a temetőt, mintha titokzatos messze­ségéből egy tenyérnyi tejut szállt volna a földre, hogy homályosan ra gyogjanak csillagai. Szép szokás. Nagyon régi szokás 1 így világítanak az emlékezés gyer­tyái is az elmében és CBak a durva lélek nem érez meghatottságot, mi­kor az őszi lombbullásban imbolygó fénypontocskákat meglátja, amint be* ragyogják a sötétséget. így ragyog az a csillag is, amely­ről az ének szól: »Krisztus ki vagy nap és világ, Minket sötétségbe ne hagyj. Igaz világosság te vagy, Káihozatra mennünk ne hagyj.« A halottak napján a rejtélyes kér­désbe ütközünk, amire feleletet a vallás felséges kijelentésén kivül semmi adni nem tudott: abba, ami minden élőre vár? Mi lesz velünk? Kérdezzük ezerszer magunkban, mi­kor végig nézünk a sírok halmain. Mi lett azokkal, akiket elvitt az enyé­szet folyója messze ób a túlparton kötöttek ki. A tu'parton, ahonnan nincs visszatérés. Hányszor tapasztaljuk azt, hogy van vigasztalhatatlan szív. Van bánat, amelyik nem tud sohasem megeny­hülni, yan fájdalom, amelyik mindig eleven. Hiába mondják, hogy majd az idő begyógyítja I Mennél több idő repült el, annál súlyosabb a terhe. Amott a temető leghalkabb zugá­ban állnak az esti szürkületben azok, akik mindenüket elvesztették. Az utolsó göröngy dübörgésével meghalt számukra a tavasz, az élet, az egész világ. Hallgassátok csak! Panaezta- lan ajkukról tenger szemrehányás re­pül az Isten elé: Uram! Miért ver­tél ? Uram ! Miért büntettél ? Hallgasd I . . . Az édesanya gyer­mekét siratja, vele zokog hangtala­nul a hitves. Leteszi fehér fátyolét a menyasszony és a airral kötött fri­gyet, a sírral, amely letépte szive álmait, összegöngyölte felette az ég kék kárpitját, hogy helyére komor BÖtétet helyezzen. Halottak napja 1 Mi vagy te? Miért vagy te ?I A halál Isten igéje. Fenyegető és rettenetes ige. Azt mondja minden élőnek, hogy legyen készen. „Nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt kutatjuk0— mondja az élőknek. El kell mennünk. Legyünk azért alázatosak és jók. Használjuk fel ezt a kevés időt arra, hogy vessük félre a sötét gyűlölet, a sseretetnélkUlÍBég hozzánk és Istenhez méltatlan érzését. A szentirás csodálatosan komoran emlékezik meg arról, hogy mi az, aminek szembenézünk a halál után. Azt mondja: „Itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az ÍBtennek házán : ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak végök, akik nem engedel­meskednek.0 Mi, maradék magyarok ezekben a nehéz napokban, mintha egy család nak gyermekei volnánk, a tört hajó roncsán, amelyet Isten nagy jósága a trianoni osztozkodás idején szá Szombat este a szekszárdi iparos­társadalomnak körülbelül 150 igen tekintélyes ésiparoBkérdésekben döntő befolyású tagja gyűlt össze a Polgári Olvasókörben tartott értekezleten, — ahová a helyszűke miatt, sajnos, több egyént nem lehetett összehívni — hogy a maga körében üdvözölje az Ipartestületek Országos Központja, az Ipartestületek Országos Szövet­sége, a Pécsi Keresk(delmi és Ipar­kamara, valamint a pécsi és a báta- széki ipartestület Szekszárdra érke­zett kiküldötteit, akik közt ott lát tűk dr Lippay Istvánt, az IPOK igazgatóját, Kovatsek Ferencet, a Kőművesmesterek Országos Szövet­ségének ügyvezető elnökét, kamarai tagot és szaklapszerkesztőt, Márovits Andort, az IPOK kiküldöttét, a pécsi ipartestület elnökét és a pécsi keres kedelmi és iparkamara tagját, Jed- nákovics Ferenc bátaszéki ipartes­tületi elnököt, Rohr József volt ipar- testületi elnök és Kóbor István ipar- testületi jegyző vezetésével a báta­széki iparosok népes küldöttségét. Az Iparos Egységről- Az egybegyűlteket dr Zsigmond Ferenc szekszárdi iparhatósági biz­tos, a Nemzeti Egység Pártjának el­nöke üdvözölte és megnyitva az ér­tekezletet kijelentette, hogy huszon­hat évi iparhatósági biztosi műkö­dése alatt sohasem volt nagyobb szükség az iparosoknak egy tábor­ban való tömörülésére, mint éppen most, amikor pedig az aknamunka a szekszárdi iparosok régi tiszteletre­méltó egységét is megbontani törek­szik. Mivel az iparosságnak ez a széttagozódása könnyen megbosszul­hatja magát, annak a reményének adott kifejezést, hogy a szekszárdi iparosság a legteljesebb mértékben megőrzi egységét, mert csak esen a módon remélheti sorsának jobbrafor- dulását, amelynek érdekében oly im­ponáló módon és oly gyönyörű ered- I ményeket felmutatva dolgozik Szek- | szárának országos viszonylatokban is munkra megmentett azon a kévésén, amelyért hatszásötvenezer drága test­vérünk elesett, azon a most is fényé getett földdkrabon, ami ma is terület- sóvárgások tárgya, egybefonódott lé lekkel becsüljük, szeressük egymást, kováCBolódjunk eggyé, mint egy jobb jövő arany jeggyürüje. Csak a szeretet és csak a szeretet menti meg lelkünket, életünket az enyészettől. Minden elmúlik, „A sze­retet soha el nem fogy0. Halottak napján, mikor lelkűnkben felaug a múlandóság érzetének fáj­dalmas kardala, gondoljunk a szere- tetre, tegyünk fogadást a szeretet követésére, hiszen az sem paranosolt egyebet, aki maga a legtökéletesebb kiváló követe, a gyűlésen jelenlevő dr örffy Imre országgyűlési képvi­selő is. Parázs tüntetés követte dr Zsig­mond Ferenc megnyitó beszédét, amely után az egybegyűltek részéről meleg ovációk nyilvánultak meg dr örffy mellett. A tetszészaj elcsönde- sedése után dr Örffy Imre szólalt fel és rámutatott arra, hogy a szekszárdi iparostársadalom egy- részének a többségtől való elfordu­lását részben gazdasági okok idéz­ték elő, részben pedig az, hogy né­melyek személyi becsvágytól iülve fontosabbnak tartották az egyéni sze­replésüket, mint az Iparos Egységet. Ezeknek egyes iparosoknál sikerült is izgalmat és nyugtalanságot kivál­tani, bár az össziparosságot a kor­mányzatnak az iparostársadalommal szemben egyre jobban fokosódó gon­doskodása országszerte megnyugtatja. Szükséges tehát, — úgymond Örffy, — hogy Szekszárdnak úgy számban, mint súlyban jelentékeny iparosai lépjenek ki eddigi tartózkodó állás­pontjukból és bármennyire hálátlan is minden közéleti szereplés, maguk vegyék ke­zükbe a szekszárdi ipartestü­let zátonyra jutott hajójának a vezetését. Lelkes helyeslés kisérte a meg­állapítást, amely után ötffy meg­ígérte, hogy úgy, mint eddig, to vábbra is készséggel áll a kisipar rendelkezésére akár országos, akár pedig helyi viszonylatokban. Kitörő éljenzés követte örffy Imre beszédét, amely után Márovits Andor IPOK kiküldött, pécsi ipartestületi elnök emelte ki, hogy az egész ország iparosságának a tekintete a szekszárdi iparosság felé irányul, mert minden magyar iparos tudni kívánja, szeretet: „Uj parancsolatot adok nék- tek, hogy egymást szeressétek0 — úgymond. Gondoljuk meg, hogy csak az él jól, aki a szeretetnek él. Csak az halhat meg az örökkévalóság remé­nyével, aki szeretőiben hal meg. Ezért mondja az Ur igéje: „Boldogok a halottak, akik az Urban halnak meg0. Győzelem azért azoknak, akik igy éltek. Győzelem a szeretet követői­nek, áldás sirjokra azoknak, akik Istenéi voltak, hogy Istenéi marad­janak, aaéi, akiről ezt hirdeti az írás: „Az Istenszeretet0.- . És dicsőség azoknak, akik nem tudnak felejteni. Mert a síron túl is szeretni tudnak. vallon a szekszárdi iparostár­sadalom megteszi- e a köteles­ségét azzal a törvényhozóval szem• ben, aki a kisiparosok meg­védése tekintetében messze fö­lötte áll minden más képvi­selőtársának és aki iránt az egész magyar kis- iparostársadalom osztatlan szeretettel és tisztelettel viseltetik. Ezért az ér­demeiért — úgymond Márovits — tisztelete jeléül több iparkamara levelező tag­jává választotta örffy Imrét. Hogy pedig ez micsoda megtisztelte­tést jelent, elég rámutatni arra, hogy a pécsi kereskedelmi és iparkamara a saját területéről mindössze csak há­rom egyént választott meg levelező taggá. Részletesen ismertette ezután dr örffynek az iparosszékház-építkezési kölcsönök konvertálása érdekében ki­fejtett eredményes fáradozásait, a kontárkérdés megoldása terén az ipa­rosság egyetemes jólétének szem előtt tartásával folytatott munkásságát és azt a kedvező kilátásokkal kecseg­tető akcióját, amellyel az Országos Tárat dalombizf ositó Intézet szekszárdi székházának az építési ügyét igyek­szik megvalósíttatni.*) Örffy Imre érdemel a törvényhozásban. A helyesléstől és éljenzéstől több­ször félbeszakított beszéd után Ko­vatsek Ferenc országos alelnök, ka­marai tag Márovits beszédének gon­•) A múlt héten mi is megemlékeztünk már dr Örffy Imrének arról a teljes erővel folytatott akciójáról, amelynek az a célja, hogy az Országos Társadalombiztosító Inté­zet Szekszárdon úgy a munkavállalók és munkaadók, valamint a társadalombiztosítás érdekeinek megfelelő modern székházat épít­sen és ezzel a helyi iparostársadalomnak egy éven beiül uj munkaalkalmat teremtsen. Ma pedig már a teljes sikerről számolhatunk be. Szerk. Dr Örffy Imre országos jelentőségű ünneplése. Budapesti, pécsi, b&iaszéki iparosvezérek Szekszárdon. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents