Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-10 / 79. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 október 10. 79. szám. Szerkesztőséi; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áraii A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer. Állástkeresőknek S0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Hagy lelkesedéssel ünnepelte Bétaszék a beszámoló beszédére odaérkezel! dr firffy Imre képviselőt. Eddi* soha nem tapasztalt ndetstttel fogadták dr Őrffyt kerületének déli községei. Dr órffy Imre orssággyülési kép viselő október 6. és 7-én Bátaszéken tartózkodott. Fogadtatása és a községben való tartózkodása olyan lelkes és ünnepies külsőségek kötött folyt le, amire Bátaszéken még nem volt példa. A vasútnál. A szombat esti vonattal érkezett képviselőt elkisérte Papp József, az Ipartestületek Országos Központjának elnöke és dr Lippay István főtitkár is. A beérkező vonatot, a képviselő érkezését váró százakra menő közönség harsány éljennel fogadta. Ott volt dr Kővágó Péter kanonokkal az élen a társadalom minden rétege, az ott működő egyesületek kiküldöttei, az ipartestület elnöksége, a vezető emberek és a község elöljárósága teljes számban. őszi Adorján főjegyző üdvözölte a képviselőt hatásos beszéddel, amely után Liebhauser Annus nyújtott át neki rózsacsokrot. őrffyt ez a lelkes és hatalmas fogadtatás szemmel láthatólag igen kellemesen érintette és megindult szavakban adott örömének kifejezést. Majd Jednákovits Ferenc ipartestületi elnök üdvözölte Papp József IPOK elnököt, akinek Trázer Mici nyújtott át virágcsokrot. Ezután kocsira szálltak a vendégek és bevonultak kíséretükkel az ipartestület székházába. A hosszú kocsisor élén bevonuló képviseló mellett lelkesen tüntetett az útvonalon felsorakozó közönség. Az ipartestfllet udvarán nagy tömeg élén Klósz Antal épitőmeBter köszöntötte a vendégeket. A tiszteletükre rendezett vacsorán Kóbor Antal ipartestületi jegyió Ud vözlő szavaira dr űrffy Imre köszönte meg a meleg fogadtatást, majd Papp JóiBef tartott értékes előadást a kisiparosok szociális helyzetének javítására irányuló törekvésekről és arról, hogy ezen törekvések leglelkesebb támogatója éppen dr őrflfy Imre. Műkedvelők díszelőadása. Vacsora után a bátaszéki műkedvelők a vendégek tiszteletére egy operettet adtak elő. A budapesti vendégeket kellemesen lepte meg az a rutinos előadás, amit a bátaszéki mű kedvelők még operett előadásban is produkálnak. Minden szereplő és a ■énét szolgáltató Gaszner-zenekar is elsőrangút nyújtott. A termet isufo- lásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte a képviselőt és an iparosság vezetőit. Valóban meglepő volt az a falrengető taps, ami Jednákovits Ferenc ipartestületi elnök üdvözlő be- Bzéde után a „telt ház“ közönségéből, mint egy emberből kirobbant. Jól esett látni, hogy egy belépődíjas előadásra ilyen rengetegen jöttek ösz- sze, hogy tüátessenek képviselőjük mellett, aki annyi sok ügyes bajos dolgaikban volt segítségükre. Ez az este is megmutatta, bogy a hálátlan és rögös politikai pálya útja is megtenni a bála virágait, ha arra a politikus érdemeket szerez. A beszámolón. A beszámoló vasárnap délelőtt volt, kedvezőtlen idő miatt a moziban. A 800 ember befogadására alkalmas hatalmas teremben ember.ember hátán szorongott, még így sem fárt el mindenki, aki hallani akarta országos hírű és nagyszerű képviselőjét, akit a terembe léptekor percekig ünnepelt az egybegyült hallgatóság. Micbáli Mihály üdvözlő szavaira a képviselő elmondotta beszámoló beszédét körülbelül a következőkben : Örífy beszámolója. Kerületem gyakoribb látogatásának oka az, hogy több mondanivalóm van, mint eddig volt, de több meghallgatni valóm is. Egyébként is báta széki pártszervezetem hivott s ennek eleget tenni mindig kötelességemnek tartottam. Az elmúlt Idők kísértései. Beszámolón a politikusnak lehetetlen saját személyét kikapcsolni, miért is elöljáróban legyen szabad egy-két egyéni, szubjektív közlést tennem. Az elmúlt idők a politikusok részére bátran voltak a kisértések idejének mondhatók. Bevallom ma, hogy amikor láttam a bajokat és a hibákat s hallottam hű választóim nem jelentéktelen részének állandó biztatását: „menj ellenzékbe!“, komoly belső hzrcokkal vívódtam. Ma örülök, hogy e harcom önmagámmal úgy dőlt el, hogy helyemen maradtam. Tisztábban látom, mint valaha, hogy olyan rendkívüli válságokba sodródott nemzetnek, amilyen a magyar, nemcsak a külpolitikában, hanem a belpoüti kában is egész más elveket kell érvényre juttatnia, mint normális időkben. A legfőbb belpolitikai irányelv. A belpolitikában, — mint már igen sokszor, de mindig nem elégszer mondtam, — egyetlen helyes utunk van: az erők egyesítésének érdeké- I ben minden áldozatot meghozni. Ez nem elvlelenség, hanem a kisebb érdekek alárendelése a legmagasabb szempontnak: a magyarság megmentésének. Etért helyeslem a miniszterelnök ur belpolitikájának azt az egyik főtételét: letompitani, ha KIi'it, megszüntetni a pártellentéteket. Nem rajtunk, hanem túlnyomórészt személyi szempontokon, sőt nem egyszer a helyi jelöltek beosvágyán múlik, hogy belbéke után áhítozó pol gárok a párlvillongáeok izgalmainak vannak kitéve olyankor, amikor nekik is és az országnak is nyugalomra lenne szüksége. Komoly panaszra ok még niocs, mert világszerte elismert tény, hogy Magyarország szenvedései ellenére is a rend, a polgári béke, a munka oázisa lett. Ha mást nem tudtunk volna elérni, ezzel is nagy lépést tettünk volna a végsó cél, a teljes nemzeti újjáéledés érdekében. Legutóbbi ittlétem óta a gazdaság politikai kérdéseken kívül két, álta- lános politikai tárgy lépett a közérdeklődés homlokterébe. A választójog kérdése. Az egyik a választójog. Megmondtam többször: a titkosságnak nem vagyok ellensége s bevezetését elkerülhetetlennek látom és helyeslem. El kell ismerni azonban, hogy azoknak, akik e kérdés szabályozásának rövid időre való elhalasztását helyénvalónak tartanák, vannak igen ko moly, megszívlelendő érveik. Ez azonban most már aligha lesz lehetséges s minthogy a számottevő pártok és a kormány egy véleményen vannak abban, hogy az uj választójogi törvény célja és eredménye nem lehet a magyarság hatóerejének gyengülése s hogy ennek elkerülésére minden biztosíték helyes, nem kétlem, hogy a törvény megalkotása nagyobb bonyodalmak nélkül is lehetséges lesz. A királykérdés. A másik kérdés, mely a politikai közvéleményben ismét erősebb hullá mókát ver, a kirilykérdés. Ebben a kérdésben megillapitieom szerint örvendetes tünet észlelhető, t. i. az eddig ellentétes felfogások lényeges közeledése, mert az egyik oldalon azt mondják, hogy első a nemzet, második a király, a másik oldalon pedig azt, hogy ha a nemzet érdeke úgy kívánja, jöjjön a restauráció. Szemben ezzel a belpolitikai helyzettel, a kérdés külpolitikai nehéz ségei változatlanul fennálltnak. Ezért, de meg különösen azért, mert a magyar királynak sohasem szabad egg párt királyának lenni, nem tarthatom szerencsésnek az olyan p&rtalakuláet, amelynek fő vagy pláne kizárólagos programmja a királykérdés. Az ilyen pártmozgalmak tehát részben feleslegesek és részben ártalmasak is. A kormányzó ur Jubileuma. A« államfői kérdéssel kapcsolatban térek ki a kormányzó ur 15 éveB jubileumára is. Rám ennek a jubileumnak nemcsak azért van igen nagy hatása, mert egyike vagyok az aktiv politika terén immár igen kisszámú (alig egy tucatnyi) kormányzéválasztó törvényhozóknak, hanem aiért is, mert as én saerény közéleti működésem teljesen egybeesik ezzel a 15 éves időszakkal. Horthy Miklós megválasztása nagy, igen nagy szerencséje volt a nemzetnek s valóban nem kívánhatunk egyebet az Úristentől, mint azt, hogy öfőméltósága még igen soká vezesse a magyar nép nehés vizeken járó hajóját. A gazdaságpolitika Irányelvei és eredményei. A miniszterelnök ur rádiószőzatá- ban a munka becsületéről s a kizsákmányolás elleni védelemről elhangzott, komoly szavak bizonyára kerületemben is meleg fogadtatásra találtak s ez elvek mellett magam is komoly színvallást teszek. A kormánynak a terményértékesitós tekintetében kifejtett erőfeszítéseit ma már mindenki elismeri s reméljük, hogy a búza után sikerülni fog a mi vidékünkön ennél is fontosabb állat- és borkivitel kérdését is előbbre vinni. Pénzpolitika. Az inflációnak meggyőződéséé ellensége vagyok, de a pénztartozások súlyának enyhítését feltétlenül helyesnek tartom. Itt azonban csak olyan szabályozást lehet helyesnek tartani, amely a hiteléletet nem bénítja meg. A javulás e téren nem tagadható. A mezőgazdasági termelés rentabilitásának visszaállítása nélkül elpusztulunk. Ez mély meggyőződésem, annál inkább is, mert az én egyéni sorsom is ettől függ. Ipar, kereskedelem. .Nem szabad a magyar kereskedelmet sem mostoha gyermekként kezelni. Találékonyságától és becsületességétől függ a magyar agrárius sorsa is. Sokat dolgoztam a kisiparosokért és fogok is még, mert a nemzeti társadalom egyik főtartó oszlopának tekintem ezt az osztályt. A külpolitikai helyzet. Szükségesnek tartom választóim rövid tájékoztatását a külpolitikai kérdésben is. Mint a külügyi bizottság tagja, élénk részt vettem a magyar külpelitikai irányelvek megvitatásában és örömmel állapítom meg, hogy a fővonalvezetésben a kormány és aa ellenzéki pártok közt teljes az egyetértés. A szabad kéz, — a puskapor szárazon tartása, — itt a vezérszempont és az, hogy pillanatnyi előnyökért nem szabad a magyarság lelke mélyén élő és megmentéséhea nélkülözhetetlen aspirációkat feladói. Bir ellenségeink szervezkedése aa utóbbi időben nagyobb mérvet öltött, emiatt nyugtalankodni nem szabad és nincs jogunk nagy [barátaink iránti bizalmatlankodásra. Ellenségeink sservesked ése azonban Egyes szám ára 12 fillér.
