Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-06 / 78. szám
VI. évfolyam. 10. szám. 1934 október 9, TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Célszerű műtrágyázás a Dunántúlon. A gabonaárak örvendetes emelkedésével újra időazerlivó vált a mű * trágyák használata. 1885 ben a budapesti országos ki* állításon bivták fel először gazda társadalmunk figyelmét nyomatéko- sabban a műtrágyák használatára b országos szabványt csináltak, a ka* teszten holdanként elszórandó meny- nyiséget 160 kg szuperfossfátban állapítva meg. Ezt a régi mfltrágyaadagolási módot napjainkig követte mindenki, hűségesen betartva a gabonaféléknél a megcsontosodott, szinte törvénnyé vált szokást, a nagyobb sikerek kulcsát s egyéb műtrágyák kiegészítő alkalmazásában keresték több* kevesebb, de inkább kevesebb, mint több eredménnyel. 1920 óta a műtrágyák használata örvendetesen terjed, de még igen sok helyen egyáltalán nem vezették be a műtrágyázást. Az ország egyes talajain még a rohamosan terjedő szuperfoszfát sem érvényesül kellőleg, vagy Bemmi ha tást nem mutatott, vagy ha volt is némi terméBtöbblet, nem fedezte a költségeket. A vezető körök sietve meg akarták találni a baj okát, kijelentve, hogy bizonyos talajok nem alkalma sak a műtrágyákra. Az uralkodó fel fogással szemben a köaömbös talajoknál több évi próbálgatás után a baj \ okát sikerült megtalálni. Ha az úgynevezett közömbös szántóföldeken kettős foszfátadagot hintünk el (ami külföldön tulajdonképpen rendes adagként szerepel), meglesz a hatás és meglesz a nagy terméstöbblet. Eleinte osak a szokásos módon hintették el a foszfátokat, olyan talajokra, hová istállótrágya nem jutott, tehát annak helyettesítésére. Később az összes területeket beszórták azon felfogás alapján, hogy a műtrágya nem helyettesíti, hanem kiegészíti az ÍBtállótrágyát. A terméstöbblet kát. holdanként a mfttrágyázatlan busával szemben évi átlagban 169 kg-ot mu tatott. Voltak egyes évek, mikor hatás alig, vagy egyáltalán nem látszott. Kétkedés, csUggedés szállott az emberre, talán mégis a kételke dőknek volt igazuk ? Németországi köiutamon bámulattal szemléltem a kát. holdanként könnyen elérhető 25—30 q ás terméseket s a vele kapcsolatban alkal mázott 3—4 másság mfltrágyaada gokat. Már a német körúton sokat gondolkodtam a kérdésen, nálunk ma kacsul alkalmazott kis műtrágya- adagokon, amik a németekéhez képest CBak féladagok: már pedig fáiig befutott gőzgépekkel és félig jól tartott vonóállatokkal ugyanannyi kiadás mellett CBak felényi a végezmény. Hazatérve előbb kisebb próbatér!!- leteken, a következő években na gyobb táblákon megindítottam a két tös adagu foszfátozást s a rég várt eredmény is beköszöntött. A busánál a terméstöbblet 374 kg-ra emelke dett, a rozsnál 349 kg-ra öregholdanként. A gabonafélék kettős adagu foBz fátosásának feltűnő eredményei a ke resztek számának szaporodásain kivUl a kalászok 40%>-oa meghosazabbo dása, a szemek kitettsége, az érés és aratás előbbre tolódása, sőt a rozsda kártételei is jelentéktelenekké váltak. A nagyobb adagu műtrágyázás utóhatása is jelentékenyebb a második évben. Igen fontos a műtrágyázás helyes idejének megválasztása is. A műtrágyáktól nagyobb hatást csak akkor várhatunk, ha fel tudnak oldódni a talajban és feloldottan állnak rendelkezésére a gyökereknek. Sokan követik el itt azt a hibát, hogy az ősziek alá csak közvetlenül a vetés előtt, a tavasziak alá csak tavaszon hintik el. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy hacsak lehet, már nyáron az ősziek előveteményé nek tarlójára kell kissőratni és minden esetben alássántani a műtrágyát, hogy az jól összekeveredjen a talaj jal és felolvadhasson. Tavasziak alá már késő ősszel kell elhinteni a szántás tetejére, bogy ta vasai vetésig a bólé feloldja a mes terséges trágyát, melynek különben egy tavaszi szárazság esetén nem lehetne hatása, mert nincs miben fel oldódnia és igy a gyökerek által nem szívható fel. így lehet a siker kulcsát legjob ban megfogni. Visszatérve a nagyobb mennyiségű mütrágyaadagokra, én is tapasztal- i tam, mint Herrman hirneves bácskai gazda, hogy a nagyon foszfor éhes talajoknál a műtrágyák hatása csak 3, vagy több évi rendszeres alkal mazás után jelentkezik; a talajok tápláló anyagainak bizonyos egyen súlyba kell jutniok és telitődniök, hogy teljes tevékenységüket kifejthessék, ami a kalászok megnagyob bodásában és a szemek nagyságának és minőségének javulásában tü nik ki leghamarabb. Akár szórva, 3—4 hónappal előbb hintjük el a foszfátokat, akár sorba vetjük a vetőmaggal együtt, nagy eredményeket csak nagy adagokkal érhetünk el, ami különben a külföldön, mint rendes mennyiség szerepel. A műtrágyázástól teljes eredményeket csakis jól kezelt ób istállótrágyázott szántóföldeken várhatunk, a műtrágya sohasem helyettesiti, de mindig kiegészíti a természetes trá gyákat. A TolDooegytl Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI l A Gazdniflgok üzemanyagai Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erőtakarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Mezőgazdasági gépek, lVt:i nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. I Pétlsó és kúllmíitrógya I Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi I Osztálya révén, kisebb tételekben is. Tárcsázással gazmentesitet*, többször megművelt, vizfogbató és por hanyos szerkezetűvé gyúrt talajokon várhatják a nagy terméstöbbleteket. Rosszul kezelt földeken a nagy műtrágya magában nem csinálhat csodát, a szántóföldi termesztés összes ragéinak pontosan kell működni, mint egy jól kezelt gépnél, hogy a legnagyobb hatásfokot elérjük. Sok évi gyakorlati tapasztalatok alapján úgy látom, műtrágyára nem hajtó talajok tulajdonképen nincsenek. Hanem vannak helytelenül megállapított műtrágyaadagok, melyek fél eredményhez vezetnek. Az 1885 körül megállapított mű trágyamennyiségek akkor, a kezdet kezdetén talán indokoltak voltak, de azóta mindig több és több legelő töretett fel s az emelkedő gabona- termesztés s kivitellel a termőtalaj tápanyagkészlete 50 éven át egyre I fogyott. Az egyensúly megváltozott és a hosszas megerőltető gabonatermesztéssel éhessé vált szántóföldek nagyon megkívánják az akkori adagok kétszeresét. A gazdatársadalom szállóigéjét: „Két kalászt termesszünk egy helyett*, a műtrágyafogyasztás emelésében keressük. Külföldi szomszédaink, Németország és Itália ezen már túl vannak. Legutóbbi itáliai körutamon a pe- rugiai gazdasági főiskola (casalinai) gazdaságát tanulmányoztam a »Zöld Umbriában“. Érdeklődésemre a mellém beosztott igazgató, Gino Bertoli a Tiberisen túl elterülő igen kövér buzavetéseiknél közölte, hogy hektáronként (körülbelül 18A hold) 500 kg foszfátot használnak. Holott Kö zép-Itália csapadékszegény és a szárazságra még inkább hajló, mint a mi Alföldönk. Az adagolás ilyen irányú kipróbálása először kisebb területeken igen ajánlatos az Alföld gazdáinak. Remélhetőleg a műtrágyák árait a gabona árához arányitva lemérsékelni fogják. így a római szerződésben biztosított magas árakon fokozhatjuk a kivitelre jutó gabonamennyiségeket. — Német—olasz—osztrák szomszédainkhoz és uj pénzösszegek áramolhatnak be külföldi nemeB valutában a magyar mezőgazdaság kibontakozó sára és régi egyensúlyának biztosítására. Mindenféle vetőmag Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. Gőzeke- és fűtési szén Staér5 jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. S.TSÄ Hofherr-traktort. Ajánlat egyesületünkhöz küldendő. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tűz, jég, általáos és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási fő képviselete. GAZDAHIREK. — A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete uj vezetősége. A szeptember hó 23-án megtartott Tolnamegyei Tej- szövetkezetek Szövetkezete közgyűlése hírom évi időtartamra az igazgatóságba a következőket választotta be: Tolnavármegye törvényhatósága részéről: dr Perczel Béla alispánt, a Tolnamegyei Gazdasági Egye. sülét részéről: Jonh Sándor igazgatót és Szieb András ig. választmányi tagot, a szövetkezetek részéről: Micheli Mihály Báta- szék, Müller György Izmény, Magyar Pí| őcsény, Bősz Pál Várdomb, Tuller József Sióagárd, Rieger Pál Apar, Döme jános Alsónyék, Orsi István decs, Streicher József Kisdorog, vitéz Deli lózsef Mözs, Gödön György Döbrököz, ifj. Horváth József Ko- csola, Vass Gyula Pincehely, Varga Mihály Regöly, Braun Ferenc Tevel, Molnár Pál kamarai titkár Kaposvár, az északbaranya- megyei tejszövetkezetek részéről: Gapp Lőrinc Mágocs, Lemle János Kaposszekcső, Steiner Jakab Bikái. — A felügyelő bizottság tagjai lettek 3 évi időtartamra: Sleier Henrik Bonyhád, Herner József Bonyhád- börzsöny, Effinger Henrik Bonyhádvarasd, Jeckel György Felsőnána, Hoffmann János Gyulaj, Bocz István Győré, Takács József Harc, Hőninger Jakab Kalaznó, vitéz Láng József Kurd, Lakovitz Antal Várdomb, Krá- mer Konrád Mucsfa, Reinhard Henrik Nagyszékely, ifj. Szabó József Sárszentlőrinc, Fű- löp Imre Szakcs, Iszer Károly Szakálv, Kovács Ferenc Tamási, Északbaranyából: Kovács Orbán Cslkóstöttős, Majler János Alsó- mocsolád, Barth János Szárász, Münch Konrád Mekényes. — Ellenőrökké választották: Schein Adámot Kakasd és Gerner Bálintot Bátaszék. Elnökké egyhangúlag ismét Michéli Mihály kisgazdát, bátaszéki bírót, alelnökiekké: Magyar Pál őcsényi kisgazda és Müller György izményi kisgazda, községi bírákat választották meg. — Igazgatósági ülés. A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének uj igazgatósága október hó 10, és 15. kösött tartja első ülését, melyen már az őszi tejeladások idejét is meg fogja állapítani. A gyűlés pontos idejéről az igazgatóság tagjai külön értesítést kapnak. — Szervezkedés. Szövetkezetünk igazgatósága tovább folytatja a szervezői munkát, ellátogat minden olyan szövetkezethez, mely még nem tagja a megyei szövetkezetnek, de meglátogatja azokat a községeket is, ahol még nincs tejszövetkezet, mindenképpen azon van, hogy az összes tejet termelő kisgazdát tömörítse a megyei szövetkezetbe, mert igazi eredményt csak igy lehet majd elérni. — A Somogymegyei Tejszövetkeze tek Szövetsége szeptember hó 29 én tartotta évi közgyűlését, melyen szövetkezetünket Molnár Pál igasgató- szági tag képviselte. — Vizszabályozás Bátaszéken. Záporok alkalmával sok kellemetlenBé get okoz Bátaszék határában az úgynevezett Kövesdi patak, amelynek a jókarba helyezésére tervezetet dolgozott ki a m. kir. kultúrmérnöki hivatal. A napokban volt a jókarba- helyezési munkák helyszini tárgyalása, melyen megjelent László Aladár kir. műszaki főtanácsos, a szekszárdi államépitészeti hivatal főnöke, Sión- gott Edvin szekszárdi főszolgabíró, Manlu&no József kir. kultúrmérnök, az alispán képviseletében dr Korniss István tb. vm. másodfőjegyző, Bátaszék község részéről pedig Őszi Adorján főjegyző és Michéli Mihály bíró. Az érdekeltség részéről megnyilvánult az az óhaj, hogy e munkákkal kapcsolatban oldassák meg a bátaszéki legelőnek vízzel való ellátása is. Erre az illetékesek a tárgyaláson megnyugtató kijelentéseket tettek. Medveczky Károly m. kir. gazd. főtanácsos.
