Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-06 / 78. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 október 6. 78. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Pőszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K PERENC .. .... ■ A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Lionzetesi dili I _ . . __ ___, I Előfizetési d!|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető Eg ész évre — 12 pengő | Félévre _ — — 6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 filler. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklámt eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerill. Határozottan a cél felé. Gömbös Gyula kormány rálép ésebor a legnagyobb nyilvánosságot: a rádiót vette igénybe, bogy ily módon ismertesse aa országgal célkitűzéseit és programjának főbb irányelveit. A Nemzeti Munkahét alkalmából ismét a rádióhoz fordalt a kormányelnök, hogy háromnegyedórás beszédet mondjon a mikrofon előtt. E két rádióbeszéd között azonban két óv munkája telt el, két nehéz esztendő, amelynek minden napját szinte történelmivé formálja a meghozott áldozatoknak, a catiggedést nem ismerő emberfelet* tien nehéz munkának a nagysága. Amint a fényvetitő és fényszóró caiU lógó sugárzása eloszlatja a sötétséget és megvilágítja az utat előre is, hátra is, ez a csaknem egy órás beszéd is a fényszóró erejével világított vissza a két éves múltba, hogy maradjon még elég fényessége ahhoz is, hogy a magyar jövő útjaira is világosságot szórhasson. A Gömbös-kormány hivatalbalépé- sekor olyan nagy nehézségek állottak az uj kormány előtt, amelyekkel csak azért lehetett megbirkóznia, mert a kormány minden egyes tagját átfutotta az a tudat, hogy történelmi feladat megoldására vállalkozik. Valóban nem volt irigylésre méltó a kormány helyzete. A gazdasági válság egyre növekvő súlya kemény ób keserves harcban őrölte fel a gróf Károlyi Gyula kormányának puritán, szívós és kitartó erőfeszítéseit. Bár Károlyi Gyuláék minden eszközt megragadtak ahhoz, hogy z bajokon segítsenek, ámde a jóakarat megtört a lehetőségek szűk korlátain. A magyar tömegek lelkére ránehezedett a bizonytalanság és a reménytelenség. Senki nem hitt és nem hízott többé sem a jelenben, még kevésbé a magyar jövendőben. Ez a csüggetegség még csak növelte a bajt, mert ahogy a háborúban nem lehet győzni reményvesztett sereggel, éppen úgy a gazdasági háborút sem lehet megvívni olyan tömegekkel, amelyek már nem tudnak bízni a maguk győzelmében. A kormányelnök szembe akart szállni ezzel a reménytelen szárnyaszegettA mikrofon előtt elmondott első beszéde kürtszó volt — ébresztés. Uj hang szólalt meg a magyar reménytelenség éjszakájában. Uj programot hozott, amelynek 95 pontja egy ezeréves nemzetnek adta meg a módot, hogy az uj időkre berendezkedjék és megtalálja újból önmagát, bitét és azt a tudatot, hogy életének hivatása és rendeltetése van a Duna medencéjében. Gyors intézkedésekkel, merész elhatározásokkal sikerült az összeroppanástól megmenteni a magyar kösgasdasági életet. Itt mindenkinek meg kellett hoznia az áldozatot, főként a tisztviselőknek, hogy az állam háitartásának felbillent egyensúlya helyreállhasson. Es meghosta az ország az áldozatot. Meghozta a magyar tisatviselői kar is — még pedig a kormányelnök szavai szerint — zokszó nélkül. Az eredmény igazolta az áldozatot. Már az első évben negyven millió pengővel csökkent a költségvetési hiány, de ez még mind nem lett volna elég, hz a kormánynak nem sikerül egyidejűleg a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát íb biatositani és a válsággal küzdő mezőgazdaság segítségére sietni s azt megmenteni a pusztulástól. Mind a két feladat nehéz munkát rótt a kormányra. Hiszen külkereskedelmünk deficitje éppen megeson kittatásunk eredménye, amely által nyersterményeinktőlmegfosztva, kénytelenek vagyunk a behozatalra, hacsak nem akarjuk fejlődő agráriparunkat visszafejleszteni. De ez csak még jobban kiszolgáltatott volna bennünket a külföldnek. A tervszerűség, zz egyöntetű elhatározás és célra törekvés még az „önellátás“ barikádjain keresztül is győzelmesen tudta képviselni a magyar érdekeket a szűkre szabott külföldi piacokon, amelynek eredményeképpen már az első évben nemcsak hogy a hiány tűnt el külkereskedelmi mérlegünkből, de nyolcvan millió pengő többlet is mutatkozott. Ugyancsak sikerült a magyar mezőgazdaság válságát is enyhíteni, ha egyelőre még a bajok teljes orvoslásáról nem is beaaélünk. De hogy a magyar mezőgazdaság kamatterhe a kormány orvosló intézkedései nyomán 225 millió pengőről 90 millió pengő alá csökkent, hogy a római egyez mény z magyar búza külföldi elhelye zését biztosította, sőt a világpiritási árakon felül is s hogy a magyar terményeknek, főként gyümölcsünknek uj kiviteli lehetőségek mutatkoznak, mindez csak növeli a reményünket mezőgazdaságunk lássa, de annál biztosabb megerősödésében és talpra- állitásában. Mindezekből látható ób erre njabb rádiószózatában méltán büszkén hi- vatkozhatik is a kormányelnök, hogy a kormány céltudatosan valósítja meg kitűzött programját, ha nem is gyorsan, mint a könnyű fajsúlyú kritikusok kívánják, de biztosan halad Európa legkonszolidáltabb helyzetben lévő nemzete a jobb és boldogabb jövendő l__ I felé. Veszedelem fenyegette a szekszárdi kárház központi fűtő és melegvlzszállltő berendezését. Szekszárd város büszkesége, nemrég épült vármegyei Horthy MiklÓB közkórházunk — mint ismeretes — orsságos viszonylatokban is egyike a legmodernebb és a legkiválóbb egész- Bégügyi intézményeknek. Felszerelése megfelelő a tudomány mai színvonalának és technikai berendezései olyanok, hogy a müveit nyugat'nagy- városainak a kórházaival is kiállják az összehasonlítást. Dr Treer István kórházigazgató főorvos és László Aladár műszaki főtanácsos, államépité- szeti hivatali főnök előterjesztése alapján már a tervezési programm kiadásakor kikötötte a vármegye és a kérházépitő bizottság, hogy a hatalmas telep összes épületeinek a fűtése egy helyről, egy központból történjék és hogy központosittasBék a fürdők és mosdók melegvizszolgáltatása is. Ugyanez az elv vonul végig a gőzüzemű főző- és mosókonyhákuál is, ahol kazánból táplálkozó boilerek tárolják a nagymennyiségű melegvíz- szükségletet. Ezek a berendezések úgy az elgondolás, mint a kivitel szempontjából a legideálisabbak, egészségügyi, valamint gazdasági szempontból a legmegfelelőbbek és a kórház üzembe helyezése után minden várakozást kielégítően működtek. Az első évek után meglepetéssel észlelte azonban dr Treer István igazgató főorvos, hogy úgy a vezetékek, mint a kazánok állandóan javításra szorulnak. Ennek az okát kutatva, | kiderült az a meglepő tény, hogy a felszerelés minden tekintetben elsőrendű, de ott a baj, hogy a szekszárdi vízvezetéket tápláló ártézi kút vize olyan anyagokat tartalmaz, amelyek megrongálják úgy a kazánokat, mint a vezetékeket. Aa igazgató főorvos idejében tájé- kosódni óhajtván a baj mibenlétéről, a budapesti Királyi József Műegyetem* hez fordult szakértőért. A főiskola dr Komondy Zoltán oki. gépéssmér- nököt, műegyetemi adjunktust küldte le Szekszárdra a szükséges vizsgálatok megejtésére. Dr Komondy hely* színi eljárásának az eredménye mindenben igazolta a szekszárdi ártézi kút vizére vonatkozó feltevést, amelyet aiután végleg megerősített a József műegyetem vegykisérleti állomásának az a megállapítása, hogy ez a viz kazánüzem szempontjából az ország egyik legrosszabb vize. A műegyetem kiküldöttje részletes tervezetet dolgozott ki a baj megszüntetésére, kijelentve egyúttal, hogy a kazánokban felhasználandó vízvezetéki vizet előbb megfelelő berendezéssel nemcsak tisztítani, hanem gáz- talanitani is kell. A chemiai-technológiai intézet anzlizise alapján egyúttal megjelölte a tisztítási eljárás mibenlétét is. A kórház a közszálli- tási szabályzat előírásai szerint ezután felszólította az ilyen tisztítóberendezéseket gyártó vállalatokat ajánlattételre. Mikor a cégek a műegyetem chemiai- technológiái intézetének az analízisét kézhez vették, kénytelenek voltak bevallani, hogy a Baeksaárdi via tisztítását biztosító berendelések szállítására csak úgy ajánl- koahatnak, ha előbb több külföldi szakcégek véleményét kérik ki. A külföldi szakemberekkel folytatott többhónapos levelezés eredményeképpen két ajánlatot kapott a kórház. Az egyik az úgynevezett neopermutit-, a másik a mészviz- saóda tisztító eljárást ajánlotta. Dr Komondy műegyetemi adjunktus tudományos szempontból felülvizsgálta az ajánlatokban foglalt tervezeteket és eljárási módokat és a műegyetemi chemiai-technológiai intézettel egyetértőén megállapította, hogy a szekszárdi artézi vízvezetéki viz tisztítására csak a méssvizlágyitási mód alkalmas. A vizet külön gáztalznitzni nem szükséges, mert ez zz eljárás szabad szénsavtartalmától is megszabadítja. A szabad oxygént pedig a lágyitáshoa szükséges hevítéssel űzik ki belőle. E vélemények alapján a törvényhatósági bisottsdg közgyűlése az alispán előterjesztése szerint elhatározta, hogy 13.000 pengő költséggel ilyen rendszerű víztisztító berendezést állittat fel a kórházi kazánok mellé, amelyekbe asután már csak a megtisztított viz juthat be. Ez a viz azután teljesen ártalmatlan és nem rongálhatja meg sem a drága kasáno~ kát, Bem a nagy költséggel létesített melegviavezetékeket, sem pedig & nagyértékü főző- és mosóberendezéseket. Az így lágyitott viz kerül azután a középnyomású melegvíz- rendszerű központi fűtés radiátoraiba, ezt használják fel kazántápvianek, valamint a konyha és mosókonyha üzemében íb. Felmerül most a kérdés, hogy miért nem létesítették a víztisztító berendezést a kórház építése alkalmával és miképpen történhetett meg, hogy a kórhás ennek hiányában károkat szenvedett. Úgy értesülünk, hogy ebben a tekintetben az erkölcsi felelősség a kazánokat és fűtőberendezéseket tervező gyár mérnökeit terheli, akik nem analizáltatták le a szekszárdi vízvezetéki vizet és elfogadták azt a magánúton szerzett információt, hogy a szekszárdi artézi viz kazántáplálásra teljesen alkalmas.. E tudósítással kapcsolatban kötelességünk egyúttal rámutatni arra, hogy a szekszárdi viz ideálisan jó, egészséges ivó-, főző- és mosóvíz, amelynek chemiai összetétele hideg állapotban nem okoz kárt sem a vezetékekben, sem pedig egyéb műszaki berendelésekben. A veszély csupán akkor áll elő, ha a vizet ka- zántáplálásra használják és felforralják. Ez előfordulhat magánháztartásokban is, mert hiszen kényelem szempontjából több helyen létesítenek viszel táplált központi fűtőberendezéseket. Ezen esetben természetesen nem í szabad ártézi vizet használni. Ez l azonban nem okoz semmi nehézséEgyes szám ára 12 fillér«
