Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-03 / 77. szám
XVF. évfolyam. Szék szárd, 1934 október 3 77. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG MlTIKNKéNT KftTSZKR MFBJKT.Fffift gFRESTTfcMT porrmr.i tst TÍWSAX>AIJWl IA» Szerkesztőség te kiadóhivatal: I Pőszerkesztő: l| Felelős szerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZS1K FERENC I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. _ , . __ , a - ,, I Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető Eg ész évre — 12 pengő || Félévre_ — — 6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. Állástkeresőknek S0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám^ eljegyzési, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. Mr, Köszöntünk! Százezrek sorakoztak fel vasárnap Budapesten, hogy hódolattal tekintsenek Horthy Miklósra, Magyarorsság kormánylójára. A szeretet ős a mélységes tisstelet hozta össze ezt a hatalmas tömeget, amely gyönyört! szín- pompában és őepsi nap verőfényében megtöltötte az ügetőversenypálya hatalmas területét. Az ország minden részéből sereglett össze ez a hatalmas tömeg, hogy a magyar nemzet hálás emlékezetének adjon kifejezést az előtt a férfin előtt, aki a pusztító őszirózsaforradalom és a mindent felégető kommunizmus napjai után bevonult Budapestre, hogy a lelki és anyagi romok halmazából, a megújhodás és élniakarás uj otthonába vezesse nemzetét. Akkor Budapest összesereglett népe a felszabadítót és a novarai hőst köszöntötte Horthy Miklósban, a fővezért, akiről nem tudta még, hogy mit hoz, de érezte, hogy a legrettenetesebb rabságból a szabadságot, a felszabadítást hozta s akiről tudta, hogy amint meg nem ingatható bátorsággal állott a Novara parancsnoki hidján és vezette vissza ezer veszélytől fenyegetett hajóját a kikötőbe, hogy a tengereknek ez a hőse, ez az ember, akinek ereiben minden csepp vér magyar, hivatott arra, [hogy ezt az összetört nemzetet bevezesse a boldogulás révébe és ebből a csonka, béna testű országból, amelynek minden részén még az átkos forradalmak Uszkei égtek, egy uj országot akar és tud formálni. Tizenöt év után azért jelentek meg az ország küldöttségei, öregei és ifjai oly impozáns számban, hogy hálát adva az isteni gondviselésnek, aki Horthy MiklÓBt adta a magyarságnak, a hódolat érzésével hajoljanak meg a Nagyúr előtt, akinek vezéri képességei, bátorsága és bölcsessége immár tizenöt évi óriási munka után odavezette a magyar nemzetet, hogy ebben az országban legnagyobb a rend egész Európában, ahol mindenki hőse a nemzeti gondolatnak, ahol minden ajakról az ima a nemzet jobb jövendőjéért száll az Ur trónusához, ahol minden magyar szív be be van égetve a „Nem, nem, soha!“ szent gondolata és ahol immár hallani lehet, miként recsegnek és ropognak azok a bilincsek, amelyekkel Trianon gonoszai, vagy őrültjei fékezhetetlen gyűlöletükben le akarták láncolni a magyar akaratot és a magyar igazságot. Megkapó volt az a jelenet, amikor az ország miniszterelnöke üdvözölvén a Nagyurat, azzal végezte beszédét, hogy itt áll előtte a magyar nép küldöttsége és tizenöt esztendő minden szenvedésében megedzett lélekkel és a jobb jövendőben rendíthetetlenül bizakodva várja a további parancsokat. A magyar nép, amely mindig hajlandó volt inkább nyakasan megállni, mint meghajolni és engedelmeskedni, az utóbbi tizenöt esztendő alatt megtanulta, hogy a Vezért gondolkozás nélkül követni, parancsainak engedelmeskedni nem szolgai megalázkodás, hanem hősiesség és erény, amellyel biztosítani lehet az ország előrehaladását és a nemzet életben- maradását. S amikor a magyar ész, a magyar kar és a magyar élniakarás gyártmányai elvonultak a Nagyúr és a küldöttségek tagjai előtt, a jubileumi ünnepség szinpompájába és verőfényébe hatalmas kévében vágódott be az önbizalomnak és rendíthetetlen reménységnek sugara. Az a nép, amely Bsivében annyi hőségnek és szeretetnek tud éltető meleget adni, amelynek agya oly sok kiválót és nagyot alkot, amelynek izmos karja úgy tud dolgozni, amely erős vállával zokszó nélkül oly irtózatos terheket tud hordani, amelynek vezérei egy szent tűzben égnek és amely vezéreknek élén Horthy Miklós kormányzó áll, az nem pusztulhat el, annak országa nem kerülhet le Európa térképéről, annak a nemzetnek erényeit meg kell jutalmazni és bűneit meg kell bocsátani még a világ Kormányzójának is, mert mint a költő mondja: >Az nem lehet, hogy ész, erő s oly szent akarat Hiába sorvadozzanak egy átoksuly alatt.« s. A törvényhatóság őszi közgyűlése Ünnepi külsőségek között, emelkedett hangulatban ült össze a vármegye törvényhatósági bizottságának a múlt hó 29 én, szombaton tartott közgyűlése, melynek megnyitójában dr Hagymássy Zoltán főispán adott hangot a vármegye közönsége azon érzéseinek, amelyeket a hazánk sorsára befolyással bíró nemzetközi események keltettek fel minden magyar ember lelkében. A főispáni megnyitó. Mélyen megdöbbentették az egész magyar nemzetet azok a kijelentések — úgymond a főispán, — amelyeket Barthou francia külügyminiszter tett, azt állítva, hogy Románia azokat a területeket kapta vissza, amelyek azelőtt is az övéi voltak és a francia nemzet egész súlyával és hatalmával biztosította a románokat, hogy a jelenlegi trianoni határokon nem túr egy négyzetcentiméternyi változást sem. Francia történelemhamisitás. Barthou eme tudatos történelmi ferdítésével szemben a főispán rámutatott arra, hogy a román nemzet történelmi jogairól annál kevésbé lehet szó, mert mikor a románok a XIII. században Erdélybe beszivárogtak, a magyar uralom már Árpád óta elterjedt ott és a magyar múlt Európa egyik legszebb és legműveltebb tájékává tette Erdélyt, amelyre vonatkozó történelmi jogainkat megismertetjük az egész világgal. Az a fenyegetés, amely nem akar tűrni változást a trianoni határokon, nyilt felhivás és ! biztatás a románoknak erdélyi test- | véreink elnyomására, a kisebbségi jogok megsemmisítésére, a magyarság tönkretételére és a revízió alapjainak megrenditésére. Az erdélyi magyarság megmentése. Mindent meg kell tehát tennünk az elszakított magyarság megmentésére, támogatására és nem szabad elmulasztanunk semmit, ami a nemzetközi fórumok előtt véreink jogának érvényesítését célozza. Ezért a vármegyének is tiltakoznia kell Barthou kijelentései ellen. Oollfu88 és Hindenburg halála. Megindult szavakkal emlékezett meg ezután a főispán Dollíuss Engelbert osztrák kancellár tragikus haláláról, a vármegye őszinte részvétével viszonozva a baráti szeretet ama megnyilvánulásait, amelyek a meggyilkolt kancellár lényéből kiáradva test véri kapcsolatot teremtettek hazánk és Ausztria között. Nagy részvéttel beszélt a főispán a német birodalom elnökének, Hindenburg vezértábornagynak, a német nemzet egyik legnagyobb fiának el- hunytáról. A világtörténelem fogja körül a világháború nagy hadvezérének alakját, aki a világháborút követő időben a német nép megújhodásának, jövőjének vezetője, előkészítője, legkiválóbb faji tulajdonságainak képviselője volt. Halála bennünket, a háborús szövetségeseket is gyászba borított. A kormáiyzó jubileuma. A nagy tetszést kiváltó megnyitó beszéd után áttért a közgyűlés az alitpán időszaki jelentésének a tárgyalására és lelkesedéssel fogadta as alispán ama javaslatát, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót feliratilag Üdvözölje a törvényhatóság abból az alkalomból, hogy most volt 15 esztendős évfordulója a nemzeti hadeereg élén Budapestre történt bevonulásának. Pesthy Pál a kormányzóról. Peslhy Pál ny. igazságügyminiszfer méltatta ezután a kormányzó államférfiul nagyságát, megállapítva, hogy ez az elmúlt tizenöt év volt Magyarország legsúlyosabb tizenöt esztendeje. A forradalmak után az államhatalom megszűnt, szétdulva tehetetlen volt, jogbiztonságról, politikai szabadságról szó sem lehetett, hisz az akkori állapot nem volt más, mint a magyar tömegek szervezetlenül együttélése, kitéve annak, hogy valamely izgató jelszó ismét vérbeboritsa őket. Hasonló volt a nemzet sorsa a siralomházban levő rabéhoz, akihez nem volt vigasztaló szava a nemzetek egyikének sem és a minden magyar szent kívánságát, a reviziót alig lehetett hangoztatni. Ezekben az időkben vitéz nagybányai Horthy Miklós személye volt az a szikra, as a nap, amelytől a nemzet boldogulását várta. Mikor kormányzó lett, minden bizakodás az ő személye felé fordult és az ő munkája révén indult a vérkeringés és az élet a nemzet elalélt testében. Az ő munkája és célkitűzései által alkotmánysérelam nélkül eljutott ez az ország oda, hogy ma Európa legnyugodtabb, legrendezettebb állama, ahova seregestől jönnek a külföldiek is. Ez pedig a nemzet bölcs vezetője, Hotthy Miklós kor^ mányzó munkájának az eredménye. Én, — végzé beszédét Pesthy Pál — aki ennek a tizenöt évnek a munkáját közelről láttam, csak imádságos lélekkel tudok leborulni az Isten előtt és hálát adni,' hogy az ország kormányzójának vezetése mellett eljutott mai magaslatára. Hódolattal hajlóm meg a kormányzó ur fenkölt személye és kivívott sikerei előtt, amelyek alapján Kérem, hogy őt a törvényhatósági bizottság feliratilag üdvözölje. A közgyűlés, amely állva hallgatta meg Pesthy Pál beszédét, nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a kormányzót a tizenötéves évfordu'ó alkalmából Üdvözli. A 350 éves Corpus Juris. Az alispáni jelentés értelmében jegyzőkönyvileg örökítette meg a vármegye Mosócsy Jakab nyitrai és Te- legdy Miklós pécsi püspökök érdemeit, akik 350 évvel ezelőtt nagy áldozatkészséggel kiadták a Corpus Juris Hungarici t. A tárgysorozat során tudomásul vették az alispán időszaki jelentését, a közigazgatási bizottság első félévi jelentését, valamint a számonkérő szék jegyzőkönyvét. A közgyűlés a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok választásának idejét október hó 26-ára állapította meg, míg a választók közül választott és sorshúzás folytán kilépő tagok helyeit november hó 8-án töltik be. A tolnai kerületben október 25 én tartandó választás elnökéül dr Szily Gésa, helyetteséül Felber Géza th. biz. tag választatott meg. A bonyhádi adófelssólamlási bizottságban Dőry Lász!ó lemondásával megüresedett helyet Schlich- | terle Lipóttal töltötte be a közgyűlés. Egyes szám ára 12 fiitéri
