Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-09-26 / 75. szám

XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 szeptember 26. 75. szám. HETENkÉNT KÉ'l'SZKR MEGJELENŐ gRRFSZTfcMY POTTTTTAI ÍÍS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank, épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di|i Egész évre __ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kertll. A Nemzeti Egység a magyar nép legnagyobb szervezete lett. Vitéz Marton Bála országgyűlési képviselő, a Nemaeti Egység Pártja ügyvezető főtitkára megérkezett több­hetes külföldi Htjáról éa ismét átvette az országos szervezés vezetését. Ez­zel kapcsolatban Marton Béla a kö­vetkezőket mondotta a szervezés mun­kájára vonatkozólag: — Amikor — úgymond — a Nem­zeti Egység Vezérének, Gömbös Gyu­lának megbízásából — mint a párt ügyveaető főtitkára — vállaltam a Nemzeti Egység mozgalmának gya­korlati megvalósítását jelentő orszá­gos szervezet kiépítését, tisztában voltam azzal, hogy feladatom nehéz, de a nemzet jövője szempontjából nagy jelentőségű. A több mint3000szervezet életre- hívása előtt 8 hónapig dolgoz­tam munkatársaimmal, évekre előre részleteiben is átgondolva mindent, mert szemem előtt nem egy kicsinyes szempontoktól irányított pártszervez- kedés lebegett, hanem Gömbös Gyula nagy elgondolásához méltóan ast akartam, hogy a Nemzeti EgyBÓg országos szervezete bástyája legyen az önálló nemzeti életet élő magyar nép széles rétegeinek. Élő bástyája az öntudatos, de felelősségérzettől áthatott ma­gyar életnek és erőforrása úgy politikai, mint gaz­dasági, valamint kulturális és szociá­lis téren Magyarország történelmi el­hivatottságához méltó emelkedett szel­lemű tudatos nemzeti életnek. Még azok a közéleti férfiak is, akik eleinte kétkedéssel nézték a fejlemé­nyeket, megállapították, hogy a Nem­zeti Egység mozgalma megvalósította a magyar nép legnagyobb szerveze­tét, amely alig egy esztendő után minden várakozáson felüli értéket jelent, nemcsak a jelen, hanem a magyar jövő számára is. Ez elérhető volt egyrészt azért, mert a magyar nép teljes bizalom­mal állt a Nemzeti Egység Vezéré­nek, Gömbös Gyulának zászlaja alá, másrészt, mert a múlt keserves tapasztalatai megérlelték népünk lelkében a a szervezettség feltétlen szük­ségességének gondolatát. Ma már a Nemzeti Egység orszá­gos szervezetének minden tagozata tisztában van azzal, hogy az önzetlen közéleti gondolatnak, a tisztult gaz­dasági életnek, az igazi — széles alapokra fektetett — magyar kultú­rának, egyszóval egy njabb 1000 esztendőt biztosító nemzeti élniaka- rásnak pilléreiként kell őrtállaniok ft nemzet megpróbáltatásának nehéz óráiban. És ha egyszer Üt a feltámadás órája, akkor is fent fognak maradni a Nemzeti Egység szervezetei, mert ezeknek a — társadalmi osztály- különbség nélkül — népünk széles rétegeiben gyökeredző és éppen ezért értékálló erődítmények katonáinak nemzedékről-nemzedékre őrködni kell afelett, hogy felelőtlen akarnokok, vagy a nemzet testétől és gondolat­világától idegen elemek soha többé ne nralhassák a magyar politikai, gazdasági és társadalmi életet. A magyar élet minden vonatkozá­sában hónapról- hónapra több tért kell nyerniök és több felelősséget .kell vállalni ok a Nemzeti Egység szerve­zeteinek, mert csak a Jogok és kötelességek harmóniája, az értékek és erők halmozása adhat egy erőteljes és győzelmes nemzeti életet. Ezeknek a célkitűzéseknek valóra- váltása az a folyamatos munka, mely egy év alatt is nagyszerű eredmé­nyeket mutat fel és amely munká­nak komolysága természetszerűleg eleve kizár minden irányváltozást. Végezetül azt kivánom hangsú­lyozni, hogy a Nemzeti Egység mozgalma alapgondolatához tartozik, — hogy a magyar feltámadásért vívott fegyelmezett és önzetlen kötelesség teljesítésében szemé­lyi momentumokat nem ismer és éppen ezért a személytelenségért, amely a mozgalomnak minden terü­letén kezdettől fogva érvényre jutott, fokozott elismerés illeti meg azokat, akik több mint háromezer szervezet élén, miot tisztviselők, önzetlenül és lendületes áldozatkészséggel teljesitik a nemzettel szemben kötelességüket. Marton Béla nyilatkozata ismét élesen rávilágított annak a nemzet- építő munkának jelentőségére és ko­molyságára, melyet a Nemzeti Egy­ség mozgalmának szervezetei ma már az ország területén kifejtenek és amely munka lankadatlanul, sőt fokozott mértékben fog folytatódni a jövőben is. Dr Perczel Béla alispán Időszaki Jelentése Hatalmas útépítési programmot tárgyal a megyegyiilés. Eseményekben gazdag időszak után szeptember 29-én ül össze várme­gyénk törvényhatósági bizottságának őszi rendes közgyűlése, egy nappal előbb, mint ahogy a hálás nemzet ünnepli nagybányai Horthy Miklós kormányzónak a nemzeti hadsereg élén Budapestre történt bevonulása tizenötéves évfordulóját. A Kóla való megemlékezéssel vezeti be a törvény- hatósági bizottsághoz intézett időszaki jelentését dr Peresei Béla főispán, nemesveretü szavakkal emlékezvén meg arról, hogy az évforduló alkal­mából a lélekemelő ünnep előestjén, a hálás megemlékezéstől felgyújtott öröm tüze magasra lángol fel Tolna vármegye közönségének szivében is. Az a körültekintő bölcseség, kor­mányzóképesség és mély alkotmányos érzés — úgymond az alispán — mellyel a Kormányzó Ur ófő méltó- Bága immár 15 év óta a gyógyulás, újraépítés és a feltámadás útjára ve­zérli a balsorsba döntött magyar nemzetet, mélységes hálával tölti el mindnyájunk lelkét az ő Magas Sze­mélye iránt b ezért kéri az al­ispán a Törvényhatósági Bizottságot, hogy a 15 éves jubileum alkalmából hódoló feliratban fejezze ki őszinte ragaszkodását, mélységes háláját és tiszteletét Magyarország Főméltóságu Kormányzója iránt. Megemlékezik a jelentés arról, hogy az idén Szent István napján múlt 350 éve, hogy Mossócsy Zakariás útjára bocsátotta az első nyomtatott Corpus Juris Hungarici-t és indítvá­ny ózza, hogy a Törvényhatósági Bi­zottság a 350. évfordulónak megün­nepléseképpen rója le kegyeleteB há­lájának adóját Mossóczy Zakariás és Telegdy Miklós emlékével szemben azáltal, hogy erről a közgyűlés jegy­zőkönyvében megemlékezik és az első kiadók neveit ott megörökiti. Jelenti, hogy résztvett a junius hó 3 án Kölesden a világháborúban élesett hősök emlékére emelt szobor leleplezési ünnepélyén és az ott meg­jelent József kir. herceget a törvény- hatóság nevében üdvözölte. Az avató beszédet József kir. herceg tartotta, kinek nagyhatású szavai újabb tápot adtak annak a tiszteletnek és ragasz­kodásnak, amelyet a magyarság lei­kéhez oly közel álló királyi herceg a nép legszélesebb rétegeiben élvez. A vármegye kulturális és gazda­sági életére egyaránt fontos, hogy megalakult a „Sárköz—Tolnamegyei Népművészeti Egyesület", amely a Sárköz népművészetének megmenté­sét, fenntartását és hasznosítását, köz­vetve pedig a Sárköz ősi magyar lakosságának megsegítését és boldo- gitását tűzte ki feladatául. Az egye­sület megalakulása dr Pilisy Elemér szekszárdi kir. ügyész fáradhatatlan, lelkes tevékenységének az eredménye. Augusztus 5 én folyt le Szekszár- don a Tóin amegy ei Vitézi Szék újon­nan épült székházának felavató ün­nepélye, melyen Kormányzó Ur Ofő- méltósága, vitéz tiszabeői Hellebronth Antal ny. tüzérségi tábornokkal, mint a vitézek főkapitányának helyettesé­vel képviseltette magát. A vitézi szék fáradságot nem ismerő, lankadatlan munkája a mai nehéz gazdasági vi­szonyok dacára is valóra tudta vál­tani a vármegye vitézeinek régi, hó álmát: otthont adott az intézmény­nek, amely a világháborúban kimata­tott hősiességből és önfeláldozó haza* saeretetből kelt életre. Méltatja aintán a jelentés ait aa eseményt, hogy dr Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisater dr Pesthy Pál orssággyülési képviselő simontornyai. beszámolóján megjelent. Az a meg­értés, amelyet a kereBkedelmi mi­niszter beszédjében ngy a vármegyei ntpolitika és útfejlesztés ügyei, mint a Sió hajózhatóvá tételének ügy» iránt tanúsított, őszinte hálára köte­lezi a vármegye közönségét, meri szavaiban ngy útviszonyaink meg­javítására irányuló igyekesetttnk mel­lett kimutatott jóakaratának, mint a Sió ügyben elénk meredő, a várme­gyére néave óriási jelentőséggel bíró kérdésben való mellénkállásnak biz­tos zálogát láthatjuk. Jelenti továbbá az alispán, bogy a múlt hóban sor került vármegyénkben eltemetett olasz hősi halottak exhu­málására és elszállítására is. A helyi hatóságok e kegyeletes aktus végre­hajtásánál feladatuknak az eszméhez illő buzgósággal híven és lelkiisme­retesen tett eleget. Áttérve jelentésének a vármegy» köaigazgatását és köaállapotait érintő résiére, örömmel közli az alispán, hogy a közigazgatás menete az el­múlt időszakban zavartalan volt, a tisztviselők tevékenységét továbbra is az odaadó buzgalom jellemezte éa ez tette lehetővé, bogy a mind ter­jedelmesebbé váló köiigazgatási fel­adatkör ellátása fennakadást nem szenvedett. A közbiztonság és köz­rend terén a lefolyt időszakban eDi­li tésrem él tó esemény nem történt, azok állapota a vármegye egész te­rületén kielégítőnek volt mondható» A vármegye háztartási helyzetére vonatkozólag örvendetes, hogy jelen­tős hátralék dacára is sikerült ezideig a háztartási alap fizetőképességét biz­tosítani. A vármegyei alapok állásáról ób a községek háztartásáról szóló részlete» beszámoló ntán a testnevelési ügy örvendetes helyzetéről és munkála­tairól nyer tájékoztatást a törvény- hatósági bizottság. Bisonyára nagy megelégedést kelt, hogy a vármegyei leventeversenyen legjobban pontozott szekszárdi leventeszakaszt a vármegye testnevelési felügyelője jutalmul a Szent István napi Ünnepségekre Bu­dapestre felutaztatta. A szakasz sza­bályos formaruhában való feszes, fegyelmezett fellépése, a leventék, sierény, tisztességtudó magatartása. Budapesten ngy a testnevelési szer­veknél, mint a köaönségnél általánost elismerést aratott. Aa Oraságos Stefánia Egyesület: áldásos anya- és cBecsemővédő mun­kásságáról emlékesik meg ezután as-, alispán és jelentésének következő, j része statisztikai adatokkal illusztrált I örvendetes képet ad a vármegye köz­Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents