Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-15 / 72. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 szeptember 15. 72. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT K&rsffkfc MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősig 6s kiadóhivatal: I Főszerkesztő: || Felelős szerkeszti: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán is szombaton. | Előfizetési dijak is hirdetések, valamint a lap szellemi részit Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Előfizetési dlJe Egész évre _12 pengő || Félévre«._____6 pengői Hi rdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUltnétcr széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. ' Állási keresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerül. Céltudatosan előre. A magyar kormány és a magyar gaadasági élet a legilletékesebb nem* aetközi tényeső részéről ismét kitűnő bisonyitványt kapott. As a jelentés ugyanis, amelyet a Népszövetség pénzügyi bisottsága készített Magyarország gazdasági helyzetéről, megállapítja, hogy hazánkban a gasdasági fejlődés irányvonala felfelé matat, a viszonyok lassan, de fokoaatosan és állandóan javulnak s ezek a megállapítások, amelyek a feltétlenül hiteles és hivatalos számadatok tömegéből szűrődtek le, olyan elismerést jelentenek Magyarországra nézve, amelyekre méltán lehet büszke az egész magyar nemzet. A népszövetségi jelentés első részében a magyar államháztartás helyzetével foglalkozik. Megállapítja, hogy a mait év nyara óta a magyar állam pénzügyi helyzetének javaláBa tovább folytatódott, amennyiben jelentősen kisebbedett a tavalyihoz képest a költségvetési hiány összege. Ezt az örvendetes eredményt a magyar pénzügyi kormány azáltal érte el, hogy részben az állami igazgatásban ke- resztülvitt takarékossági intézkedések révén csökkentette a kiadásokat, másrészt helyesebb adópolitikával elérte az állam bevételeinek emelkedését. A magyar költségvetésnek ez a kedvező alakulása, mely elsősorban a kormány gondosságát, előrelátását és bölcsességét dicséri, kétségtelenül fel* becaülhetetlen értékű eredmény. Nem szabad felednünk, hogy a világ leghatalmasabb és leggazdagabb országai — közöttük az amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Németország — a világválság pusztításai, a nagy munkanélküliség és az adózó polgárság teherbiróképességének csökkenése következtében a legsúlyosabb költ* ségvetési gondokkal és hiányokkal küzdenek. Ha tehát a magyar kormány ebben a válságos korszakban, ilyen nagy nehézségek közepette megtakarításokat tudott elérni, BŐt módot talált 'arra is, hogy az állam bevételeit gyarapítsa: úgy ezzel cáfolhatatlan bizonyságát adta annak, hogy valóban hivatása magaslatán áll és a viszonyoknak megfelelő, helyes és eredményes pénzügyi politikát folytat. De kétségtelen javnlást állapit meg a Népszövetség pénzügyi bizottsága a magyar gazdasági élet, tehát a magángazdaság területén is. A statisztika számadatai azt mutatják, hogy a magyar nemzetgazdaság óriási erőfeszítések és áldozatok árán sikeresen állotta ki azokat a csapásokat, amelyek az 1931 nyarán bekövetkezett válságos események után reázndultak. Nem maradt tehát eredmény nélkül sem a magyar kormány törekvése, sem pedig a magyar társadalom ön* feláldozása, kitartása és önmegtagadása, mert immár a legelfogulatlanabb és legilletékesebb nemzetközi tényező, a Népszövetség is kedvezően Ítéli meg a magyar gazdasági viszonyok alakulását. Az ipari termelés emel* kedése, a mnnkanélküliség csökkenése, a szénbányászat felfelé irányuló fejlődése, a vasúti áru* és személyforgalom gyarapodása mind kivétel nélkül arra mutat, hogy a magyar gazdasági élet immár átjntott a válság legmélyebb és legnehezebb pontján és biztos lépésekkel halad a javulás, a kibontakozás utján. A magyar nemzetnek tehát minden oka megvan arra, hogy reménységgel és bizakodással tekintsen a jövő elé. Joggal remélhetjük a viszonyok további javulását és biihatunk abban, hogy az elkövetkező gazdasági esz* tendőben sem lesz visszaesés gazdasági életünk legfontosabb területein. Az 1934. évi búzatermés mennyisége alatta maradt ugyan a tavalyinak, azonban helyesen mutat rá a Nép szövetség jelentése arra, hogy a meny- nyiségbeli csökkenésért, melyet a kedvezőtlen időjárás, főleg az zzsáty idézett elő, kárpótolni fogja Magyar- országot a mezőgazdasági terményárak emelkedése ée as őszi termények, a tengeri és a burgonya hozama, mely jobbnak mutatkozik, mint zz elmúlt esztendőben volt. Mindenképpen büszkék lehetünk te* hát arra a bizonyítványra, amelyet a Népszövetség rólunk kiállított. A megcsonkított Magyarország most bizonyítja, be a világ népei előtt szívós kitartását, törhetetlen élniakarását és ezt, hogy miközben a válság feltornyosuló hullámai még a legnagyobb országok hsjóinak fedélzetét is elborították, addig a kicsiny magyar gálya sértetlenül és oéltudatosan halad a partok felé, a jobb, siebb és boldogabb jövő felé, melyet a magyar nemzet példátlan türelmével és kitartásával szásBiorosan kiérdemelt. Vármegyénk és Baranya megye állattenyésztése. Ismeretes, hogy Baranya vármegye évekkel ezelőtt fontos kezdeményező lépéseket tett az apaállattartás terén és megállapított rendszerével nagy eredményeket is ért el. Ennek a rend szernek a helyszíni tanulmányozása céljából szerdán Pécsre utaztak: dr Haggmássg Zoltán főispán, dr Per- czeí Béla alispán, Dörg Frigyes gazdasági főtanácsos, Legéng Oszkár m. kir. gazdasági főfelügyelő, dr Barabás Imre állategészségügyi tanácsos és John Sándor gazdasági tanácsos, a Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója. Az urakat Pécsett dr Fischer Béla baranyamegyei alispán a legnagyobb szívélyességgel fogadta és azonnal kikalauzolta őket Mándg Sándor tarcsapusztai bérgazdaságába, ahol bemutatta a Baranya vármegye által most az ősszel Svájcból beszerzett importbikikat, valamint Mándg Sándor nagybérlő most vásárolt svájci bikáját, amelyet az a hir előzött meg, hogy ilyen kiváló bika még nem volt Magyarországon. Az 5500 svájci frankért vett csodaszép bika és a vármegyei kollekció megtekintése után a társaság vissza- hajtatott Pécsre, ahol a vármegyeházán Gulner Elemér várm. gazdasági főfelügyelő, Tahg Iván gazdasági felügyelő, valamint a törvény- hatósági állatorvos már várták vármegyénk kiküldötteit, hogy velük a legmesszebb menő módon megismertessék az ő apaállattartisi rendszerüket. Rendelkezésre bocsájtották az összes ssükséges iratokat, előkészítő tanulmányokat, szabályrendeleteket, valamint a gazdasági és pénzügyi vonatkozású vármegyei határozatokat, amelyekből tiszta képet lehetett nyerni a kérdés minden részletéről. A tanulmányát eredményeképpen legközelebb értekezlet less a vármegyeházán, ahol a baranyamegyei apaállattartási rendszer előnyeit fog- | ják megbeszélni. A szüret egy hónappal korábban van, mint a múlt évben. Hegyi szőlőink igen kevés termést hoztak már a tavaszi fakadáskor is, amelynek részben magunk vagyunk az okai, ugyanis a kadarka az idén rendellenesen második és harmadik rügyben hozta a termést, tehát magasabbra kellett volna metszeni. Esen kis termést a szokatlan tömegben fellépett moly, később a darázs pusztította, végül a múlt heti eső nagyarányú rothadást váltott ki. Ma ssép időnk van, naponta szaporodik a cukor, színesedik a kadarka, a rothadás | megállt, de a szürettel várni mir alig { lehet, mert egy jó zápor a kadarka színét kimossa és a tőke alatt talál* Felhivás a szőlősgazdákhoz Irta: Borosa Zoltán, pinceszövetkezet! igazgató. juk azt fekete foltokban és nem a borunkban. A szekszárdi boroknak végre sikerült régi jó hírnevét ismét visszaszerezni, melyet csak úgy tudunk fenntartani, ba minél sötétebb vörös és siller borokat termelünk. A kadarkából készült fehér, u. n. fixli, kivéve néhány korcsmárost, eladhatatlan, miért is felhívom szőlősgazda társaim figyelmét, — akár szövetkezeti tsg, akár nem — hogy szüretkor a kadarkát válogassák meg, az egészséges beérett jó szintt fürtökből vörös bort, kevésbé beérett egészséges fürtökből sillert kéasitsenek, a kiválogatott rothadt fürtökből pedig igen jó fixli bor állítható elő lenyálkázással. A friss mustot oly transzport (500—600 liter) hordóba tesa- ssük, amelyben négyszer 1—1 szál kénlepot égetünk el, amint a hordó telik és eszel a mustot forrásában megállítjuk, A leüllepedés után a tiszta mnatot lefejtjük és igy erjesztjük ki. Kényszereladások folytán, miután kivitel ninos, a bor- és mustárak nagyon lesaálltak, de nem kell niegp ijedni, a jó bornak meglesz az ára, különösen a stines boroknak, mert úgy a kül- mint a belföld ezeket fogja keresni. A mi borvidékünkön, de általában is, tavaly igen világos volt a kadarkából szűrt vörös és siller bor, ebből még nagyobb készletek vannak, amelyek kevésbé értékesek. Saját jól felfogott érdekünk tehát, hogy minél sötétebb Bzintt borokat termeljünk as idén, mert ba már kevés van, legalább ára legyen. A dombóuórl nj fOIesyzü dörypollanl búcsúztató». Igen meleg és bensőséges Ünneplés keretében mondott bacsut f. hó 9«én, vasárnap délután két község népe a dombóvári főjegyzővé választott Forrai Aladárnak, Dörypatlan község közel 22 éven át közszeretetben állott főjegyzőjének. Megható volt, amint Dörypatlan és a testvér Zomba elöljárósága szinte versengett a szeretetnek ős hálának nyilvánításában, egymásután járulván a nebés szívvel távozó és mindkét községben a lakosság széles rétegének szivéhez nőtt közigazgatási vezető elé. Komlóéi János dörypatleni és Kugler János zombai bíró joggal hivatkozhatott arra, hogy egész községük lakosságának érzelmeit tolmácsolják, amikor fájó búcsút vesznek. De megjelent teljes számban a zombai róm. kát. hitközség tanácsa is, hogy Lányi Emil plébános elnökkel az élén, szeretettel elköszönjön. A plébános nemei- verettt szavai, melyekkel a távozó főjegyzőt, a hitközség mindenkor lelkesen működő tagját aposztrofálta, őszinte könnyek kötött találtak utat a szivekhez. Hasonlóan megható jelenet volt a csak néhány éve — éppen a bncsuzó főjegyző által — életre- hivott önkéntes tüzoltótestület, majd a leventeegyesület és a községi elemi iskola tanulóinak búcsúja. Ahogy a két község teljes számú intelligenciája — Döry Frigyes gazdasági főtanácsossal az élén — és a siomszé- dos Harc, Kakasd, Kéty és Tevel, kiküldöttei Forrai Aladárt, a tiszteletére ugyanaznap rendezett estélyen, búcsúztatták, az a jelenvoltak számára soha el nem felejthető élmény marad. A szónokok hosszú sorát Komlósá János földbirtokos nyitotta meg és a jóbarátok nevében, ások sajátkezű . aláírásával ékesített remekművű ezüst I kelyhet nyújtott át a távozónak. Egyes szám ára 12 fillére
