Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-12 / 71. szám
XVI. évfolyam Szekszárd, 1934 szeptember 12. 71. szám. TOLNAMEGVÉ ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség ta kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK PERENC Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, ' Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerül. Politikai nevelés. Irta: Barabás András. A megjár iskolák újból megnyitják kapuikat, hogy befogadják a gyermekseregeket és folytassák ai uj nemzedék, a közeljövő uj ma• gyarságának nevelését. Uj és uj aktuális célkitűzések, elgondolások kerülnek a gondolkodó lélek tudat- felszinére és megvalósításra a gyakorlati nevelés műhelyében, az iskolában. A ma iskolája már az élet isko- lája, teljesen benne áll az élet és az idő aktualitásában. Ma már nem a tudás, nem az értelmi nevelés áll a nevelői gondolkodás előterében, hanem az erkölcsi és a nemzetnevelés. A közoktatás feladata általában a kulturjavaknak a következő nem* zedékbe való átplántálása. Ma már legfeljebb a főiskolák elégedhetnek meg a tudományos ismeretek egyszerű közvetítésével, a középiskolák, — különösen Hőman Bálint reformja nyomán, — már a nemzeti nevelés szempontjából választják ki tanítási anyagukat, a népiskolák pedig a világháború utáni korszakban, nagy léptekkel teljesen a nemzeti újjáépítés gondolatkörébe jutottak. A nemzeti gondolat soha nem ész. lelt, hatalmas erőmegnyilvánulásainak vagyunk ma szemtanúi. A nemzeti eszme csodálatos erőkifejtésre képe* siti Európának a világháborúban meggyötört nemzeteit, a gazdasági háború okozta nyomorban sínylődő népeit és egyedeit. A liberalizmus, a marxizmus, a nemzetközi kapitalizmus, mindenféle internacionalizmus aranyból és vérből kiépült várai egymásután dőlnek le a nacionalizmus rohamainak tUzében, Mindez nem maradt hatástalan a magyar nevelői gondolatra, annak intézményeire: az iskolákra és ezek munkásaira : a tanárokra és tanitókra. Ma nemzetpolitikai nevelésről beszélünk, nemzetpolitikai iskolázásról gondolkodunk. Ez az uj gondolat azt jelenti, hogy nem elégedhetik meg többé a ma iskolája a hazafias szólamokkal, a réginél sokkal mélyebbre kell leereszkednie a nemzeti nevelés ekéjének a jövendő, uj magyarság lelkének szűz humuszába. A politikai nevelés belső átformálódást jelent és végeredményben gondolkozásmódot, helyes erkölcsi és politikai magatartást céloz. Ehhez nem elég a tantervek által előirt ismeretek nyújtása: a szülőföld és a hasa földjének és történetének ismerete, néprajzi ismeretek, az állam szervezetének, történeti alkotmányának, a polgárok jogainak és kötelességeinek ismerete. Ez mind szükséges, feltétlenül szükséges, de ez mind csak tudást eredményez. A tudás pedig csak az észnek szól, az ismeretek magukban nem indítják meg az akaratot, melynek nyomán a tettek fakadnak. Gondolkozásmódot, lelkületet, szoktatással megrögsitett cselekvést, életformát kell adnunk a magyar gyermeknek és ifjúságnak, ez fogja a helyes politikai magatartást eredményezni. És pedig azokban a közösségekben kell ezt nevelői módon adni, amelyekben a gyermek, az ifjú él: a játszópajtásságokban, az iskolai osztályközösségekben, a családban, a sportkörökben, a cserkész-szervezetekben. A növendéket állandó irányítással, szoktatással, cselekedtetéssel olyan közösségi életre kell vezetni, melyben a közösségért végzett munka elismeréssel jár, a közösség iránti érzék kifejlesztésével, a felelősségérzés, bátorság, hűség, odaadás minden jellemvonása gyakorlatilag kinevelődik. Mert esek a tulajdonságok formálják ki a használható, az értékes állampolgárt, ki keresztény nemzeti alapon valósítja meg a mai nevelés ideálját. Politikai nevelésről beszélni ma annyival inkább időszerű, minthogy ütött a választői jognak a titkos szavazáson alapuló megreformálásának órája. A választói jog terén minden előre tett lépés, — Tisza István szavával élve, — bizonyos mértékű sötétbe ugráB, éppen ezért ma is keresnek a reformmal kapcsolatban biztosítékokat, kautélákat. A legjobb biztosítékok: a népi politika és a politikai nevelés. A nevelés ma inkább, mint bármikor : politikum. A mai állam nem elégszik meg a kulturjavakon táplált eszményi »ént: a személyiség kinevelésével, hanem használható, értékes állampolgárt kíván, akinek átment a vérébe, hogy nem önmagáért van, hanem az egyénfölötti nemzetért. Olyan állampolgárt, aki gyermekkorától fogva megtanulta, hogy nemcsak önmagáért dolgozzék, hanem munkáját a közösség szolgálatába állitBa. Akinek hazaszeretete oly tökéletes, hogy erős akaratát, teljes erkölcsi erejét kész a haza külső és belső ellenségei ellen latba vetni. Hangsúlyozottan a belső ellenségek ellen is, akiknek létalapja a mai államban inkább van megadva, mint a régi rendőrállamban s akik ellen nem lehet hadseregekkel, hadihajókkal, tankokkal és repülőkkel harcolni, hanem csak a politikai, a lelki megnyerés eszközeivel. Hitler például az augusztus 19-i népszavazás után rendeletet adott ki, melynek célja az, megnyerje a mai német állameszmének azt az ötmillió németet, aki nem mel szavazott. Ez a megnyerés politikai neveléssel érhető el. A mai állam már nem rendőrállam, nem is pusztán jogállam, hanem gaz dasági, szociális és kulturáltam. A liberálizmus lejárt korszaka azt tanította, hogy az állam az egyének szerződéséből keletkezett. Ezért csak egyéneket és államot ismert. A mai állam az a tökéletes, legfőbb szer- I vezet, amelynek céljában az aláren- I deltebb célok is bentfoglaltatnak, tehát a család, a foglalkozási érdekközösség, a valláskötösség stb. sajátos jogrendszereikkel. Ebben az államban a személyiség is tökéletesen kifejlődhetik, mivel ellentét nincs az egyén és az állam érdekei között. Az az állam, mely eme cél felé vivő utón halad, bátran adhat polgárainak titkos szavazati jogot, hisz az összes jogos egyéni célok benne foglaltatnak az állam legfőbb céljában, s az összes jogos egyéni oélok kimunkálását is előmozdítja. Az uj nevelés: az állam- polgári, a nemzetpolitikai nevelés. Szekszárd város elsőtökön megnyerte 220,000 pengős perál. Ismeretes, hogy ifj. Horváth Jenő, a szekszárdi autóbuszüzem volt vezetője 224,000 pengős kártérítési pert indított a város ellen. Ebben az ügyben most volt a szekszárdi járásbíróságon az elsőfokú ítélet, amely Horváth Jenő keresetét mint teljesen alaptalant elutasította és kötelezte aa eddig felmerült 5120 pengő perköltség megfizetésére. Bronzkori urnaiemető és egyéb régészeti leletek Tamásiban. A szekszárdi muzeum ásatásai,' Mohay Imre tamási lakos, az ottani várhegyen levő szőlejében urnatemető nyomaira bukkant. Tudva, hogy az urnatelep régészeti szempontból a tudomány számára kiváló érdekességet jelent, nyomban közölte ezt dr Szabó Elemér főszolgabíróval, aki hivatalos jelentést tett az esetről dr Perczel Béla alispánnak, aki utasította dr Csalogovics József vármegyei múzeumi igazgató őrt, hogy a lelőhelyet vizsgálja meg és az esetleg szükséges ásatásokat foganatosítsa. Dr Csalogovics a napokban kint- járt Tamásiban és megállapította, hogy a kérdéses terület bronzkori urnatemető volt, ahol már máskor is találtak hasonló leleteket, amelyeket azonban a szőlők ültetésével és a rigolirosással járó munkák során a munkások hozzá nem értésből tönkretettek. Éppen csak az az anyag maradt, ami a szőlők közé vezető dülőut alatt és Mohay Imre területén volt. Az ő megértő elővigyázatossága tette lehetővé, hogy a többi lelet nem ment tönkre és hogy a szőlőjében először talált anyagot a főszolgabíró a szekszárdi múzeumnak be szállíttathatta. Augusztus hó 27-én kezdődött meg a rendszeres ásatás, amelynek során a 80 cm mélyen fekvő öt nrnasir mellékleteit menthették meg. Az urnák mindegyike a bronzkor második periódusából —■ Krisztus születése előtt 1700 év körüli időből — származó több mészbetétes agyagedényt tartalmazott. A sírban elhelyezett edények közül egy, a legnagyobb, apróra összeégetett emberi csontokat tartalmazott, ami megfelel az akkori időkben általánosan dívó hullaégeté- ses temetkezésnek. A többi kisebb edény ételnemüek és egyéb elenyészett sirmellékletek befogadására szolgált. Az előkerült agyagedények ízléses formáikkal és gyönyörű mészbetétes I díszítésükkel a bronzkor legszebb I hasonló termékei közé tartoznak. Különösen szép volt egy edényke alakú és szájnyílásánál is csukott mésabetétes díszítésű agyagosörgő, amelyről a kutatás mai állásának megfelelően megállapítható, hogy nem gyerekjáték volt, hanem vallásos, rituális szertartásokhoz, szellemek elűzéséhez használták. Dr Csalogovics a bronzkori urna» temető feltárása után a heroeg Esterházy hitbizományi birtok területén fekvő tamási várhegy tetején épült középkori vár helyén eszközölt próba- ásatást annak a megállapítására, hogy az oklevelekben is szereplő vár első építésének ideje milyen korra esik. Papp István tamási plébános ugyanié behatóan foglalkozik a vár történetével, amelyről máris igen tekintélyes anyagot gyűjtöttek össze saját tudományos kutatásai alapján a legkülönbözőbb levéltárakból. Az ő anyaga között 1315-ből van az első okleveles adat a várról. Az ásatás arra a meglepő eredményre vezetett, hogy már a XI. században is állt azon a helyen valami egyszerűbb föld-, illetve palánk- vár és arra épült reá később a téglavár. A tégla vár építésének az ideje a XV. századra esik, mig végső alakját közvetlenül a törököknek Magyarországból való kiűzetése után nyerte. Az ásatásnak — tekintetbe véve az 1696. évben készült és rendelkezésre álló rézkarcot — sikerült az ábrázolatokon feltüntetett épületrészek helyét is megrögziteni. As 1770. év táján a vár egyes részeit azonban olyan tökéletesen lebontották, hogy a régi, teljes alaprajzot a maga teljes egészében rekonstruálni, nem is lehet. A feltárás során elszórt tárgyak, különösen cserepek a XI. századtól a XVIII. század elejéig a vár minden részéből nagy számban kerültek elő. Az ásatáB utolsó napján sor került j még egy hitelesítő ásatásra is, a her« * cég Esterházy féle vadaskertben fekvő Egyes szám ára 12 fillér»
