Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-08 / 70. szám
XVI. évfolyam. Mai lapszámunkban bentioglaltatik a „Tolnámégyei Gazda“ Szekszárd, 1934 szeptember 8. ______________70. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl)i Egész évre _ 12 pengő || Félévre ___ _6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K PERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám», eljegyzési, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. Devizáért értékesítjük terményeinket. A magyar kivitel örvendetes emelkedése ebben az évben ia tovább tart éa az első hét bőnapban huszonöt millió pengővel volt nagyobb exportunk értéke, mint a múlt esatendő első bét hónapjában. A kiviteli több - letet asonban eddig csak úgy érhettük el, hogy az export túlnyomó része árucsere formájában bonyolódott le, vagyis a kivitt árucikkek ellenében mi íb behoatunk a külföldről többet, mint az előző esztendőkben. Minthogy továbbá a legtöbb külföldi állammal elszámolási viszonyban állunk, mert tartósáéban vagyunk az előző időkből, a kivitelnek egy jelentékeny része nem készpénz ellenében történik, hanem ngynevesett kliring- forgalomban, vagyis a kivitt portékánk árát nem kapjuk meg kész- pénifizetésben, vagyis valutákban, hanem csak a behozott áruk vételárára, valamint régebbi árutartozások törlesztésére ssámolják el azt javunkra. Egyrészt ez az árucsere, másrészt a klíringelszámolás volt az oka annak, hogy kiviteli felesleg mellett is az ország gazdasága az exportból alig tudott valutához jutni. Est a körülményt nehésményezte állandóan Tyler népszövetségi pénzügyi szakértő, amikor ismételve reámutatott arra, hogy a magyar külkereskedelem nem termel elegendő devizát és igy az ország devizahelyzete nem tudott megjavulni. Már pedig rendkívül fontos gazdasági helyzetünk javulása ssempontjából, hogy az ország elegendő devizához jusson, vagyis elegendő külföldi fizetési eszköz felett rendelkezzék, ami lehetővé teBzi, hogy nyersanyagszükségletünket beszerezhessük és hogy ezenfelül a külföldre okvetlenül devizákban teljesítendő fizetéseknek megfelelhessünk. De a devizakészlet növekedése a magyar pengőérték állandósága és megszilárdítása érdekében is nagyon kívánatos. Ai újabb időben devisahelyzetünk javulására lényegesen jobbak a kilátások. Ugyanis a magyar agrártermékek nagyszerű minőségi fejlődése következtében, valamint a gyengébb gabona-világtermés miatt a külföld igen élénk érdeklődést tanuBit a magyar busa, tengeri, gyümölcs, tojás, baromfi, főzelék, szőlő, vaj, toll és a különböző magvak iránt, amely cikkeket a legjobb minőségben most már Magyarorsságon tudja besserezni. A külföldnek ez a fokoaédó kereslete most már lehetővé teszi nekünk, hogy megválogassuk, milyen piacra Biállit- sunk esekből ai értékes cikkeinkből. Még pedig az érkező vételi ajánlatokból elsősorban siókat vesszük tekintetbe, amelyek devizában való fiietŐBt kínálnak. Vannak egyes cikkeink, amelyekért még olyan országok is devizában való fisetést hajlandók teljesíteni, amelyekkel ssem- ben kliringmegállapodáBnnk van, amelyektől tehát csak elsaámolást, de nem kőaspénit követelhetnénk as txportált cikkekért. Példán! Svájc már frankokért hajlandó tőlünk busát vásárolni. Ekként a magyar kivitel jóval nagyobb résié bonyolódik le majd deviaafiietés ellenében, mint as elmúlt két esatendőben, vagyis exportunk most már nagyobb mértékben fog deviaát termelni és eszel az ország devizahelyzete erőteljes javulásnak indul. Természetes, hogy a magyar külkereskedelem lebonyolítására és inté- sésére rendelt szervek és pedig a Külkereskedelmi Hivatal, valamint a Magyar Nemieti Bank elsősorban azt a kivitelt támogatják és moidit- ják elő, amely devizafiaetés ellenében bonyolódik le. Az export révén beáramló devizákat azután célszerűen tudjuk felhasználni a belföldi termelésben szükséges nyersanyagok és félgyártmányok bessersésére, valamint sióknak a külföldre sióié fizetéseknek a teljesítésére, amelyeket a transzfermoratórium alatt is feltét lenül devizákban kell teljesítenünk, amilyen például a népssövetségi kölcsön kamatsaükségletének a feléréssé. A devisák ellenében lebonyolítandó kivitel a termelőkre nésve is előnyösebb, mert az exportőr as áru ellenértéke fejében kapott deviiáért magasabb ál folyamot kap a Nemieti Banktól, úgyhogy viszont a maga résiéről is jobb árat tud fiaetni a gazdának as txportált termények fejében. Gazdaságilag és pénzügyileg jelentős fordulat a magyar kivitel deviia- termelő erejének ez a növekedése. Bizonyítja, hogy a külföldi pieook a magyar termékek nagyszerű minőségét meg tudják becsülni és ez buzdításul szolgálhat a magyar gaida- társadalomnak arra, hogy mentői jobb minőségű termények előállítására tö- | rekedjenek. UJből fizetik a vltézségl érem pőMIlalt. Gömbös Gyula minissterelnök a honvédelmi tárca országgyűlési tárgyalásai alkalmával tartott besaédei- ben többiiben kijelentette, hogy mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi, gondoskodni fog a vitéz - ségi érem pótdijak újból való folyósításáról. A legutóbb tartott minisztertanács a honvédelmi miniszternek a vitéz- ségi éremdijak folyósítására vonatkozó javaslatát elfogadta ős az ott hozott határozat alapján a honvéI del mi miniszter recdeletet ad ki, amelynek értelmében az igényjogosultak részére — amennyiben kérel- meaik — visszamenőleg es év julius 1-től kesdve a legénységi arany vi- téiségi éremmel kitüntetetteknek havi 20 pengő, a legénységi I. osztályú esüst vitésségi éremmel legalább háromszor kitüntetetteknek havi 10. P, a legénységi I. osztályú ezüst vitéi- ségi éremmel kétszer kitüntetetteknek pedig havi öt pengő vitézségi érempótdijat fog folyősittatni. Újságírás és valóság. Nagyon komoly és okos emberek is hajlandók annak kijelentésére, hogy az újságírásban van valami, ami kö zelebb áll a költéssethez, mint a valésághos. A nagy Rákosi egyszer a vezércikkről azt mondta, hogy az költemény prózában, amelynek nincs más célja, mint az, hogy gyönyörködtessen és egy magasabb erkölcsi felfogás irányában elindítson, tehát nem esemény, vagy hiteles történet. Egy kiváló felelős sserkeBztő a riportról állapította meg aat, hogy az a mindennapi élet porszemeiből készített művészi bomba. Ugyanez a közgazdasági rovatra jegyeite meg, hogy az az élet bölcse. A köznyelv már nem ilyen finom. Az kereken kijelenti, hogy az újság mind hazugság és messze áll a valóságtól még akkor is, amikor napi eseteket ir meg. Bizonyítékokat is sorol fel. S csak nagyon kevesen, talán csak maguk a beavatottak tudják, bogy milyen nehéz kenyér az újságírás és hogy milyen hallatlan nagy nemzeti érték az ujBág, pontosan a valóság szempontja számára. Az újságíró a mindennapi események hőse, vagy a mai nehéz időkben mártírja. Újságot írni annyit jelent, mint állandó vessélyben élni. Az újságíró szédítő magasságokban jár egy ssál deszkán, látnia kell mindent és vigyásnia arra, hogy le ne suhanjon. Nincs ideje arra, hogy megálljon, hogy megpihenjen, rohannia kell, hogy együtt rohanjon az élettel és nem egysser félrelép. Újságíró és ujságirás nélkül holt város lenne az élet, amelynek falai köaött vakon tapogatóznának az emberek és bukdácsolnának egymáson keresstttl. Ha valaki belépne egy újság sser- kesatőségébe akkor, amikor még minden anyag nyers állapotban, vagy megsaületés nélkül hever ssertesaét, elcsodálkozna azon, hogy micsoda siörnyü szellemi munka, saints a gondolatok szakadatlan villámsorozata folyik ott. Emberek, akik nem érnek rá mosolyogni, Bsomorkodni, vagy a mindennapi kenyéren töprengeni, aa elme minden elképzelhető megfeszítésével figyelik, keresik az anyagot, amely testet ölt és ízlésesen felöltöaötten jelenik meg a kelekben, mint lap. Hírek, levelek, valóságos éa költött történetek, utópiák és légüres ajánlatok hemssegnek aa asztalon, minden pillanatban berreg a telefon éa e bábeli aUrzavarban nem szabad elvesateni a szellemi egyen- iulyt és ast as éleslátást, hogy a nagy szeméthalmazból csakis a gyöngyszemek kerüljenek a nyilvánosság elé. A legkisebb hírtől kesdve a legsúlyosabb vezércikkig a lap hasábjain minden halálosan komoly ón valóság... Halálosan komoly és valósági Es nem áll 1 — mondod, kedves olvasó — és a lelked végigrepül mindaaokon a történeteken, amelyeket mint tanú végignéztél. Eszedbe jut as a gyilkosság, amit te másként ludas, mint ahogy a lap megirts, vagy valami más dolog, amit te másként ludas, mint ahogy a sajtó feltárja ... Csak ast felejted el, hogy eseményekben és dolgokban minden ember más kidomborodott vonást talál ssembeötlőnek, lényegesnek és aa újságírás nagy müvésaete éppen abban áll, hogy azonnal megragadja az eseményben és a dolgokban a lényeget, amire a közvélemény osak nagy utánjárással, vagy soha sem esimélne rá. Mindannyian jól tudjuk ast, hogy a bírót, amíg ítéletét tiszta és nyugodt lelkiismerettel megboshatja, rengeteg aprő-oseprő mellékes körülmény vezetheti félre, vagy befolyásolhatja. A magyar bíróság nemesen kiváld lelke szinte mérföldekre magasodik ki a mindennapi élet felé, mégiB a sok megváltoitatott ítélet amellett ásói, hogy ugyanabban a dologban más ember más lényeget lát, másként fogja fel ugyanazt. Ai újságíró a közvélemény bírája, események feltárója és akkor tartjuk jónak, ha úgy írja meg as eseményt, ahogy legtöbben látják, tudják, holott sí duó ficiunt, non est idem, nem egy- sser az közelíti meg leghívebben a valóságot, akire ast mondják, tévedett. Az bizonyos, hogy ha valaki Petőfi cenzorának szemüvegén át mérlegeli az ujságirás és a valóság egymáshoz való viszonyát, akkor odajut, ahova az a cenzor, aki tudjuk, a disznótorról szóló vers tölteléke ellen háborodott fel legjobban. Aa is bi- zonyos, hogyha valaki egy cikkben, vagy hírben felvetődő nevéről azt véli, hogy az egész újság arról a névről szól, nem jut tovább, mint az. zz egyszeri vénkisasszony, aki azt Egyes szám ára 12 fillére
