Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-01-31 / 9. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 január 31. 9. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ pe ngő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. egy I fillér. 60 milliméter Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés széles hasábon mllltmélersoronkénl 10 Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Dr Orffy Imre Szekszárd város helyzetéről és sorsáról. A város helyzetéről és sorsáról sok szóbeszéd esik most széliében- hosz- szóban. Ez okból felkerestük a vá rosunkban tartózkodó ó r f f y Imre képviselőt, felvilágosítást kérve tőle e kérdésben. A következő nyilatko zatot kaptuk: „Városunk anyagi helyzete nekem is elég gondot okoz és pedig sokkal régebbi idő óta, mint azoknak, akik most a nagy dobot ütik. A szakminisztériumokat régóta járom már ezért és bár azt a választ kapom, hogy SseksBárd még a rendezettebb helyzetű városok közé tartozik, bevallom, hogy ezt nem tartom elég megnyugtató vigasznak. Amikor a város képviselete — beleértve a mai ellenzékvezetőket is — a közművek létesítésével foglalkozott, én már akkor elkövettem mindent, hogy városunk helyzete egyéb vagyontárgyak megszerzése utján mentői inkább javuljon. Az utókor fogja csak igazán megítélni, hogy mit értünk el ezen a téren pl. a városi kislakások olcsón való megépítésével, a vásártér és a helypénzjog ba- gatell áron való megszerzésével. A város e vagyontárgyai lesznek, nézetem sserint, a kibontakozás legfontosabb pillérei, miután azok értékben csak nőni fognak. Ezzel szemben alapos reményünk van arra, hogy a város — sajnos — elég jelentős tartozásainak terhes voltát as égési világon folyamatba tett adósságrendezési akció lényegesen enyhíteni fogja. Ehhez azonban idő kell és a baj éppen abban van, hogy a gazdasági válság a város polgárainak anyagi helyzetét sokkal előbb ingatta meg, mintsem ez a teher könnyebbülés beállt volna. Ez azután mindent megmagyaráz. Megmagyarázza azt as elkeseredett hangulatot is, amely a polgárság tömegein letagadhatlanul észlelhető és amelyet egyesek jónak látnak még felfokozni. Álláspontom a város önkormány- sata ügyében közismert, azon nem vagyok hajlandó változtatni: az önkormányzati testület akaratának kialakulásától elvi okokból ezúttal is távol tartom magamat, de szívesen járok el a már meg- bosott döntések előmozdítása céljából. Megértem a polgárság állandó mozgolódását és nyugtalanságát. Miután as állásfoglalás esőkben a dolgokban lelkiismereti kérdés is, mindenkinek, aki véleményért, vagy tanácsért fordul hoszám, ast mondom, tegyen belátása szerint. Sem lebeszélés, sem rábeszélés nem lehet hivatásom. A városi adminisitráció leépítése ügyében is ez az álláspontom. Annyi bizonyos, hogy ez nem politikai kérdés, bármennyire szeretnének is abba politikát belecsempészni. Az kétségtelen, hogy a jó beruházások mellett az okos. és gazdasá gos közigazgatási berendezkedés az önkormányzati testületek létének má sik nagy fontosságú pillére. Es a szempont vezetett engem, amikor hat évvel ezelőtt — tehát még jó időkben — e lap hasábjain azt ajánlót tam a város vezetőségének, hogy állítsa fel sürgősen a takarékossági bizottságot, amit meg is tett. Egy ilyen tanács adásáig — úgy éreztem akkor — elvi álláspontom dacára is elmebettem. De az már, hogy e bi zottság müködött-e és ha igen, hogyan, az nem lehetett az én dolgom. Nemrégiben egy oikket óhajtottam megjelentetni a fenti kérdésekről. Barátaim lebeszéltük erről. Ma már sajnálom, mert az események engem igazoltak és hiszem, hogy oikkem- nek sikerült volna a kérdéseket megtisztítani a demagógia sarától. Ma sem késő. Csak arra van Biükség, hogy nenvedély és terror nélkül, az értelem hideg világánál gondolják meg szülővárosom nehéz helyzetben lévő polgárai: mit kapnak és mit adnak visszafejlesztéai tervük valóra váltása ellenében. Melegen ajánlanék egg felülről jövő vizsgálat kapcsán elkészítendő számítást, mérlegcsinálást t Egy ilyen pártatlan szakértő kirendelését célzó kérelmet szívesen támogatok bár- honnét is jöjjön az." Eddig örffy Imre. Qondolatmenete és megállapításai annyira világosak, hogy hozzáfűzni valónk nincs is. Gömbös Gyula miniszterelnök ünneplése Harsén. Teljesen érthető, hogy a vármegye egyik legkisebb fainja, Mnrga köz ség lakói büszkék arra, hogy Ma* gyarországnak nehéz időkben kor* mányelnöke, jákfai vitéz Gömbös Gyula ott született, nevelkedett és ma is fenntartja a kapcsolatot pátriájával. A polgárság örömének már akkor látható formában adott kifeje zést, amikor Gömbös Gyula honvédelmi miniszter lett, amennyiben először itt választották meg díszpolgárnak. Az erről bzóIó oklevelet Bzép ünnepség keretében Gömbös Gyula a helyszínén vette át. Aióta Murgá- nak nagy fia hatalmas utat tett meg az emelkedés pályáján és utazásai révén a külföldön is mindenfelé megismerték őt és működését. Január 28 án ismét szerény, de bensőséges ünneplésben részesült a miniszterelnök, amikor is Raj Oszkár gyönki főszolgabíró a kormányfő arcképét ajándékozta a községnek és a képviselőtestület díszközgyűlésén átadta sz elöljáróságnak. A kép Gömbös Gyulát tábornoki egyenruhában, összes rendjeleivel ábrázolja, kerete pedig helyben termett, szépen erezett szilfából készült. A főszolgabíró dr Gyimóthy László szolgabiróval d. e. 11 órakor autón érkezett Murgára, ahol a teljes számban összegyűlt képviselőtestület és elöljáróság várta. A díszközgyűlést Schmidt Péter biró nyitotta meg, azután Raj Oszkár főszolgabiró beszéd kíséretében átadta a képet, melyet a Nemzeti Egység pártjának helyi elnöke, Hansel Péter elhelyezett a tanácsterem falán, dr Gyimóthy László szolgabiró pedig fenyőgallyal díszítette fel. Ennek megtörténtével Bayer Jenő jegyző a község nevében megköszönte az adományt, egyben indítványozta, hogy a község főutcáját, amelyben a miniszterelnök szülőháza áll, „Gömbös Gyula utcának“ nevezzék el Onagy* méltósága engedőimével. A képviselőtestület est egyhangú* lag elhatározta és a főszolgabíró javaslatára táviratilag üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki meleghangú levélben köszönte meg a meghívást is és sajnálatának adott kifejezést, hogy nagy elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg; hasonló tartalmú levelet küldtek dr Hagy mássy Zoltán főispán és dr Perese Béla alispán is. A közüzemi dijaknak a házadó' alaphoz való csatolása nagy és jogos izgalmat szült városunk amúgy is agyonsanyargatott háztulajdonosai közt, mert az megint jelentékenyen emelné az amúgy íb elviselhetetlen házadét és járulékait. Amint értesülünk, vitéz Vendel István javaslatot tett az adóalap eme tervezett emelése ellen és annak tá mogatására felkérte dr őrffy Imre képviselőt. — Örömmel közölhetjük, hogy az akció sikerrel járt és a városi szabályrendelet sürgős megváltoztatása esetén a pénzügyminisztérium e kérelem teljesítése elől nem fog elzárkózni. A Szekszárdi ipartestillet évi közgyűlése. óriási érdeklődés mellett tartotta vasárnap délután évi kösgyttlését a Ssekszárdi Általános Ipartestület az Iparosssékhái ssinháitermében, ahol ez alkalommal még a karzat is zsúfolásig megtelt. A közgyűlés maga igeo aajos és izgalmas volt, aminek az volt az oka, hogy az iparos társadalom nagyobbik része nem jó szemmel nézi, hogy a testület vezetőségében levő egg-két tag törvény- ellenesen és a testület nagy kárára pártpolitikát akar a testületbe bevinni. Hangsúlyozzuk, hogy sem az elnök, Bem a vezetőség túlnyomó része ellen ez a panasz nem merült fel és hogy ezek nemosak az ipar- testületi tagok többségének a bizalmát bírják, de működésűket úgy dr örffy Imre országgyűlési képviselő, mint az összes hivatalos körök is a legmesszebbmenő módon támogatják. Azt hisszük, hogy ha a közgyűlés nem nyúlt volna bele a késő esti órákba, úgy as iparosság nagy számban eltávozott tagjai fenti álláspontjuknak kifejezést is adtak volna. A közgyűlés lefolyásáról röviden a következőkét jelenthetjük: Szabó .Gyula elnök napirend előtt jelentette, hogy a kormány 2000 P segélyt utalt ki az ipartestületnek és javaslatára elhatározták, bogy a kös- gyttlás mindazoknak, akiknek a segély megszerzése körül érdemeik vannak, köszönetét fejezi ki. Megemlékezett azonkívül as elnök dr Hagymássy Zoltánná főispánná ason akciójáról, amely iparosleányok számára hathetes háztartási kuriust rendez és kérte, hogy az érdeklődők minél előbb jeletftsák be lányaikat, mert a tanfolyamon csak 25-en vehetnek részt. A közgyűlés ezután tiltakozott az elsőfokú iparhatóság egy határozata ellen, amely az ipartestületi siók egy intézkedését megsemmisítette. r Nagyon kedves és megható aktus következett ezután. Ás Ipartestület díszes kiállítású kitüntető oklevelet adott át legidősebb aktiv tagjának, a még mindig dolgosé Kazamér Ferenc szekszárdi bognármesternek, aki az 1849. évben született Nagykállón, 72 éve dolgozik iparában és 60 évvel ezelőtt került Szekszárdra, ahol 55 óv óta megszakítás nélkül önálló mester. A kiváló és az egész vármegyében nagyhírű iparos fiatal korában Erdély nagyobb városaiban, majd a budapesti hires kocsigyárakban dolgozott. Az Uuuepelthez dr Zsigmoud Ferenc iparhatósági biztos, Katáéi István, a testületi szók elnöke ób Törő József intézett üdvözlő szava- kát. A napirend során Szabó Gjula elnök olvasta fel több mint egy óráig I tartó évi jelentését, mingy árt elöljáró- I ban kijelentvén, hogy az ipartestület Egyes szám ára 10 fillér.
