Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-31 / 9. szám

XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 január 31. 9. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ pe ngő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. egy I fillér. 60 milliméter Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés széles hasábon mllltmélersoronkénl 10 Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Dr Orffy Imre Szekszárd város helyzetéről és sorsáról. A város helyzetéről és sorsáról sok szóbeszéd esik most széliében- hosz- szóban. Ez okból felkerestük a vá rosunkban tartózkodó ó r f f y Imre képviselőt, felvilágosítást kérve tőle e kérdésben. A következő nyilatko zatot kaptuk: „Városunk anyagi helyzete nekem is elég gondot okoz és pedig sokkal régebbi idő óta, mint azoknak, akik most a nagy dobot ütik. A szak­minisztériumokat régóta járom már ezért és bár azt a választ kapom, hogy SseksBárd még a rendezettebb helyzetű városok közé tartozik, be­vallom, hogy ezt nem tartom elég megnyugtató vigasznak. Amikor a város képviselete — beleértve a mai ellenzék­vezetőket is — a közművek létesítésével foglalkozott, én már akkor elkövettem mindent, hogy városunk helyzete egyéb va­gyontárgyak megszerzése utján men­tői inkább javuljon. Az utókor fogja csak igazán megítélni, hogy mit ér­tünk el ezen a téren pl. a városi kislakások olcsón való megépítésé­vel, a vásártér és a helypénzjog ba- gatell áron való megszerzésével. A vá­ros e vagyontárgyai lesznek, nézetem sserint, a kibontakozás legfontosabb pillérei, miután azok értékben csak nőni fognak. Ezzel szemben alapos reményünk van arra, hogy a város — sajnos — elég jelentős tartozásai­nak terhes voltát as égési világon folyamatba tett adósságrendezési ak­ció lényegesen enyhíteni fogja. Ehhez azonban idő kell és a baj éppen abban van, hogy a gazdasági válság a város polgárainak anyagi helyzetét sokkal előbb ingatta meg, mint­sem ez a teher könnyebbülés beállt volna. Ez azután min­dent megmagyaráz. Megmagyarázza azt as elkeseredett hangulatot is, amely a polgárság tö­megein letagadhatlanul észlelhető és amelyet egyesek jónak látnak még felfokozni. Álláspontom a város önkormány- sata ügyében közismert, azon nem vagyok hajlandó változtatni: az önkormányzati testület aka­ratának kialakulásától elvi okokból ezúttal is távol tar­tom magamat, de szívesen járok el a már meg- bosott döntések előmozdítása céljá­ból. Megértem a polgárság állandó mozgolódását és nyugtalanságát. Mi­után as állásfoglalás esőkben a dol­gokban lelkiismereti kérdés is, min­denkinek, aki véleményért, vagy ta­nácsért fordul hoszám, ast mondom, tegyen belátása szerint. Sem lebe­szélés, sem rábeszélés nem lehet hi­vatásom. A városi adminisitráció leépítése ügyében is ez az álláspontom. Annyi bizonyos, hogy ez nem politikai kérdés, bár­mennyire szeretnének is abba politikát belecsempészni. Az kétségtelen, hogy a jó beruhá­zások mellett az okos. és gazdasá gos közigazgatási berendezkedés az önkormányzati testületek létének má sik nagy fontosságú pillére. Es a szempont vezetett engem, amikor hat évvel ezelőtt — tehát még jó idők­ben — e lap hasábjain azt ajánlót tam a város vezetőségének, hogy állítsa fel sürgősen a takarékossági bizottságot, amit meg is tett. Egy ilyen tanács adásáig — úgy éreztem akkor — elvi álláspontom dacára is elmebettem. De az már, hogy e bi zottság müködött-e és ha igen, ho­gyan, az nem lehetett az én dolgom. Nemrégiben egy oikket óhajtottam megjelentetni a fenti kérdésekről. Ba­rátaim lebeszéltük erről. Ma már saj­nálom, mert az események engem igazoltak és hiszem, hogy oikkem- nek sikerült volna a kérdéseket meg­tisztítani a demagógia sarától. Ma sem késő. Csak arra van Biükség, hogy nenvedély és terror nélkül, az értelem hideg világánál gondolják meg szülővárosom nehéz helyzetben lévő polgárai: mit kapnak és mit adnak visszafejlesztéai tervük valóra váltása ellenében. Melegen ajánla­nék egg felülről jövő vizsgálat kapcsán elkészítendő számítást, mérlegcsinálást t Egy ilyen pár­tatlan szakértő kirendelését célzó kérelmet szívesen támogatok bár- honnét is jöjjön az." Eddig örffy Imre. Qondolatmenete és megállapításai annyira világosak, hogy hozzáfűzni valónk nincs is. Gömbös Gyula miniszterelnök ünneplése Harsén. Teljesen érthető, hogy a vármegye egyik legkisebb fainja, Mnrga köz ség lakói büszkék arra, hogy Ma* gyarországnak nehéz időkben kor* mányelnöke, jákfai vitéz Gömbös Gyula ott született, nevelkedett és ma is fenntartja a kapcsolatot pát­riájával. A polgárság örömének már akkor látható formában adott kifeje zést, amikor Gömbös Gyula hon­védelmi miniszter lett, amennyiben először itt választották meg díszpol­gárnak. Az erről bzóIó oklevelet Bzép ünnepség keretében Gömbös Gyula a helyszínén vette át. Aióta Murgá- nak nagy fia hatalmas utat tett meg az emelkedés pályáján és utazásai révén a külföldön is mindenfelé meg­ismerték őt és működését. Január 28 án ismét szerény, de bensőséges ünneplésben részesült a miniszterelnök, amikor is Raj Oszkár gyönki főszolgabíró a kormányfő arcképét ajándékozta a községnek és a képviselőtestület díszközgyűlésén átadta sz elöljáróságnak. A kép Göm­bös Gyulát tábornoki egyenruhában, összes rendjeleivel ábrázolja, kerete pedig helyben termett, szépen erezett szilfából készült. A főszolgabíró dr Gyimóthy László szolgabiróval d. e. 11 órakor autón érkezett Murgára, ahol a teljes számban összegyűlt kép­viselőtestület és elöljáróság várta. A díszközgyűlést Schmidt Péter biró nyitotta meg, azután Raj Oszkár főszolgabiró beszéd kíséretében átadta a képet, melyet a Nemzeti Egység pártjának helyi elnöke, Hansel Péter elhelyezett a tanácsterem falán, dr Gyimóthy László szolgabiró pedig fenyőgallyal díszítette fel. Ennek megtörténtével Bayer Jenő jegyző a község nevében megköszönte az ado­mányt, egyben indítványozta, hogy a község főutcáját, amelyben a mi­niszterelnök szülőháza áll, „Gömbös Gyula utcának“ nevezzék el Onagy* méltósága engedőimével. A képviselőtestület est egyhangú* lag elhatározta és a főszolgabíró ja­vaslatára táviratilag üdvözölte Göm­bös Gyula miniszterelnököt, aki me­leghangú levélben köszönte meg a meghívást is és sajnálatának adott kifejezést, hogy nagy elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg; hasonló tartalmú levelet küldtek dr Hagy mássy Zoltán főispán és dr Perese Béla alispán is. A közüzemi dijaknak a házadó' alaphoz való csatolása nagy és jogos izgalmat szült váro­sunk amúgy is agyonsanyargatott háztulajdonosai közt, mert az megint jelentékenyen emelné az amúgy íb elviselhetetlen házadét és járulékait. Amint értesülünk, vitéz Vendel Ist­ván javaslatot tett az adóalap eme tervezett emelése ellen és annak tá mogatására felkérte dr őrffy Imre képviselőt. — Örömmel közölhetjük, hogy az akció sikerrel járt és a vá­rosi szabályrendelet sürgős megvál­toztatása esetén a pénzügyminiszté­rium e kérelem teljesítése elől nem fog elzárkózni. A Szekszárdi ipartestillet évi közgyűlése. óriási érdeklődés mellett tartotta vasárnap délután évi kösgyttlését a Ssekszárdi Általános Ipartestület az Iparosssékhái ssinháitermében, ahol ez alkalommal még a karzat is zsú­folásig megtelt. A közgyűlés maga igeo aajos és izgalmas volt, aminek az volt az oka, hogy az iparos tár­sadalom nagyobbik része nem jó szem­mel nézi, hogy a testület vezetősé­gében levő egg-két tag törvény- ellenesen és a testület nagy kárára pártpolitikát akar a testületbe be­vinni. Hangsúlyozzuk, hogy sem az elnök, Bem a vezetőség túlnyomó része ellen ez a panasz nem merült fel és hogy ezek nemosak az ipar- testületi tagok többségének a bizal­mát bírják, de működésűket úgy dr örffy Imre országgyűlési képviselő, mint az összes hivatalos körök is a legmesszebbmenő módon támogatják. Azt hisszük, hogy ha a közgyűlés nem nyúlt volna bele a késő esti órákba, úgy as iparosság nagy szám­ban eltávozott tagjai fenti álláspont­juknak kifejezést is adtak volna. A közgyűlés lefolyásáról röviden a kö­vetkezőkét jelenthetjük: Szabó .Gyula elnök napirend előtt jelentette, hogy a kormány 2000 P segélyt utalt ki az ipartestületnek és javaslatára elhatározták, bogy a kös- gyttlás mindazoknak, akiknek a se­gély megszerzése körül érdemeik vannak, köszönetét fejezi ki. Meg­emlékezett azonkívül as elnök dr Hagymássy Zoltánná főispánná ason akciójáról, amely iparosleányok szá­mára hathetes háztartási kuriust ren­dez és kérte, hogy az érdeklődők minél előbb jeletftsák be lányaikat, mert a tanfolyamon csak 25-en ve­hetnek részt. A közgyűlés ezután tiltakozott az elsőfokú iparhatóság egy határozata ellen, amely az ipar­testületi siók egy intézkedését meg­semmisítette. r Nagyon kedves és megható aktus következett ezután. Ás Ipartestület díszes kiállítású kitüntető oklevelet adott át legidősebb aktiv tagjának, a még mindig dolgosé Kazamér Fe­renc szekszárdi bognármesternek, aki az 1849. évben született Nagykállón, 72 éve dolgozik iparában és 60 évvel ezelőtt került Szekszárdra, ahol 55 óv óta megszakítás nélkül önálló mes­ter. A kiváló és az egész vármegyé­ben nagyhírű iparos fiatal korában Erdély nagyobb városaiban, majd a budapesti hires kocsigyárakban dol­gozott. Az Uuuepelthez dr Zsigmoud Ferenc iparhatósági biztos, Katáéi István, a testületi szók elnöke ób Törő József intézett üdvözlő szava- kát. A napirend során Szabó Gjula elnök olvasta fel több mint egy óráig I tartó évi jelentését, mingy árt elöljáró- I ban kijelentvén, hogy az ipartestület Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents