Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-25 / 66. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 augusztus 25 66. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Pelelős szerkesztő: Hirdetések Arait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre. ____6 pengő SC HNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 80 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer. Álláskeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyutiér soronként 60 fillérbe kerUI. A kereskedelmi miniszter Simontornyán. A csalddvédOk táborozása. Irta: Huszár Károly v. miniszterelnök, Huazonölödször hívja találkosáera, táborozásra a magyar katolikus tár* sadalom öntudatos tagjsit au orsiág bíboros Hercegprímása. Ai őszi katolikus nagygyűlések a hithtl katolikus magyarok seregszemléi. Sok ezren gyűlnek össze a fővárosban, hogy megtanácskozzák Egyházunk helyzetét és a teendőket. Mint a templom- tornyok körűi a röpdöső fecskék, olyan uj szint és képet adnak ilyenkor a nagy Babilonnak a vidékről feljövő hittestvérek. A magyar katolikusság ebben a viharos és veszedelmes emberöltőben szentül teljesíti a kötelességét a társadalom iránt. A mi híveink nem csak egyéni dolgaikkal törődnek. A mi táborunkban nemcsak a rideg intés a cél. A mi Egyházunk arra nevelt és késztet minket, bogy a Baját kis egyéni gondjainkon kívül törődjünk az Isten országával is. Az öntudatos katolikus hivő nem gubódsik be saját létérdekeinek Bzük korlátái közé, hanem körülnéz a nagyvilágban és felelősséget érez embertársai sorsa miatt is. A mi hitünk mélységével vizsgálja az államok, a társadalom, az osztályok, a nemzetközi élet, a hivatáskörök, a gazdasági erők a családi szentélyek, a hivatalok, a színházak, az újságok, a művészetek, az iskolák, a szegények és az ifjúság problémáit. Krisztus tanítása nem hagy sötétségben, mikor a profán világ minden bölcselkedése csütörtököt mond. Liberalizmus, szabadkőművesség, nur- xismus, turánizmus és kapitalizmus vásári zsivajában és romhalmazában csak a keresztény világnézet tnd eligazítani mindenkit. Aa Egyháznak biztos orvossága van az emberiség minden betegsége ellen. Az anyagiasság, erőszakoskodás és erkölcstelenség tobzódása idején a katolicizmus a lelkiséget, a szeretetet és a tiszta erkölcsöt hirdeti. Bomlásnak indáit államok, meg- hasonlott társadalmi és megvadult népek zűrzavarában diadalmasan emelkedik fel njra a szent kereszt. Tudósok, államférfiak, publicisták, közgazdasági kapacitások kiábrándultak az Isten nélkül való szociális rend eszmevilágából éB mind Róma felá fordítják bizakodó tekintetüket. Az anyagi knltnra tnlhajtása válságba Bodorta az emberiséget, amelyből csak a lelki knltnra mivelése vezethet ki. Krisztusnál vannak egyedül az üdvösség igéi. Földi életünk tökéletesebb elrendezése is csak aa Anyassentegyhás szellemében lehetséges. Tőlünk nagyon távol álló gondolkozók és kapacitások is a katolicizmusban látják azt a mentődeszkát, amelyen a társadalmi hullámokból kiszabadulhat az emberiség. A modern knltnra nagy válságában a legnagyobb szerencsétlenség a tisstességes családi élet veszedelmes felbomlása. Mindig voltak a történelemben kor- ssakok, amelyekben meglasnltak az erkölcBÖk, de a maihoz hasonló állapot, az erkölcstelenség terjesztésének ilyen raffinált módja még sohasem volt, amikor magúk a osaládok lettek a jövendő kriptájává. Amig voltak egészséges és rendes osaládok, addig' minden vereséget, sorscsapást és megpróbáltatást kihevert a magyarság. Ha azonban az emberpnsz- titó rákfene, a osaládirtás, az egyke és az egyse megtámadja a társadalom alapsejtjét, a család intézményét, akkor feltárni a szív, hol nemzet süllyed el. így volt ez még minden népnél 1 Vegyük osak sorra a családalapítást gátló, a családi együttélést gazdaságilag megnehezítő, a osaládi nevelést megrontó életszokásokat, a hirtelen és egyre szaporodó tömegválásokat, a förtelmes házasságtöréseket, magzatirtásokat: mindmegannyi pusztító féreg a nemzet életfáján. Erkölcsi, anyagi, hitbéli okai vannak annak, hogy a magyar osaládok boldogtalanokká lettek igen sok helyen. Az Istent kilakoltatták a családi tfishelyekről. A gyermeknevelésben figyelmen kívül hagyták a szent hagyományokat. A bűnök áradata öntötte el a jámbor családok tűzhelyét. Luxus, divatma jmolás, eszeveszett szórakozási düh, léha modor és céda könnyelműség váltotta fel a régi tisztes családi erényeket. Csuda* e, ha mindenütt szakad a part ? Szakadás keletkezett az öregek és fiatalok között. A tekintély ti sztélét rémségesen aláhanyatlott, örömtele- nek az öregek és reménytelenek a fiatalok. Üres fészkek a családok. Más faj állott a kidóit helyére. . . A sokgyermekes családok nyomora pedig az égig ér. A római pogány- világ erkölcsi mocsarában fulladunk, ha a kereszténység erejével meg nem állítjuk a családok züllését, tönkremenetelét és elistentelenedését. Nemzeti nagy hivatást, örök isteni parancs teljesítését végzi a magyar katolikus nagygyűlés, amikor a családvédelem jelszavát irta az idén a Máriás zászlókra. Minden politikai célkitűzésnél, minden társadalmi reformnál sürgősebb most a magyar család megmentése erkölcsi és anyagi téren egyaránt. Komoly apák és édesanyák nélkül nincsenek becsületes családok. Becsületes szülők nélkül nincsenek jövőt ígérő keresztény nj nemzedéksarjak. A keresztény családok anyagi létének okos biztosítása nélkül ssétporlik, szétzüllik és anarchiába süllyed az emberi társadalom. A keresztény családok nevelő hatása nélkül állati sorba süllyed a világ. A családi élet megszentelése nélkül pokollá lesz az élet az emberek között. Eleknek a nagy kérdéseknek megvitatására hívja Budapestre szeptember 23-ára Serédi Jnsztinián bíboros | a magyar katolikusokat. Dr Pesthy Pál ny. igasságügymi- nisiter, a gyönki kerület országgyűlési képviselője vasárnap délelőtt tartja Simontornyán bessámoló beszédét, melyen fel fog szólalni dr Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter ée dr Sztranyavszky Sándor, a Nemzeti Egység Pártjának országos elnöke is. A beszámolón résztvevő politikusok a kereskedelmi miniszterrel szombaton délután érkeznek dr Peethy Pálék nsdi kastélyába és ott töltik az éjszakát. Dr Hagymássy Zoltán főispán Hi- dssy Imre tb. főszolgabíró és László Aladár műszaki fótanáosos, államépi- tészeti hivatali főnök kíséretében vasárnap reggel antőn indul Usdra és ott osatlakoiik a simontornyai beszámolóra indnló politikusokhoz. A vendégeket Simontornyán a le- venteszakasz fogadja, mig a diadalkapunál a képviselóteatület élén Fodor bíró mond üdvözlő beszédet, amelynek elhangzása ntán a menet megindul a népgyülés ssinhelyére, a községházára, A népgyülés megnyitóját dr Hagymássy Zoltán főispán mondja és ezt követi dr Pesthy Pálnak, a kerület képviselőjének beszámolója. Dr Pesthy ntán mond beszédet dr Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter, majd Sztranyavszky Sándor dr országos pártelnök. A nép- gyülést dr Illgenn Aurél kerületi pártelnök zárja be. A közebéd ntán a miniszter és kísérete meglátogatja a Polgári Olvasó- egyletet, az Iparos Egyletet, a Kaszinót és a bőrgyárat. A látogatások ntán ossonna lesz Fried Imre kor- mányfőtanáosos, gyártulajdonos kastélyában. Darányi Ignác ás Tisza István emléke a Tolna Református Egyházmegye közgyűlésén. Gilicie Sándor esperes és dr Benedek Sándor vbtt., nyng. kösigazga- tási bírósági másodelnök, egyházmegyei gondnok elnöklésével szerdán délelőtt tartotta évi közgyűlését a Tolnai Református Egyházmegye a szekszárdi vármegyeháza nagytermében, ahol ez alkalommal együtt láttuk az egyházmegye tisztikarán kívül Tolna és Baranya vármegyék református lelkész! karát és valamennyi község egyházának képviseletét. A közgyűlés Gilicze Sándor imájával kezdődött, majd dr Benedek Sándor adta elő nagy figyelenímel hallgatott és lelkesen megéljenzett elnöki megnyitóját, kegyelettel adósván a református egyház két kiváló fiának: Darányi Ignácnak éB Tisza Istvánnak, akiket mint a magyar nép hűséges gondozóit és a felekezeti béke őreit aposztrofálta. Azok közül a szobrok közül, — úgymond az egyházmegye gondnoka, melyeket a világháború gyászos lezajlása ntán a nemzeti kegyelet ssé- keBÍŐvároBunkban emelt, kettő köze- lábról érdekli a református egyházat: a Darányi Ignác és a Tisza István szobra. Ezek a kiváló államférfiak egyháskerületi főgondnokok és a református egyházi közélet ünnepelt veaérei voltak. E két nagy ember vérmérséklete éa egyénisége nagyon különbözött. Ez távolította el őket egymástól a politikában. Az egyházi életben azonban ennek a különbségnek nyoma sem volt. Különösen teljes volt a köztük lévő összhang a nép felé irányuló felebaráti szere- tetben és a felekezetek közötti békéhez való tántoríthatatlan ragaszko- | dáaban. Darányi Ignáo két Ízben 12 évig tartó minisztersége alatt minden alkotásában azt tartotta szem előtt, hogy emelje a földet tnrő kis emberek anyagi és kulturális helyzetének színvonalát. Tisza István szive szintén telítve volt a nép szeretőiével. A kis emberek és a kis egyházak sorsa iránytadó alkateleme volt egyházi tevékenységének. Midőn 1913 jnnins 10-én elfoglalta (másodízben) a miniszterelnöki széket, egész délelőtt apró adósegélyügyeket intézett el a református konvent irodájában. A felekesetkösi békéhez való ragaszkodás szintén közös tnlajdonát képezte Darányi Ignáo és Tisza Ist- ván lelkttletének. Midőn Darányi Ignáo 1902-ben a főgondnoki széket elfoglalta, a Megváltóra hivatkozott, aki nem azt a tanítást hagyta reánk, hogy szeresd hitsorsosodat, mint tenmagadat, hanem azt, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Tisza István is igazi őrálló volt a felekezeti béke mellett, a szív szeretőiével, a lélek bátorságával s aa államférfin bölcseségével. Ezek a fényes tulajdonságok érvényesültek abban a beszédében, melyben megjelölte a Ne temere ügyben a kibontakozás utját| »mely aránylag rövid idő alatt célhoz is vezetett és Tisza István, valamint Csernoch János bíboros hercegprimás megértő lelkületo köselebb hozta egymáshoz az egyházakat is. Felemlítette ezután dr Benedek Sándor, hogy a Ne temere össze» anyagi intézkedéseit tartalmazza a Róma által 1918*ban életbeléptetett nj egyházi törvénykönyv, amely sok súrlódásra, panassra és keserűségre Egyes szám ára 12 ffilléis
