Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-22 / 65. szám

Szekszárdi 1934 augusztus 22, 65. szám. XVI. évfolyam. m TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? és kiadóhivatal: I Fószerkesztó: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő | A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. d!|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait | A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon miilimélersoronként 10 flUer. Álláslkeresőknek 60 százaték kedvezmény. Előfizetési dl|ak és hlrdelések, valamint a lap szellemi részét Illető | A hírrovatban elhelyezett reklám«, ellcgyzésl, családi hír, valamint nyultér soronként 60 fillérbe kerül. Németország szavazott Nem volt kétséges sí eredmény, mégis imposéns világviszonylatban íb ss a nagy összefogás, amely a német politikában megnyilatkoiott. Negy­venhárommillió siavasat adatott le s ebből as elnök-kancellárra harminc- nyolcmillió „igen“ szavalat esett. Ea a szavazási eredmény nemcsak aat jelenti, hogy faji széttagoltság dacára a sok bajjal kUsdó német nemzet óriási többsége Hitler Adolf után kiván haladni, de bisonyitéka ez z megnyilatkozás annak is, hogy a német birodalom sok- sok milliója össie tnd forrni országa szeretőiében és el tad felejteni egyéni sérelmeket s mellőz politikai felfogásbeli kttlönbö- leteket, amikor aa ország érdeke aat kivánja, hogy hatalmas megnyilatko- zásban dokumentálják a nemzet egy> ségét. Amikor a világ sajtója és a rádió villamos hullámai szétvitték a hirt, amely Németországot ismét a világ érdeklődése központjába Állította, ak­kor az országzlkotó Szent István Ün­nepének magasztos óráiban mi azon töprengttnk, hogy miért ttl rajtunk magyarokon a turáni átok ? Miért van Szent István óta minden nagy magasztos célnak ellensége, miért akarták az ezeréves ország alapköveit lerakó Szent Istvánt, ezt z nagy el­méjű és nemesen érző első magyar királyt, akinek minden gondolata, minden érzése a magyar nemzet naggyá tétele volt, megölni? S ha beletekintünk a magyar történelembe, annak ezer évet visszatükrözd lap­jaiból mindig azt látjuk, hogy nem a külső ellenség, nem a reánk nehe­zedő, idegenből jövő csapások terítet­ték le ezt a nemzetet, hanem mindig ön­fiainak egymást meg nem értése, hiú vetélkedése és ádáz gyűlölete ásta meg nemcsak az ellenfeleknek, de igen sokszor az egész nemzetnek a sírját. Mohácsnál tízezreknek kellett elvé- rezniök és zz ország */i részének török rabigába kellett kerülnie, bogy Zápolya János király lehessen. Rá­kóczi Ferencet, akinek most tervei z hálás utókor Budapesten Biobrot emelni, hazaárulónak mondotta ki a magyar országgyűlés, mert ezt kí­vánta egyes hatalmasok vagyoni ér­deke. És míg a nagy fejedelem egy óriási vagyont és a császári kegy tói kezdve mindent feláldozott ami az életnek szépséget és kényelmet nyújt, feleségétől és gyermekeitől elszakítva egyedül hunyt el saámkivetésben, addig hatalmas birtokának tulajdo­nosai lettek azok, akik ki tudták harcolni árulóvá való megbélyegaését. Kevés olyan nemzet van, amelynek annyi vértanúja volna, mint a magyar­ságnak. S es a némáét még most sem okul 1 A trianoni ítélettel tőlünk elssa- kitott területen lakó véreink rettenetes jajkiáltása felónk sir És iákról, Délről és Keletről. Látjuk aa ugrásra kész szomszédokat, akik eat a kis meg­maradt területet is Bieretnék az ebek koncára juttatni. És mégse ssállnnk magunkba, mégsem tud ssivünkben egy oly érzés feltámadni, amely el­nyomja az egyéni hiúságot, a hata­lomra vágyást. A régi dac uralko­dik rajtunk és saégyeljük elismerni a vezetőket és meghajtani előttük a megértés és elismerés zászlaját. Aa egyik a gazdasági bajokat ra­gadja ki, hogy éket verjen a külön­böző társadalmi osztályok közé, a másik a vallási gyűlölködés ttsakét szórja szét, hogy az Isten imádóié­nak különböző formáiból gyűlölködő táborokat teremtsen, a harmadik a királykérdés kényes és megoldásra váró gondolatát éleii ki, hogy ebből a kérdésből, amely pedig nem ki­váltságos társadalmi állású emberek, avagy pártok szempontjából oldható meg, hanem csak az egész nemzet egy szent összefogásából, igyekez­nek külön-külön zászlók alá gyűjteni a magyarságot, megosstva annak ere­jét még ebben a nagy kérdésben is. Valóban Szent István Ünnepén lát­juk legélesebben a német nép állás­foglalása és a mi nemzeti életünk kö­zötti különbséget. A mi lelkűnkön ma is a turáni átok ül, míg a német­ség megérti és megérsi a történelmi napok nagy jelentőségét, egy veaér köré csoportosul és egy nagy, fensé­ges ériés hatja át milliók és milliók szivét: megmutatni a világnak, hogy a német nemzet egy tud lenni jogai­nak kivívásában és megvédésében. A nemzeti ünnepen a templomok­ban súgtak az orgonák. Föl-fölsikol- tott zz orgona hangjaiban z kiáltás, amely a ssent énekből dübörögve siállt elő: Hol vagy István király ? Vájjon mikor tnd bennünket a sors annyira megalásni, avagy mikor tud bennünket az isteni gondviselés úgy felemelni, hogy el tudjunk egy , veiért ismerni, akit meggondolás nél- | kül követünk már CBak azért is, hogy megmutassak mi íb a világnak aat, j hogy egyek tndank lenni és egy nagy, { Bient célnak van: széttörni a tria- I nőni bilincseket. 8. Dr Fablnyl kereskedelmi miniszter a slmontornyal beszámolón. Hirt adtunk már róla, hogy dr Pesthy Pál ny. igaiságügyminisater, a gyönki kerület orsaággyttlési kép­viselője folyó hó 26-án tartja besaá- móló besiédét Simontornyán, ahol az alkalommal megjelenik dr Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisater is, aki nagyobbszabásu gasdaságpolitikai beszédet fog mondani. Simontornyán lesi a legnagyobb valósiinüség szerint dr Sztranyavszky Sándor ny. állam titkár, a Nemzeti Égyaég Pártjának elnöke és a miniaaterrel jönnek dr ötffy Imre siekszárdi és dr Denes Ákos tamási orsiággyttlési képvi­selők is. Farkas Elemér és Huszár Dezső, a vármegyénkkel ssomszédoa hercegfalvi és sárbogárdi kerületek orsiággyttlési képviselői feltétlenül megjelennek, eszel is kifejezésre óhajt- | vén juttatni dr Pestby Pál iránti | régi baráti ériésttket. Az ujdombóvári templom felszentelése. As nj alapítású, alig egy évtize­des múltú és szép elrendezésű Uj- dombóvár-kertváros annak idején bá­mulatos gyorsasággal fejlődött és a lakosság nyomban siükaégét éreste a római katolikus templom felépíté­sének. Hamarosan megalakult a temp- lomépitő bizottság, amely adomá- nyokból, országos gyűjtésből és egy­házi adókból összehoita aa össseget, amellyel Isten dicsőségére meg lehe­tett valósítani a hívek lelki épülését, gondosását szolgáló pompás templo­mot. A megadott programm alapján dr Fábián Gáspár budapesti építő­művész, számos nagyszabású épitke- lés (köztük a székesfehérvári Pro- hászka emléktemplom, a pécsi Jé­zus-társasági intését és templom, a sseksiárdi kórház stb.) tervezője ké­szítette el a 32 méter hosszú, 16 méter széles háromhajós ó-román sti- luau Istenház terveit. Megindulhatott untán az épitkezéa is, mert a gyűj­tés pár év leforgása alatt már ered­ményes volt. Aa adományoiók sorá­ban első helyen állt maga a politikai község, melynek képviselőtestülete Ujdombóvár legnagyobb adófizetője: herceg Esterházy Pál dr beleegyezése folytán 25.000 pengőt ssavasott meg. Nagyobb pénz- és természetbeni ado­mányokkal járultak hozzá az épít­kezéshez: a MÁV igaigatósága, Vi­rág Ferenc pécsi megyés püspök, a pécsi káptalan, Makay István dom­bóvári földbirtokos. Döry Hugó az egyházközség világi elnöke és neje Tüske-pusztai kertjükben fényesen sikerült ünnepélyt rendeztek, amely a templom alapnak közel 4000 pengő tiszta jövedelmet juttatott. Ezenkívül ők adományozták a 2000 pengő ér­tékű müvéssi kivitelű faragott szó­széket. HollÓBy Andor főjegyső pedig Fetter Károly dombóvári szobrász I által készíttetett stilusoB műmárvány | keresztkutat az uj szentegyház ré­szére. A nines ablakképek közül » Nagyboldogasszonyt ábrázoló kö­zépső oltárablakot gróf Zichy Gyula kaloosai érsek, a Sient István király ablakot Mosonyi Dénes pápai praelá- tus-kanonok, a Sient József ablak­képet pedig Herke Antal ujdombó­vári kereskedő készíttette. A mellék­hajók 14 ablakán megörökített ke­resztet és a főhajó ssentek alakjait ábrázoló ablakai szintén egyesek ado­mányaiból késittltek. Nagyboldogassaony napján volt en­nek aa ó-kereastény bazilika alap- rajau gyönyörű épületnek az ünne­pélyes felszentelése és a Virág Fe­renc pécsi püspök által végzett ak­tusra össiegyült Ujdombóvár és kör­nyékének egész vezető értelmiségé­vel együtt óriási közönség is. Ott volt a MÁV képviseletében Seydl Jó­zsef miniszteri tanácsos, pécsi Üalet- igazgató is. Kilenc órakor érkezett meg autó­ján Virág Ferenc megyéB püspök dr Farkas József titkár kíséretében. A község bejáratánál diadalkapu alatt fogadta és Udvöaölte a főpásztort a képviselőtestület élén Döry Hugó gazdasági főtanácsos, Ujdombóvár bírája. Ugyanott sorakoztak fel a református, aa evangélikus és aa izraelita egyház- küldöttei is és a püspöki autót követve vonultak be az ÍBkoIatérre, ahol az egyházközség képviseletének az élén Fehérváry József plébános üdvözölte az egy­házfőt, akinek Fehérváry Kató virág­csokrot nyújtott át. Virág püspök aa üdvözlések után az iskolában levő plébániára vonult vissza. Impozáns menetben, ájtatos énekszóval, egy­házi zászlók alatt ugyanakkor érkez­tek oda a dombóváriak Magyar Béla pápai kamarás, plébános vezetése ■ alatt. Mögötte csaknem teljes szám* I ban Dombóvár község elöljárósága, | a társadalom vezetői és a dombóvári Egyes szám ára 12 fillére

Next

/
Thumbnails
Contents