Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-18 / 64. szám

■V Lapunk legközelebbi száma szerdán, augusztus hó 22-én Jelenik meg! XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 augusztus 18. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl|i Egész évre _12 pengő || Félévre________6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlllimélersoronként 10 filler. ; Álláskeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. Szent István ünnepén. Dr Magyarász Ferenc O. Císt. As ezidei Ssent István napi ün­nepekbe halotti fáklyák fénye világit bele és gyássos temetési ének hang­jai vegyülnek. —De mennél jobban néssttk a fáklyák lobogó lángját, an­nál meessebbre, annál tisstábban lá­tunk fényüknél a maliba és mennél tovább hallgatják a Circumdederunt- nak lélekbe markóló dallamát, annál jobban éressük, hogy as a nép, mely siratni, tehát megérteni és becsülni tudja vessteségét, még nem vesztette el jogát a jövőjéhez. Tannenbergból jön as imbolygó fáklyafény, Béosból a Circumdederűnt siralma. Amott egy hatalmas nemzet gyá­szolta hatalmas fiát, kinek többet kö­szönhetett, mint Bismarcknak. Mert Bismarck sorozatos hadi győzelmek után épitette föl ast a nagy Német­országot, melyet Hindenbnrg egyet­len, de mérhetetlen vesstett háború után össze tadott tartani. És mig Bismarck egyéniségében egyesült mindama jellemvonás, mely ssükebb porosa hazáját oly általánosan és maradandóan ellenszenvessé tudta tenni még német faj testvérei előtt is, addig Hindenbnrg mint ember, mint hadvesér és mint államférfin egyaránt kivívta a világ tiszteletét. Emitt, Bécsben pedig a korai sir hantja hall Dollfassnak, annak a férfiúnak tetemére, kinek életét azok oltották ki, akiké volt szivének min­den dobbanása, zseniális elméjének minden gondolata: saját nemzetének fiai, akik nem akarták őt megérteni. A magyar nemzet mai ünnepén egy­másba fonódik ez a kettős érzelem: a nemzeti erő és történelmi nagyság egy ragyogó jellemben szimbolizálva s a meg nem értett és sokban hiába­való küzdelemnek tragikuma. Mert Szent Istvánban meglátják és cso­dáljuk az emberi, uralkodói és világ- történelmi nagyságnak minden voná­sát, de nem lehet szemet hunynunk ama tragikus keserűség láttára sem, ahogy azt az elkövetkezett századok az ó kelyhébe töltötték. Históriai nagyságát műve, a ke­resztény magyar királyság és annak ezeréves fönnmaradása elegendőkép­pen bizonyítja. Sziklaszilárdnak kel­lett lennie annak az alapnak, amelyre ő a nemzet alkotmányát, törvényhozá­sát, közigazgatását, igazságszolgálta­tását és kultúráját fektette, hogy az annyi viszontagság után is megtépve, de meg nem törve fönn tudott ma­radni. Árpád vérszerződése nem biz­tosította sem a nemzetnek, sem az országnak létét; Ss. István bölcses­sége koronázta meg a honszerző őzök müvét, hogy egy évszázadnyi kaland után egy évearednyi küzdelem, erő és virágzás tudjon következni. Ahogy tehát a németség mindenkor osak őszinte tisztelettel emlegetheti Hin- denburg nevét, úgy nekünk magya­roknak is kötelességünk a legbensőb­ben ragaszkodni Szent István emlé­kéhez, kinek köszönhetjük, hogy még magyarok vagyunk. Mert más minden eléggé dolgozott azon, hogy abban az országban, me­lyet Szent István koronájának fénye besugározott, ne legyen többé magyar ember, magyar szó, magyar nemze­tiség. A tatárjárás, a török veszede­lem, az osztrák centralizáció, a tria­noni hullaosonkitás, a bennünket kör­nyező népek irigysége és gyűlölete mind nem volt elég; a régi átok, az egyenetlenség is állandóan rágta a nemzet fájának gyökereit. „MoháoB nemzete vagyunk" — adja a szót a költő a nagy József nádornak ajkára. (Herceg F. A hid, 87. 1.) Ez Szent Istvánnak, ez Szent István népének tragikuma, hogy amint már Ssent Istvánt sem értette meg, sőt föllázadt ellene és életére tört: úgy ezer esztendőnek minden véres tanúsága sem tudta megtaní­tani őt arra, hogy csak a béke és egyetértés az, ami megtartja Szent István örökségét a jövő számára. Mennyi időnek kell még elmúlnia, mennyi embernek kell még elvérez­nie a küzdelemben, mig Szent Ist­ván ünnepe nem halottak-esti ünnepe lesz, hznem a régi Szent Istváni Magyarország főitámadásának öröm- | napja? est a kapcsolatot, amely az iskolában fejlődött ki közöttük, őrizzék meg az élet küzdelmeiben is. A tetszéssel kísért elnöki búcsúszó ntán a visszamaradt tannlók nevében Szilágyi József első éves tanaié ba- CBUiott kedvesen az iskola falait el­hagyó ifjaktól. Esael aa aktussal a gazdakör disiülése befejezést ia nyert. Dr Knknljevica József, mint a földmiveléaügyi minisztérium képvise­letében megjelent vissgabiatos első­sorban is köszönetét mondott a főis­pánnak, a vendégeknek, valamint a szülőknek azért, hogy a vizsgán meg­jelentek és esael tanúbizonyságot tet­tek az iskola ügyei iránti érdeklő­désükről. Nagy elismeréssel nyilat- kosott Kovács Zoltán igasgatónak éz tanártársainak működéséről, amelynek hatása nemcsak a precíz feleletekben domborodott ki, de abban a közszel- lemben is, amely a növendékeket áthatja. Tanácsokat adott az életbe kikerülő ifjaknak, lelkűkre kötötte azt, hogy mnnkájnkban sohase feled­kezzenek meg as Istenről, mert a- gazdának minden munkája hiábavaló, ha az Isten ninos vele. Higyjenek és bissanak az Istenben, türelemmel viseljék a rájuk nehesedő csapásokat és ne veszítsék el sohasem bizalma-' kát, mert «nélkül elpusztulnak. Gyö­nyörűen fejtette ki, hogy a mai nem­zedéknek mily odaadó mnnkát kell aaivóa kitartással végeznie, hogy visszaszerezhesse ellenségeinktől el nem rabolható képességeivel, munka­szeretetével és akaratával azt, amit erőszak elvett tőlünk. A nagy tet­szést és élénk tapsot kiváltó és a vizsga ünnepélyét bezáró beszéd ntán jutalmak osztattak ki. A Tolnavármegyei Gazdasági Egye­sület esüstérmét és könyvjntalmat kapott: két éven át tannsitott szor­galmáért és példás magaviseletéért Weisz Adám. Az ifjúsági önképző gazdakör ve­zetéséért és a meteorológiai feljegy­zések végzéséért a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület bronzérmét éa könyvjntalmat nyert Pillinger Gyula. A gazdasági gyakorlatban tannsi­tott szorgalmáért és megbízhatósá­gáért — Joó Mihály múlt évben vég­zett tanaié ajándékát — egy órát ezüst lánccal és könyvjntalmat ka­pott Szabó József. A Szekszárdi Földmivelők Hitel­szövetkezetének 10 pengős jutalmát őb ajándékkönyvet Bach Ferenc tanuló érdemelte ki jó előmenetelével és magaviseletével. Tíz pengős pénz- és könyvjutalom­ban részesült jó előmeneteléért és. magaviseletéért Pinkola János. Könyvjutalomban részesültek még t Póra István, Riger Gyula és Király. Gyula. A Szekszárdi Népbank ajándékát,. 50—50 kg „Bánknti“ búzát, a ma­gyar nyelvben tett előhaladás&árt Bitter Antal, a tejkezelésben való jártasságáért Póra István nyerte. énektanitójának vezetésével és jó be­tanításában. Pillinger Gynla ifjúsági elnök pár sióval megnyitotta a dísz­közgyűlést. A titkári jelentést Király Gynla jegyié olvasta fel, a pénztá­rosi jelentést pedig Saabé Jóssef pénz- táros ismertette. János barát: »Tátra keresztje“ című nagyhatású irredenta versét Berki Imre II. éves tanuló szavalta mély átérzóssel. Nagy hatást ért el. A basa helyes előveteményei- ről érdekes és élénk tetssést keltő előadást tartott Póra látván IL ősz* tályn tanuló. Az ifjúság énekkara magyar dalokat énekelt eaután, majd Feil JóiBef II. osztálya tanuló Sas- bolcska Mihály: „Honszeretet“ cimtt versét szavalta el nagy hatással. Weisz Adám II. osztályú tanuló a gazda­sági hassonállsttartás jelentőségéről tartott szintén szabadelősdást. Nem­csak az előadás tartalma, de annak módja is meglepő volt a hallgató­ságra. A német anyanyelvű kakasdi ifjúnak szabadelőadásában a józan gazda helyeB számítása csendül ki és meglepő volt az a nyelvezet is, amely- lyel előadását megtartotta. A hallga­tóság élénk tetszéssel jutalmazta az előadót. Pillinger Gynla, a gazdakör ifjú­sági elnöke igen szép beszédben mon­dott köszönetét az iskola igazgatójá­nak és tanári karának a két éven át kifejtett munkájukért és minden­kor tannsitott jóságukért. Megható ssavakban bncsnsott társaitól, vala­mint a visszamaradt növendékektől és arra kérte őket, hogy ne felejtsék el az együtt töltött éveket, hanem Egyes szám éra 12 fillér. A szekszárdi m. klr. állami Mezőgazda­sági Szakiskola zárővlzsgála. Az országnak eme, nemcsak be­rendezésben, de vezetésénél fogva is legmodernebb gazdasági szakiskolája folyó hó 16-án tartotta évzáró vizs­gáját. A vizsgán megjelent a föld- mivelésügyi minisztérium képvisele­tében Kukuljevics József dr, keszt­helyi gazdasági akadémiai tanár, dr Hagymássy Zoltán főispán, Kiss La­jos felsőházi tag, Szekszárd város képviseletében dr Cs. Papp Jenő he­lyettes polgármester, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület képviseletében báró Fiáth Tibor elnök és John Sán­dor titkár, a Kisgazda Egyesület képviseletében Székelyi István társ­elnök és Taksonyi János titkár s még igen sokan a gazdasági egyesület tagjai és az iskola barátai közül, vé­gül a szülők is tekintélyes Bzámban jöttek el meghallgatni, hogy két évi munka után mit sajátítottak el gyer­mekeik a gazdasági tudományokból. A vizsga előtt Kovács Zoltán, az iskola igazgatója ismertette az iskolaév történetét, majd Kukuljevics JózBef a földmivelésügyi miniszter által ki­küldött biztos a vizsgát megkezdette. Az egyes tantárgyakból a tanulók igen szép előmenetelről tettek tanú­ságot, amely leginkább dicséri azt a munkát, amelyet Kovács Zoltán igaz­gató és tanártársai végeztek. — A vizsga befejeztével megszemlélték a növendékek érdekes kiállítását, majd az iskola kebelében alakult önképéé Gazdakör tartotta meg záró ülését. A záró gyűlés a Hiszekeggyel kez­dődött, amelyet az ifjúság énekkara adott elő Petz Hűbérinek, az iskola

Next

/
Thumbnails
Contents