Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-15 / 63. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 augusztus 15. 63. szám. Szerkeszt fiats' fis kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Elfifizetfial difi Egész évre _12 pengő || Félévre________6 pengő Pf iszcrkesctfi: SCHNEIDER JÁNOS Peleifis szerkesztfi; BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán fis szombaton. | Előfizetési dl|ak fia hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlls 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. 1 Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám», ellegyzéal, családi hír, valamint a nynttér soronként 60 fillérbe kertit. Szeged újabb szerepe a magyar történelemben. Nagyon barátságosnak és megtisa- I telőnek találta as egéas magyarság, i hogy Schuschnigg osztrák szövetségi • kancellár éppen egy nagy magyar géniusz fellángolásának fényénél akart először szemébe nézni keleti szomszédjának. Előkelő lelkületet, finom diplomáciai érzéket sngároz a művelődéspolitikai alkalomválasztás, amikor Madách halhatatlan művének szegedi nyílttéri előadását találta legalkalmasabbnak arra, hogy Ansstria összes ssomszédai közül nálunk kezdje meg látogatásainak sorozatát. Nem tagadható, hogy az alkalomnak megválasztása igen jól esett és Hóman Bálint knltnssminisztert, aki est a látogatást előkészítette, nagy elismerés illeti meg, annál is inkább, mert a szövetségi kancellár a kultúrpolitika mellett a reálpolitika ntjait is megtalálta, mikor Gömbös Gyula kormányelnöknól való látogatása során kifejezte, hogy a szomszédi viszonyban Dollfuss politikáját akarja követni. Ez a politika pedig azt jelenti, hogy a két szerencsétlen országnak azt a politikát kell továbbfolytatnia, melyet évszázadok pecsétje erősít. Schuschnigg azt tartja, hogy a két állam egymáshoz való viszonya ma sokkal jobb, mint a monarchia idején volt. Ezt mi is érezzük és annál biztatóbb ez számunkra is, mert nekünk valósággal a végietszerüség parancsolja egyetlen jószándéku szomszédunkkal a bensőbb barátságot. Ez a barátság pedig nem más, mint amelyet az olasz—magyar—osztrák gazdasági megállapodások és politikai elgondolások kifejeznek: a Duna- völgy ujjárendezésének követelése egész Európától. Ez a barátság a béke útja, mint ahogyan azt a kancellár Szegeden kifejezte: — Felesleges hangoztatnom, hogy mi osztrákok — mondotta a kancellár — milyen őszinte és igaz rokon- 8zenwel kísérjük a szomszédos Magyarország eredményes fáradozásait, amely ország, hozzánk hasonlóan küidve-küzd felemelkedéséért. — Az a szilárd meggyőződésem, hogy azok a törekvések, amelyek a két dunai állam felelős férfiai hazájuk érdekében kifejtenek, kiváló szolgálatot tesznek Európa békéjének és ezzel együtt népünk jólétének. Mi a békét akarjuk és meggyőződésünk, hogy a világ nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a becsületes akaratot. Ennek a barátságnak az elmélyítését szolgálta bizonyára a Gömbös Gyula miniszterelnökkel való találkozó is, amelyen a szövetségi kancellárnak éreznie kellett, hogy nemcsak a magyarság kulturtényezői, hanem a nemzet vezére és az egész nemzet egyeteme szimpátiával fogadta. Ausztria és Magyarország természeti adottságuknál fogva gazdaságilag teljesen egymásrautzltak. Annak a kölcsönös jóviBzonynak fenntartása és megerősítése tehát, amelyet Schuschnigg tragikus véget ért nagy elődje a magyar kormányelnökkel megteremtett, egyforma érdeke mindkét oraaágnak. Ennek a két országnak olyan kapoeolatra van siüksége, mely reális, amelynek előnyét azon- nal láthatjuk, de amelyen felépülhet az a nagy kibékülés is, amit a kis- antantállamok esztelen daccal akadályoznak. Pedig hiába, mert ma már nyilvánvaló, hogy a két ország függetlenségét világpolitikai erők védelmezik b ezek az erők IzsBan be fogják látni, hogy a Danavölgy újjászervezése egy tisitultabb gazdasági és világrend útját egyengeti. A szövetségi kancellárnak éreznie kellett közöttünk, hogy a magyar nép tud szeretni b hogy ez a szeretet igazi értók. És amint mi megszerettük benne azt az államférfit, aki hazája függetlenségét és fennmaradását védi, ő meg bizonyára értékeli őszinte ragaszkodásnnkat zhoz a barátsághoz, amely nélkül Eözépeurópa konszolidálása el sem képzelhető. Boldogasszony Anyánk! A magyar történelem ezeréves múltjából kiált Hozzád minden magyar ajak, kér Téged minden magyar, mentsd meg népedet, áldd meg Szent István felajánlotta országodat, védelmezd, mint Patrona Hungáriáé, letiport nemzetedet s a megcsonkított magyar földet. Első, szent Királyunk Neked ajánlotta országunkat, Téged választott — Égi Anyánk — e nemzet és haza patronájává, Hozzád fohászkodik ezer éve a magyar, Téged hiv segitségül bajában, s Te — magyarok Nagyasszonya — a sokszor megtépett magyart mindig égi oltalmadba vetted, mindig pártfogoltad b égi közbenjárásoddal minden CBapás után talpraállítottad, azért kérünk most is, ne hagyd el népedet, védelmezd meg most is külső ős belső ellenségei ellen, ne hagyd, hogy e széthúzás, az ármány, a gyűlölködés és gonoszság diadalmaskodhasson fölötte. Ott voltál égi segítségeddel e hon alapításánál, ott a tatárjárás utáni talpraáliitásánál, ott a félhold elleni küzdelmeinél Mohács után, gyámoli- tád a kuruchad bukása s a világosi fegyverletétel után, légy most is égi ssószólója, hogy Trianon keresztje s minden átka és nyomorúsága elvétessék már a magyarról. Adj egyetértést, egyetaksrást, összefogást a magyar telkekbe, adj testvéri szere- tetet a magyar szivekbe, adj ellenségeinknek tisztán látást, hogy meglássák igazságunkat. Ne hagyd el népedet s ha volna a magyar földön lélek, ki nem hinne | Istenben, vezesd el hozzá, hogy minden magyar hivő és bizakodó legyen. I Kovácsold egybe a magyar föld minden lakójának ssivét, lelkét, hogy a hazáját tudja önfeláldozón szeretni, dolgozni, élni és meghalni érte, mert csak igy érkezhetik el a boldogabb kor, midőn a régi határok közül szállhat fel újra Hozzád a hálaadó ma- gyár ima. Boldogasszony Anyánk, égi nagy Patrónánk könyörögj érettünk. Szegedi gondolatok. A szegedi hét és ennek fénypontja, a szabadtéri játékok sok könyvtárból előhozták Madách könyvét: Az ember tragédiájá-i. Én is njból átlapoztam azt z disz- kiadása könyvet, amelyet negyvenegy évvel ezelőtt iskolánk önképzőkörétől jutalmul kaptam. Sokszor volt kezemben ez a könyv ée mégis 41 év után Szegeden, a dómtéri színpadon ismertem meg tulajdonképpen Madách ezen örökéletü művét, amelyben annyi nagyszerű életfilozófia, csüggedő és reménykedő, felemelő ás leBujtó gondolat van, de amelyek csak akkor bontakoztak ki az ő valódi nagyságukban, amikor a világ egyik leggyönyörűbb színpadán, a dómtéren mesterien domborították ki művészeink. Gróf Klebelsberg Kunénak, ennek a nagyszerű kulturembernek, akit az alattomos kór oly fiatalon ragadott ki a magyar közéletből, kulturérzéke teremtette meg nemcsak magyar viszonylatban nagyszerű, de világviszonylatban is leggyönyörűbb és legalkalmasabb színpadot, a Dőmteret és annak fenséges hátterét a fogadalmi templomot, amelynek kriptájában, vörösréi koporsóba zárva álmodik a magyar feltámadásról két lelkes munkatársával, a fogadalmi templom és a Dómtér tervezőjével és az eszme megvalósításának egyik nagy munkásával, Somogyi Szilveszterrel együtt. Mai vezércikkünk arról szól, hogy Szegednek uj szerepe nyílt a magyar történelemben. A Tisza partján elterülő hatalmas város a 70 es évek nagy tragédiájával, a szegedi árvízzel közelebb hozta a király szivét a magyar érzéshez és gondolathoz, amikor az iszzptengerben és romhalmazban heverő Szegedről azt mondotta a király, hogy Szegednek szebbnek kell lennie, mint volt Most Schuschnigg osztrák kancellárnak rövid pár héttel ezelőtt még az osztrákok Klebelsberg Kunójának műérzéke fedezte fel újból Madách drámai költeményét és a bécsi előadással eme régen elfeledett, izig-vérig magyar embernek emléke feló irányította a világ figyelmét. A szegedi előadás a világ kultur- I érdeklődésébe még erősebben vitte | bele az ember tragédiáját, est a világ I eszméinek örök harcát felölelő leg- | nagyobbszerü drámát. Szeged azzá lett, aminek Klebelsberg Kunó jövőbelátó leikével óhajtotta : a magyar kultúrának, a magyar faj felaóbbaőgének, a Duna- medencében lakó nemzetek közül való hatalmas kiemelkedésének hirdetője és a dómtéri síin pad messae sugározz azokat a gondolatokat, amelyek aa egésa világot érdeklik, mert hiss as ember rettenetes küzdelmének képét tárják elő a magyar rendelők nagyszerű és bámulatos beállításában. De Szeged njzbb szerepet nyert a magyar történelemben azért is, mert Sohusohnigg kancellárban zz Ember tragédiájának szemléletekor újra ébredt az osztrák és magyar nemzetet ért nagy tragédia és elhangzott ajkáról zz a kijelentés, hogy e két nemzet tragédiájából az őszinte politikai és gazdasági barátságnak kell ki mélyülnie. Egymás kezét kell megfognia e két nemzetnek, mint Madách tragédiájában Adámnak és Évának, hogy megértsék aa Ur szavát, mert e két nemzet az elveszett Paradicsomba, a régi nagyság és diosőség korába csak agy térhet ismét vissza, ha együtt küsd éa bizvz-bizik a jövendőben I Közigazgatási bizottsági Olás Tolna vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14 én tartotta augusztus havi rendes ülését dr Hagymássy Zoltán főispán elnökletével, amelyen a hivatalból tagokon és előadókon kívül a választottak közül résatvet- tek: Apponyi Rezső gróf, Döry Frigyes, Fiáth Tibor báró és Schneider János. Dr Hagymássy Zoltán főispán a tárgyalás megkesdéBe előtt felolvastatta Várkony Rezső miniszteri tanácsosnak búcsúlevelét, amelyben a közigazgatási bizottsággal közli, hogy a pénzügyminiszter kívánságára a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság vezetését vállalta. Megköszönte a főispánnak és a közigazgatási bizottságnak mindenkor tapasztalt támogatását. A közigazgatási bizottság a főispán indítványára, gróf Apponyi Rezsőnek az adófizetők nevében történt felszólalása után elhatározta, hogy Várkony Rezső távozó pénzttgyigaz- gatót miniszteri tanácsossá történt kinevezése alkalmával üdvözli, távozását mélyen sajnálja, mert másfél évi itt működése alatt tanúbizonyságot tett arról, hogy hivatásának magaslatán állt ős az államkincstár érdekeinek megvédése mellett az egyes adózókkal szemben mindig a gazdasági viszonyok gondos szemmel tartásával emberségesen járt el. Midőn ezért a bizottság köszönetét fejezi ki, egyúttal azt kívánja, hogy uj, állomáshelyén is oly megbecsülésben részesüljön, mint itt Tolna vármegyében. Ugyancsak az elnöklő főispán melegen üdvözölte Barabás Imrét kinevezése alkalmával és elismeréssel nyilatkozván az állategészségügy terén kifejtett értókes működéséről, Egyes szám ára 12 fillér.
