Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-08-08 / 61. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 augusztus 8. részesítették a székházépítés Ügyét. Anélkül a megérté, eieretetteljee ál­dozatkészség nélkül, amellyel min* dentttt találkoztam, bárhova fordultam a aaékház ügyével, enélkül a eseretet de önzetlen támogatás nélkül aligha lehetett volna est a házat úgy fel* építeni, ahogy ez ma itt áll. Sokasok köszönet tehát minden anyagi és er- kölosi támogatásért. Nem mulaszthatom el a vitézek háláját tolmáosolni az épület tervezd* jének és vállalkozó építőmesterének, Dioenty László építőmester urnák sem, aki igazán hazafias lélekkel mindent elkövetett, hogy abból a cse kély összegből, mely rendelkezésére állott, valami nagyot, valami szépet teremtsen. Hálánk kíséri az állam* építészeti hivatalt, annak kiküldött ellenőrző mérnökét, Kőrösey Károly mérnök urat, ki önzetlen szeretettel karolta fel a székház Ugyes*bajos dolgait és segített ott, ahol csak le* hetett. De nem feledkezhetünk meg a derék iparosokról és derék munká* ■okról sem, akiknek verejtékes mun­kája emelte ezt az épületet, hálás köszönet minden becsületesen végzett munkáért. £s mindezek után legyen Bzabad egy megjegyzést tennem. Ügy érzem, ugy tudom, hogy a sok munka és áldozatkészség nem hiábavaló célért történt. Vitézeim nevében is fogadom, hogy ugy, mint eddig is, kitartással z ha lehet, még fokozott szorgalommal fogjuk hazánk szent ügyét szolgálni. A Magyarok Istenét arra kérem, hogy végzendő munkánk gyümölcse­ként a boldog Nagymagyarországot adja mindnyájunknak. A kormányzó képviselője ezután kíséretével együtt megtekintette a szép épület belsejét is éB a díszterem* ben elsőnek irta be nevét a székház emlékkönyvébe. A vitézi székház, amelynek praktikus elrendezése és kiváló megépítése felett megelégedé­sének adott kifejezést a kormányzó képviselője Tihanyi Szilárd szék­kapitány és Dioenty László tervező építőmester előtt, a vasúti fasor felől alagsoros és kétemeletes, mig a déli oldalon háromemeletes. Az alsó trak­tusban csendórpihenő és anyagraktár van, valamint házmesterlakás. Az efölött következő emeleten van a vi- téli ssék tanácsterme, a székkapitány és a széktartó hivatalos helyisége, irattára, a szükséges mellékhelyisé­gekkel. A felső két emelet 5—5 szo­bájában nyernek elhelyezést a csend- őrségnek eddig magánhásban volt hivatalai. A közebéd. Délben 1 órakor a Szekezárd Szálló kerthelyiségében közebédre jöttek össze az ünneplők. Az első felköszön- tőt dr Hagymássy Zoltán főispán mondotta és magvas történelmi beveze­tés után Horthy Miklós kormány­zóra ürítette poharát, aki a vitézi rendnek megalapítója, a magyar nem­zet biztonságának legnagyobb tá­masza. A főispán szavait az ünnepi obáden résztvevők állva hallgatták végig és a beszéd végén lelkesen hangzott fel a háromszoros éljen. Vitéz Vendel István polgármester a vitézek nevében Hellebronth Antal tüzérségi tábornokot éltette, aki mint a főkapitány helyettese jelent meg az ünnepélyen. Meghatóan szőtte be beszédébe, hogy a Hellebronth név nem ismeretlen Tolna vármegye tör­ténetében, mert hisz Hellebronth Já­nos kuruc ezredes Simontornyán har­colt a hasáért és a szabadságért. Vitéz Molnár József mély gondo­latokkal átszőtt beszédben Dicenty Lászlót, a székház építőjét, a munka emberét éltette. Hellebronth Antal nagy figyelem­mel hallgatott beszédében hangsu lyosta, hogy Tolna vármegye és Szék- saárd példát mutatott, hogy miként kell a nemes munkában összefogni. Ennek a nemes munkának ünnepét ■ ülik ma Tolna vármegye vitézei, amikor uj székházukat felavatták. Hatvanezer öl föld van a vitézek kezén. Hatszázezernek kellene lennie, hogy minél több vitéze születhessék e hazának, akkor a Kárpátok me­dencéjében ismét magyarok lennének az urak. Tolna vármegye és Szék* szárd város közönségére ürítette po­harát. Vitéz Makray Lajos tolnai plébá­nos az összes megjelentek érzését tolmácsolta, amikor vitéz Tihanyi Ssilárdot, a tolnamegyei Vitézi Szék kapitányát, a vitézi székház létesí­tésének fáradhatatlan harcosát kö­szöntötte fel. Dr Halmos Andor dr Hagymássy Zoltán főispánt köszöntötte, aki évek­kel ezelőtt már a vitési székház esz­méjének meleg felkarolásával tanu­j bizonyságot tett a vitézek iránt érzett I nagyrabecsüléséről és szeretetéről. Oszlányi Kornél Tolna vármegye vitézeihez intézett beszédet, lelkesít­vén őket a fáradhatatlan továbbkül­désre és arra, hogy bizalommal jöj­jenek a vitézi ssékházba, mely as ó otthonuk és ahol vitéz Tihanyi Szi­lárd székkapitány, mint édesatyjuk fogadja mindig őket. Schneider János vitéz Molnár Jó­zsef beszédébe kapcsolódva, a vitézi rendet köszöntötte, amelynek tagjai köznapokon is ünnepi lélekkel dol­goznak ott, ahová őket a Gondvise­lés állította, nem magukért, hanem jelszavuknak megfelelőeni Mindent a hazáért I Ha a vitézi rend magasz­tos gondolatai — mondotta — min­den magyar ember lelkében gyökeret vernek, akkor nemcsak vágyódás, de valósággá lesz, amit a főkapitány- helyettes ünnepi beszédeiben hangoz­tatott, hogy ismét magyar less az ur a Kárpátok medencéjében. Fél három órakor Hellebronth An­tal tüzértábornok, főkapitányhelyet­tes asztalt bontott és ezzel a szép ünnepség véget ért. Filléres vonat indul vasárnap Szekszárdról Szegedre. A szegedi szabadtéri játékoknak kirobbanó sikere van. Az egész or­szág sajtója visszhangzik az „Ember tragédiája0 előadásának páratlanul álló szépségeitől. Felejthetetlen élmény Madách Imrének az emberiség tra­gédiájáról szóló drámai költeménye szabadtéri előadása, amelyet estéről estére ezrek éa ezrek néznek végig a hireB Dómtéren. Lehetővé vált, hogy Ssekssárdról is filléres gyorsvonat induljon a szegedi szabadtéri játé­kokra. Auguzztus 12-én Szekszárdról Budapesten keresztül indul a filléres gyorsvonat, amelyre a jegyeket már moBt elő lehet jegyeztetni a szekszárdi állomásfőnökségen. Menetdij 6 pengő 90 fillér, a kötelezően megváltandó jegy a Madách ünnepélyre 80 fillér, vagyis a jegy ára 7 P 70 fillér. — Ezenkívül augusztus 11-től 16-ig 50°/#os vasúti kedvezménnyel is lehet utazni Ssegedre, a kedvezmé­nyes jegy váltására jogosító igazol­ványok darabonként 2 P-ért kapha­tók menetjegyirodákban. Aki részese akar lenni egy nagyszabású művészi eseménynek és gazdagodni akar egy felejthetetlen élménnyel, az ragadja meg az alkalmat és utazzék a filléres vonattal a szegedi szabadtéri játé­kokra. Meggyilkolta az elvált feleségét és önként lelentkezett az ügyészségen. Hétfőn délután egy izgatott és az ut porától piszkos fiatal ember csön­getett be dr Gaal Dezső királyi ve­zető ügyész lakására és azt a kíván­ságát fejezte ki, hogy sürgősen sze­retne beszélni a királyi ügyésszel. Dr Gaal Dezső elébe ment az idegen­nek, aki ezeket mondotta neki: — László Pál 25 éves döbröközi földmives vagyok. Kérem az ügyész urat, tartóztasson le, mert megszűr­tem a feleségemet. Dr Gaal Dezső átvezette a jelent­kezőt a hivatalába, ahova már előbb megérkezett a csendőrség telefonje­lentése arról, hogy László 17 szúrás­sal megölte a feleségét, majd meg­szökött Döbröközről. Fogházőrt hiva­tott az ügyész és megkezdte László kihallgatását. — Az 1929. évben nősültem, mondta a fáradtságtól és izgalomtól remegő ember, de nem találtam meg azt a boldogságot, amelyet kerestem, mert a feleségem sz, Szabó P. Gizella nem viszonozta érzelmeimet. Elha­gyott és az 1931. évben megindult válópör során az 1933. évben a tör vényszék felbontotta házasságunkat. Én azonban változatlan vonzalommal viseltettem iránta és többször kértem, hogy térjen vissza hozzám, állítsuk helyre az életközösséget. Volt felesé­gem azonban hajthatatlan maradt. — Folyó hó 5 én délután 6 órakor az utcán találkoztam elvált asszo­nyommal, aki Szabó P. Jánosné ss. Szél Julianna és 8 éves leánya tár saságában jött velem szembe. Meg­állítottam és kérlelni kezdtem, hogy térjen vissza hozzám, mert nem tu­dok nélküle élni. Volt feleségem fe­lelet helyett mellbe lökött, mire én dühbe gurultam, kirántottam a bics­kámat és nyakon szúrtam. Azután gyalog útnak indultam, hogy bejöjjek idé, jelentkezzek a Nagyságos Urnái, aki a törvény elé állít. Dr Gaal Dezső, vezető ügyész ki­hirdette az előzetes letartóztatásról szóló végzést, majd lekisértette László Pált a fogházba. A csendőrség jelentése szerint László Pál, aki többször és többek előtt megfenyegette az asszonyt, hogy meg­öli, ha nem tér vissza hozzá, tizen­hétszer mártotta kését a szerencsét­len nőbe, aki a tett színhelyén meg­halt. Valószinütlennek látszik tehát az a védekezése, hogy a véletlen ta­lálkozás alkalmával tapasztalt durva visszautasítás robbantotta volna ki halált okozó indulatait. A dombóvári járásbíróság a csend­őrség értesítésére nyomban kiszállt a bűntett színhelyére és felboncoltatta a szerencsétlen asszony hulláját. Az ügyészség csak a boncjegysőkönyv és a nyomozási iratok birtokában tess vádinditványt. hírek. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország t — Vitéz dr Téglássy képviselő hazatért Olaszországból. Az olasz és a magyar napisajtó állandó közlemé­nyekben számolt be arról a nagy. sikerű tanulmányairól, amelyet Olasz- ország Barátainak Egyetemi és Pő. iskolai Szövetsége* vitéz dr Téglássy Bála országgyűlési képviselő vezeté­sével Olaszországban megtett. Ez » tanulmányút, amely a szokott kirán­dulások szűk keretein túlnőve isméi telten és ragyogóan felhívta a köz­figyelmet Magyarország jelen álla­potára, azzal az eredménnyel is járt, hogy inaink vitéz dr Téglássy Béla vezetésével a pápánál, Mussolininál és Balbo admirálisnál, Lybia kor­mányzójánál is tisztelegjek. Mint is­meretes, Mussolininak az ifjakhoz intézett szavai a világsajtóban is vissz­hangot keltettek. Most tértek vissza az Afrikát is megjárt egyetemi ifjak diszelnökükkel, vitéz Téglássyval és megérkezésük alkalmából nagy lelke­sedéssel fogadta őket a közönség. — Jegyzőcsere. Ismeretes, hogy Dombóvár önkormányzatának a fel­függesztésével kapcsolatban fegyelmi eljárás indult meg Takács József dombóvári főjegyző ellen, mert a Dombővárott végrehajtott nagyarányú beruházási munkák miatt a község erején felül eladósodott. Az auto­nómia visszaállitása után a vármegyei fegyelmi választmány ítélete vissza­helyezte Takács főjegyzőt, akinek működéséhez Dombóvár jelentős fej­lesztésének a kiváló érdemei fűződ­nek. Takács főjegyző az intézkedés űtán érintkezést keresett F o r r a y Aladár dörypatlani főjegyzővel az­iránt, nem volna e hajlandó állását az övével felcserélni. Forray elfogadta az ajánlatot és augusztus 1 tői kezdve már mindkettőjük uj hivatalában mű­ködik. A cserét természetesen jóvá. kell hagyni a hivatalos felsőbbség- nek, valamint a két község lakossá: gának is. — Áthelyezés. A MÁV. igazgató­sága Birkás József MÁV. főintézőt, Somogyszob állomás főnökét szolgá­lattételre beosztotta Ujdombóvár állo­másra. v — A cserengáti patak szabályozása és jókarbahelyezóse régi kívánsága az érdekeltségnek, melynek körébe tartozik Tamási, Majsamiklósvár, Nagyszokoly és Magyarkeszi lakos­sága, valamint több uradalom is. — Ebben az ügyben már tárgyalást is tartott a vármegye, amely a rendel­kezésére álló tervek alapján e hó 3 ára tűzte ki a helyszíni eljárást. A tár­gyalást dr Peresei Béla alispán meg­bízásából dr Korniss István tb. vm. másodfőjegyző vezette, mig a műszaki hatóságot, — mint a székesfehér­vári kultúrmérnöki hivatal hatósági szakértője pedig Mantuano József kir. mérnök képviselte. A tárgyaláson az érdekeltek — leginkább kisgazdák — a szükséges és hasznos munkák sürgŐB hatósági engedélyezését kér­ték, mert azok végrehajtását a taka- rodás befejezése után saját maguk kívánják elvégezni a kultúrmérnöki hivatal felügyelete mellett. Az ügyben az alispán fog dönteni. — Halálozás. Mehrfels Lajos ny. postai számellenőr és közs. jegyző, életének 57. évében, hosszú szenve­dés után julius hó 29-én meghalt. Temetése nagy részvét mellett múlt hó 31 én délután x/s6 órakor volt Tolnán, a családi sírboltban. A meg* boldogultat özvegye Sóhweitzer Mária, fia László, édesanyja, testvére, uno­kája és anyósa siratja.

Next

/
Thumbnails
Contents