Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-25 / 57. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 julius 25. Kiadó lakás. Eot különálló 2 szobás lakás mellékhelyiségekkel azonnal kiadó. Értekezni lehet a keselyűst' vámnál levő fatelepen. A lakás Szekszárdon, a Kossuth Lajos- utca újvárosi végén van. 446 ■■ámolt * kézművesiparosok érdekében tett kormányzati intézkedések- rét, a pénzügyi terhek csökkentésé- fél, a munkaalkalmak teremtésérél és a kisipari hitelellátás bistositásáról. A kongresssus egyik kimagasló eseménye volt dr ÖrfTy Imre ország gyOlóel képviselő beszéde, ki lesiögeite magát a kéz- művesiparosaág ügyei mellett, a akit a kongresszuson egybegyült késmű* vesiparosság lelkes ünneplésben ré- ■sesitett ásókért a fáradozásokért, amelyeket örffy Imre dr orasággyül. képviselé as elért eredmények kivívása körül ssersett. Úgy a kongresszuson, mint pedig a kongresssus alkalmával rendesett társasebéden kiemelték a kézmüvesiparosok, hogy örffy Imre nemcsak a választások alkalmával, hanem mindenkor ott van a kézművesiparosok között és nagy befolyásával igyekszik előmozdítani az iparoskiván- ságok érvényesítését A társas- ebéden Marschall Béla, a győri ipartestületnek nagytekintélyű elnöke köszönte meg dr örffy Imrének, a kézmüoesiparosság érdekében kifejtett fáradozásait, de a kongresszuson Nagy Antal kon- gresssusi elnök is a kongresssus őszinte kössönetét és háláját tolmácsolta örffy Imre iránt. Városi közgyűlés. Pénteken délután tartotta Szek- ssárd város képviselőtestülete rendes kösgyülését, melyen letárgyalták a város háztartásának, önálló vagyonkezeléssel bíró alapjainak és üzemei- nek, a Báró Augusz Arvahás alapit* ványnak, as iskolai alapvagyonnak, a gyámpénstárnak, a nyugdíjalapnak, a város késelésében levő kisebb alapok és alapítványok 1933. évi számadását, as iparostanonoiskola 1933/34. tanévi ssámadását, valamint 1934/35. évi költségvetését. A viz és osatornadij számadásnál dr MiklÓB Sándor kifogásolta, hogy a gépeknél és kutaknál 5°/o, a csatornahálózatnál és épületeknél 2% leirás alkalmaztatott. Schneider János helyesli a leírást és ast fenntartandó- nak tartja, mert esek a minimális leírások. Schneider Gábor hasonló értelemben Bsólalt fel, amely után a képviselőtestület többsége a polgár- mester javaslatát fogadta el. Tudomásul vették a város 1934. évi költségvetése tárgyában érkesett belügyminiszteri leiratot, melynek adatait a múlt héten már részlete- sen ismertettük. A belügyminiszteri leirat felolvasása után elhatározta a kösgyülés, hogy pártolóan terjeszti fel a kormányhoz az üzemi alkalmazottaknak ast a kérelmét, hogy illetményüknek 20% al leendő csökkentését elrendelő intézkedés töröltessék, vagy aképpen módosíttassák, hogy a kösigasgatási tisztviselőkével azonos illetményosökkentéseik a 20 százalékba betudassanak. A képviselőtestület azután köszönetét szava ■ott dr ői ff/ Imre képviselőnek a város szanálása körül kifejtett eredményes fáradozásaiért és dr Hagy- mássy Zoltán főispánnak ez ügyben ▼aló eljárásáért. Dulin Jenőnek a forgalmi adóbevételek várható alakulására vonatkozó kérdésére vitéz Vendel polgármester adott az ügy komplexumát megvilágító választ, majd arról is tájékoztatta a közgyűlést, hogy az üzemi alkalmazottak díjazásának végleges rendezése az üzemi szabályrendelet módosítása során fog megtörténni. Dulin Jenő az üzemi alkalmazottak illetményének külön-külön, érdem szerint a legmesszebbmenő méltánylással leendő megállapítását kérte és ezt a javaslatot Schneider János is helyeselte, kérte azonban, hogy ez a megállapítás csak a miniszternek a 20 százalékos csökkentésre vonatkozó döntése után történjék. Sseghy Sándor is csatlakozott Dalin Jenő és Sohneider János előterjesztéséhez, hangoztatva, hogy a becsületesen dől gozó tisztviselőket rendesen meg kell fizetni. A polgármester felvilágosításai után a közgyűlés akként határozott, hogy e kérdéseket s szabályrendelet újjáalakítása során fogja rendezni. A városmajor utca kikövesését és a caörgetői szabadfürdő létesítését bejelentő intézkedések tudomásulvétele után meghosssabbitották dr Kliegl Lajos főjegyző és Kiss István üzemi főkönyvelő betegszabadságát, majd elhatározták, hogy a város belép tagul a Sárköz—Tolnamegyei Nép művészeti Egyesületbe, Tudomásul vették a rendkívüli ideiglenes házadó- mentesség 1935 ig leendő meghosz- szabbitásátés Schneider Gábor, Dulin Jenő hozzászólása után a Vitézi Ssék részére való telekadományozást. Az interpellációk és a póttárgysorozat ügyei kerültek ezután sorra és a képviselőtestület kimondta, hogy | a város a hiányos tüsoltófelszerelést I hiteltullépés utján is mielőbb ki fogja egészittetni és hogy az izraelita uj- I évre eső kisasszony napi vásárt szép- | tember 10 érői áthelyezi 3-ára. Az országos kirakodóvásárokról irt cikkünkben kifogásoltuk, hogy — amint azt laptársunk irta —- egy ellenzékieskedéséről ismert kisiparos az iparosok taggyűlésén „megállapította", hogy örffy Imre képviselő az országos vásárok „teljes eltörlését" kívánta a parlamentben és ezért azt is jónak látta megállapítani, hogy örffy „vajmi kevéssé van tisztában a kisipar érdekeivel". Újból és nyomatékosan hangsulyoszuk, hogy ezek a megállapítások merész valótlanságokat tartalmaznak. Eszel az ügyet magunk részéről le is zárjuk, mert úgy érezzük, hogy örffy, aki közismerten legerősebb politikai támasza a kisiparnak (egyetlen tiszteletbeli orsságos elnökük stb I) ilyenfajta támadással szemben védelemre egyáltalán nem szorul. Cdak egyet nehéz szó nélkül meg- állnunk. Laptársunk amaz állítását, hogy a szerencsétlen felszólalásnak nem volt politikai célja. A tárgyilagos közönségre bizsuk ennek megítélését és még inkább azt, volt-e egy szemernyi igazság a támadásban. Egészségvédelmi körzet a vármegye központi lírásában. A kormány a vidék elhanyagolt közegészségügyi helyzetének a javi tása ób fejlesztése céljából egészségvédelmi körzetek megalakítását határozta el és azok megszervezésével az Országos Közegészségügyi Intézetet bízta meg. Vármegyénkben elsőnek a simontornyai járásban létesült ilyen körzet, amelynek működése máris szép eredményeket mutathat fel. A Közegészségügyi Intézet moBt a vármegye vesetőségével egyetértőén Dicsen, a Sárköz központjában kíván ilyen egéssségvédelmi központot felállítani, hogy annak áldásos működése révén Sárköz pusztulásnak induló szinmagyar népe az őt megtizedelő népbetegségek és az egyke ártalmai ellen a kiveszés veszélyétől megvédhető legyen. Az egészség- védelmi körzet szervezett és rendszeres munkáját a hatósági orvos a mellé adandó egészségügyi védőnők segítségével látná el. Ezek kötelessége lesz az egészséges életberendezkedésnek és életmódozatnak a falusi lakosság körében ismertté és népszerűvé tétele. A körzet kiadásainak egy-egy harmadát az állam, a vármegye és a községek viselik. Ezért ezeket a költségeket felveszik úgy a vármegye, mint az érdekelt Decs, Öcsény és Sárpilis községek költségvetésébe. A községeknek kell egyúttal gondoskodni orvosi rendelő, váró szoba és védőnői lakás céljaira szükséges helyiségek biztosítása iránt is. Rejtekhelyén megölte magát a madocsai csendőrgyilkos. Márkus Szabó Jánosnak, a fog- ' házból megszökött halálraítélt gyilkosnak a sorsa beteljesedett. Pénteken délután, amikor a csendőrség megtudta rejtekhelyét és felszólította, hogy adja meg magát: golyót röpített a mellébe és félórái haláltusa atán megszűnt élni. Szülei istállójának a padlásán kukoricaszárból készült ravaszul leplezett helyiségben rejtőzködött a szökevény, akit feltűnés nélkül élelmezhettek hozzátartozói. Hulláját a szülői házban jéggel hütötték a szombat délutáoi boncolásig, amelyet dr Gaal Dezső kir. ügyész és dr Gergely Lajos h. vizsgálóbíró jelenlétében dr Kovács V. Károly kórházi boncoló főorvos, törvényszéki orvos, dr Nagy István kórházi orvoB segédletével végzett. Az orvosi vizsgálat megállapította, ' hogy a halált okozó golyó a bal mellbimbó alatt hatolt be a testbe, szétroncsolta a tüdőt és a jobb derék táján jött ki. A golyó behatolási nyílása körül a lőpor a seb szélét megpörkölte. A halál külső és belső elvérsés folytán állott be. Különös fontosságú volt a boncolásnál a koponya- és agyvizsgálat. Nagy meglepetést keltett a gyilkos koponyájának hihetetlen, 5—6 milliméter vastagsága, amely a degeneráltság jele. A koponyacsont kivételes vastagságán kivül az agyburkolat is meg volt vastagodva. Az agyvelőn apró, opálszinü szemosék voltak, olyanok, amilyenek az alkoholisták és epileptikusok agyára jellemzők. Mivel Márkus Szabó János köztudomásúan nem volt alkoholista, kétségtelen, hogy itt az epilepsziának olyan meg- ' jelenési formája volt jelen, amely Keresek jókarban levő noQqobb cierépkáHUmt megvételre. Cím a kiadóhivatalban. ingerlékenységében féktelen és fékez- hetetlen dühöngést váltott ki. Az epilepszia mellett bizonyít az is, hogy a gyilkos nézését különös benyomásu elszántságon kivül az epileptikusokra emlékeztető bárgyú és réveteg tekintet jellemezte. Degenerációé jel volt az is, hogy a gyilkos egyik veséje alig fele volt a másiknak. A pécsi egyetem Márkus Szabó halálra ítélése után megkereste a kir. ügyészséget, hogy az ítélet végrehajtása után a gyilkos agyát tudományos vizsgálatok céljából küldje meg az egyetem anatómiai intézetének. A kérést az öngyilkosságot Jsö- vető boncolás után azonban nem lehetett teljesíteni, mert a boncoló orvosok nem vitték magukkal az elszállításra alkalmas tartályt. így hát az agyat a gyilkossal együtt eltemették. A temetés szombaton délután 6 órakor történt a nyilvánosság kizárásával. A csendőrkordon távoltartotta az érdeklődőket a temetőtől és az egyszerű rabtemetésen csak a pap, a rektor, a szülők, dr Gaal Dezső királyi ügyész és a 4 sirásó jelent meg. Mező Benő ref. lelkész rövid imája után elhantoltók a koporsót. A végtisztességtétel után a megtört anya, aki a koporsó fölött a hiszekegy elimádkozásakor fennhangon kért bünbocsánatot a fia számára az Istentől, elmondta dr Gaal Dezső királyi ügyésznek, hogy 6 csak 10 nap múlva szerzett tudomást fiának Madocsán való tartózkodásáról. Tuba János madocsai ember ment ugyanis hozzá azzal az üzenettel, hogy fi% ruhát és élelmet kér tőle. Összepakolta és átadta a kért dolgokat a lánya férjének, Kata Ferencnek, aki a rejtőzködő' gyilkoshoz juttatta a csomagot. Még a szökést megelőzőleg megjelent nála Tóth Ferenc Csányi szekszárdi lakos, aki a csendőrgyilkossal együtt volt a szekszárdi fogházban becsukva. Es azt az izenetet hozta az anyának, hogy a Jancsi gyerek szökési tervekkel foglalkozik és hogy kérdi, elrejtik-e a szülei, ha egyBzer otthon megjelennék. Az erre vonatkozó igenlő választ azután eljuttatta a fiához. Ez a Tóth Ferenc Csányi szerzett Frommer pisztolyt a gyilkosnak, amelyért Márkus Szabóné 30 pengőt fizetett neki. A pisztolyt Márkus Szabó Sándor révén juttatta fiához, a Mannlicherré átalakított orosz katonai fegyvert egy 9 mm-es forgó- pisztollyal együtt Márkus Szabó Péter adta fivérének. Ebben az ügyben fogolyszöktetés és egyéb bűntettekben való bünré- szesség miatt letartóztatták és a szekszárdi fogházba szállították id. M. Szabó Jánost és nejét: a gyilkos szüleit, Katz Ferenc bölcskei lakost és nejét, aki M. Szabó nővére, M. Szabó Pétert és Márkus Szabó Sándort, a gyilkos fivéreit, Tuba János és Bacsó József madocsai lakosokat, a gyilkos barátait, Ruszmusz Istvánt és Tóth József Csányi szekszárdi lakost. A bűnjelek közt szerepel M. Szabónak a budapesti főkapitányság által kiállított A 369.654—295.042. számú útlevele, amely az 1933. év végéig volt érvényes és amellyel az 1932. évi november 19-én Mogersdorfnál tért haza külföldről a csendőrgyilkos, aki szökése után újból szeretett volna külföldre kijutni.
