Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-27 / 8. szám

XVV. évfolyam. Szekszárd, 1934 január 27. 8. szám Í)ÍNÁMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 f*gész évre _ 12 El őfizetési dl)i pengő U Félévre_______ Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl la 1 pengő. — A hirdetés széles hasábon mlllimélersoronként 10 Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. egy 60 milliméter fillér. Hazalárő lelkek. Irta: Jánosi György. Minden nemzet annyit ér, »meny­nyire nemcsak szóvirág, vagy vágy életében az összetartás és az egység, hanem olyan valóság, amelyről be­szélni is felesleges, mert nélküle élni nem tud, mint ahogy csak egyedül benne igazi az élete. Nevezzük nem­zeti öntudatnak, vagy bármi más­nak, de azt látjuk, hogy azok a nemzetek, amelyek a történelem föld­jébe mélyen beleszántottak, azok a nemzetek, amelyek nagy tekintéllyel és jelentőséggel bírtak, kizárólag a fenti megállapítás szerint rendezted tek be, mint ahogy teljesen jelen­téktelenekké lettek a nemzetek, ame­lyek mindent elkövettek arra nézve, hogy a széthúzás, a pártoskodás, a meghasonlás elvei szerint töltsék el a földön megszámlált napjaikat. Fájdalom, nem egyszer néztünk bele mi is a meghasonlás zavaros vizébe és fájdalom, meg is lett ezen meghasonlásnak a legszomornbb ered­ménye, hogy hajlandók vagyunk meg állapítani azt, hogy minden rosszat ebben a hazában egyedül a szét­húzás eredményezett. — Elbuktak a szabadságküzdelmek, Istentől küldött vezérek száműzetésben haltak meg, nagy területi veszteségek sújtották e haza megszentelt földjét, eredmé­nyéül a meghasonlásnak, jutalmául a pártoskodásnak és széthúzásnak. — Régi és megdönthetetlen igazság ez és az Isten, aki mindent lát, min­dent tud, ó a megmondhatója an­nak, hogy milyen boldog lenne ma a magyar nemzet, ha el tudtuk volna kerülni 1918 borzalmas meghasonlá sának nemzet- és területölő évszá­mát, ha megáll a magyar határon egy nemzeti gondolatban egységes magyar hadsereg, az a hős hadsereg, amelyet megtanult rettegni az egész Enrépa. Rá kellene-e akkor fordí­tani erőnk legjavát, időnk és pén­zünk, munkánk és törekvésünk nagy tömegét arra, hogy éljünk, hogy e körülkerített állapotban színvonalon tarthassuk magnókat és revízióra tö rekedjünk, hogy elkerüljük a biztos halált. Ez a nemzet lenne Enrépa legboldogabb nemzete, ha azok, akik ezt a szerencsétlen állapotot előidéz­ték, soha meg nem születnek, vagy ha már megszülettek, nem a mi ügye- i ink intézői lettek volna. Visszatér a gondolatunk néha nap ján ezekhez a szomorú tizennyolcaB- időkhöz éB elboroDgunk azon, hogy milyen könnyű volt elveszteni ten­• ger értéket éB milyen nehéz vissza­szerezni csak egy tenyérnyit is mind [ abból, ami elveszett. Elborongnnk | fájó lélekkel, mert azt láttuk, hogy í az a borzalmas katasztrófa, amely- I nek méreteit csak néhány évtized I múlva, hisszük, hogy egy boldogabb,- nagyobb magyar kor gyermekei tud­■ ják igazán mérlegelni, ngy robbant “ ránk, hogy a zászló, amelyet gonosz kezek magasra tartva lobogtattak, a megváltás szineit, Ígéreteit hordozta magán és sokan megszédültek, sokan elkápráztattak még olyanok is, akik a hazáért életüket is készek felál­dozni. DemokratiknB jelszavak rep­kedtek a levegőben. D -mokraták születtek meg. Kossuth nagy neve gyújtogatta a sziveket. Függetlenség és hasa, nemzet és szebb jövő lázas ígéreteit hangoztatták, mig a lavina lassan gördült, szélesedett és egy nagyszerű halál temetkezése kibon­totta viharát Trianon felől a legsze­rencsétlenebb nemzet számára. Lát­tunk komoly embereket piros arccal, láttuk az urakat, a diplomásokat, a diploma nélkülieket és a mocsár a torkunkig ért éB elveszett minden, ami elveszhetett nagyszerű frázisok, demagóg és nem demagóg knrjonga tások örve alatt, azzal, hogy az, ami jön, ami lesz, jobb less, mint az, ami elmúlt. Szomorú eset, hús történelem. Az ember azt hiszi, hogy vége már. Hogy azok', akik vétkeztek, ta­nultak, elbújtak, elnémultak és soha sem jönnek napvilágra, hogy ugyan ngy, vagy hasonlóan döntsék össze azt, ami még megmaradt Csalódtak azok, akik ebben a hitben ringatták magukat. A történelem eseményeit előidézők lelke haza jár, megfelelő helyen és alakban szerepet kér, talán szerephez is jut, hangoskodik és be­takarózik a szép ígéretek, a közélet és a nemzet üdvözitésének nyíltan hangoztatott zászlójával, vagy a fül- besugott izgató szavak ködjével. — Hazatér, veri a mellét, tekintélyt tá­mad, tisztességes embert meghurcol, becsületet kitereget, hiteget, szít, fejet összedug, susog, gyanúsít, ígér, he­tet-havat összehord, vagy mert bel­sője gonosz, vágy mert nincs elég esze ahoz, hogy tetteit mérlegelje, de mindenesetben alaptermészetből. Ki sem mondhatjuk, micsoda öröm tudni azt, hogy ilyen eshetőségek között, mondjnk igy: viharok lehe­tőségében, a Gondviselő Isten ennek a nemzetnek ilyen kiváló vezért aján­dékozott, mint Gömbös miniszter- elnök, mögötte az a puritán jellemű kormány, tudásban, tárgyilagosság­ban kiváló férfiakkal. Kétség be kel­lene esnünk, ha nemzetünk nehéz helyzetére gondolunk, de elOSZÜk minden aggodalmunk, mert tudjuk, hogy ez a történelmi értékében páratlan kormány, ennek minden tekintetben hi­vatott vezére, a nemzet éle­tének, fejlődésének, helyzete javulásának kizárólagos biz­tositéka. Nem a számító csúszás- mászás, nem a dicséretre, vagy ki­tüntetésre áhítozó hitvány szógyártó meeállapitása ez. Gömbös miniszter- elnök és nagyszerű kormánya ki­emelkedik a szokásos történelmi mé­retek közül, mert csak a süket, vagy a vak, csak a gonosz számítás, vagy a személyi törtetés tagadhatja meg azt, hogy Magyarország helyzete tűr­hetően javult ezen, avatott kezek irá­nyítása mellett, annyira, hogy tény az, hogy Magyarország helyzete sok­kal jobb, mint más nagyobb ország helyzete és nem szeretnénk felcserélni országunk állapotát pl. Ausztriáéval. Gömbös miniszterelnök tisst-, tuo- csoktalan zászlója azaz igazi zászló, amely a magyar történelem üde for­rásaiban nemesedett ki. Az a zászló, amely alá nem állottak érdekvadá­szok, hogy nyomasztó adósságaikat, kusza és zavaros viszonyaikat, nagyra vágyásukat hozzátörüljék, hogy lár­mázzanak abban a remény­ben, hogy tátottszájukba be­repül egy mandátum sült- galambja, vagy valami más ehető. Gömbös miniszterelnök zászlója alatt azok vannak, akiknek eszmé­nyük a nemzet egysége, a haza bol­dogulása, akiknek imája, élete azért történik, hogy legyen itt, a könny helyén öröm, a panasz helyén meg­elégedés és jnindenekfőlött Csonka- magyarorszdg helyén Nagymagyar- ország. Két nagy veszélyünk van : a lelki- ismeretlenség és a tudatlanság. Aa előbbi eszköze és szolgája a számitó és törtető diploma, a másiké a fél­revezethető söpredék, amelyiknek ke­nyeret Ígérnek és ha arra kerül a Bor, még a meglevőt is kivesaik a kezéből. De a becsületes hazafiság- nak nem szabad visszariadnia sem­mitől. Ha tndtak a múltban meg­hatni a hazáért, ha egy gyönge >nő ezzel tndott elbúcsúzni gyermekétől: „Édes hazád most az anyád, Éa pe­dig csak egy mostoha.“ Ha Rákóczi, Kossuth, ha a magyar honvéd tndott Bzenvedni, meghalni a hazáért, azok is legyenek készen mindenre, akik a nemzeti egység áldott zászlói alatt küzdenek e nemzet egészének javai­ért, azért, hogy itt mindenki boldo­gul jón, mindenki megelégedett legyen, mert él az Isten és él az igazság, hogy győzni ezen a világon csakis a jó, csakis a nemes, csakis a be­csületes, csakis a tiszta fog ma és holnap! A Nemzeti Egység Pártjának fényes győzelme Bátaszéken. Bát&szék józan polgársága tuda­tára jött annak, hogy a nemzet ér­dekeit nem azok szolgálják őszintén és igazán, akik mindent csak kriti­zálnak és a legjobb szándékokat is elgáncsolni igyekeznek, hanem azok, akik megértvén egymást és az or­szág nehéz helyzetét, összefognak, hogy közöB munkában valósítsák meg azokat az eszméket, amelyeknek meg valósításához egyenként még a leg kiválóbb egyéniségek is gyengék. A nemzeti összefogás gondolata hatotta át Bátaszék polgárságát ngy a képviselőtestületi, mint az elöljáró- sági tagok választásánál. Mindkát esetben a Nemzeti Egység Pártjához tartozók kerültek ki győzedelmesen a választásból. A legutóbb tartott előljáróválasztásnál Bátaszék község birájává újból Mtchéli Mihály, ez a nyílt eszü, derék és munkás kisgazda választatott meg óriási többséggel. A választás többi eredménye a követ­kező : II bíró Müller Mihály, pénz­tárnok Liebhauser József, közgyám Róhr János ipartestületi elnök. Elől* járók: vitéz Lencsés Ádám, Róhr Istváo, Maszler József, Thász István Fuchs, Wolff János Weigand, Holz- i esek József Kasza, Kecskés Jakab, I Bauer József, Reinchardt Péter. Visszafejlesztési törekvés. Egy hét óta iveket köröznek Szék szárdon abból a célból, hogy Szék- szárd városát nagyközséggé fejlesz- szék vissza. Az indok az alairók megnyerésére mindenhol az, hogy elsősorban a háztulajdonosok terheit akarják eszel csökkenteni. — Sokan nincsenek tisztában ennek a vissza fejlesztésnek a jelentőségével, kö­vetkezményeivel és az ivet komoly megfontolás nélkül aláírják. . Nem azért szólalunk fel ezen tö­rekvés ellen, mintha feltételeznénk, hogy Szekszárd város polgárainak többsége a visszafejlesztés szerencsét len gondolatál magáévá teszi, vagy mert a legkisebb remény is meg lehetne arra, hogy a felsőbb ható­ságok egy megyeszékhely és külön­böző állami hivatalok helyét nagy­községgé engednek visszafejleszteni, ameiy változás ezen állami hivata­lok megszüntetését is vonhatná maga után, hanem az»rt, hogy rámutas­sunk, mennyire nem lehet a város polgárságának, különösen a háztulaj­donosoknak érdekében álló a vissza­fejlesztés. Szekszárd városát igen nagy küz­delem ntán sikerült a negyedik lak- bérosztályba besorozni. Ha megtör­ténhetnék a nagyközséggé való visz- szafejlesztőse, úgy Szekszárd ismét a hatodik lakbárosztályba sülyedne. Köztudomású, hogy az utóbbi 10 év­ben azok is össsehnzódtak és igye­keztek házuk egy részét bérbe adni, akik a háború alatt és az utána következő években egyedül laktak egész épületükben. A bérlők óriási részé természetesen a tisztviselők so­rából került ki, akik lakbérüknek megfelelő bérösszeg mellett biztosí­tottak magoknak otthont. Ha ezen lakbérek erősen leszállittatnak, an- 1 nak hátrányát elsősorban a ház tulaj- i donosok fogják viselni. De kérdezzük, mit jelentene Szék. Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents