Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-18 / 55. szám
r 2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 jalius 18. állott szólásra vitéz Vendel István polgármester és Sseksiárd város közönsége nevében őszinte szeretettel üdvözölte a megalakait csoportot. Emlékesett arra, hogy 20 évvel esőiéit sok ssáseser baj társával egytltt é is elment a harctérre, ahol a magyarok négy esstendén keresztül as «géss világ bámulatát kiviva állták meg helyüket a becsület meséjén, példát mutatván a kötelességteljesi- téaben, fegyelemben és a tekintély* tiszteletben. Most, 20 év múlva, ugyanezek a oélok és ideálok kell, hogy hevítsék a frontharcosokat, akik fegyelemmel egymás mellé állva megnyerik ast a háborút, amelynek győzelmét a hátulról jövő orvtámadás kiosavarta a késünkből. A polgármester beszédének el- hangsása után báré Jessenssky elnök a Ssövétségbe valé belépésre busditotta a még nem jelentkesett baj társakat és essel a közgyűlést berekesstette. A megválasstott tisztikar és a környékbeli sserveső tisztek a gyűlés után még megbeszélést folytattak. A budapesti kiküldöttek a délutáni vonattal utaztak visssa a fővárosba. A gyűlés lefolyása igen lelkes volt éB abból Ítélve remélhető, hogy a frontharcosok szövetségének megyénkben is hatalmas csoportjai lessnek. Gardenpnrtl Dunofölduóron. A dunaföldvári Egyenlőségi Kör f. hé 14 én, szombaton este tartotta székházénak kerthelyiségében garden partiját. A pompásan sikerült kerti ünnepélyt Sipos Ernő kormánytanácsos, a kör elnöke rendeste, ássál as agilitással, mely őt minden ténykedésében jellemsi. A kerthelyiséget es alkalommal Vitt Cornél villanytelepi Usemveaető tervei szerint seines lámpákkal, lámpionokkal világították ki a valóban gyönyörű látvány volt a megszámlálhatatlan eserszinü fényforrás a söldelő falombok kösött. A kertiünnepélyen megjelent Polgár István főszolgabíró is családjával és a műsor fényét nagyban emelte Murgács Kálmán országos hírű dalköltő saját szerzeményű dalaival. A népszerű és kiváló költőt és előadót minden száma után igen lelkesen ünnepelte a nagyszámú közönség. A fényesen sikerült gardenparti műsora üu következő volt: Konferált: Sebe Andor, bevesető beszédet mondott: Bertics Pál ny. főjegyső. Murgács Kálmán seneBzerző saját szerzeményű dalaiból adott elő. Bodnár Ferenc saját költeményét szavalta. Csárdajelenetet Ligeti Lilla mosgásmú- vésznő, dr Pintér Ferenc, ifj. Galambos Lajos, Sebe Andor mutatták be igen nagy sikerrel P. Kovács Jancsi és zenekara kíséretével, majd ismét MurgácB Kálmán nagy hatást keltő énekszámai következtek. A szünet alatt sorsolás volt. Ezután tiroli jelenet következett. Tánoolták: Erős Zsuzsa, Galambos Manci, Hess Mariska, Kurfürst Piri, Simálcsik Márta, ZIin8zky Margit, Kerekes János, dr Pintér Ferenc, Ringbauer Béla, Sipos Laci, Tóth Imre, Ványi Gábor. Korcsmáros volt dr Bállá Endre. A hamonikaszólót Prntek György játszotta. A táncjelenetet betanította és harmonikán kisérte D autsch László tánctanár. Gyökössy Eodre „Lesz még országunk0 című versét szavalta Németh Ágnes, Murgács Kálmán finom hegedükiséretével. A szép ünnepség Murgács Kálmán énekszámaival végződött. A közönség sokáig ünnepelte a dalköltőt kedves és gyönyörű dalaiért. A műsor után teke- verseny volt. Sipos Ernő, a kör elnöke ezúton is köszönetét mond a tárgy sorsjáték éB a tekeverseny dijait adományozóknak. Anyuskám névnapiára. Irta: Vitéz Miklös. Ezen a napon úgy jön nékem Hogy tartozom egy vallomással; Ezen a napon nem cserélnék E nagy világon senki mással. Olyan egyszerű, amit vallók És olyan tiszta, mint az égbolt, Mint hogyha tegnap történt volna, Pedig — Istenem! — milyen rég volt! Mint barna fürtű kicsiny gyermek írtam az első kis nótámat; Még csupa őszinteség voltam És nem sejtettem, mi a bánat? Örömrepesve, hosszan rágtam Toliamat, melyből a vers támadt, Ügy köszöntöttem diadallal Nevenapján az Anyuskámat. Akkor szedtem az első csokrot, Szekfűt, rózsát, margitvirágot S a verssel együtt által adtam, — Boldogabb lurkót még ki látott ?! Tetézve hullt rám jó Anyuskám Csókjának, szép szavának csokra: — Maradjon ilyennek a lelked S a toliaddal vigyed még sokra! — Igen! az áldás megfogamzott És megvan még a régi irka S a gyermekiélek Is megvan még, Aki az első verset irta. A rózsák is olyan hasonlók S a jó Anyuskám mosolygása; De a világnak változását A mi szemünk ma meg ne lássa! A toliammal is sokra vittem. Lehet-e annál többre vinni: Akiket szeretek, azoknak Forró, őszinte szivvel imi ?! Tudni, hogy olvassák örömmel, Dalomat, mi ujjongva támad . . , Rózsák között éltesse Isten Örökifjú jó Anyuskámat! Szekszárdnak a belügyminiszter által Jóváhagyott költségvetése. Megemlékeztünk már róla, hogy a pénzügy- és belügyminisztérium által Szekszárdra leküldött szakközegek vizsgálata eredményének feldolgozása véget érvén, a belügyminiszter Ssekszárd 1934. évi költségvetését jóváhagyta és a viz- és a csatornajárulékok terén igen jelentős dijleszállitásokat eszközölt. — Alkalmunk volt a költségvetésbe betekinteni és közölhetjük, hogy a belügyminiszter a szükségletet 495.273 pengőben, a fedezetet 389 225 pengőben, a hiányt pedig 106.048 pengőben állapította meg. A hiány fedezésére 204.200 pengővel számított állami adóalap után 52°/#-os pótadó kivetését engedélyezte, az általános kereseti adó kulcsát 5%>-al állapította meg azzal a hozzáadással, hogy az előirányzott dologi kiadások 10°/0-át zárolni kell ób az csak rendkívüli, különös szükség esetén és akkor is CBak a tényleges befolyt bevételek arányában lehet igénybe venni. A belügyminiszter a nyugdíjasok járandóságára előirányzott öBBzeget az nj nyugdíjtörvény rendelkezéseire való figyelemmel 1500 pengővel csökkentette, az üzemi nyugdijakat a háztartási alap szükségletei közül törölve, a szükségleti oldalt 2244 pengővel leszállította. Csökkentette az óvodák épületfenntartási hitelét 1400, a népiskolák fenntartási hitelét 100, sport- és dalegyletek segélyét 100, ifjúsági egyletek segélyét 200, jótékony intézetek segélyét 300, közvágóhíd épületfenntartását 100, piactér fenntartását 300, parkírozást 200, fuvardíjakat 200, hivatali épületek karbantartását 600 pengővel. A tőketörlesztésre és kamatokra előirányzott ősz- szeget 60.400 pengővel mérsékelte, mert a Séd rendezésének kölcsöne után az annuitás 5'5°/0'ra szállt le és mert a Magyar Aszfalt Részvénytársasággal szemben fennálló tartozás, valamint magánosokkal szemben az aszfaltburkolásból fennálló követelés az 1933. év végével kiadásra, illetve bevételre előiratván, már zárszámadási tételt képez, tehát a kiadás, illetve a bevételi hátralékban szerepel és igy ez alkalommal csak esedékes kamatok fedezéséről kell gondoskodni. Utasítást ad a belügyminiszter arra is, hogy jövőben a közcélokra felhasznált viz árának 10.000 pengőre becsült összegét jövőben a szükségletek közt irányozza elő. Beállit az illetékegyenérték visszamenőleg történt kivetése következtében 2800 pengőt és a költségvetés szükségleti oldalát családi pótlék, szolgák ruházata és útiköltség címén 1044 pengővel felemelte. Törölt az átjárók aszfaltköltsége címén, előirányzott ősz- szegből 10.000 pengőt és a vagyon- | átruházási illeték bevételi előirányzatod 7000 pengővel csökkentette. Minthogy a nyugdijterheket a háztartási alap viseli, a belügyminiszter a nyugdíjalapot megszüntette és az alap készpénz vagyonát, valamint a folyó járulékokból várható 12.000 pengőt az előirányzat fedezeti oldalára felvette. A forgalmi adórészese- dés óimén előirányzott 15.000 pengőt 13.000 pengővel felemelte és a burkolási érdekeltségtől a Magyar Aszfalt Részvénytársaság kamatszolgáltatására 14 650 P-t bevételre előirányzott. Az üzemek hozzájárulását 73.977 pengőről 34.077 pengővel csökkentette. Az üzemekre vonatkozóan a belügyminiszter a kösérdekeltségek felügyelő hatósága által állíttatott ősz- sze uj költségvetést, amelyben a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak által eddig élvezett kedvezményes áramszolgáltatását megszüntette és a villamosmű és jéggyár bevételi előirányzatát ezen a címen 1710 pengővel felemelte. Az üzemi alkalmazottak illetményeit 20 százalékkal csökkentette. A villamosmű és jéggyár költség- vetését a belügyminiszter 199.964 P szükséglettel, 224.864 P fedezettel, 24.900 P felesleggel, a víz- és csatornamű költségvetését 202.065 P szükséglettel, 217.065 P fedezettel, 15.000 P felesleggel állapította meg azzal a kikötéssel, hogy a 15.000, illetve 24.900 P felesleg a háztartási alap részére csak abban az esetben lesz igénybevehető, ha az a kezelési év végén tényleges zárszámadási feleslegként fog jelentkezni. A viz éB csatornamű előirányzatába 23.194 P költséggel egy uj kút fúrása is fel van véve. A belügyminiszteri leiratot a képviselőtestületnek a pénteki ülésén fogja a polgármester bemutatni. Járási legyzől értekezlet Dunafóldváron. Á dunaföldvári járás jegyzői folyó hó 14-án értekezletre jöttek össze Dunaföldvár községházában, amely értekezletet még fontossabbá tette az, hogy azon dr Hagymássy Zoltán főispán és Polgár István főszolgabíró is megjelent. Az értekezletet Polgár István főszolgabíró nyitotta meg, aki melegen üdvözölte a megjelent főispánt. Dr Hagymássy Zoltán megköszönte az üdvözlést és utalva arra a nehéz és hálátlan munkára, amelyet a jegyzői karnak a mai időkben végeznie kell, a nemzetnek ezen munkásait további kitartó munkára lelkesítette, biztosítván őket arról, hogy Tolna vármegye mint a múltban, úgy a jelenben is nagyra értékeli a jegyzői kar munkáját és e munkájuk végzésében készséggel áll segítségükre. Az összegyűlt járási Nyomtatványok és irodaszerek jutányos beszerzési forrása a NOLNÁR-féle RT. könyv- és papirkereskedése Szekszárd, Kaszinó-bazár jegyzői kar nagy tetszéssel fogadta dr Hagymássy Zoltán főispán szavait és a hosszas közigazgatási szolgálatában ajegyzői teendőket alaposan megismerő és igy munkájukat méltányolni is tudó főispánt melegen ünnepelték. Ezután több hivatalos ügyet tárgyaltak le az értekezleten, majd a Kócsi- fále vendéglőben ebédre gyűltek össze az értekezleten résztvevők és Danaföldvár vezető emberei. A közebéden Polgár István főszolgabíró köszöntötte dr Hagymássy Zoltánt, majd Sipos Ernő kormánytanácsos, takarékpénztári vezérigazgató ugyancsak a főispánt és a vendégeket üdvözölte. Dr Hagymássy Zoltán hosszabb beszédben válaszolt az üdvözlésre, kifejezvén azt, hogy Tolna vármegye ügyeinek irányitói mindig nagyra értékelték Danaföldvár jelentőségét. Az ottani lüktető szellemi és gazdasági erők jelentős értékét képviselik Tolna vármegyének, éppen ezért különös figyelemmel kisérik Dunaföldvár életét és érdekeit és igyekeznek ezen, bár a vármegye szélén, de
