Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-07-11 / 53. szám

XVI. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ Szekszárd, 1934 Julias II. 53. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: ' BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 fillér« Álláslkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint In nyAltér soronként 60 fillérbe kerül. Békésebb légkör. Bartbou francia külügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságában nagyjelentőségű beszédet mondott. Minket magyarokat ennek a beszéd­nek természetesen azok a részei ér­dekelnek leginkább, amelyekben Bar- thon megemlékezett bukaresti és bel­grádi látogatásáról. Ennek kapcsán kijelentette, hogy ezek a látogatások megerősítették és szorosabbra fűzték a barátságot Franciaország és az illető államok között. Hangsúlyozta azt is, hogy Franciaország politikájának nem az a célja, hogy egymással szembe­állítson hatalmi csoportosulásokat, ha­nem az európai együttműködés meg­valósításán dolgozik. Ezeket a kijelentéseket magyar szempontból bízvást üres szólamok­nak minősíthetnénk akkor, ha Bartbou felszólalása későbbi folyamán nem tett volna olyan kijelentést, amely részünkről a legnagyobb figyelmet érdemli. Egyes képviselők kérdése­ket intéztek Barthouboz és ezekre válaszolva azt mondotta, hogy soha­sem állott szándékában a népszövet­ségi okmány 19. cikkelyét tagadásba venni, amely az alkalmazhatatlanná vált békeszerződések megváltoztatá­sára ad lehetőséget. Mi magyarok, akik idehaza megdöbbenve figyeltünk fel azokra a súlyos fenyegetésekre, amelyeket Barthou ajkáról Bukarest- ben és Belgrádban hallottunk, titok­ban mégis abban reménykedtünk, hogy a hazai kullurkörnyezetben az agg politikus bizonyos fokig vissza­vonulót rendez és józanabb hango­kat üt meg. A népszövetségi szerző­dés 19. cikkelyére való hivatkozás már jele a fokozatos kijózanodásnak és reméljük, hogy az ünneplések he­vétől elkápráztatott francia külügy­miniszter még más pontokon is re­vízió alá veszi a belgrádi és buka­resti beszédeit. Barthou legközelebbi politikai fel­adatai közé tartozik egy angliai lá­togatás. Az egész világ előtt isme­retes ennek a látogatásnak a célja. Franciaország újból kéri Angliától a már annyiszor kért biztonsági ga­ranciákat, de a jelen pillanatban egé­szen bizonytalan, hogy Anglia, milyen fokig hajlandó Franciaország foko­zottabb biztonságát garantálni. Hogyan kell nekünk, magyarok­nak erről az angliai látogatásról vé­lekednünk ? Anglia igenlő válasza esetén előny, vagy hátrány fog-e eb­ből Magyarországra származni ? Egé­szen rövid megfontolás azt mutatja, hogy nekünk kívánni kell Francia- ország fokozottabb biztonságának An­glia részéről való garantálását. Ha ugyanis Franciaország ezt a számára mindennél többet jelentő garanciát megkapja, a kisantant támogatása máris másodrendű fontosságúvá lesz számára. — Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy Franciaország elejti a kisantantot, erre semmi remény nincs. De annyi bizonyosnak tekint hető, hogyha Franciaország a háta mögött érzi Angliát, akkor a fran­ciák nem lesznek hajlandók tüzön- vizen keresztül támogatni a kisac- tantot és egészen bizonyosan mér­sékletre intik ezt az államcsoportot a külpolitika terén. Arra is kell gon­dolnunk, hogy Anglia, amelynek leg főbb célja a középeurőpai kérdésnek tűrhető rendezése, ezen a ponton bi­zonyos feltételeket fog szabni Francia- országnak a nyújtott garancia elle­nében. — Ezek a feltételek osak a francia politika mérséklését jelent hetik a Duna-völgy ében, ami annyit jelent, hogy a kisantant is szelidebb húrokat fog pengetni és ez által le­hetővé válik az érdekelt államok közt bizonyos függő kérdések letárgyalása, amelynek el nem intézettsége nagy akadálya a politikai légkör tisztu­lásának. Anglia és Franoiaország megegye­zése tehát Magyarországot íb a leg­közelebbről érinti. Ha formális szer­ződést köt a két hatalom, ez szá­munkra valószínűleg könnyebbséget jelent. De akkor sem kell kétségbe­esnünk, ha ilyen formális szerződés nem jön létre. Az angol államférfiak nyilván felhasználják az alkalmat, hogy figyelmeztessék Barthout a fran­cia külpolitika túlzásaira a kisantant mértéktelen felbátoritása terén. Érzé­sünk szerint már ezek a figyelmez­tetések előnyös változásokat hozhat nak a francia külpolitika legköze­lebbi menetében. A magyar közvélemény tehát ér­deklődéssel várja a londoni megbe- . széléseket abban a reményben, hogy I az angol józanság békésebb légkört fog teremteni a Duna-medencében. A frontharcosok szekszárdi alakuló gyűlése. Megemlékeztünk már róla, hogy I az Országos Frontharcos Szövetség Szekszárdi Körzeti Csoportja folyó hó 15 én délután 2 órakor a vár- megyeháza nagytermében tartja ala­kuló gyűlését, melyre kérik az ösz- szes frontharcosok megjelenését és szívesen látnak minden érdeklődőt. A gyűlésen az országos elnökség kép­viseletében megjelenő Zámory Imre ny. ezredes a budapesti köponti ki­küldött elnöki megnyitója után dr Vojtsek Ottó országos szervező ve­zető tiszt: beszámol eddigi munkájá­ról éB indítvány ózza a megalakulást, amelyet követni fog a tisztikar meg­választása és fogadalomtétele. Eiután választ a közgyűlés egy tagot a ké­sőbb megalakuló vármegyei elnöki tanácsba. Esetleges indítványok és felszólalások után az elnök bezárja a közgyűlést. Virág Ferenc pécsi megyés püspök dr Abay-Hemes Gyula ezüstlakodalmán. A kunsági sik egyik kedves köz­ségének, Kiskunmsjsának feledhetet­len ünnepe volt e hó 3-án. Virág Ferenc pécsi püspök utazott oda, hogy idegen egyházmegye területén ő áldja meg egy hazafias, erkölcsös és vallásos házaspárnak dr Abay- Nemes Gyula előbb évtizedeken ke­resztül paksi, jelenleg kiskunmajsai gyógyszerésznek és feleségének ne­gyedszázados házasságát. A hétköznap dacára is zsúfolásig megtelt a majsai nagytemplom és a tisztelet, a meghatottság könnyei je­lentek meg a szemekben, amikor a jubiláns házaspár a templomban nyolc gyermekével megjelent. Virág Ferenc püspök szivbemarkoló gyönyörű be­szédet intézett az ezüstmenyegzős j házaspárhoz, követendő példaként I állítva oda Istenben bízó, soha nem j csüggedő, a sors csapásai alól is fel­emelkedő, küzdelmes, munkás és kö­telességtudó életüket, lángoló haza­szeretetüket, hisz Isten a vallás ki­egyensúlyozó és megnyugtató szelle­mével adott erőt nekik arra, hogy nyolc gyermeküket példásan felnevelhessék. I Majd örömének adott kifejezést Virág | püspök, hogy a tiszta, erkölcsös, vallásos családi életet élő házaspárt, az ő szülővé r megy éjének szülötteit idegenben is mennyire megbecsülik. Végül könnyező szemekkel és a meg­hatottságtól elosukló imáival áldotta meg a házaspárt, minden egyes gyer­mekükkel együtt. Mi magunk is örömmel adunk hirt róla, hogy Virág püspök távolfekvő székhelyéről elutazott Kiskunmajsára, hogy megáldja a huszonötéves párt és személyes jelenlétével emelje aa idegenbe szakadt család örömét éa megbecsülését. Örülünk, mert lapun­kat a szeretet kötelékei fűzik a leg- küzdelmesebb viszonyok közt is ha­zájának, vallásának és családjának élő, mindenki által tisztelt dr Abay- Nemes Gyulához, aki egyike lapunk legjobb barátainak. Hisz amig Pak­son lakott, lelkes, értékes írásaival emelte újságunk nivóját. A Kunsági Hirlap hosszú cikkben emlékezik meg erről az ezÜBtmeny^ nyegzőről és többek közt ezeket úja: Nem üres szavak beszéltek itt, hanem tények. Az ünneplő pár mel­lett a nyolc gyermek teljesen betöl­tötte a szentlecke oldali két padsort* Ide csak pillantani kellett és kész volt az észhez éB egyszersmind & szívhez szóló legszebb prédikáció* Nem mindennapi jelenség! A gyer­mekek közt van két bajszos is. Egyi* kük már orvosdoktor, a másik ország­szerte ünnepelt uszóbajnok. És ott van az első polgárit végzett kis Klá­rika. Van köztük okleveles tanítónő, aki a haza reményeit oktatja, de van katonai egyenruhás fia is, aki a hazát védeni tanul. I Estennen Kisbunmajsa intelligen­ciája rótta le az ünneplő házaspár lakásán kegyeleten jókívánságait. Az ez&stmisés tolnai plébános ünneplése. Vitéz Makray Lajos pipái ka­marás negyedszázados papi jubileuma alkalmából Tolna közönsége is ün­nepelte lelki vezetőjét aki a kapuci­nusok budai templomában tartotta ezüstmiséjét. Titkon készítették elő az ünnepélyt, amelynek első része a virágdíszben pompázó kát. iskolában zajlott le, ahol tanítói vezetésével 650 iskolásgyermek két színdarabot és gyönyörű műsort adott elő, majd Hága Ferenc igazgatótanitó üdvözölte a jubilánst, köszönve az iskola és az ifjúság iránti mélységes Bzeretetét. Vitéz Makray kamarás mélyen meg­hatódott válaszában kiemelte, hogy minden öröme az erkölcsösen nevelt ifjúság. Az iskolai ünnep végeztével késő este felvonultak a plébánia elé a nagyszáma hívők seregétől kísérten a hitközségi tanács, az elöljáróság, a fél fi liga, a kongregációk, a testüle­tek és körök, a tolnai helyőrség tiszti­kara Fessel János alezredes, állomás­parancsnok vezetése mellett és egy iampionos levente diBszázad. A le­ven teaenekar megnyitó szerenádja, után dr Szily Géza ügyvéd az egy­Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents