Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-27 / 49. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 junlus 27. 49. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Peleifis szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Szerkesztfiség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS E , ' TTL ... I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Ioflzciésl dili _ , _ I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét llletfi Egész évre — 12 pengő || Félévre_ — — o pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1’60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélcrsoronkénl 10 filler. Állástkeresfiknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint'! nyflltér soronként 60 fillérbe kerül. Iskolaév vékán. Ab iskolák kapni bezárultak, a templomé pedig kinyílnak, hogy be- fogadja a tanulókat, a tanítókat és a ssttíőket, kik bevonultak oda bálát adni a Mindenhatónak ama végtelen sok testi-lelki kegyelemért, amellyel as elmúlt iskolai esztendőben végigkísérte ókét. Hisszük, hogy a hála éneke őszinte szivekből fakadt, hiszen tanulónak, Biülőnek, tanítónak éppen elegendő oka volt hálásnak lennie a kegyelmeket osztogató Úristen iránt. — Á tanuló megköszönte, hogy van szülője, aki a nevelés nehéz munkájában az iskoláztatás megfisethetetlen áldásait és áldosatait is Bzivesen vál lalta magára és hogy van tanítója, aki lelkének dús kincseit vele közölte. A szülék megköszönték, hogy e minden testi éB lelki, fizikai és morális, anyagi és szellemi erőt megértő időben is jutott még annyi, amennyit maguktól megvonva gyér mekeik taníttatására fordíthattak. A tanitók is hálát adtak az Istennek, hogy a jobb jövő előkészítésének legideálisabb és legfontosabb munkájában, a jövendő nemzedék nevelésé ben serénykedhettek. Elmúlt az iskolaév és kezdődik a vakáció, a tanítványok és tanitók számára a megérdemelt pihenésnek, az uj munkához való erőgyűjtésnek ideje. Csak a szülőknek nincsen vakációjuk, csak a gondnak nincsen pihenője, csak az áldozatnak nincsen szünete, csak a távolabbi jövőbe tekintő szemből nem sugárzik a zavartalan örömnek fénye. — Mert a szülő méltán kérdezheti, hogy ha véget is ért megint egy munkaév, vájjon mit hoz a legközelebbi esztendő, mit hoz a közeli, vagy távoli jövendő ? Nem azt kérdi a szülő, hogy kisebb lesz-e a terhe és könnyebben eBÍk-e majd az ő áldozata, mert a szülői szív teherbiró képessége és áldozatkészsége együtt nő a terhekkel, melyeket viselnie kell. Olyan az, mint a pálmafa, melyről a régiek azt hitték, hogy „aub onere ereseit", vagyis annál inkább növekszik, mennél nagyobb terhet raknak rája. De igenis azt kérdi a szülő, a tanító, az ifjúságnak minden lelkes barátja és nem ntolsó helyen maga az ifjúság is, hogy ez a sok fáradság, jóakarat, áldoiat és reménység meg hozza e vájjon a maga gyümölcsét, lesz-e mód az elhelyezkedésre, lesz-e majdan állás és kenyér. Még egy évtizeddel ennekelőtte azt hajtogattuk, hogy nem kell mindenkinek okvetlenül a lateiner pályákra tódulnia, hogy az értelmiség ne zárkózzék el az elől a kényszerű és mégiB üdvös gondolat elől, hogy gyermeke az ipari és kereskedelmi pályán esetleg jobban boldogul, mint a lateiner pályákon. De ma már ezt a tanácsot is kétkedve kell adnunk és kétkedve fogadják a ssülők is, hiszen a kereskedelem és ipar jobban pang, mint valaha és a kereskedő és iparos maga már nem is a megélhetés nehésségeivel, hanem valósággal a kétségbeeséssel küsd. A minden rendű és rangú iskolák pedig csak úgy öntik a tanulókat, a kilátástalan jövendőnek e fiatal gla diátorait, akik ballagásukkor ast ir hatnák buosuüdvöaletttl az elhagyott iskolának homloksatára: Morituri te salutant... Esz, erő és szent akarat — egy átoksuly alatt: vájjon a költő, kit a klasszikus ókorban nvatestt-nek, jós nak neveztek, nem erre a mai korra mondotta e eme szavait ? De nem, ne szóljon erről ajakunk | Most hálát kell lengenünk, nem pedig panasst. Most az öröm ideje van és nem a siralomé. És a hálaadás imádsága egyúttal a reménységé is, az Istenbe vetett bisalomé, mely soha meg nem OBalatkozhatik. — Hiszen Szt. Ambrusnak és Sst. Ágostonnak hálaéneke is, mely most százezreknek ajakáról hangsott föl templomainkban, első akkordjában a hála érzelmét szólaltatta meg, a végakkordban azonban az Istenbe vetett remény ségben és bisodalomban csendült ki. Hála az elmúlt évért zárta be az iskola kapuit, reménység és bisalom egy jobb és ssebb jövendőben nyissa meg szivünket Isten további kegyelme előtt: ez a Te Deum igazi értelme. Dr Magyarász Ferenc. Az ul gazdasegitő rendelet teljesítette a klsbérlőh régi vágyát. őrffy kerületének kisbériéire jelent előnyt vármegyénkben, hanem számos más községben is, ahol a kisbérlők nem is tudják, hogy idegen kerület képviselőjének köszönhetik az elért eredményt (Mórágy, Szálka, Duna- szentgyörgy, Harc stb.). A mezőgazdaságunknak a legutóbbi években nyújtott segítségek közül egyik legfontosabbik volt a kisembereknek adott fóldadómentesség. Annak a kisgazdának ugyanis, akinek földjénél a kataszteri tisztajövedelem összesen nem tett ki többet 100 koronánál, az állam a földadót elengedte. Ezt az előnyt azonban csak a kisbirtokosok élvezték, a kisbérlők nem. A szekszárdi kerü// let képviselője dr Orffy Imre ezért, de meg annálíogva is, mert kerületében több ezer kisbérlő van, két évvel ezelőtt egy országos akciót indított, amelyről a pesti lapok ismételten be is számoltak s amelyeknek célja kisbérlők földadómentességének kivívása volt. Őrffy célját a tavalyi gazdasegitő rendeletben nem tudta elérni, aminek főoka az volt, hogy a pénzügyminisztériumban kiszámították, hogy az ország összes kisbérlőinek földadója tekintélyes összeget tesz ki, amelyet az állam a mai költségvetési viszonyok mellett nem nélkülözhet. őrffy erre uj haditervet készített. Hogy összeegyeztesse a kincstár és az ő kisbérlőinek érdekeit , megváltoztatta akciója kereteit és hivatkozva méltányosságra, mely szerint különbséget kell tenni a bírói határozattal megállapított és a felek szabad egyezkedésén alapuló haszonbéri feltételek közt, továbbá hi- j vatkozva arra, hogy a kincstár jóval kevésbé érdekelt, csak azoknak a kisbérlőknek földadóját kérte elengedni, akiket az Országos Földbirtokbiróság juttatott bérlethez. Az erre vonatkozó rendelkezés-tervezetet, mely egy év óta képezte a szakminisztériumok és politikusok vitáinak tárgyát és „őrffy szakasz“ elnevezést nyert, most végre magáévá tette a kormány és a 33-as bizottság is és az a vasárnap megjelent rendelet 2. §-nak c) pontjaként jogszabállyá vált. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a rendelet nemcsak E helyütt meg kell említenünk, hogy a boletta elejtését és a busa árának külkereskedelmi egyességek utján való bistositását orsságsserte örömmel fogadta az egész közvélemény. Az ekként biztosított magasabb busaárak a mesőgasdaség komoly megsegítését jelentik. Kétségtelen asonban, bogy a boletta elejtésével a kormány elesett ama források lege ró sebbi kétől, amelyek eddig a mezőgasdaság megsegítésére ssolgáltak, ami vissont a megsegítettek körének ssttkebbre ssoritását vonta maga után. Es, valamint a borárak tekintetében tavaly óta beállt javulás volt oka annak, hogy a kormány eredetileg a ssöllőterületek. föld&démentességét teljesen meg akart*, ssüntetni. A ssöllőbirtokos kerületek képviselői, ások köst az elsősorban megyénk képviselői mindent megtettek, hogy legalább a kis ssöllő'- birtokoaok részére biztosittassék ez a kedvezmény. — Ez a kizárólagos szöllőtalajokra nézve sikerült is. Igen kívánatos lett volna asonban, ha sikerült volna e kedvezményt a történelmi borvidékek nagy termelési költséggel és kis termésátlaggal dolgozó | összeb bortermelő résiére bistositani, ahogy azt az említett képviselők " I nhniinHAlc. A kirakodóvásárok és a kövezetvám eltörlését kérték a szekszárdi kereskedők vasárnapi gyűlésén. Az OMKE szekszárdi kerülete és a Szekszárdi Kereskedelmi Kassinó együttes rendezésében Müller Albert kerületi társelnök és Pirnitzer Ede kereskeskedelmi kaszinói elnök vezetésével rendkívül látogatott gyűlést tartottak, amelyen az OMKE központja és a helyi hatóság is képviseltette magát. Müller Albert nyitotta meg a gyűlést. Üdvösölte a megjelenteket, majd a helybeli kereskedelem nehás helysetét vásolta, hangoztatva, hogy amikor a mesőgazdaságnak segítséget nyújtott a kormány, szükséges a kereskedelemnek, elBŐBorban a mező- gasdasági vevőkörrel dolgosó kereskedelemnek gyors és hathatós megsegítése is. Nádor Jenő, as OMKE kösponti titkára tartott etután előadást a legfontosabb aktuális kösgasdasági kérdésekről. Megemlékezett a szövetkezeteknek legutóbb nyújtott támogatásáról, majd azokat a momentumokat csoportosította, amelyek joggal engednek a helyzet javulására következtetni. Utalt » vasút személy- és teheráruforgalmá- nak emelkedésére, a fizetésképtelen- ségek ssámának csökkenésére, a magyar export fejlődésére. Mindetekkel ssemben nem javult még eléggé a helyset, bár a kormány a sokfajta adót kevesebb ssámu adónemekké vonta össze áttekinthetőbb összeállításokba foglalta egybe az ezekre vonatkozó jogszabályokat. Foglalkozott az u. n. irányított termelés legújabb rendsserével, hangoztatva, hogy Bemmi körülmények kösött sem ssabad az irányításnak a hatalmi szóval való kónyszerbeavatkozáBÍg mennie. Az agrárolló kérdésének tárgyalásánál kimutatta, hogy ha a mezőgazdasági cikkek árát nem lehet a Egyes szám ára 12 fillér.
