Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-13 / 45. szám
XVI. évfolyam, Szekszárd, 1934 Junius 13. 45. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetőst dli I * I*P megjelenik minden szerdán ás szombaton. _ , ._ _ Ze.. 8 ,* | Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető Egész évre — 12 pengő | Félévre __ — — 6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai« egy 6 széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 fillér. Álláslkeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint nylmér Boronként 60 fillérbe kertil. A kecskeméti beszéd. Gömbös Gyula miniszterelnök beszédeit soha nem tartottuk olyan meg- nyilatkozásoknak, amelyek csak a retorikai szólamok szépségeiben ki* vántak csillogni, mert a szép szó s a hangzatos szólam elringathatja ugyan a nemzetet valamilyen osáboB hangulatba, de a magyar közvélemény nem a délibábkergetés, nem a kellemes szunyókálás gondtalan életét éli. Ma, aki beszél, annak mondanivalójának kell lenni a a szó csupán az alkotó munka kifejezője lehet. Az a nemzet, amelyik csak szónoklatokban éli ki magát, elvesztette ebben a reális világban a játszmát. Ezért mondjuk, hogy mi Gömbös Gyula beszédeit, bár azok retorikailag is értékes megnyilatkozások, mindig a tettek, a reális elhatározások s a kormányzat alkotási programmja kifejezőjének tekintettük. Ilyen a kecskeméti beszéd is, amely a közélet legszélesebb körét felölelve, az öncéln magyar nemzet orgonájának minden regiszterével belebúgott az Alföld magyar levegőjébe. Ez az országrész a legelhanyagoltabb terű* lete volt a messze magyar évszázadoknak. Végigpnsztitotta a török, valósággal kiirtva a lakosságot, földje pusztaság lett s csak itt-ott jelezte egy-egy templomtorony a városias életet. A tagosítás után, amikor az ekevasak feltörték az Alföld pusztaságát s lassan kezdett eltünedezni a rablóbetyár világ, ébredtünk fel arra, hogy milyen nagy fejlődési lehetőség előtt áll a dnna—tiszaközi alföldi tájék. Mégis magárahagyottan, független érzésű lakossága miatt való* Sággal üldözve élte ez a nép a saját életét, amely kora tavasztól, késő őszig a tanyák világában s csak a zord téli hónapokban a városban folyt lo. . Aki 15—20 esztendő után Budapestről ismét Kecskemét felé utazik, nem ismer rá erre a tájékra. A pusztaság, a kis bokorerdők, a homok* buckák pusztasága helyén ma gyönyörű gyümölcsöskertek és nagy Bsőlőterületek tárulnak a szeme elé. A tanyavilágban knltnrát találunk: modern népiskolák fejtik ki nemzet* nevelő hivatásukat, járható utak keletkeztek a általában mintha megváltozott volna a puszta világ képe. Már a megelőző kormányok tekintélyes összegeket áldoztak az Alföld fásítására, úgyhogy ez az évszázadokon át elhanyagolt, magáramaradt vidék rohamos fejlődést mutat. Nagyon helyesen hivatkozott Gömbös Gyula miniszterelnök Kecskeméten arra, hogy évszázadok alatt nem tettek annyit az Alföld gazdasági és knltnrális életének emelésére, mint az elmúlt 15 esztendő alatt. Ez a befektetés máris szépen kamatozik. Az alföldi városok szinte versengve fejlesztik mezőgazdaságukat. — Az egyik a kerti vetemények, zöldségfélék termesztése terén ért el európai tekintélyt exportvonatkozásokban, a másik, éppen Kecskemét példája mutatja, egyes gyümölcsfajtákban produkált versenyképes standard árnt. A harmadik Szeged, paprikaterme- lése világhírű s Makó hagymájával szerzett magának méltó hírnevet, ztb. Ha most azt kérdezzük, hogyan jutottak esek az alföldi városok erre a megbecsült névre, a válasz csak ez lehet: saját szorgalmukból, munkájukból és önerejükből. Helyesen tette tehát a miniszterelnök, hogy Kecskemét népe előtt a szabad és független Magyarország öncéln politikáját fejtegetve, kidomborította a szellem szabad fejlődésének gondolatát. Az alföldi nép körében mindig talajra találtak azok zz eszmék, amelyek a nemzeti önállóságért és sznve- rénitásért való harcban nyertek kifejezést. Az ujjáébredő magyar szellem ebben a gondolkodásban gyökerezik, ez zd erőt arra, hogy összefogva a nemzet minden erőtartalékát, egységbe tömörülve fejlesésük ki önállóságunknak asokat a területeit Is, amelyek a háborn előtt a kösösügyes politikában nem a mi irányításunk alatt álltak. A kttlügy, a hadügy és a pénzügyi kérdések ma összetevői éz lényeges alkotóelemei önállóságunknak. Hogy miként élünk ezekkel a szuverén jogainkkal, azt előnyünkre írhatja bármely idők krónikása, mert ily vészterhes időkben, mint amilyenek a maiak, éppenséggel nem kiskora- Ságunkat igazolja az a tény, hogy Csonkamagyarorsság ngy külpolitikai, mint pénzügyi és honvédelmi kérdésekben példazdéja lehet Enrőpa bármely államának. Dr őrffy képviselő a kerületében. Beszámoló Várdombon és őcsényhegyen. Szombat este érkezett a fővárosból Ssekszárdra dr örffy Imre or- szággyttlési képviselő, hogy a kerület székhelyén is rendelkezésére álljon választóinak, akiket Várdombon és őcsényhegyen fel is keresett. Várdombon. Vasárnap délelőtt utazott ki Várdombra, ahol a beszámoló beszéd meghallgatására összegyűlt érdeklődök élén Herbek János, a Nemzeti Egység Pártjának helyi elnöke üdvözölte, megköszönve az agilitásáról országosan ismert követnek a kerület, a község és egyesek érdekében végzett eredménydús fáradozásait, őrffy a rendkívül látogatott népgyttlés közönségének előbb német nyelven köszönte meg a szeretetteljes fogadtatást, majd magyar nyelven tájékoztatta a közönséget a Nemzeti Egység megteremtésére irányuló munka sikereiről és Gömbös Gynla miniszterelnök politikai fáradozásainak eddigi fényes eredményeiről. A képviselő, akit melégen ünnepeltek, a beszámoló után a választók ügyes bajos dolgaira vonatkozó panaszokat és kérelmeket hallgatta meg. Őcsényhegyen vasárnap délután rendkívül kedves körülmények közt zajlott le a nagysikerű beszámoló, amely külsőségeiben is nagyszerű volt. A képviselőt, aki délután 4 órakor indnlt szekszárdi lakásáról, a Garay-téren sorba állott impozáns őcsényi kocsisor várta és az ÓCBényközségbeli választók valóban nagyszerű felvonulása, az őrffyt kisérő hatalmas kocsisor feltünést- keltö látványosBágssámba ment nemcsak Szekszárd főútvonalán, hanem egész addig, amíg a tábor ócsény- . hegyre meg nem érkezett. A választók, férfiak és nők hatalnek fejtegetéseit folyton félbeszaki- tóttá m éljenzés és helyeslés, ami annál kedvesebb volt, mert az éljenzők közt igen sok visz• szapártolt olyan egyént láttunk, akik előbb a független kisgazdák táborába tartoztak. órífy résaletesen ismertette a politikai, pénsügyi, gaadasági viszonyo- kát, aa orsaágnak a külpolitikai hely« ■ettél függő sorsát, Gömbös Gyula kormány sása során elért eredményeket, majd a helyi kérdéseket érintve rámutatott arra, hogy ai országgyü- lés jelentékenyen könnyített a kisemberek megélhetési viszonyain, amikor adéjukat elengedte, a saélék földadóját beszüntette, azonkívül lecsökkentette a kózmunka- váltságot, a boradót, az ebadót, a kéményseprési dijakat, az útadót és ami itt különösen fontos, az ártéri adót. Nagy éljenzéssel fogadták ezeket, mert hissen eleknek az intézkedéseknek aa áldását már mindenki élveit. Feltűnést keltett és igen jó hatást tett es a kijelentése: Szívesen látunk mindenkit, aki a % pártunkba Jön, csak azt nem tartjuk őszintének, ha egyesek Budapesten közelednek a Nemzeti Egység Pártjához is barátkoznak a kormánnyal, a vidékeit pedig népszerQséghaJhászásból szidjak a kormányt Melegen Ünnepelték a kishaszon- bérlék érdekében tett hsssnos szolgálataiért, továbbá ásókért a kijelentéseiért, amelyekkel as asszonyok hasafias munkáját méltatta. A bessámoló után fogadta azokat a választóit, akik fontos dolgaikban való közbenjárásra kérték, majd részt- vett a tiszteletére rendezett több, mint szásteritékes vacsorán, ahol számos felkössöntóben méltatták érdemeit. A várdombi és őcsényhegyi kerü- I let látogatásakor alkalmunk volt dr örffy Imrével beszélnünk és megkérdeznünk. hogy mi zz álláspontja a szekszárdi városi képviselőtestületi Ülésen elhangzott ellenzéki beszédekkel szemben. Önmaga felett mond Ítéletet — mondotta őrffy — az az álláspont, amely merő politikai féltékenységből a város életbevágó ügyeiben az erők közös felvonulását ellenzi. Az én álláspontom pontosan az ellenkező volt, hiszen politikai ellentétekre való tekintet nélkül éppen ebben a lapban kértem fel a város minden polgárát, hogy segítsen a megakadt szekeret tovább vinni. Felhivásomra most ez a dicstelen válasz jött. őrülnöm kellene neki, mert hiszen ez az álláspont éppen azoknak árt, akik maguknak hasznot véltek belőle meríteni. Hogy mégsem örülök, annak az az oka, hogy a politikai gyűlölködés aossrkodásait látni nem öröm akkor, amikor nagy- fontosságú kérdésben össze kellett volna fognunk. Ez nem rajtam múlt. Szeretem annyira Szekszárdot, hogy a történtek dacára még ma iz szívesen összefognék politikai ellenfeleimmel. Ez azonban most már céltalan lenne. Nem azért, mert csatla- kozásuk akciónk részére erőtöbbletet nem jelentene, hanem azért, mert — Istennek hála — a tulajdonképpeni mnnkán már tnl vagyok. Hosszú tárgyalások és nehéz ka• pacitálások után a pénzügyminisztérium immár hozzájárult mindahhoz, amit a vizdijak tekintetében a legutóbbi gazdaggülésen bejelentettem és a belügyminiszter ur, akinek figyelmét a város ügyeire Egyes szám ára 12 fillér! más tömege várta örffyt az iskola előtti térségen és szUnni alig akaró éljenzéssel üdvözölte. Majd előlépett Mikees Endre gurovioai birtokos, aki hatásos beszédben biztosította a képviselőt az őcsényhegyiek ragaszkodó hűségéről, kifejtve, hogy az őcsény- hegyi választók nem csibék, akik mindig más és más után kapkodnak ób nem taplók, amelyek bármely idegenből odacsöppent tűzkő szikráján meggyulladnak. Végül arra kérte örffyt, hogy dolgozzék tovább is azzal az acélos keménységgel az ország felvirágoztatásán, amely eddigi működését is jellemezte. A szép beszéd után Deosák Sárika, egy bájos kisleány kedves szavak kíséretében virágcsokrot adott át a szeretett képviselőnek. Esután tartotta meg több, mint egyórás beszámolóját dr örffy, akij Dr őrffy Imre a szekszárdi városi ellenzékről.
