Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-06-09 / 44. szám

_rL XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 junlus 9. 44. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 finer. Álláslkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyfittér soronként 60 fillérbe kerüli A revlztó-ulrafelvétel. Tizenharmadik évfordulója volt 4 én a trianoni béke aláírásának. Francia helyről nevezték el, de apja s nevelője, fenntartója is Francia- ország, alapja a francia rettegés a jövőtől és ezért célja volt a népek önrendelkezési jogának hangzatos jegyében a győzők hábornadta ked­vezőbb helyzetének örök időkre való megrögzítése és biztosítása, tekintet nélkül az európai civilizációra és annak jövőjére. Nekünk, magyaroknak kegyetlen itélőszék, mely gyűlölettől és a jövő­től való rettegéstől elfogultan ült szörnyű törvényt felettünk. Mert a trianoni úgynevezett béke- szerződés valójában nem szerződés jogi értelemben. Szerződés akkor keletkezik, ha a szerződő felek minden pontban, mely a szerződés lényegéhez tartozik, meg­egyezésre jutnak. Ez a megegyezés azonban feltételezi előzőleg az eltérő álláspontok megvitatását, ilyenek fennforgása esetén alkudozást és igy jön létre a megegyezés. Ilyesmi a trianoni békediktátumot nem előzte meg. Köztudomású, bogy annak feltételei, a határok, már 1919. év végén meg voltak állapítva és az is,* hogy a diktátum szövege már előre készen volt, még mielőtt azt az ellenérdekű féltől, tőlünk, bárki láthatta volna. Maga a békekötés aktusa is tudatosan akként volt ren­dezve, hogy kitűnjék, miszerint ott egy büntető hatalom ül törvényt a bűnös fölött. A hatalmak képviselői mint bírák U alakú asztalnál ültek és úgy vezettették maguk elé a ma­gyar delegátusokat. Vita egyáltalában nem volt, csak gróf Apponyi Albert tarthatott egy beszédet, efelett azon­ban még csak polémiába sem bo- csátkoztak és nem az antant igazság­érzetén múlt, hogy a nagy magyar államférfi különböző nyelveken tar­tott ragyogó szónoklataival ott mo> mentán felrázta a négy biró lelkiis­meretét. Az előre késs ítéleten azon­ban ez az aktus egy jottányit sem változtatott. De kitűnik a Millerand-féle kísérő­levélből is — mely a trianoni ítélet­nek valósággal indokolása — hogy a trianoni irásmü. nem szerződés. Ebben többek közt ez van: „A szö­vetséges éB társult hatalmak nem felejthetik el tényleg a háború ki­töréséért Magyarországra háruló fele­lősséget, valamint általában Magyar- ország részességét a kettős monarchia imperialista politikájában.0 Majd: „Az Önöknek kézbesített békefelté- telben meghatározott határokat ezen következmények alapján vontuk meg.* Így szerződő féllel nem lehet be­szélni ; igy csak büntető ítéletet lehet indokolni. Mi tehát nem szerződő felek, hanem a trianoni diktátum el­ítéltjei vagyunk a civilizált népek általános jogelve szerint. De a civilizált népek btinvádi el­járási joga kivétel nélkül azonos ab­ban, hogy jogerős ítélettel befejezett bűnvádi eljárás ujrafelvételét kérheti az elitéit bizonyos feltételek mellett. Esek közt a feltételek közt szere pel: az uj bizonyíték, melynek a bűnvádi eljárásban való produkálása az ügyben az elitéit javára kedvezőbb döntést eredményezett volna; továbbá, ha ki lehet mutatni, hogy az eljáró bíróság hamis bizonyítékok vagy. hamis szakértői vélemény alapján hozta meg az ítéletét, még inkább ha megállapítható, hogy tudatosan engedte magát ily bizonyítékokkal megtéveszteni. A háború utáni kutatások során merültek fel uj bizonyítékok : a bécsi udvari levéltár titkos aktái. Ezekből kitűnik, hogy Magyarország minise« terelnöke, gróf Tisza István azon a koronatanácson, melyen a háborút előidéző, Szerbiához intézett ultimá­tum született, a leghevesebben elle­nezte annak szigorú hangját, majd mikor a koronatanács többi tagjai leszavazták, jegyzőkönyvbe vetette, hogy az esetleges háborúban a mo­narchiát Szerbia ellen semmiféle hó­dítási szándék nem vezérli. Ez a koronatanácBi jegyzőkönyv, mely az u. n. békeszerződés aláírá­sakor még ismeretlen volt, hiteles uj bizonyíték arra, hogy Magyarország kormányzata nem volt felelős a há­borúért, sőt ellenezte azt. De igazolja azt is, hogy ez a kormányzat ellene volt minden imperialista törekvésnek. Ha Magyarország azért volna felelős, mert uralkodója háborút üzent, akkor ez alapon felelős volna Csehország, Horvátország stb. is. Ezzel az uj bizonyítékkal tehát a békediktátum indokolásának fentebb idézett alapvető tétele nyert cáfolást és* megdönti a szigorú megtorló ren­delkezések alapját. Kimutatható ezenkivül az is, hogy a hatalmak saját indokolásukból ki* tünőleg teljesen hamis bemondások, mondjuk szakértői vélemények alap­ján hozták meg ítéletüket. Kenet teljesen mondják indokolásukban : „A népesség viszonyai Közép Európában olyanok, hogy lehetetlen a politikai határok egybeesése a néprajziakkal. Ebből következik — és a szövetsé­ges és társult hatalmak sajnálattal határozták el magukat erre a szük­séges lépésre — hogy egyes magyar népszigetek egy másik állam fenn­hatósága alá kerültek. Nyilvánvaló ebből az a szándéka a bíróságnak, hogy Magyarország uj határai lehetőleg a néprajzi.határokat kövessék és hogy csak ott csatolja­nak át más országhoz magyar né­pességű területet, ahol más nép közé bezárt magyar nyeivszigetről van szó. Ezzel szemben mi a valóság? Ha a trianoni határokat e néprajzi tér­képpel összevetjük, azt látjuk, hogy számos helyeD, igy a Csallóköz, Saat márnémeti, Nagyvárad, Sombor Dárda stb. tájékán a magyar nép­tömbbel szervesen összefüggő terüle teket vettek el az országtól, való­sággal belevágtak a magyar nép élő testébe csak azért, hogy az ellenséges orBság területét a nagyobb francia biztonság kedvéért gyarapithassák. Ha tehát a fentebbi indokolás sze­rint azt az alapelvet vélték a trianoni birák keresztülvinni, hogy Magyar- ország határát az említett szigetek kivételével mindenütt a néprajzi ha­tárok vonalán vonják meg, akkor durván hamisított okiratok : statisz­tikai adatok, térképek és szakvéle­mények alapján jelölték ki a büntető ítéletben elrendelt határokat. Ha pe­dig tudtak pl. a Csallóköz színtiszta magyar voltáról, vagy arról, hogy pl. a ligetujfalusi dunajobbparti cseh területnek a néprajzi határhoz semmi köze nincs, azzal csak a cseh-jugo- szláv áhított korridornak vakbélszerü csökevényét, a dunai hídfőt akarták a cseheknek biztosítani, tehát a ke netteljeB indokolástól eltérően — mint annyi más helyen is — katonai szem­pontoknak kívántak eleget tenni, akkor az ítélet indokolása egyszerű képmutatás, maga is hamisítás, mert a birák tudták, vagy tudniok kellett, hogy indokaik hamisak. Annál súlyosabban esik a latba ez, mert a magyar delegátusok egyet­len lehető komoly és teljesíthető ké­rését az igazságosság felé: a nép­szavazást sem engedték meg a birák és igy maguk igyekeztek az igazság elől tudatukat elvonni és megakadá­lyozni, hogy tudatos hamisítások ke­rüljenek az ítéletbe. Büntetőbirói ítélet tehát a trianoni békediktátum és nem szerződés, még pedig az igazságot súlyosan sértő, igazságtalan és hipokrita ítélet, a revízió követelése pedig nem más, mint a civilizált népek eljárási jog­rendszerébe mindenütt egyformán fel­vett ujrafelvétel sürgetése. Nem véletlen az, hogy azok a kul- turnépek, amelyeknek szemét nem homályositsa el a jövőtől való reme­gés, mindjobban felismerik ennek szükségét és mellénk álltak. A mi állhatatosságunkat pedig acó- lozza meg az a tudat, hogy a revízió nemcsak magyar lelkünk sóvárgott álma, hanem a civilizált jogrend pa­rancsoló követelménye 1 Dr Gyöngyös Béla. elintézik, ha nem, akkor hiába min­den lépés. Kijelentette dr Dulin, hogy ő elvi ellensége annak, hogy a képviselő a kormánynál vala­mit kijárjon. Hasonló módon szólaltak fel dr Miklós Sándor, Taksonyi János Hei* mann és Törő József íb, akik vala­mennyien indulatosan tiltakoztak az ellen, hogy a közgyűlés dr Örffy Imrének a közbenjárását kérje ki. Nagy meglepetést és derültséget keltettek a városházi ellenzék veze­tőinek ezek a felszólalásai, amelyek­ből nagyon furcsa következtetéseket lehet levonni. A képviselőházi man­dátum elnyeréséért hosszú idő óta fáradozó dr Dulin ugyanis nagy nyilvánosság előtt hangoztatja, hogy ő elvi ellensége a képviselői közbenjárásoknak. Ezt sokan úgy fogták fel, hogy Dulinnak ez a kijelentése elő­készület akar lenni arra az esetre, ha őt valahol képvise­lőnek megválasztják. — Már most akar ugyanis gondos­kodni róla, hogy senkise men­jen hozzá, mert ő senkinek az ügyeit nem hajlandó a mi­nisztériumokban pártfogolni. Mindenesetre megdöbbentően furcsa ez a tiltakozás, mert hiszen mindenki meg van róla győződve, hogy az országgyűlési képviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége a miniszter figyelmét kerületének ügyeire felhívni. Ea például ebben az adott esetben kihez forduljon ajánlás és közben­Egyes szám ára 12 ffilléPa I A városi ellenzéki párt országos politikát csinál a városigazgatás kérdéseiből. Furcsa és több tekintetben mulat­ságos ellenzéki vita folyt le Szek- szárd képviselőtestületének keddi köz gyűlésén a városi tisztviselők ama kérelmének tárgyalásánál, hogy ismét folyósittassanak azok a mellékillet­ményeik, amelyeket a városnak a minisztérium előtt fekvő költségve­tésében az alispáni felülvizsgálat is meghagyott, de amelyek kiutalását egy februáreleji közgyűlés az elő­irányzat kormányhatósági jóváhagyá sáig ideiglenesen felfüggesztette. Mielőtt vitéz Vendel István a ké­relmet ismertette volna, közölte, hogy Szabó János képviselőtestületi tag ez ügyben indítványt adott be. Indít­ványozó fenntartani óhajtja a februári közgyűlésnek a mellékilletmények fo­lyósítását felfüggesztő határozatát, azonban arravaló tekintettel, hogy a városnak még most sincs jóváhagyott költségvetése, a vizdij és a villanyos áram égető kérdéseiben sincs döntés, tehát inditványozta, hogy dr Orffy Imre országgyűlési képviselőt kérjék fel ezen ügyekben való közbenjárásra, a négy hónap óta a minisztériumban levő költségelőirányzat jóváhagyásá­nak az elintézésére, mellyel azután egyúttal ez a kérdés is megoldódnék. Dr Dulin Jenő képviselőtestületi tag, a városházi ellenzék vezetője, ellenezte Siabó János indítványát és a leghatározottabban tiltakozott az ellen, hogy a képviselőtestület dr őrffy Imrét erre a közbenjárásra fel­kérje. Nem tartja szükségesnek az - i ilyesmit, mert vagy igazságos valami, , | vagy nem. Ha igazságos, akkor úgyis

Next

/
Thumbnails
Contents