Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-02 / 42. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 juntas 2. 42. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Előfizetési dlji Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengői Fe lelős szerkesztő: I Hirdetések áraii BLÁZSIK FERENC IA legkisebb hirdetés dlia 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter ...... I széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető IA hírrovatban elhelyezett reklám«, eljegyzési, családi hír, valamint'» nyílttér soronként 60 fillérbe kerUI. közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A megajánlás! vita véget ért. A költségvetési felhatalmazási vita két nap alatt véget ért és esael a Í 'övő évi költségvetés a képviselóház- ian tető alá került, úgyhogy most már csak a feUőház hozzájárulása van hátra. A megajánlási vita ugyan* olyan magas ssinvonalon mozgott, mint a költségvetés tárgyalása, ami a magyar parlament érettségének örvendetes biionysága és megcáfolja aat a világszerte felülkerekedett véle* ményt, mintha a parlsmentárizmns lejárta volna magát. A magyar kép- viselőház a legnagyobb alapossággal, szakértelemmel és komolysággal tár* gyalta a nehéz gazdasági, pénsügyi, szociális, külpolitikai és nemsetpoli* tikai problémákat. A pártok szokásos viszálykodásának, a személyeskedésnek, a politikai gyűlölködésnek ebben as emelkedett vitában semmi nyoma nem volt. Az egymással siem ben álló politikai vélemények nyugodt érveléssel és kölcsönös megértéssel sorakostak fel és eszel kialakult az a parlamentáris légkör, amely az ország közügyeinek tárgyalására egyedül alkalmas és kívánatos. A politikai aréna e megnemesedé- sének magyaráiatát legtalálóbban éppen az ellenzék egyik vezérpoli* tikusa fogalmazta még a költségvetési felhatalmazási vita során elmon* dott beszédében ezekkel a szavakkal: „ ... ma olyan a helyset Magyar- országon, hogy a kormányzat a legtöbbször nem a jó és rossz között, hanem csak a rossz éB kevésbé rossz megoldás között választhat. Méltánytalan, ha az ellenzéki kritika csak a megoldás rossz oldalait használja ki“. A teljes igazságot fedi ez a megállapítás. Benne van az, hogy az ország mai megcsonkított állapotában szinte leküzdhetetlen nehézségek állják útját a politikai és gazdasági kibontakozásnak. Benne van az, hogy az évekig tartó világválság sodrába kerülve a magyar gazda* sági élet is a létért kénytelen harcolni. Benne van az, bogy a meg csonkított ország csak a maga erejé* nek minden megfeszítésével tarthatja fenn magát aa ellenséges erők vas gyűrűjében. Benne van az, hogy szegények vagyunk, hogy aa állam anyagi eszkösei elégtelenek, hogy a magángazdaság, hogy az egész or* Bzág közterhei sokszorosan meghaladják teherbíró képességét. Benne van, hogy a külföldi államok elzárkózásával szemben exportunknak lépésről-lépésre kell utat törnünk. És benne van az is, hogy a kormány* zattól csodákat nem lehet várni, csak szívós, nsp-nsp után való küzdelmet a nemzet sorsának megjavi* fására. Ha a nagy és értékes vitának egyenlegét akarjak megvonni, úgy a következő örvendetes eredmények bontakoznak ki. A nagy alkotmány- jogi kérdésekben az eddigi merev, pragmatikus ellentétek valahogyan kiegyenlítődnek Gömbös Gyula miniszterelnök szerencsésen megfogalmazott azon az álláspontján, hogy a királykérdést mindenképpen a nemzet érdekének megfelelő módon kell mzjd eldönteni, mikor ennek az ideje elérkezett. A kormányzati, pénzügyi politikájának a pengő értékállandóságára irányuló legfőbb alapelve általános elismerésre talált és a különböző pénztechnikai kísérletezésektől való tartózkodás saükségeasége köztudattá vált. A kormány export- politikájának folytatása az eddigi ntakon és módszerekkel vitán kívül áll. A nagy külpolitikai kérdésekben is az ország egységesen sorakosik fel a kormány mögött. A belpolitikai konszolidálódást semmiféle ssélsó- séges áramlat nem veszélyeitek. Az országban uralkodó rend, nyugalom és biztonság igen nagy jelentőségében egy oldalról sem kételkedoek többé. A költségvetési vita jelentős lépés a Gömbös Gynla értei mesésében vett igasi nemaeti egység felé. A nagy oélkitüsésekben ma már valamennyi politikai párt egységes és a magyar parlamentárizmus megujhodvaés megtisztulva fog kikerülni a kormány által bejelentett választójogi reform segélyével a trianoni nagy válságból. Alaptalan Mr egy fővárosi lapban a főispán lemondásáról. A „Pesti Napló“ szerdai számában oly hirt közölt, mintha dr Hagymissy Zoltán főispán állásáról lemondana és eien hírhez nemcsak személyi, de egyéb kombinációkat is filzött. A legilletékesebb helyről szerzett információnk szerint ezen hir teljesen alaptalan, mert sem dr Hagy* másBy Zoltán főispán lemondásáról, sem felmentéséről szó sem volt és nincs. n ja 0 mi* * ___* a a* ____■ mi Re ndkívüli városi közgyűlés« A szerdán délután tartott városi közgyűlésen napirend /előtt bejelentette vités Vendel István polgár- mester, bogy a filléres vonatok napján rendezett előadások körülbelül 600 pengő tiszta jövedelmet juttattok a Napközi Otthon javára. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés, bogy a pénzügyminiszter 35.000 P államsegélyt utalt ki Ssekszárdnak azzal, hogy ebből 15 000 P a kamatmentes kölcsön törlesztését képezi, mig 20.000 pengőt köteles a város a függő kölcsönök kamatszol- gáltatására fordítani. Dr Zsigmood Ferenc képviselőtestületi tag indítványára a képviselőtestület egyhangúan hálás köszönetét fejezte ki ezzel kapcsolatban dr Őrffy Imre országgyűlési képviselőnek, aki a pénzügyminisztert felvilágosította Szekszárd súlyos pénsügyi helyzetéről és az ő informatív közbenjárásával tudta kieszköiölni az államnak ezt a nagyösszegtt támogatását. Tudomásul vette a kösgyttlés, hogy a belügyminisater elismerését fejezte ki Pirnitzer Manó siekszárdi kereskedőnek a Szekszárdi Tűzoltó Bgylet javára tett adományáért. A városi főjegyző betegségének tartamára dr Nikitis Sándor h. nyilvántartót bízta meg a közgyűlés a főjegyzői teendők ellátásával, majd elhatározták, hogy ideiglenes járványkórhásat rendez be a város az elkülönítendő fertőző betegek ápolására, mert a vármegyei kórház 50 ágyas fertőló osztálya annyira megtelt, hogy oda betegeket felvenni már nem lehet. A közgyűlés egyéb tárgyai lényegtelenek voltak. Ulb6l elsüllyedt egy uszály a Sióban. Emlékezetes, hogy a múlt ősszel a szekszárdi vasúti és a közúti hid között a Sión tuskóba ütközve léket kapott és elsülyedt egy 18 waggon szénnel megrakott nszályhajó, melynek rakományát csak a legnagyobb erőfeszítéssel, több napon át tartó munkával lehetett megmenteni. Aa uszály, amelyet akkor kijavítottak, Bzerdán délután hasonló körülmények között most újból elsüllyedt. Kummer Ferenc bajai hajós tulajdona ez a D. I. 59. számú uszály, amely 16 waggon (80.000 darab) égetett fedélcseréppel május 25 én rakodott Óbudán és ugyanasnap inI dúlva 27-én hajnalban ért a Sió- torokhoz. 28 án Borrév mellett 18 000 darab cserepet ki kellett raknia, mert 115 centimétereB merülését 90 centiméternyire kellett az alacsony viz állás miatt CBÖkkentenie. így haladt a tulajdonos által kormányzott uszály a Sión felfelé, hogy Szekszárdon Palánknál, most már csökkentett rakományával kikössön. Esen utján a 108 as kilométernél azonban az uszály feneke alá tuskó került, mire a hajó léket kapott és rakományával félig elsüllyedt. A balesetről nyomban értesítették a m. kir. kultúrmérnöki hivatal ssekazárdi siószabályozási kirendeltségét, amelynek főnöke, Grimm János mérnök két órával az eset után már a helyssinén volt és megvissgálta as elsülyedés körülményeit. A viasgálai során megállapítást nyert, hogy a „Budapest“ állami kotrőhajó találkozott a szemben jövő uszállyal és Satankovios István kotrómester megmondta Kummir Ferenc hajótulaj- donos kormányosnak, bogy a Sióban osupán 115 oentiméteres a via és hogy kotrás osak a baloldali szelvényben van, tehát arra tartson. A D. I. 59. előre haladva találkozott a Manci és az R. B. 15* uszályokkal, amelyek vesetői közölték, hogy megakadtak és azt tanácsolták Kummernek, hogy jobboldalon haladjon. így történt aztán, hogy az uszály az orrtőkével 3—4 méternyire a közepétől tuskóra futott, léket kapott és a fenékig sülyedt. As oldalra fordult uszály jó része kiáll a vízből és rakományát sürgős munkával partra lehet tenni. A mentési munkálatokhoz Grimm, mérnök rendelkezésre boosájtott 1 darab 2 waggonos és 1 darab 1 wag- gonos kincstári vaspontont, egyben meghagyta a hajótulajdonosnak, hogy az uszályt e hó 10-ig távolítsa el as útból, mert különben est a munkát a kultúrmérnöki hivatal as ő költségére és veszélyére fogja végrehajtatni. Kummer a balesetre vonatkozóan akként nyilatkozik, hogy ő idejében megkérdezte a székesfehérvári kultúrmérnöki hivataltól, mikor eresztik a Balaton vizét, mert ő ehhes akarta ussályának menetrendjót igazítani. — Onnan állitólag azt a felvilágosítást kapta, hogy pünkösd után lesz erősítés, számítása szerint tehát 26—-27. után 2—3 napig feljöhetett volna. Saekssárdig, mert akkor kellett volna elegendő víznek lenni. Eszel szemben tény az, hogy a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal azt az értesítést küldte Kummernek, hogy május 22—26. közt tervezik a vizerosztást, azonban pontos dátumot osak a szekszárdi Siósaabályosási Kirendeltség adhat. A kirendeltség felelősség nélkül közölte, hogy pttokösd után less az erősítés és pünkösd hetében a hajó merüléséhez szükséges vízmélység meg is volt. Vissont az sem kétséges, hogy a Sió jobb partján elsülyedt hajónak a kotrómester utasítása szerint baloldalt kellett volna haladni, ott nem érte volna baj. Sajnosán kell azonban megállapítanunk, hogy az ilyen megfeneklések a Sió-hajózás annyira óhajtott élénkítését nem fogják szolgálni, mert a- kockázatot sem a biztosító társaságok, sem a hajótulajdonosok, sem a ssállittatók nem tudják viselni. Mi megjelöltük a „Sió hajózó csatom* kérdéséhez“ való február havi hozzászólásunkban, hogy mik a legsürgősebb teendők. A következőket irtuk r „A mai Sió-hajózás érdekében az Egyes szám ára 12 fillér.
