Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-05-19 / 39. szám

1934 május 19. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ő i 62. N. Hír. Allomsoríjúték 17.000 nyeremény 250.000 ar. P értékben FftnyereméHii: 40.000 or. pengő Nyeremények: 20.000 arany pengő 10.000 arany pengfi 2-szer 5.000 arany pengfi 4-szer 2.500 arany pengfi. • 6-szor 2.000 arany pengfi 10-szer 1.000 arany pengfi é* mif több nyeremény, amelyek mind kéac- pénsbeq fizettetnek ki Huaiási juniu» 6»Aw Sorsjegyárak: Egész P 3« Fél P 1.50 Kapható minden bank-, sorsjegy- és föirusitó- nál, valamint az összes doninytözsdékben. — Postai rendeléseket s pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a M. Kir. Pénzögyigazgató­ság, Budapest, V., Szalay-utca 10. — Közalkalmazottak gyermekeinek nyári utazási kedvezménye. A m. kir. allamvasutak pécsi UzielvezelŐBéga közli, hogy a tényleges közszelgálati alkalmazottak gyermekei nyári idény* re szóló arcképes igazolványainak kiállítása, illetve érvényesítése májas hó 16. án kezdetét vette és a vár­megyénk területén lakó közszolgálati alkalmazottak gyermekei részére igé­nyelt ily igazolványokat érvényesíti. Az igényjogosult gyermekek nyári idényre szóló arcképes igazolványai­nak meghosszabbításáért csak 4 P térítési dijat kell leróni. Ebből azon­ban a szoros értelemben vett állami és állami üzemi alkalmazottaknak a sajátjukból csak 2 pengőt kell le- róniok, mert a másik 2 pengő össze­get az illetékes tárca viseli. Uj iga- zo'ványok kiállítása esetén a térítési díjon felül 2 pengő kiállítási illetéket is kell fizetni. A térítési dij, illetve kiállítási illeték befizetése ne tételen­ként (személyenként), hanem az egyes kérvényekben feltüntetett ősz* szes igényjogosultak után egy összeg­ben történjék meg, a pécsi üzlet- vezetőség 34.230. számú csekkszámla javára. A posta takarékpénztári befi tési lap „Értesítő lap“ részének hát­lapján „Igazolv.“ megjelölés mellett kitüntetendő, hogy mennyi a térítési dij és mennyi a kiállítási illeték. A kérvények a MÁV Üzletvezetősége -III. oszt. menetkedvezményi ügyek Pécs címre küldendők. Lapunk legközelebbi száma májas 26-án fog megjelenni — Iskolatarsi találkozó. A szak ezárdi polgári fiúiskolái az 1924. év Len végzett tanulók május hó 20 án az iskola tornatermében tízévi talál­kozót rendeznek. A volt iskolatársak a bálaadó isteni tiszteletek után ki­vonulnak az újvárosi régi temetőbe -Mikula Dezső volt osztályfőnökük sírjának megkoszorúzására. Ezután az ünnepi műsor keretében beszédet mond Sárossy Károly, az intézet ny. igazgatója és Büttel Károly, az iskola jelenlegi igasgaiója. Értesítés. „Böske“ hölgyfodrász és haj- festőszalon értesíti kedves vendégeit, hogy a gép- és az uj rendszerű Vienna gépnélküli tartós ondolálást a nyári idényre már készítik. Hajfestés terén 18 termé­szetes szint garantálunk. Szekszárd, Plrnltzer-ház I Halálra ítélte a Kúria a madocsai csendőrgyilkost. Sokszor foglalkoztunk már M. Szabó János madocsai kovácsleg^ny ügyé vei, aki megölte Musstáci Ferenc csendőrt. Mint ismeretes, a garázda ember egy ízben megfenyegette az édesanyját» bogy véges vele, mert egy büopörben ellene vallott. Esért letartóatatták és a duoafö'dvári járás bíróság fogházába kísérték. Onnan azonban másnap már megszökött. Heteken keresztül bujdosott a szö­kött rab a csendőrök elől, akik se­hogy sem tudták megtalálói. Közben mipdenfelé azt hirdette, hogy agyon lövi az első csendőrt, aki le akarja tartőstatni. A múlt év júliusában végül megtudták, hogy szülőfalujában, Madocsán Bolla Istvánnénál rejtőzik. Mintegy 40 felfegyversett csendőr inda t el egy este M. Szabó késre- kerítésére és besörgetve Boltáné ab lakán felszólították, hogy adja meg magát. M. Szabó válásául kilőtt az ablakon. A csendőrök viszonozták a tüzet és percek alatt mintegy 30 lö­vés dördült el. Az üldözött ember mind a hat golyót kilőtte revolveré­ből és ezek egyike Musstács Ferenc oseudőrőrmester szivébe fúródott. A csendőr a következő pillanatban hol­tan rogyott össze. Még egy haláleset történt: az agyik csendőr lövése el találta a házban tartózkodó, de az ügytől teljesen távolálló gazdálkodót, aki nyomban meghalt. M. Szabónak a osendórök által kö rülvett házból sikerült megszöknie, de pár nap múlva elfogták és Ssek- ssárdra szállították. A szekszárdi tör­vényszék előre megfontolt száodékkal elkövetett emberölés bttotettéban, há romrendbeli gyilkosság kísérletének bűntettében mondotta ki bűnösnek és kötél általi halálra ítélte. A pécsi tábla is jóváhagyta az ítéletet, amely szerdán került végső fokon a Kúria büntető tanácsa elé. A párbeszédek után tartott rövid tanácskozás után a kúria elutasította a védelem sem miségi panaszait és ezzel a halálos ítélet jogerőre emelkedett. A tanács ezután kegyelmi tanácosá alakult át és zárt ülésen határozott arról, hogy a halálra ítélt csendőr- gyilkost kegyelemre ajánlj a- e a kor­mányzónak. A Szekszárdi Iparostanonc Iskola luki' lárls kiállításán a szakiparosokból álló bíráló-bizott­ság elismerő dicsérettel tüntette ki a következőket: Augusztinyi Gy. nyom­dai gépmester, Bauer Ida borbély, Elmauer Anna női Bzabó, Fajth J. sütő, Farkas I. szabó, Geresdy L. szabó, Habuda Á. fazekas, Klézti J. szerelő, László F. lakatos, Lizák J. szobafestő, Matus Anna borbély, Pett rits I. mézesbábos, Salaki Klára női Bsabó, Szegedi Anna női szabó, Sae- gedi J, lakatos, Szilágyi D. aszta­los, Wink J. kékfestő tanoncokat és Baller Fi szerelő, Fasz F. bádogos, Lengyel J. kőmives, Orbán Klári női szabó, Steiner I. lakatos, Szabó J. üvegező, Szakály Gy. asztalos se­gédeket. ^Dicséretet nyertek: Budai I. szerelő, Czank J. szabó, Dávid I. kőmives, Fejős F. szobafestő, Hege­dűs Erzsébet harisnyakészitő, Hor vath J. sütő, Horváth S. cipész, Keresztes L. sütő, Maui J. asztalos, ónodi J. könyvkötő, Pere Rózsi női szabó, Parity F. szabó, Szép E sze­relő, Takler Anna női szabó, Wa- nitsek J., Wild Mária női szabó ta- noncok és Bohár Rózsi női szabó, Fejes J szerelő, Fekete F. szerelő, Frei J. szobafestő, Lórenc A. aszta­los, Morvái Gy. szerelő, Palacki M., Szakály I. asztalos segédek. Elisme­résben réeaesültek : Angyal I. ci­pész, Ciráki Teréz, Dargonits Er­zsébet és Schilling Iréa nőt divat- kalapkésiitök, Paluaka J. sütő tanon cok és Wollár Gy. borbély segéd. Nem a szakmájukhoz tartozó és a szorgalmi munkákért dicséretet kap tak Pillinger Vilmos borbély és Ettig Károly kereskedő tanoncok. Amikor beszámolnak a bíráló bi­zottság szakszerű ítéletéről, örömmel állapítjuk meg, hogy ez a kiállítás élménye volt úgy az iskolának, mint az iparostársadalomnak. Megérde­melten érte dicséret és elismerés azo­kat az ifjakat, akik a mai nehéz megélhetési lehetőségek között, fá­radságos munkájuk mellett, az iskola hivő szavára melléje sorakoztak, hogy az első 50 évet bensőséges ki- állítás formájában zárják le. Ez az intenció vezette azokat a mestere­ket is, akik valaha ennek az iskolá­nak a tanoncai voltak, hogy mun­káikkal megjelentek a jubiláns kiál­lításon. Példát adtak ezáltal tanon- csíknak, hogy céltudatos vezetés, fá­radhatatlan munka és kitartás mel­lett az egyszerű kis tanoucgyerek idővel tekintélyes iparos lehet, akire méltán büszke iskolája, városa és hazája. Országos műkedvelfiverseny Szék szardon A Szekszárdi Iparos Otthon műkedvelő gárdája is résztvesz az országos műkedrelőversenyben és ez alkalommal budapesti jury előtt május 19 én, ssombaton este fél 9 órakor az Iparos Székházban előadja Földes Imrének „Pántlika“ című vígjátékét. A bíráló bizottság tagjai: Földes Imre iró, a darab szerzője, dr Morvay Jenő, a Magyar Műkedvelő Egyesületek Országos Szövetségének elnöke és dr Mauchen Frigyes főtitkár. A Föl- desBy Vilmos által rendezendő elő­adást ajánljuk a közönség figyelmébe. — Nemzeti munkavédelmi Ö88ze- jövetel Magydorogon. A nagydorogi nemzeti munkavédelmi helyi csoport ellenőrzési szemléje folyó hó 13 án volt a szervezet működéséről tartott ismertető előadással. Az összejövete­len a helyi csoport tagjain kívül az I ottani intelligencia köreiből is sokan megjelentek. Ott volt gróf Stechenyi Domonkos nagybirtokos, faiaőházi tag is. — Az előadást Gréger Emil NMV alkőrzetvezető, főjegyző nyi­totta meg. Udvardy Trajtier Tibor ny. áll. őrnagy NMV hivatali kikül­dött által tartott ismertető előadás után vitéz Pogány Miklós kormány­tanácsos hazafias beszédében az elmúlt zavaros idők tanulságait leszűrve, ősz- szetartásra és a NMV sservezet ál­dásos munkájának támogatására hívta fel a megjelenteket. — Ezután gróf Ssécbenyi Domonkos nagybirtokos az európai helyzetet ismertető mély gon­dolatokkal telt beszédében mutatott reá arra, hogy hazánk az egyedüli nyugodt sziget, ahol a meglevő rend következtében a nemzeti munka ás termelés zavartalanul folyhat. Végül a NMV támogatását ajánlotta. HA MEGTERHELTE A GTOMRa't, CSEPEGTESSEN KOCKACUKORRA DIANA SdSBORSZESZT és SZOPOGASSA EL* hányingere (Émelygése megSzünii^ GÖRCSÖS FÁJ PÁLMÁI ENYHÜLNEK I — A szekszárdi háztartási tan­folyam záróvizsgád f. hó 17-én dél­előtt folyt le a vármegyeháza nagy­termében Torday Gyula földmű velés- Ugyi m. kir. miniszteri tanáoaos el­nöklete alatt. A tanfolyam 32 hall­gatója fényes bizonyságot tett a hat­hetes tanfolyamon elsajátított isme­retekről. Majd Torday Gyula min, tanácsos elismeréssel adózott Laozkö Lujza és Wotroba Anna tanfolyam- vezető tanárnőknek és dr Matzou Gábor főorvosnak, mint előadóknak az elért szép sikerért, az alispánnak, a polgármesternek és a helyi sajtó­nak a tanfolyam fölkarolásáért. Végül SárosBy Kirolyné, a MANS« elnök- nője mondott kössönetet az előadók­nak, majd rámutatott arra a szeretet­teljes felkarolásra, melybon dr Hagy- mássy Zoltánná főispánná, dr Peresei Béla alispán és vitéz Vendéi IstváQ polgármester részesítették e tanfolya­mot, végül Kovács Zoltán palánki igazgatónak a tanfolyam összehozá­sáért. A vendégek a vizsga után a városháza nagytermében megtekin­tették a tanfolyam gyönyörű és tanul­ságos kiállítását. A történelem Iegórdeke8ebb alakja elevenedik meg ssombaton és vasár­nap a „Világoméiban“ Greta Garbo elismert legjobb filmssinéssnő alakí­tásával Krisztina királynő címmel. Gusztáv Ádo.f, a svédek nagy kirá­lyának leánya Krisztina, Keiserling német történetíró szerint a világtör­ténelem legérdekesebb és legkülönö­sebb alakja. Mielőtt megsattletett, fiat vártak, mert a jóslások megállapítot­tak, hogy Gusztáv Adolf gyermeke igen kiváló egyéniség lesz. Termé­szetes, hogy az egész népnek csaló­dást okozott, bogy a trón örököse leány. A csalódást Krisztina férfias viselkedéssel akarta enyhíteni, hiszen természete nem is volt igazán nőies. Viszont mindent megtett országának gazdagítására éa a népszerűség meg­szerzésére. Mindkét szándéka sike­rült is, de szabadelvű gondolkozása nemcsak mint királynőben, hanem mint nőben is megnyilvánult, amikor nem a népe kívánsága sserint ment férjhez, hanem rangjáról lemondva, követte szive választottját, akivel még asm lehetett boldog, mert rivá­lisa párbajban megölte. Érdekessége még ezen hatalmas filmalkotásnak, hogy Garbo régi saerelmével, John Gilbert-tel játssaa életének legszebb, legnagyobb és — leghatalmasabb filmjét.

Next

/
Thumbnails
Contents