Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-05-19 / 39. szám

XVI. évfolyam Szekszárdi 1934 május 19, 39. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teiefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl)t Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait SCHNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint!« nyiltlér soronként 60 fillérbe kerül. Honnan várlak az apostolokat? — Magyarász Ferenc dr. — Pünkösd ünnepe as evangélium túl­hányó hegyének kirobbanása volt. A láva, mely a ragyogó kitörést kő* vette, pusititott ugyan, de egyúttal oly termékennyé is tette a talajt, hogy csakhamar uj élet, olyan élet támadt belőle, melynek isteni ere« dete és ereje tagadhatatlan. A régi pogány kultúrát és erkölcsi, vagy helyesebben erkölcs nélküli világ« rendet, a régi zsidóság saük látókörű nemzetiségi zárkózottságát elsöpörte, de helyébe beleplántálta az egyén leikébe, a társadalom lelkiismeretébe és az égési emberiség életébe a ke­resztény hitet és erkölcsöt. Ennek as újjászületésnek volta­képpen soha sincsen vége. Hisz a kereszténység élő és éltető erő, nem kiélt rendszer, nem muzeális érték, nem megoldott probléma, hanem olyan igazság, mely egyedül van hivatva és egyedül képes megoldani mindazokat a problémákat, melyeket a haladó idő a világtörténelem asz­talára fölvet. Ezeket a problémákat hívhatták a múltban rabszolgaságnak, népvándorlásnak, kulturátlanságnak, illámnak, tatárjárásnak, a görög szellem s vele a keleti egyház teljes megmerevedésének, ököljognak, pa­rasztlázadásnak, jozefinizmusnak, har­madik rendnek, forradalomnak, nem« zeti, nemzetiségi és alkotmányellenes elnyomatásnak, hívhatják a jelenben szociáldemokráciának, marxizmusnak, bolsevizmusnak, világháborúnak, gaz­dasági mélypontnak, sárga veszede­lemnek vagy bárminő más, előttünk egyelőre még ismeretlen és arányai­ban megmérhetetlen csapásnak: any- nyi bizonyos, hogy megoldásukra elégtelenek e világ nagyjai és bölcsei, elégtelen a népszövetség, elégtelen a kis- és nagyántánt, elégtelen a mé­regkeverő és farizeus diplomácia, elégtelenek a Fübrerek, mert ezek­nek megoldására csak az apostolok képesek. Igen, az apostolok ... Ezek az egyszerű halászok, kik azonban a hitnek, reménynek és sze­retetnek keresztszövésü hálójába a lelkek millióit fogták meg isteni Mo8terük számára. Ezek az egyko­ron oly félénk lelkek, kiknek bátor­sága moBt nem retten vissza a római világbirodalomtól. Ezek a tanulatlan lelkek, kik a kereszt tudományával megszégyenítik a Kelet és Nyugat minden bölcsességét. Ezek az egy­szerű emberek, kiket azonban nagy« szerű lélek hevített: maga a Szent­lélek. A Szentlólektől kell most is vár­nunk az apostolokat. Onnan, az igaz­ságnak, a szeretetnek, a békesség­nek, a lelkesedésnek, a kitartásnak és erőnek Leikétől kell ^elindulniuk azoknak, akik a pünkösdi tűzzel vi­lágítani, melegíteni és teremteni is akarnak, nemcsak tagadni és pusztí­tani. Testvérek, vigyázzunk az aposto­lokra éB kérdezzük meg, honnan jöttek 1 Ha nem a mi hitünkből, nem a mi meggyőződésünkből, nem a mi küzdelmeinkből, nem a mi lelkünk« bői, nem a mi vérünkből valók, ak­kor hamis apostolok ők és álprófé­ták, kiket követni balgaság éB árulás. De aki onnan jött, abból a ház­Május 14-én este 8 órakor minden magyar embert érdeklő esemény zaj­lott le a római Palazzo Veneziában, a Duce dolgozószobájában. Ekkor írták alá ugyanis az Olaszország, Magyarország és Ausztria közt létre­jött kereskedelmi szerződéseket, ame« lyeknek alapjául a március 17-én aláirt római jegyzőkönyvek szolgál­tak. Nehéz, nagy munka volt ez. Hogy mennyire az volt, sejthető Gömbös Gyula miniszterelnök nyilat­kozatából, amelyben a felbukkanó, de sikeresen leküzdött nehézségeket említi s ahol amaz akadályokról sem feledkezik meg, amelyek még jelent­kezhetnek, de amelyeket szintén el fog oszlatni, le fog győzni a kölcsö­nös jóakarat, amely szerencsére az egész tárgyalások menetében mind« három szerződő fél részéről kölcsö­nösen megnyilatkozott. Bátran mondhatjuk, hogy a római szerződések a magyar búza nyert csatáját jelentik. Már maga az a tény, hogy Olaszország és Ausztria együt­tesen a magyar buzafőlÖBleg mintegy négyötödének a felvételére vállaltak kötelezettséget, még pedig olyan áron, amely „a búzatermelést lehetővé teszi“ — már maga ez a tény is olyan sikert jelent az eddigi hely­zettel szemben, amelynek közgaz­dasági hatását aligha szükséges bővebben magyarázni. De nemcsak magyar szempontból van ennek je­lentősége. Mert a hármas római szerződéseken keresztül egy nagy erkölcsi igazság jutott diadalra, mi­közben a háború gyűlöletéből sar­jadt úgynevezett „önellátási politika“ halálos sebet kapott. Ez a most ér­vényesülő erkölcsi igazság, a kölcsö­nös egymásrautaltság, a megértés és támogatás szükségét hirdeti, az el­zárkózás, a rideg önzés, a kiéhezte- tés politikája helyett s mivel a ja­vak kölcsönös kicserélését gyako­rolja, egész Európa közgazdasági életének gyógyulását és fellendülését is szolgálja. Szinte például szolgál a nagy attrzavarban, amely a társadal­mak és nemzetek életét most annyi jogos gonddal terheli. Szinte jegece- sedési pontul szolgál a bizonytalanság mai cseppfolyós állapotában, amikor az államformák csakúgy, mint a kü­lönböző gazdasági rendszerek az idők mérlegére kerülnek s könnyen meg­kaphatják a megfellebbezhetetlen ité­ból, melyet betöltött a pünkösdi szél zúgása és megvilágított a pünkösdi láng fényessége, aki hitet, izeretetet és békességet hirdet, aki fönn tudja bennünk tartani egy jobb jövő re­ménységét éB nem sióval, hanem tet­tekkel prédikál: az a mi apostolunk, akit követnünk észszerüség, köteles­ség és boldogság. Adj Urunk Istenünk ily aposto- | lókat minekünk 1 letet: „megmérettél és könnyűnek találtattál“. Ebből a szempontból mérlegelve a római szerződéseket, jogos büszke« séggel és önérzettel vallhatjuk be, hogy a Gömbös Gyula nagy fárad­sággal és kitartó munkával lefolyta­tott és befejezett kezdeményezése nemcsak csonka országunknak tojt hatalmas szolgálat, de egyben egész Európának is. Igaz ugyan, hogy mindenki magához áll a legközelebb b úgy a magyar búza kérdésének a sikeres megoldása elsősorban is a mi gondunkat kevesbíti s a mi helyze­tünket javítja. De a láncszem ereje egyben az egész lánc ereje is lévén, jogosan hirdetjük, hogy a három nemzet együttműködése nem marad­hat hatás nélkül a többiekre sem. A római szerződések minden időkre utánozandó klasszikus ób elgondolá­sukban gyönyörű iskolapéldái lehet­nek, hogy miként lehet szerződé­seket kötni az egymás önző kihasz­nálása nélkül is. Dr Dencz Ákos, a tamási választó­kerület képviselője május hó 13 án tartotta beszámolóját Tamásiban, hova dr Orjfg Imre szekszárdi, dr Tég- lássy Bála paksi, Bánó Iván igali és Huszár Dezső sárbogárdi kép­viselők is elkísérték. A beszámolón a rekkenő hőség dacára nemcsak a helybeli, hanem a környékbeli választók százai jelentek meg. A gyűlést Kovács Ferenc pártel­nök nyitotta meg és üdvözölve a kerület képviselőjét, valamint a ven­dégeket, felkérte dr Dencz Ákost a beszámoló megtartására. A képviselő nagyszabású beszédé­ben hosszasan méltatta Gömbös Gyula miniszterelnök tehetségét, kiválósá­gát, akaraterejét és az ország bajai­nak megszüntetésére vonatkozó ered­ményes tevékenységét. Ismertette a gazdasági válság okait és hatásait, majd Gömbösnek azokat az eredmé nyes külpolitikai akcióit, amelyekkel a magyar gazdasági termékeknek, elsősorban pedig a busának vissza­szerezte a külföldi piacokat. Uj szer­ződéseket kötött Bécsben, Berlinben és Rómában, sőt elfogadta a kínál­Gömbös Gyula örömmel jelen­tette ki: — A szerződések minden pontjá­ban sikerült a magyar szempontokat érvényesíteni. Hogy ez mennyire helytálló meg­állapítás, elég, ha a szerződések egyetlen tételét emlitjük, amelynek értelmében Olaszország és Ausztria kötelesek a vállalt búzamennyiséget tőlünk átvenni, míg ellenben mi nem vagyunk kötelesek szállítani. Sióval: a segítő jóakarat itt nyilvánvalóvá válik, mert hiszen olyan előnyt ka­punk, amely egyoldalú kedvezményt jelent a lehetőség nyújtásában s amelytől mindig visszavonulhatunk, ha ez esetleg áldozatot jelentene szá- mánkra. Ez a köloBÖnös jóakarat adja meg a római szerződések igazi jellegét, amelyekben hiányzik az az igazi merkantil szellem, amely például a cseh kereskedelmi megegyezéseket Délszláviában és Romániában olyan népszerűtlenné teszik,hogy azok egyre osökkenő irányzatot mutatnak, Dél- saláviában 18 °/o-ról 13-ra, Romániá- 10°/oról 8°/# ra esvén vissza. A fentiek után talán mondanunk is felesleges, hogy a Gömbös Gyula egyéni sikere lüktet a római meg­egyezésben, amely igazi történelmi' dátummá válik a maga nagy gazda­sági és politikai jelentősége révén. Hisszük, hogy ez a sikeres kezdet nemcsak a magyar búzának, hanem I az egész magyar ügynek a nyert | csatájává válik a magyar miniszter- I elnök további öntudatos politikáján | keresztül. kozó kezet a szovjettől is. Az export érdekében leszállította a gazdasági termékek vasúti tarifáját, utakat építtetett, mely utóbbi a tamási ke­rületet is legközvetlenebbül érdekli. Segítségére sietett Gömbös Gyula a gazdatárBadalomnak azáltal is, hogy lehetővé tette az adónak gabonával való fizethetését, továbbá a kamatláb csökkentésével és a védett birtok intézményének létesítésével. A miniszterelnök mindent megtett a kartelek megrendszabályozására és ennek az akciójának a folyománya a tejkérdés megoldása is, amelyben a kormány oly intézkedéseket tervez, hogy azokkal a jószágtenyésztők által eladott tejért a jelenleginél jóval ma­gasabb árat tudjon elérni az eladó, a vevő pedig olcsóbban tudjon hozzá­jutni. Felsorolta azoakivül a Gömbös- kormánynak a helyzet javítására szol­gáló intézkedéseit és máris nagy ered­ményeket felmutató, a nép és az ország érdekében való törvényalko­tásait, majd a Revizió kérdéséről beszélt nagy hatással. Élénk figyelem éB érdeklődés ki- { sérte a képviselő minden mondatát I és a szűnni nem akaró éljenzés a Aláírták a római szerződést. Dr Dencz Ákos beszámolója Tamásiban. Egyes szám ára 12 fillÓFi

Next

/
Thumbnails
Contents