Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-12 / 37. szám
1934 május 12. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 Kőzebéd a Polgári Olvasókörben. A gyűlés után a politikusok és a gyűlésen résztvevők igen tekintélyes siámbsn a Polgári Olvasókörben gyűltek össse kösebédra. A kösebéd során as elad felssólaló dr Hagymássy Zoltán főispán volt, aki lelkes ssavak kíséretében emelte poharát a nemseti újjáépítés világsserte tisztelt megszemélyesítőjére, vités Horthy Miklós kormánysóra. A kösönség a nagy államfőnek kijáró tisstelettel, állva hallgatta végig a főispán nemes veretű ss a veit és hosszasan éljeneste Horthy kormánysót. Esután dr Pesthy Pál mondott nagy figyelemmel hallgatott politikai bessédet, amelyben a nemseti Egység megvalósulásának politikai feltételeivel foglalkozott. Eanek előfeltétele, hogy az ellenzéki pártok is a maguk működését, a nagy és összefogó politikai célkitűzésekhez irányítsák és az utolsó rohamnál oda- csatlakozzanak a nagy nemzeti egységhez, amaly hivatva van a nemseti célt megvalósítani. Emlékeztet a háború előtti függetlenségi párt magatartására, mert az ellenzék kötelessége, hogy megtalálja a kellő pillanatot, amikor a maga ellenzékies- "kedésével felhagyjon. Ha a háború előtti ellenzék is azzal az erővel se* gitette volna a nemzeti egységet megteremteni, amint arra szükség volt, a háború is bizonyára másként végződik. Most, hogy a római szerződés politikai értékével a lövészárok gyűrűit áttörve látjuk, ■minden magyarnak a Nemzeti Egység zászlaja alatt kell sorakoznia. Az országgyűlés egyik igen tekintélyes pártjában megvan a hajlandóság a‘ külpolitikái szempontok ilyen figyelembevételére. Aggodalmas azonban, hogy vannak politikai árnyalatok, amelyek érvényesülési célból, tán önös célból nem tekintenek se osztályt, se fajt, se felekezetet és vétenek a nagy cél ellen, amikor a magyar tábort részekre bontják. A Nemzeti Egység gondolatának meg testeBitője a miniszterelnök és ennek a munkának építője, odaadó, buzgó, szorgalmas, lelkét odaadni tudó el- Böke dr Sztranyavszky Sándor. Nem -Szekszárd, hanem Tolna vármegye egész közönsége nevében mond köszönetét azért a fáradságért, hogy eljött ide éB megmutatta a magyar boldogulás útjait. Az Isten áldását -kérte Sztranyavszky elnökre és azzal a kívánsággal ürítette rá poharát, hogy minél előbb érje meg a nagy célok megvalósítását, a Nemzet Egységét és annak következményeképpen a Revíziót. A nagy tetszéssel fogadott pohár- köszöntő után dr Sztranyavszky Sándc -emelkedett szólásra és a követkei -két mondotta: Dr Pesthy Pál őexcellenciája h zám intézett okos és engemet me tisztelő szavaiért hálás köszönő mondok. All az az igazság, amel] 6 okosan és bölcs szavakkal álla tott meg. Vannak idők, amikor ellenzéki politikának helye van, a nak az ellenzéki politikának, ami kritizál, ellenőriz és ez az ellenzi politika az, amelyik békés, nyűge időkben lét jogosultsággal bir és ej ország alkotmányos életében nélh lözhetetlen is. Vannak idők, amik ** ellenzéki politikusoknak nem ct pán az ellenőrzés a feladatuk, ham kötelességük, lelkiismeretbeli és hai fisa kötelességük sorsdöntő órákb támogatni azokat a nemzet élén t ladó veséraket, akiknek lelkiismeretességében, jóhiszeműségében, önzetlenségében és elhivatottságában maga az ellenzéki politika és ellenzéki politikusok sem kételkedhetnek. Ha az ellenzék maga megállapítja, hogy a sorsdöntő időben a nemzet ügyét képviselő és azt felelősség mellett vivő honfitársai munkássága ön* zetlen és lelkiismeretes, akkor azt ennek dacára megakasztani akarni az nem helyes ellenzéki politika. A mindenáron való ellenzékieskedés a normális időkben sem indokolt, a nemzet próbára tevése idején pedig egyenesen elhibázott, egyenesen bűn. A miniszterelnök urnák odaadó, lelki- ismeretes, kötelességtudó önzetlen munkája a magyar politikai életben olyan légkört eredményezett, amelyik megszűntetni látszik a mindenáron való ellenzékieskedés tendenciáját és az ellenzék sorában felébresztette annak a felelősségnek tudatát, amellyel a nemzet sorsával szemben az ellenzéki politikusok is tartoznak. A miniszterelnök urnák a legutóbbi napokban a képviselőházban elmondott költségvetési beszéde után kialakulni látszik az a nyugodt atmoszféra, amelyre nem a kormánynak van szüksége, hanem a nemzetnek. A nemzetnek van szüksége arra, hogy a fiai megértsék egymást és’ mint ahogy itt velem szemben felirva van: Vállvetett munkával küzd- lünk a magyar feltámadásért, — poharamat a magyar megértésre és arra a politikai összhangra ürítem amelyre a nemzetnek van szüksége’ de ennek a vármegyének is, továbbfejlődése érdekében. Ürítem továbbá Szekszárd városa és Tolna vármegye jövendő boldogulására. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott beszédet élénk tapssal fogadták a jelenlévők, majd a tetszés, nyilvánítás elülte után dr Téglássy Béla, a paksi kerület országgyűlési kép- viselője, Tolna vármegye politikai felügyelője szólt nagy figyelem kö zepette. Nagy sajnálatát fejezte ki afölött, hogy a nagygyűlés során nem szólalhatott fel és ezúton köszöni meg azt a gyönyörű szép napot, amelynek itt tanúja lehetett. Utalt azokra az eredményekre, melyeket a megindult nehéz munkában a képviselők úgy az összeségnek, mint a hozzájuk forduló választók érdekében felmutatni tudtak, mert hiszen köztudomású, hogy a szociális nyomorúság folytán a képviselők magasabb értelemben vett politikai munka mellett nagy tevékenységet kell, hogy kifejtsenek választóik érdekében is. __ Idézte ty lsztoj egy mondását, amely szerint akkor lesz boldogság, ha minden ember egy-egy akácfát ültet el, amely virágos erdővé változtatja a világot. Gömbös Gyula ülteti a magyar nyomorúság talajába az akácfákat és vele együtt sokan végzik azt a borzalmas munkát, amely a nyomor eltüntetésén fáradozik. örffy Imre azok közé tartozik, akik a legszorgalmasabban dolgoznak a magyar jövendő és a magyar sors jobbrafordulásáért. Bár mennyire akarná is, azonban ő sem tud minden könnyet letörölni, de megállapítható, hogy aki hozzá for dúlt, mindenkin iparkodott segíteni. Arra kéri azokat, akik megjelentek, mondják el otthon az itt hal lottakat és a boldogság, a magyar | jövendő érdekében döntsék meg azokat a téves eszméket és azokat a j hangos jelszavakat, amelyekkel tév- I útra akarják vezetni a népet, kéri, | hogy a boldog jövendő, a revisié érdekében fogjon össze mindenki, mert ha a megszállott területeken azt látják, hogy itt széthúzás és veszekedés van, akkor senkisem kivánkosik vissza szent István koronája alá. Ha ezt megtesszük, el fog következni a dicsőséges magyar feltámadás él a szebb, boldogabb magyar jövendő. A nagy tetszéssel fogadott, szónoki erővel előadott beszéd után dr Dencz Ákos tamási követe hangoztatta, hogy örffy Imre iránti szeretet hozta el Szék- szárdra a képviselők nagy tömegét, köztük Csizmadia Andrást, az érdemekben oly gazdag orosházi kisgazda képviselőt, akit a kormányzó kegye most tüntetett ki gazdasági főtanácsosi címmel. Az itt megjelent képviselőtársaira b különösen Csizmadia András egészségére ürítette poharát. Dr Teme8viry Imre kincstári főtanácsos a politikai és gazdasági sikerekre mutatott rá, amelyeket Gömbös miniszterelnöknek elérnie sikerült és amelyek bámulatba ejtik egész Európát. Arra kérte a megjelenteket, hogy legyenek annak a munkának apostolai, amelyet a miniszterelnök megindított és ne hagyják magukat félrevezetni álapostoloktól. Erre a munkára ürítette poharát és a miniszterelnökre a jő Isten áldását kérte. FOredy Lajos, a Budapesti Asztalos Ipirtestttlet titkára, aki Pspp Józseffel az I. P. ö K. elnökével jött le Budapestről, felszólalásában elmondotta, hogy a magyar kézműves társadalom 100°l0 ig aláveti magát annak a munká nak, amelynek Vezére Gömbös Gyula és amelynek hitvallását Sztranyavszky Sándor dr ismertette. Megállapítja azt, hogy az iparosok külön osztálypolitikát nem folytathatnak, mert az ország boldogulásának előfeltétele az összefogás, hiszen a magyar késmüvestársadalout sorsa össze van firrva a magyar nemzet sorsával. Nem ellentéteket kell csinálni, hanem le kell dönteni azokat a válaszfalakat, amelyeket egyes öncélú és önző egyének emeltek. Az ország érdeke ellen vétkezik aa aki ebben az egységesítő munkában nem akar résztvenni éa ki akaija magát huzni belőle. A régi Nagymagyarország feltámadására ürítette poharát, Dr Farkas Elemér, a cecei kerület képviselője hajtotta meg az elismerés zászlaját dr Hagymássy Zoltán főispán előtt, aki a közélet osendes, lelkes, önzetlen munkása. Példás eredményeket mutatott fel az egység megteremtése körül. Faragó József dörypatlani földbirtokos dr Pesthy Pál kimagasló egyéniségét méltatta és kérte a Mindenhatót, hogy őt ennek a vármegyének az üdvére még sokáig éltesse. Dr Örffy Imre mondott rövid záró beszédet, felemlítve, hogy Szekszárdoo az ország sok-sok jeles fia gyűlt egybe, hogy igy hirdesse az igét, amelyre az ország boldogulása érdekében oly nagy ssükség van. Az ebéden résztvettek nevében megköszönte az illusztrál vendégek megjelenését, Az elutazAs. A szekszárdi zászlóbontáson részt- vett politikusok a Nemzeti Egység nőcsoportjának választmányi ülése után autókon Usdra utaztak, ahol dr Pesthy Pálék vendégei voltak dr Hagymássy Zoltán főispánnal és dr Peresei Béla alispánnal együtt. Dr Sstranyavssky Sándor másnap utazott vissza Uzdról Budapestre. Dr Hagymássy Zoltán nem folytat tovább hírlapi polémiát. Dr Klein Antal országgyűlési képviselő dr Hagymássy Zoltán főispán, lapunk múlt számában megjelent „Válaszára“ ma hosszabb nyilatkozatot tett a Tolnamegyei Hírlapban. Kérdést intéztünk dr Hagymássy Zoltán vármegyei főispán úrhoz e cikk tárgyában él azt a választ kaptuk, hogy a főispán a maga részéről a hírlapi nyilatkozatokat befejezte és fenntartja mindazt, amit dr Klein Antalhoz intézett válaszában kijelentett. A magyar Iparosság vezet fi férfial a szekszárdi tanonciskola lubllárls kiállításán. A szekszárdi iparoBtanonciskola ötvenéves fennállása alkalmából jubiláns kiállítást rendezett az iparos- székházban. A kiállítás megnyitása alkalmából szerdán eBte a tízórai vonattal Szekszárdra érkeztek Papp József építőmester, az IPOK és az IPOSz elnöke, Körmendy Mátyás asztalosmester, Szeged város országgyűlési képviselője, Ring Gyula építőmester, a hatvani ipartestttlet elnöke, az IPOK alelnöke és Füredy Lajos, a budapesti asztalosmesterek ipar- testületének titkára és a testület hivatalos lapjának a szerkesztője. Az iparos vezetőket a pályaudvaron küldöttség élén Debulay Imre lakatosára gyáros üdvözölte, majd az iparosszékházba kísérte, ahol vacsorán együtt voltak a tekintélyesebb helybeli iparosokkal, akikkel közel éjfélig beszélgettek az ipari élet aktualitásairól. Másnap, áldozó csütörtökön reggel Szabó Gyula ipartestületi elnök vezetése alatt értekezlet volt az,iparos- székház mellék term ében, ahol Papp József, Ring Gyula, Körmendy Mátyás és Füredy Lajos tartottak előadást az iparosság helyzetéről éz azoknak a tárgyalásoknak a menetéről, amelyeket az iparosság országos érdekképviselete folytat a kormánynyal az iparoskérdés végleges rendezéséről. Tíz órakor nyitotta meg Kiss Lajos felsőházi tag, szekszárdi apát- plébános, mint az iparostanonciskola felügyelőbizottságának elnöke az ipa- rosszékház nagytermében a tanoncok jubiláns rajz- és műnk aki állítását, szép beszédben üdvözölve a megnyitáson megjelent iparos vezetőket, majd felkérte dr Halmos Andor kir. tan- felügyelőt megnyitó beszédének elmondására. Dr Halmos visszapillantást vetve az iparoktatás ötvenéves múltjára, kiemelte a valláserkölcsi és hazafias nevelés fontosságát, jelentőségét, elismeréssel adózott Szekszárd város vezetősége mindenkor tanúsított áldozatkészségének, köszöntvén a városi hatóság képviseletében megjelent dr Cs. Papp Jenő h. polgár
