Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-12 / 37. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 május 12. 37. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT'KÉTSZER'MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLIIIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési d 1)t Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő; SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nylltiér Boronként 60 fillérbe kerül. Nagy beszéd, nagy tettek Imrédy pénzügyminiszter utolsó költségvetési beszédében köszönetét mondott a törvényhozóknak azért, hogy a költségvetési vita ötven őrá- ján át az ország minden jelentős kérdését szőnyegre hozták és meg* tárgyalták. Kétségtelenül jó és hasznos munka volt, amelynek hatása jelentkezni fog s magyar élet minden vonalán. De az egész költség- vetési vitának az igazi fajsnlyát a miniszterelnök hétfőn elmondott záróbeszédé adta meg, amelynek egyetemes hatása, kiegyenlítésre, összefogásra törekvő iránya nem maradt, amint hogy nem is maradhatott hatás nőikül egyetlen pártra, de egyetlen törvényhozóra sem. Joggal mondhatjuk, hogy ez a beszéd az egész magyar élet összefoglalása, a mai életünk minden kérdésének felvetése s a reális valóság és lehetőségek szempontjából való mér -legelése. Éppen, mert józan és tárgyilagos — ezért meggyőző és ellenállhatatlan is. Nem szónoki szépségekkel akar hatni, mert erre nincs is ssükség, mikor belső ereje a meggyőződés és az igazság kiapadhatatlan forrásából táplálkozik. Tudom — mondja nagy beszédé ben Gömbös Gyula — hogy a ma- gyár ut nem sima, sőt hogy az sok- Bzor ingoványokon át vezet, amelyeken CBak úgy lehet átvergődni, ha előbb cölöpöket verünk. ÓvatOB politikát kell folytatnunk, amelyet a jósán ész diktál. Nem kalandvágy, hanem józan mérlegelés, nem fantasztikum, hanem reálpolitika. Tudnunk kell, kiért és miért küldünk. Tud nunk kel), hogy a nemzet teste csonka és ezer sebtől vérzik. Ezért az első törekvésünk, hogy ezt a csonkaságot minél előbb megszüntessük. Nyilt hadüzenés Trianonnak, amelyet békés utón, az egységbe fogott nemzeti erőkkel b a felvilágosított külföld támogatásával akar elérni a miniszterelnök. Ezért igyekszik minél több barátot szerezni a magyarnak. Ezért köt szerződéseket, amelyek a kereskedelmi érdekek szálain át kapcsolnak be bennünket az európai gazdasági élet vérkeringésébe. Ezért utazik külföldre s bár ezeket az utazásokat sokszor a szemére hányják, nem törődik vele, mert nem a maga személyét nézi, hanem az ország érdekeit. Ez az érdek vezette Bulgáriába is, Törökországba is. Ezeknek a* utazásoknak reális haszna csakhamar jelentkezni fog gazdasági életünk javára. Hiszen a bolgár miniszterelnök látogatása is azt bizonyitjs, hogy maga a bolgár nép is érzi az egymásra utaltságot s azt a fonák helyzetet, hogy éppen azok a népek nem támogatják gazdasági célkitűzéseikben egymást, amelyeknek teljét érdekközösségük parancsolná ezt g kölcsönös támogatást. Emellett tesz tanúságot a török képviselők mostani látogatása is nálunk, amely nemcsak udvariassági látogatás volt, de egyben annak a saácdéknak a valóra váltása is, hogy a gazdasági élet a magyar-török vonatkozásban minél mélyebb szántása s minél gyakorlatibb eredményű lehessen. Az olasz kereskedelmi megegyezés rövid órák kérdése, még pedig olyan módon, hogy abból hazánknak igen nagy előnye származik. A német kérdésben is igen jellemző kijelentést tett Gömbös Gynla. — Szememre vetik, hogy germano £1 politikát folytatok. Tévedés, mert nem folytatok germanofii politikát. De ebben a kérdésben a felfogásom, hogy olyan kis ország mint Magyar- ország, ne avatkozzék a nagyok játékába. Egyet azonban nem szabad elfelednünk, hogy kötelünkben egy 70 milliós nép él s küldjön bármily jelvény alatt is, de mindig befolyással lesz a Dunamedencére. Éppen ezért tartja fontosnak a német barátságot, mert est az ország a mai körülmények költ nem nélkü- löaheti. El a szempont vezeti őt és a kormányt, mikor Lengyelország felé is keresi a kapcsolatokat, ame lyeket a történelmi múlt is indokol és érthetővé tesz s amely mindkét országra csak előnyt jelenthet. A legérdekesebb a miniszterelnök beszédének ama része, amely a külföldi kapcsolatokat tárgyalván, a szomszéd Ausztriával foglalkozik. Itt, 1 e kérdésnél Gömbös Gynla eddigi | tárgyilagos előadása sainte líraivá válik és a személyi átéraések heve szárnyat ad szavainak. Legutóbbi látogatásomkor — úgymond — köny- nyezve búcsúztam a bécsi Stephans Dómban, mert bár mindig teljesen i független Magyarországot akartam, az a meggyőződésem, hogy Ausztria legjobb barátja országunknak a igy éppen a haza érdekében kötelességem elfelejteni mindama keserűségeket, amelyek MagyarorBiágot a múltban eltöltötték. így rajiolta meg a miniszterelnök a magyar külpolitikának irányvonalát, amely még a legkishitübb lélek ben is ast az érzést fakasztja, hogy sorsonk irányítását erős, biztos és öntudatos kés veseti s hogy bármily 1 ssomorn is a jelenünk, de a jövő a | mienk. A Nemzeti Egység Pártjának zászlóbontó nagygyűlése Szekszárdon. Dr Sztranyavszky Sándor országos pártelnök a gyűlésen. Áldozócsütörtökön hatalmas tömeg gyűlt össze Szekszárdon az egész megye minden részéből, hogy részt vegyen a Nemzeti Egység Pártja zászlébonté ülésén és meghallhassa dr Sztranyavszky Sándor országos elnököt és a kíséretében jött képviselőket: dr Pesthy Pált, a párt ötös bizottságának elnökét, Csizmadia András orosházi, dr Dencz Ákos tamási, dr Farkas Elemér cecei, dr Heckenberger Konrád villányi, Kör- mendy Mátyás szegedi, dr örffy Imre szekszárdi, dr Téglássy Béla paksi és Temesváry Imre szegvári követeket. Délelőtt tiz órakor érkeztek a képviselők négy autón és a vármegyeházánál szállottak le, ahol dr Hagy- mássy Zoltán főispán és dr Perczel Béla alispán fogadta éket és dr Hagymássy Zoltánná látta őket villás reggelin. A nagygyűlés tizenegy órakor kezdődött, az érdeklődők teljesen megtöltötték a városháza nagy udvarát, amelyen az égető napsütés dacára két érán át kitartottak. De érdemes is volt! Ások, akik beszéltek, igazságokat mondottak, szeretetet és összefogást hirdettek, komolyan figyelmeztettek mindenkit azokra a nagy kötelességekre, amelyek ezekben a nehéz érákban, amikor, mint Heckenberger pápai kamarás mondotta, az dől el, hogy elpnsztnlnnk-e végleg, avagy újból nagyok lestünk, — a legkisebb embertől a legnagyobbig, a legszegényebbtől a leggazdagabbig, hárulnak. Nem pártot jöttek ide alakítani, hanem azért, hogy a mindenáron ób következményekkel nem törődő ellen- zékeskedők szemét felnyissák, rámutassanak aa osatálygyülölet és aa egymással szemben való hadakozás veszélyére, amelynek magvait azok I hintették és hintik egyre, akik nem egy magasabb cél után törekszenek, nem a nemzet egyetemének és magyar testvéreiknek segítése buzdítja és hajtja, hanem egyéni érdeküknek szolgálata, amelyet ügyesen, szóvirágok közé bujtatnak el, hogy jóhiszemű polgártársaikat a maguk kicsinyes érdekeiknek szolgálatába fogják be. Sokan hallották azokat az őszinte, igaz és a legszentebb haza- fiságbél fakadó szavakat, amelyekben Sztranyavszky Sándor, a párt országos elnöke egész lelkét kitárta s azt a kérést, amelyet a lelkesedés felmsgasztnltságával intézett hallgatóságához képviselőtársaival együtt, hogy üljön el végre a magyar ős magyar közt a harc, hiszen annyi ellenségünk van, annyi felé kell a nemzet életéért küzdeni, hogy bűn aa, ha a visszavonás átkával egy más ellen viaskodunk. Az egész nagygyűlés egy gyönyörű lebomlás volt a hasa és a nemzet érdeke előtt 1 Minden szó egy-egy imádság a magyar némáét életéért, a magyar nép boldogabb jövendőjéért. Sokan hallották, de hallania kellett volna e vármegye és e város minden nagyjának és kicsinyének egyaránt, nem azért, hogy azzal egy párt kötelékébe sorakozzanak be, hanem azért, hogy újra úgy tudjanak egyet- érezni és cselekedni, mint ast a nemzet összeségének, de minden egyesének érdeke is joggal elvárhatja és megkövetelheti tőlük. Döbbenetesen komoly idők vannak és e komoly időkhöz uj lelkiességre van ssükség 1 Ebben a lelki megújhodásban volt réssük asoknak, akik hallhatták dr Hagymásy Zoltán főispán megnyitóját, dr örffy Imre őssinte megnyilatkozásait, dr Sztranyavszky Sándor nagy koncepciójú, tüzes beszédét, Csizmadia Andrásnak, a hatalmas paraszt képviselőnek bölcs fejtegetéseit, Körmendy Mátyás iparos képviselőnek bistaté szavait és Heckenberger Konrádnak, egy nemzetiségi kerület papképviseló- jének hazafiságtól izió, elragadó igéit. HissaUk, hogy akik hallották a meggyéaédés saent tüaóvel és as izzó hazafias érzés fanatizmusával hirdetett igéket, aiok, mint 1900 évvel eielétt a tanítványok, szerte menvén, magukkal viszik az igét és annak bátor hirdetői lesznek és mint amint az 1900 évvel ezelőtti igét semmiféle földi hatalom terjedésében megakadályozni nem tudta, hanem diadalmasan támadt fel milliók és milliók szivében azért, mert igazságból fakadt és mert hivatása a népek bol- dogitása volt, úgy az Áldozócsütörtök megszentelt napján Ssekszárdon hirdetett ige íb terjedni fog, mert annak is igazság a forrása és szent a célja: a magyar nép egységének megteremtése s a magyar nép újabb ezer évi hatalmának biztosítása. Dr. Hagymássy Zoltán főispán nyitotta meg az impozáns gyűlést és bevezetőjében melegen üdvözölte a megjelent vendégeket, elsősorban dr Sztranyavszky Sándort, a Nemzeti Egy Bég Pártja országos elnökét, akinek megjelenése különös örömmel töltötte el a Nemzeti Egység tolna- megyei szervezetét nemcszk kiváló egyéni tulajdonságai miatt, hanem azon rendkívül fontos hivatásinál fogvz, amelyet a miniszterelnök mellett a Nemzeti Egységért és eszel a magyar jövőért folytatott sorsdöntő munkában betölt. Egyes szám éra 16 fiilóra
