Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-18 / 30. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 április 18. 30. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztfség ia kladőhlvatal: I Főszerkesztő: || Felelős szerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ős szombaton. Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő |j Félévre_ _ _6 pengő | Hir detések áraii | A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filter. Áltástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető IA hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyílttér soronként 60 fillérbe kerül.j Gazdavédelem és hitelszervezet. Irta: Wanke Gusztáv, az OKH elnöki osztályfőnöke. A magyar állam a háború után, a mezőgazdasági hitelügy érdekében a hitelszövetkezeti hálózat központját, az Országos Kösponti Hitelszövetkezetet, alaptőkéjében megerősítette és az állampénztári fölöslegekből rövid- Iejáratn hitelek nynjthatáaára, úgy ennek az intézetnek, mint a fővárosi és vidéki pénzintézeteknek rendelkezésére rövidlejáratn pénzeket juttatott és végül külföldi, amerikai tőkét, mintegy 30 millió dollárt, vett igénybe és bocsátott a magyar mezőgazdaság rendelkeaésére. Ennél többet, akkor, forradalommal, bolseviz- mnssal, romló valutával és folytonos súlyos államháztartási deficittel küzdve, valóban nem is tehetett. A magyar mezőgazdasági bitelügy jelenlegi helyzetével kapcsolatosan ismernünk kell a magyar földbirtokra bekebelezett terhek összegét ii. Erre vonatkozólag a magyar kir. Statisztikai Hivatal évről-évre igen pontoz számításokat végez; ezek szerint a magyar föld bekebelezett terhei az 1931. év végén 2038 millió pengőt tettek ki. A be nem kebelezett mezőgazdasági kölcsönöknek összegét a Statisztikai Hivatal 379 millió pengőre becsüli, mig a mezőgazdák kereskedelmi és ipari tartozásai a statisztikai becslés sserint 50—60 millió pengőre rúgnak. Végső eredményben a jelenlegi állapot szerint a magyar mezőgazdaságot terhelő összes be- kebelesett és be nem kebeleiett tér• heknek összege mintegy 21/> milliárd pengőre becsülhető. Esek az adatok azt mutatják, hogy az adósságok teljes összegei jelentékenyek, bár összegszerűség szempontjából az eladósodás mégsem veszedelmes, ha tekintetbe vesszük azt, bogy a mai Magyarország területén fekvő földbirtokokat, a világháború előtt közel 4 milliárd pengő terhelte. Ezeket a terheket azonban és különösen az aránylag magas kamatozást a magyar mezőgazdaság azért nem képes elviselni, mivel a gazdasági válság folytán jövedelmezősége erősen csökkent és így Magyarországon is nagyon aktuálissá vált az eladósodott gazdák helyzetének rendezése, azaz a földterhek rendezésének problémája. Eddig a kormány úgy kivánt az önhibájukon kivül eladósodott mezőgazdákon segíteni, hogy moratőriális jellegű rendezésekkel akadályozta meg a hitelezői jogok végső érvényesítését, az árveréseket és végre hajtásokat. A gaadatartoiások szabályozása tekintetében igen nagy lépést jelent a 14000—1933. száma miniszteri rendelet, amely két évi nyugalmi helyzetet teremt, hogy az a gazda, aki szerényen és legyöngült teljesítőképességével arányban álló fizetési kötelezettségeit teljesíti, nyngodt lehessen, hogy senki nem háborgathatja birtoklásában és munkájában. A rendelet 2‘5°/o*os kamatcsökkentést vitt keresztül az egész vonalon, az 5°/o os kamatmaximummal és uj intézményt teremtett, a védett birtokot. Ez az egyik oldalon terhelési tilalmat jelent a védelem alá helyezett birtokra, a másik oldalon azonban 4 százalékos maximális kamatterhet, sőt kisbirtokosoknál még ezenfelül médot ad a tőke apasztására is. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy olyan tiz holdon aluli kisbirtok, amelynek bekebelezett banktartozása a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresét meghaladná, nem lesz. Mindezekért a nagy előnyökért a fokozott saociálÍB védelmet' érvényesítő rendelet a 4 százalékos kamat fizetésén felül mindössze 1 százalékos tőketörlesztést és igazán csak fillérnyi hozzájárulást kíván a teherrendezési alap javára. Az uj továbbfejlesztett gazdavédelem lényeges része, hogy kiterjed az adótartozásokra is. A védett birtok tiz óv alatt kamatmentesen törleszt- heti összes adóhátralékát, ha folyó adóit pontosan rendezi. Ha hozzávesszük, hogy lényegesen megszttkiti azoknak a tartozásoknak körét, amelyek nem esnek a kíméletet biztosító rendelkezések alá s bevezetik a védett birtok felügyelet alá való helyezését, valamint a tuladósodott birtokoknál az egyezségi eljárást, nagyjában kiemeltük a rendelet vezető gondolatait. Ezek persze csak azt szemléltetik, hogy milyen előnyökhöz jut a gazda és milyen támogatásra számíthat. De ki viseli ennek a költségét? A hitelező csak olyan szerény mértékben, amilyennek vállalása elől -w ha jól átgondolja a helyzetet — saját érdekében nem tnd kitérni. Az áldozat oroszlánrészét az állam vállalja. Ez az áldozat kereken 175 millió pengőt tesz ki. Ebből egyelőre 100 millióhoz j ügy jut az állam, hogy 100 milliós 1 hitelkeretet létesít a vagyis ai lesi a helyset as állam tartosáBa tekintetében, ami volt ami* kor a Bsanálás megkezdődött. • Es as aj gasdareo delet váza. A mai viszonyok között mindenesetre oly megoldás, amely egyideig össze- hangolni igyekssik a bajbajutott gasda és a komoly feladatok előtt álló hi- telsservesetek érdekeit. De tartós rendelkesést a gasdaadósok nagy réssé és a hitelezervek mobilitása érdekében osakis egy oly elgondolás sserint lehet majd a jövőben elképzelni, amelynél alaptétellé kell tenni: hogy a rövidlejáratu hiteleket át kelt alakítani hosszúlejáratú hi• telekké; easel egyúttal megszűntetni a visszleszámitolás mai egészségtelen tultengését. As aj hosszúlejáratú hiteleket egy e óéira alakítandó kösponti jelzálog- bankszertl intésmény nyújthatná. A rendeaés ssanáláBBserU terméssetéből folyik, hogy CBak azokat a tartozásokat szabad átalakítani, melyek te* kintetében a szanálás ssQkséges is. Egyes szám ára 12 ffilléis A Bátaszék-Sárközl Takarék és Hitelbank lublleuma. Huszonöt évvel eselőtt, a bátassék- I ^ bajai áthidalás ast a gondolatot tér* j melte ki Bátassék vesetóférfiaiban, I 1 hogy Bátassék kösséget ama vidéknek i a gazdasági gócpontjává tegyék, ne- i hogy a Dana áthidalásának minden i eredményét Bács-Bodrog vármegye i és elsősorban Baja városa élveshesse. Dr Bosskovits Mór, a bajai át- ! hidalás kérdésének Írásban és szóban I egyik leglelkesebb hive, Weidinger Lipót kereskedő, Mayer Alajos föld- birtokos és fakereskedő, G ehring 1 Tamás birtokos, Ganzer János téglagyáros, Théss Lőrinc birtokos, Fisoher Albert kereskedő bátasséki lakosok, I Ssabó Károly alsónyéki ref. lelkéss, I országgyűlési képviselő megindítottak egy mozgalmat} hogy Bátasséken egy I aj takarékpénstár létesüljön. As essme kivitelének élére dr Leopold Kornél, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank akkori vesérigasgatója állt és munkása volt as essme megvalósításának Schneider János, aki mint njságiró és az akkor megjelenő Tolnavármegye és Kösérdek gazdasági rovatvesetője, propagálta a takarékpénstár életre- | hívását. Elősegítette est a mozgalmat a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank erkölosi presztízsével és anyagi fel- I készültségével. Csakhamar megindult 1 ) tekintélyes lendülettel as intézet, 1 1 amelynek elnökévé dr Leopold Kor- I , nél, vezérigazgatójává pedig Weidin 1 ger Lipót választatott meg, ügyésze pedig dr Müller Ferenc szekszárdi ügyvéd lett. As első igazgatóság tag ' jai: Fischer Albert, Gauser János, > Géhring Tamás,- dr Martin József, i Mayer Alajos, Sseghy Sándor és g Théss Lőrinc lettek, a felügyelő- bizottság tagjai pedig: Ssabó Károly elnök, Bosskovits Mór, Müller József ’ és Schneider János. Bátassék és környéke iparosai, ke- '* reskedői és gazdái között as aj in- t téset csakhamar köskedvelt lett és s igen ssép lendülettel fejlődött. Alig öt évi működés ntán a világháború 4 és fél évi keserves napjai követ 8 kestek, amelyek as intézetet hatalmas lB « erőpróba alá vetették. Alig malt el a I, 1 háború, a szerb megszállás évei következtek. A felszabadulás örömnapjait aa általános pénzelértéktelenedés I követte, amelyek mindenike egy* egy akadálya volt, hogy as iíju korát élő intését megoldhassa azon feladatokat, amelyek reá háromlottak. A szerb megszállás idején Weidinger Lipót elhalálosván, a vezérigazgatói székbe Pongrács Lajos igazgatósági tag választatott meg. Nagy szeretettel és fiatalos lelkesedéssel fogott Pongrács Lajos as intését fejlesstéséhes. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank, as eddigi patronáló intését 1926 már- oius 9-én a Magyar Általános Hitelbank fiókjává alakulván át, nj irányba I kellett as intézet vezetőinek tájéko- I sódni. Pongrács Lajos dr Leopold I Kornél megértő támogatásával a Dunántúl akkor legnagyobb intézete felé, a Pécsi Takarékpénstár felé orientálódott. Visnya Ernő a Péosi Takarékpénstár elnök*igasgatója és igazgató társai nagy megértéssel és kiváló üzleti érzékkel fogadták a Bá* tassék—Sárközi Takarék és Hitelbank köseledését. As 1926. évben I megtörtént a patinás múltú pécsi | „öreg takarék" és a legszebb ifjú korát élő Bátassék—Sárkösi Takarék és Hitelbank kösött a házasság, amely hogy nem volt természetellenes és hogy abban mindkét hásaBtárs megtalálta boldogságát és megelégedését, annak legfényesebb bizonyítéka e hó 15 én tartott jubiláns közgyűlés volt, amelyen as össsehásasutók és hossátartosóik örömmel vettek részt és a ssónokok megállapíthatták, hogy a menyasszony hűséges maradt, a férj pedig az ő erős karjával megvédte és keresstülsegitette asokon a nehézségeken, amelyeket a múlt évek gazdasági megpróbáltatásaiJ jelentettek minden intézetnek és így a Bátassék—Sárkösi Takarék és Hitelbanknak is. 1927. évben magába olvasztotta az intézet a Bátasséki Kerületi Takarékpénstárt és alaptőkéjét 180.000 pengőre emelte fel. Rövid dióhéjban es a jubiláló in- s | téset története s amikor az első 25 » I év határkövénél mi, a sajtó mun- - ' kásái megállunk, jóleső érzéssel ssö-
