Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-03-31 / 26. szám

1934 március 31. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ha le­megvenném neki, ha mondana róla öcsém, « »Vegye meg bátyám — szólt Imre — iszen én úgyis csak tréfálództam, meg hát Katicának nem is kell.« »Köszönöm Imre, igaz — nyögte tovább — még meg se köszöntem, hogy szombaton megsegítetted fogni a borjut az asszonynak.« »Nincs mit köszönni bátyám, szí­vesen tettem, én meg azt röstelem, hogy úgy elsiettem, de .. . kérőbe mentem a . .. Katicáékhoz.« Es bi­zonyságul közelebb huzza magához a leányt. János illedelmesen szerencsét kívánt a mátkapárnak, bement a gyerekkel a boltba, megvette neki a nyulat, aztán sietett haza. Szédült a feje a nagy világosság­tól, most már mindent megértett. Julis fekete ünneplőben éppen temp lomba indult. Akárhogy van is, nagy­pénteken mégis csak el akart menni az Isten házába. János elébe állt, megfogta a kezét és Julis könnyes szemébe nézve kér­Tavaszi akvarellek. Irta: Ifj. Zerinváry Szilárd. Első napfény. Az aranyporos levegőből Mámort és madárdalt iszok. Lánykacagás... kék ég... harangszó ... Az akácrügyek mosolyognak És bimbóznak a nárciszok. Tavaszillai. Jácintszinfi tavaszi ég, Arany naprózsa rajta, Isten kertjéből szakított Ős ázsiai fajta. Harangvirágszinű vizek Kristályos csendje árad; Lótusz ring az imák taván S a bűn tava kiszárad. A Pécsi KeresKedelmi és iparkamara elismerése. Az esték gyöngyvirágosak: Millió kis planéta Virít s közöttük ég a Hold: Vakító margaréta. Az ember szive tulipán, Violás a hegy orma, S a sáros fű Istenre néz: A szentelt Liliomra. Zenit. Az utunk felfelé ivei, Minden csók, minden vallomás A májusunkhoz visz közel. Mindenhol csókba ütközöl S szivünk a tavasz kék egén A vágy zenitjén tündököl. ságok ás bíróságok ai alsóbbfoku határozatokat és ítéleteket megvál­toztatták. Fenntartja tehát azt az álláspontját, hogy a balttgyminiszter döntéséig az üggyel érdemben fog­lalkozni nem lehet és kizártnak tartja, hogy dr Dulin — legalább befslé — ne volna vele egy vélemé­nyen ebben az elemi jogi kérdésben. Dr Miklós Sándor rövid falsióla- láaa után Tóth fószámvevó igazította helyre Dulin felszólalásának egyes tévedéseit. Vités Vendel polgármester illoyá- lisnak találná, ha felsőbb hatóságá­nak, az alispánnak megfellebbezett véghatározataival a közgyűlés előtt vitáznék. —- Csupán csak arra mutatott reá, hogy amit tett, arra megvolt a szabálysaerü felhatalma­zása. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a vármegyei számvevőség szerint a magánosok aszfalttartozása s a város adósságaként könyvelendő, holott ezek a tartozások mindaddig, amíg behajthatatlanoknak nem dekla­ráltainak, nem terhelhetik a város háztartását és mint ilyenek nem is szerepelhetnek a város könyveiben. Ebből ssármaiik a város és a me­gyei számvevőség kösött fennálló véleményeltérés azon kardinális kér­désben, vájjon volt-e azon években megtakarítás, amikor a tisztviselői segélyek utaltattak, aminek követ­kezménye az alispáni véghatározat. Dr Horváth Jenő ismételt felszó- lálásában arra hívta fel a közgyűlés figyelmét, hogy az alispán bizonyára elrendelte volna a fegyelmi vissgála- tot a polgármester és a fószámvevó ellen, ha a megyei számvevőség által emelt kifogásokat maga is eulyos mulasztásoknak és végleg megállapí­tottnak tartotta volna. A közgyűlés a felvilágosítások után 31 szóval 16 ellenében tudomásul vette a polgármester bejelentéseit és elutasította dr Duliunak a fegyelmi vizsgálatra vonatkozó indítványát. Azután elhatározta a képviselőtes­tület, hogy a dr Peresei Béláné alispánná kezdeményezésére felállí­tandó bölcsőde részére a város tulaj­donát képező Vörösmarty nocai ház. ban 2 szobát bocsát rendelkezésre. Ezután 2 interpelláció következett % A Pécsi Kereskedelmi és Ipar­kamara március hő 27 én tartott ren­des kösgyülésén dr órffg Imrét, a szekszárdi kerület országgyűlési kép­viselőjét Visnya Ernő felsőházi tag, kamarai elnök indítványára az ipa­rosság érdekében kifejtett igen értékes szolgálataiért a kamara levelezőtagjává választotta. Ezntán Márovics Andor, a Pécsi Ipartestü­let volt elnöke ssólalt fel, kifejtvén, hogy dr örffg Imre az iparosok érdekében mennyi értékes munkát teljesített és hogy az ipartestületek szőkházalapjainak konvertálása körül igen nagyszámn ipartestületet és azok tagjait mentette meg a kényszer­árverésektől. Ezzel az egy tényével is örök hálára kell, hogy az iparos­ságot kötelezze. Inditványozta, hogy dr örffg Imrét levelezőtaggá történt megválasztása alkalmából a Keres­kedelmi és Iparkamara táviratilag üdvözölje. Márovics indítványát a kamara tagjai egyhangú lelkesedéssel elfogadták. Ez a kis epizód is mutatja, hogy miként értékelik dr Örffg Imrének az iparosság érdekeiért folytatott nagy munkáját az elfogulatlan szemlélők, akiknek helyes ítélőképességét a po litikai elfogultság még meg nem rontotta. A Nemzeti Egység N6I Csoportjának szekszárdi gyűlése. Szekszárdi város közgyűlése. A magyar női társadalom tagjai mind nagyobb ssámban sietnek annak a hatalmas munkának a támogatására, amelynek célja a nemzet egységének megteremtésével az ország erejének, gazdagságának, knltnrájának a lehe­tőségig való fokozása és ezzel az általános jólét biztosítása. Ssekszár- don is megalakult már a Nemzeti Egység Pártja Női Csoportjának szer­vezete és a tagok vállvetve munkál­kodnak a férfiakkal együtt a jobb jövő érdekében. A Női Csoport április hó 8 án délntin 4 órakor gyűlést is tart a Szekszárdi Polgári Olvasókör nagy­A képviselőtestület szerda délután tartott közgyűlésén tárgyalta a városi háztartásnak, a város alapjainak és üzemeinek az 1929, 1930, 1931 és 1932. évi zárszámadásairól szóló alis­páni határozatokat, amelyeket Tóth Pál városi íőszámvevő olvasott fel. A vármegyei számvevőség felül­vizsgálata e számadásokban két al­tiszti nyugdíj összegét magasnak minősítette, kifogásolta as összesen 18,871 pengőt kitevő tisztviselői ka­rácsonyi segélyek és jutalmak kinta- -lását, az ntépitési tervek 2000 pengős költségét éB ezek visszatérítésére kö­telezte a polgármestert és a főszám- vevőt. Helytelenítik a véghatározatok a nagy összegű föld és bolthaszon- bér, valamint borfogyasztási adóhát­ralékokat, melyek felszaporodására vonatkozóan 90 nap alatt igazoló jelentést kell tenni a polgármesternek. Kifogásolja az alispán azt az eljárást is, hogy 34,417 pengő épitkesési hitelmaradványt a város engedély nélkül felhasznált és ezen a marad­ványon egyszerű átkönyveléssel utca kövezést végeztetett. A véghatároza­Kedden az Áprilisi vőlegény ke­rült Bzinre, amelyben Szabó László és Erdész Irén igyekeztek jó játé­kukkal a nem nagy tartalma darabot élvezetessé tenni. Szerdán Caóbprofesszor táncos operett került bemutatásra, melyben Szabó László, Pdttendy, Táncos Mimi a feleség, Erdész Irén a leány szere­pében alakítottak igen jól. Az elő­adás sikeréhez nagyban hozzájárultak termében, ahol a tagokat tájékoztat­ják a szervezés munkájáról és az eddig elért eredményekről. A gyűlést dr Zsigmond Ferenc ügyvéd, a Nem­zeti Egység szekszárdi városi szer­vezetének elnöke fogja megnyitni, majd dr Hagymássg Zoltánná, a Női Csoport elnöke tart előadást a női szervezkedésről. Est követi dr örffg Imre országgyűlési képviselő­nek a kérdést országos viszonylatok­ban és gazdasági, kulturális vonat­kozásokban is megvilágító bessóde. A gyűlés dr Hagymássg Zoltán fő­ispán zárószavaival ér majd véget. Mészáros Ági és Kertész Sándor jó játékukkal és igen ügyes táncszá- maikkal. Hossza ideig felejthetetlen élménye marad Ssekszárd színházba járó kö­zönségének a csütörtöki előadás. Lanrisin Lajosnak, a budapesti m. kir. Operaház kiváló tenonstájának a vendágfellépte alkalmából Strauss Cigánybáróját, est a klasszikus nagy­operettet tüste műsorra Deák igaz­gató. Gondos betanulásban került színre ez a melódiadüs daljáték, mely­nek kiállítása és rendezése is minta­dezte: «Asszony! Meg tudnál nekem bocsájtani ?« Szép szóra szép szó került, annak rendje és módja szerint kimagyaráz ták egymás előtt a dolgot. Az asz* szony ilyenformán mondta : »ha nem 1 volnék hozzád olyan Igaz hűséggel, nem esett volna olyan nehezemre a gyanúsításod«. János meg igy fejezte be mente getődzését: *ha nem szeretnélek olyan nagyon, nem is féltenélek«. Azután egymás vállára borultak és egy csendesen hulló tavaszi eső, egy jóleső együttsirás begyógyította na pokon át betegen vergődő szivüknek fájó sebét. És tiszta lelkűkben boldog békességgel, szemükben szivárványos mosolygással, kéz a kézben együtt indultak a templomba. Palkó is előkerült valamelyik ház­ból, mert hát a tapsifülest itt is, ott is meg kellett mutogatni. »Édesanyám — kiáltotta boldogan — nézze csak, megvan a fehér nyúl !< »Megvettem neki« — szólt János mosolyogva. — És most már hárman folytatták az utat a templom felé. tok kifogáso'ják a város és ss Illemek könyvviteli módsierét is, mert aiok nem eléggé tükrösik visras a város oelekvA ée szenvedő vagyonát és kötelezettségeit. As alispán véghatá- rosataiban elAirta esőknek a kimuta tásoknak as elkéssitését, »melyekből a kívánt adatok könnyen megálla- I pithatók. A véghatárosatok felolvasása után I vités Vendel István polgármester I bejelentette a kösgytllésnek, hogy e I határosatokat a Saekssárdon volt minissteri bizottság tagjainak is ki* kézbesítették és hogy a bisottság ( esekre vonatkosóan javaslatokat tess a miniszternek. Bejelentette továbbá, I hogy a jogelleneseknek deklarált ki­utalások össsegében történt elmarass- talások miatt úgy A, mint a főssám* vevő felebbeséssel éltek a belttgy* I minissterhes, aki egyébként as egész I kérdáskomplexumban végső fokon dönt. Dr Horvát Jenő képviselőtestületi tag arra való tekintettel, hogy a még nem jogerős alispáni véghatárosa- I tokát és as összes számadásokat I a belügyminiszter hivatalból felül- I vizsgálja és dönteni is fog a kérdés- I ben, akként nyilatkozott, hogy nincs I meg a jogi lehetőség arra, bogy a közgyűlés elébe vágjon a belügy- I minissteri határosatnak. Esért ast javasolta, hogy a képviselőtestület vegye tudomásul as alispáni végsést és érdemben ne foglalkoszék es ügy­gy®1- . _ Dr Dulin nem osztotta dr Horvát álláspontját és réssletesen foglalkozott I a véghatározatok egyes tételeivel, I majd beszéde végén ast követelte, I hogy a polgármester ób a főszámvevő I ellen hivatalból rendelje el a kép viselőtestUlet a fegyelmi vizsgálatot. Dr Horvát Jenő csodálkozását fe­jezte ki afölött, hogy dr Dalin egy még nem jogerős határozatnak kon­zekvenciáit máris le akarja vonni, holott neki mint jogásznak és védő­ügyvédnek számolni kellene aszal a I lehetőséggel is, hogy a felsőbb ható­ság a felolvasott határosatokat egész­ben vagy réssleteiben esetleg meg fogja változtatni. Hissen ügyvédi > I gyakorlatában bisonyára nem egy­ezer tapasztalta, hogy a felsőbb ható-

Next

/
Thumbnails
Contents