Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-03-31 / 26. szám

XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 március 31 26. szám TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősig Is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkeszlő: BLÁZS1K FERENC Előfizetős! d 11* Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán ős szombaton. | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 *50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filier« Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 Fillérbe kerül. íme, titkot mondok nektek. Dr Magyarász Ferenc O. Cist. Szent Pál apostol a föltámadásról szólván, összefüggésbe hozza Krisztus föltámadását a magunkéval és meg* jegyzi: íme, titkot mondok nektek: Mindnyájan föl fogunk ugyan támadni, de nem mindnyájan fogunk elváltozni. (I. Kor. 15., 51.) Álljunk meg egy kevéssé a nem­zetek apostolának e szavainál. Most, a husvétnak, a föltámadás ünnepé­nek hangulatában ugyanis minden­kinek lelke fogékonyabb az örök igazságok iránt és aki ilyenkor le tudja rázni az élet országutján el­kopott sarujáról a hétköznapiság porát, szivesen foglalkozik azokkal az igazságokkal is, amelyeket nem jegyeznek az anyagi élet tőzsdéjén. Titok a föltámadás. Titok volt az első is, Krisztusé is, amelyben, hiszen tudjuk, még a saját tanítványai is tamáskodtak. És titok a mienk is, hiszen azt a két nagy, ellentmondó és áthidalhatatlan igaz­ságot, hogy az anyag és az energia megmarad, de viszont minden élet elmúlik: sem Krisztus föltámadásá­val, sem a mienkkel nem tudja el­ménk összeegyeztetni. Csak a hit, a kinyilatkoztatáson alapuló szilárd, meggyőződéses hit tudja ezt a titkot igazságként elfogadni. Szent Pál apostol azonban még egy megjegyzést fűz e titokhoz: mind­nyájan föltámadunk ugyan, de nem mindnyájan fogunk átváltozni, vagyis megdicsőülni, üdvözülni. Ez a titok folytatása: ki támad föl üdvösségre, ki támad föl kárho­zatra? E titok kelthet ugyan ben­nünk vágyat vagy félelmet, biztos tudomásunkra azonban csak akkor fog jutni, amikor már mint örökre megmásíthatatlan igazság áll majdan előttünk. Van azonban az apostol szavának még egy tanulsága, aminthogy van más elesettség, más halál és más föl­támadás is. Nemcsak az egyénnek, hanem a társadalomnak és az ő ki­sebb részeinek és közösségeinek is megvannak a maga kisebb-nagyobb válságai és mélységei, melyekből az ember föl akar támadni, föl is kell támadnia. És itt viszont nincs föltámadás, ha nincsen változás. És ez az igaz­ság nem is titok, hanem a történelem által számtalanszor beigazolt, kézzel­fogható tapasztalat. Ha nincsen változás az egyes em­bereknek erkölcsi világnézetében, ha­nem megmarad az önzésnek mindent letipró, mindent bepiszkító, kegyetlen és aljas uralma; ha nincsen változás, hanem megmarad a közéleti tisztes­ségnek az a végzetes hanyatlása, mely majd minden héten uj és vá­ratlan panamákban robban ki; ha nincsen változás, hanem ezentúl is marakodnak az emberek ahelyett, hogy a nézetek és elvek határmes- gyéjén békésen elásnák a harci bár- dokat; ha nincs változás, hanem megmarad a nagy munkátlanság, annyi erkölcsi züllésnek és társa­dalmi lázongásnak e bőséges forrása: akkor nem is lesz föltámadás és en­nek reményében újra meg újra és mindig keservesebben csalódva, hova­A földretepert magyar igaiságnak nagyon ssakadékos utat kell meg­tenni, mig egyszer elérkeaik a nyil­vánvaló elismertetéshez, mert a ma­gyar igazság bujdosó igazság. Néha felcsap a lángja, mint puszták ma­gános tüze, máskor mint koldusru­hába öltöztetett király észrevétlenül húzódik meg a világaréna valamelyik szögletében. Volt már olyan árva ez tovább elveszítjük azt, ami egyedül képes fönntartani bennünket: hitün­ket Istenben, embertársainkban, saját magunkban, a föltámadásban. De kin áll, kin múlik ez a válto­zás, amely nélkül nincsen föltámadás ? Csak saját magunkon. Kinek-kinek magának kell jobbfelé megváltoznia. Mindenkinek a saját leikéről kell lehengeritenie egy szo­morú múltnak nehéz sírkövét. Min­denkinek a saját szivét kell meg­szabadítania a saját hibáinak kripta- szagu szemfedőjétől. Mindenkinek magának kell kitörnie a föld rögei alól, hogy megszabadulva mindentől, amin rajta van a halál és enyészet bélyege, egy szebb jövőnek húsvéti hajnalába belekiálthassa a föltámadás | boldog alleluláját. a mi igazságunk, hogy minden ajtó zárva maradt előtte, de Istennek hála, vannak már nagyszerű külföldi állo­másai is, mint London és Róma. Kétségtelen, hogy rejtőzködve és búj- dokolva is mindig útban van. Végzetesen tévednének azok, akik azt gondolják, hogy a magyar igaz­ság útja külső országokban készül­het el. Nem. Siámára elsősorban a magyar sziveken és a magyar hatá­rokon belül kell az utat elkészíteni. Itt bent kell bebizonyítani az élethez való jogunkat és képességünket. Ezt az utat járhatóvá tenni, ebben a nagy világperben döntő bizonyítékokat produkálni nem képes sem egyetlen politikai párt, sem egyetlen felekezet, sem egyetlen társadalmi osztály. Ezt a rendkívüli méretű feladatot osak a lelkileg, tehát legbelsőbb és legsajá­tosabb szellemi életében egységes magyar nemzet töltheti be. Ha a nemzet akármelyik rétege vállalkoz­nék erre, a mi igazságunk útjában belül és kívül egyaránt veszedelmes torlaszok emelkednének. Akkor, mikor a magyar élet utján igazságaink gyertyáoskáival járunk, nagyon messze kell hallatszani min­den szónak, amely az összefogást és a megbékélést hirdeti, mert nemze­tünk életének nagy belső kísértései vannak. A magyar lelkiismeretnek ma nagyon komolynak és nagyon érzékenynek kell lenni és kölcsönös áldozatok árán is ki kell kerülni, hogy a különbségek ellentétekké fo­kozódjanak. Mi magyarok, különösen az utóbbi időben hajlamosak vagyunk bizonyos rétegek szerint való elkülönülésekre s ennek folytán külön igények érvé­nyesítésére. Nem lehet eléggé figyel­meztetni arra, hogy nemzeti életünk síkján aggodalmat keltő repedések mutatkoznak, amelyek ha szakadékká mélyülnek, ebbe mindnyájunk igaz­sága, mindnyájunk magyar aspirá­ciója belezuhanhat. Nemzeti életünkben as utóbbi 15 esztendőben nagy erő-eltolódások je­lentkeznek. Hatalmas népi erők moz­dultak meg és keresik helyüket a magyar élet síkjában. Ezek az erők nagy igényekkel, de nem eléggé tu­datosan, főleg pedig nem eléggé or- ganizáltan jelentkeznek. Ezen a pon­ton nagy kiegyenlítődésre van szük­ség. Halálosan komoly kérdésünkké vált a magyar igazság átütő ereje szempontjából is, hogy milyen irány­ban használtatnak fel ezek az erők» Történelmünk döntő kérdésévé lehet, hogy élükre Dózsa Györgyök, vagy Kossuth Lajosok állanak-e ? A hivatása tudatára ébredt magyar társadalom feladata minden nemzeti erőt úgy összefogni, olyan egysége­sen organizálni, hogy a magyar igaz­ság utján rendületlenül álljon és jár­jon és diadalmaskodjék az egész, as Egyes szám ára 16 fillér. HÚSVÉTI ÉNEK. Irta: BABAY GÉZA. Húsvéti hajnal napfényözönében Világgá szállt s szent vigaszt vitt a hír: A fájdalmas, nagy Golgota tövében Megnyílt a Krisztust rejtő sziklasír. Hallják már ím a sírva odatérők A vígaszos, szent angyalszózatot: Ne keressétek holtak közt az élőt l Nincs itt az Úr I Feltámadott 1 Hiába vitték hát a Golgotára, Kereszthalálnak átkát rá kimondván, Harmadnapon már, mint világ csodája, Fenn tündökölt az örök élet ormán. Igéit mintha győzedelmesen Épp e hitetlen korszaknak dörögné: Feltámadás és élet a nevem, Ki énbennem hisz, él örökké I Óh idehallik s mély húsvéti csöndben Fülünkbe zeng e bűvös szentbeszéd, Elvon bár tőle térben és időben Beláthatatlan, távol messzeség. Szivünk kigyúl az üdvök mámorától, űrök hit égi álma tér belé S emelkedünk a földi lét porából A csillagfényes ég felé. Feltámadás, szent, győzedelmes eszme, Te adsz lelkűnknek égi szárnyakat, Hogy új hazába szálljunk messze, messze, Ha életünk a földön megszakad. Te állsz mellettünk, mint örök reménység, Bíztatva, gyújtva, védve, áldva itt S elűzve lelkünk oly sok szörnyű rémét, Gyötrő kétségek árnyait. Élet parancsát hirdeti csodásán Örök törvényed mennyei hatalma. Te vagy felírva titkos lángirással Minden bölcsőre, minden ravatalra. Te vagy hitünknek fényes glóriája, Szétfoszlik tőled a halál borúja S szent hálaének zendül a világba, Nagy égig szálló hallelúja. Feltámadás, teéretted repes rég E szétszórt nemzet meggyötört szive. Feldúlt világát a te égi eszméd űrök vigasszal áldva tölti be. S valljuk nagy hittel, nem hullott hiába Olyan sok könny és oly sok drága vér. Magyar dicsőség tovatűnt világa Új diadallal visszatér. Feltámadás, nagy, szent eszméddel itten Ihlesd meg lelkünk, mint új delej-áram S ragyogj reánk a világ végeiglen Vezércsillagként életben, halálban. Tagadjon bár meg véges földi elme, Hisz s vall a lélek, melyre áldva vársz, Élő hitünknek égi győzedelme, Húsvéti, szent feltámadás I A magyar igazság utján.

Next

/
Thumbnails
Contents