Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-03-28 / 25. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 március 28. pöflgőt igénylő, rendkívül fontos viz- szabályozást nem tudjak megoldani anyagi erők hiányában. As ő költ ■égvetési bűd sséj ében, ngy a visintak építésére, mint azok fenntartására két millió pengő van előirányozva. Igen boldog, hogy néhány százezer pen­gővel eme tételt emelni tadta. Ezért nyílt őszinteséggel meg kell mondania, hogy a Sió hajózhatóvá tételének nagy kérdését a közel jövőben nem tudja megoldani. Bár rentabilitási számításokkal be lehet bizonyítani is azt az előnyt, amelyet ennek a vízi útnak megépítése jelentene, mégis úgy van ő is mint sok gazda, hogy tudja, hogy a föld hálás és visszaadja a gondozásért hozott áldozatokat, mégsem tudja azokat mind meghozni, mert nincs meg reá az anyagi lehe tősége. Á csonka ország a régi adós­ságok terheivel küsd, azokat sem tudja úgy törleszteni, mint egy jó adós szeretné. így tehát újabb hite lek igénybevétele, amelylyel e viziut megteremthető volna, esidő sserint lehetetlen. Azonban a nehésségek dacára, nem ejti el a Sió hajóshatóvá tételének gondolatát. Elkészítteti az előmunkálatokat, a terveket, hogy amikor bekövetkezik a kedvező idő­pont, azonnal megvalósítható legyen és ne kelljen hosszabb ideig a kivi­telre alkalmas tervekre várni. Nem kisebb lenne az öröme, mint a kül­döttségnek és az itt előtte megjelent vármegyék közönségének, ha az itt előadott tervet megvalósithatná. Azon­ban ez most lehetetlen lévén, csak arról beszél, ami áz adott viszonyok között megvalósítható. A Sió me­dencének kikotrása a Dunába való . betorkolásnál 280.000 pengőt igényel I szakértők véleménye szerint. Est az j összeget 4 éven keresztül költség- . vetésébe beállítja. Ha azonban akad I vállalkozó, aki ezen munkálatot meg hitelezi, úgy részéről semmi aka­dálya sincs annak, hogy ez a meder kikotrás, amely a Siónak ideiglenes hajóshatását máris biztosítaná, egy év alatt megvalósittassék. A miniszter válaszát, amely első hallásra tán nem adta ast a reményt, amelyet a küldöttség várt, azért a megjelentek nagy helyesléssel fogad­ták, mert abból kicsendült a föld­művelésügyi miniszternek az a nagy érdeklődése és jóakarata, amellyel minden oly ügy iránt viseltetik, amely ennek az országnak és mezőgasdái- nak érdekeit előbbrevinni hivatott. Ezután a miniszter még elbeszélge tett a küldöttség egyes tagjaival, majd Tolna és Baranya tejtermelői nek nagy küldöttségét fogadta. Megkérdeztünk ez ügyben szak­embereket, akik szerint a miniszter válasza igen kedvező. A tervek el­készítésének ígéretével leszögezte a miniszter ezen viziut fontosságát és az ország viziutai programmjába való felvételét és e programm keretében annak elsősorban való megoldásának szükségességét. A torkolat kikotrá­sára költségvetésébe beállítani ígért 280.000 pengővel pedig ezen mun­kálat megvalósítását már a közel jövőben biztosította, mert úgy érte­sültünk, hogy ezen kikotrási munká­lat elvégzésére és négy évre való meghitelezésére vállalkozó akadni fog. Úgy hisszük, hogy e küldöttség- járás pozitív eredményeket jelent a Sió hajózhatóvá tételének kérdésében és csak örömmel szögezzük le azt, hogy e kérdést Tolna vármegye fő­ispánja, alispánja és vezetőfárfiai annyi ügyszeretettel tették magukévá ób hogy e kérdésnek felvetésében és napirendre tűzésében lapunknak is némi része van. Állattenyésztésünk sikere a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon. Pompásan szerepelt vármegyénk tenyészállatanyaga a mezőgazdasági kiállításon, ahol minden tolnamegyei állat igen magas, drága áron el­kelt. A bíráló bizottság határozata szarint a következők kaptak dijakat: Nagybirtokosok bikáikért: I/a Szekszárdi önálló Gasdasági Nép­iskola, I/i dij gróf Apponyi Károly Pálfa, III, díj Komlósi János Döry- patlan. Magyar pirostarka teheneikért: I/a dij Sohmidt Keresztély Bonyhád- varasd, I/c dij Ssüsz Mátyás Bikád- puszta, I/a dij Hild János Kistormás, Il/b dij Sohmidt Keresztély Bony- hádvarasd, II/c dij Komlósi János Dörypatlan, III. dij Szekszárdi ön­álló Gazdasági Népiskola, III. dij Märcz János Murga, III. dij Kuhli János Kisdorog, elismerő oklevél Ssttsz Mátyás. Magyar pirostarka üszőikért: I/c dij Ssieb András Szekssárd, II/c dij Vetter Mihály Mőcsény, III. dij Szüsz Mátyás. Telivér szimmentáli bikáikért; II. dij Illés Imre Kajmád, II. dij Döry Frigyes, III. dijak Döry Fri­gyes Paradicsom-puszta, dr Szemső István Janya-puszta, özv. báró Je­szenszky Jánosné Felsőhidvég, D3ry Ilona és László Kisdorog, Ssieb An­drás Szekssárd, elismerő oklevél dr Ssemző István Janya- puszta, báró Jeszenszky Jánosné Felsőhidvég. Telivér tehenek és üszők cso- portdija: I/a dij Döry Frigyes Pa­radicsom- puszta. Telivér tehenekért és üszőkért: I/a dij Döry Frigyes Paradicsom­puszta, I/b dij dr Szemző István Jany a-puszta, Il/a dij dr Szemző István Janya puszta, Il/b Döry Fri­gyes Paradicsom-puszta. Telivér szimmentáli üszőkért: I. és II. dij Döry Frigyes Parodi- csom-puszta. Szimmentáli bikákért: I/a dij Döry Frigyes Paradicsom-puszta, Illés Imre Kajmád-puszta. Szimmentáli bikaborjukért: I/d ésIII/cdij Illés Imre Kajmád-puszta. Pirostarka bikaborjukért: III. dij éB elismerő oklevél Komlósi Já­nos Dörypatlan. Uradalmi tejelési dijak: II/adij dr Szemző István Janya-puszta, II/cdij Döry Frigyes Paradicsom puszta, két Ill/a dij Komlósi János Dörypatlan. Angol félvér kanca lovaikért: I. dij Móri Péter Gyűl aj, II. dij Nagy Márton Magyarkeszi. Mangalica sertésekért: I. kandij báró Bornemissza Elemér Decs. Hússertésekért: I/d dij gróf Ap­ponyi Károly Pálfa, díszoklevél M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola Szék- szárd. Borokért nagy ezüstérmet kaptak Szabó János Szekssárd, gróf Appo­nyi Rezső Kápolna-puszta. Kiss Pál zongoraművész budapesti zongoraestje. Berlinben élő földink, Kiss Pál zongoraművész e hó 22-én este ön­álló hangverseny keretében mutatko­zott be Budapesten a zeneművészeti főiskola termében. A nagyszámú elő­kelő közönség — szép számban Szek­szárdiak is — és a zenei világból ismert nevű művészek és zenekriti­kusok jelenlétében megtartott két­órás, magas nívójú koncert programm- ján igen szép és nehéz zongoraszá­mok szerepeltek, köztük Liszt Fe­renc h-moll szonátája, ez a gran­diózus, félórát igénybe vevő mű, továbbá Bach, Bartók, Dohnányi da­rabok, méltó befejezésül pádig Mozart- szonáta következett. A kiváló, tehetséges zongoramű­vésznek rendkívüli sikere volt, amit nemcsak az őt első pillantásra rokon- szenvébe fogadó s a termet zsúfolá­sig megtöltő közönség zajos tapsai bizonyítanak, hanem a fővárosi saj­tónak különös melegséggel kitüntető és dicsérő kritikai és zeneesztétikai f méltatása is,-melyek hasábos cikkek- | ben foglalkoznak a művész elragadó | játékával. Kiemelik a lapok, hogy a fiatal pianista, aki a berlini Men­delssohn-dij és a tavalyi budapesti Liszt-verseny egyik dijának győzte­seként máris jelentős művészi ered­ményeket ért el, hatalmas mester­ségbeli tudásával, mélyen érző költői felfogásával, finoman kiformált, ki­fejező, szines játékmodorával és az egész lelkét, küidalmes, vibráló mű­vész-temperamentumát, bravúrosan megnyilatkozó, nemes virtuozitásával olyan eredeti és határozott egyéni­ség, olyan finom és nagy tehetségű művész, hogy a művészi érvényesü­lés egész különleges területét igen rövid idő alatt fogja meghódítani a maga számára. Berlini és németországi több nagy­sikerű szerepléséhez méltóan sorako­zik ez a budapesti bemutatkozó kon­certje a jeles művésznek, akire, mint vármegyénk szülöttére, mi is szere­tettel éB büszkén gondolunk és a ta­valyi szekszárdi zongorajalikáoa^ szépségét élénk emlékezetünkben tartjuk. SZÍNHÁZ Abrahám Pálnak európaszerte óriási sikert aratott Bál a Savoyban című pompás, látványos operettje a fő­várossal egyidőben került Szekszár- don is színre. Pénteken és szomba­ton játszotta a darabot Deák társu­lata nagy sikerrel. Torma Guszti^ Mészáros Ági, Erdész Iráni pompás éneke, tánca és játéka nagyon tet­szett, Szabó Ernő mókái állandó derültségben tartották a közönséget, amely elismeréssel tapsolt úgy Huszthy Róbert énekművészeiének, mint Szabó László, Horvát Jenő, Kertész Sán­dor, Kőmives Sándor és a többiek gonddal kidolgozott játékának. Vasárnap délután az Aranymadár és este a Fehérvári huszárok cimű operetteket ismételték meg nagy si­kerrel. Hétfőn este a közönség nagy ér­deklődése mellett adták Szirmai Re­zsőnek Budapesten jelenleg is mű­soron levő nagyszérű törvényszéki történetét, amelynek címe: Előre megfontolt szándékkal. A pompás előadás főerőssége Deák Lőrinc igaz­gató volt, aki tökéletes művészetével, gondosan kidolgozott, minden lelki­ségre is kiterjedő emberábrázolással, igen hatásosan játszotta meg szere* pét. Vele együtt elismerést érdemlő módon vitték a darabot sikerre Huszthy Róbert, Szabó Ernő és KőmiveB Sándor. A jövő heti műsor a következő: Csütörtökön, Laurisin Lajosnak, a m. kir. opéraház tagjának a vendég­felléptével Cigánybáró, nagy operett. Nagypénteken szünet. Szombaton Kálmán Imre Tatárjárás c. operettje. Husvétvasárnap délután Bál a Savoyban, este Kék lámpás ope­rettek. Húsvéthétfőn délután Csók- professzor, este Egy csók és semmi más. Kedden és szerdán kerül be­mutatóra Csipetke táncos operett. Csütörtökön vendégszerepei Szek- szárdon Szedő Miklós operaénekes, a Mosoly országa című daljátékban. Deák Lőrinc igazgató tehát, — miként ez a műsor is mutatja, semmi áldozatot nem kiméi, csakhogy első­rangú művészi élvezetet szerezzen Szekssárd közönségének. Laurisin Lajos éB Szedő Miklós szereplése valóban kiváló művészi eseménye lesz Szekszárdnak. hírek.— A koldusok. Kik rongy gúnyába öltözötten büszke házakhoz bekopogtok s alamizsnára leső szemmel falat kenyérre áhítoztok, — kik téli fagyban, fergetegben nem tudjátok, hogy mi a meleg, de forró csókkal öntöztök meg minden felétek nyújtott kezet, — kiknek ajkáról ima csendül — ki.- ég Urához, -hívón; ésdvthr--^ tinektek ez a beteg bús föld a paradicsom drága kertje! Ki nem taposott utón járó, keresztet hordó koldus ember, ki jézust vársz az éjszakádba akármily vérző, szörnyű sebbel, — ki abból élsz, amit az élet bús morzsaként elédbe hullat, büszkén emeld fejed az égnek, mert onnan áldó tüzek hullnak 1 Ahogy hívnak, nem vagy te koldus, a hivő lélek szárnyal benned, — a test, ami lehúz a röghöz, h:ába zúzott, összesenyvedt 1 A koldusok selyembe járók, szemükben bűnös vágyak égnek, testük délceg álmokra tántorg s szivükben sodomai élet. A lélek hideg, fagyos utón döcög utánuk tört szekéren: parázna zuhatagban fürdő test nem jár Hitek-erdejében 1 Koldusok: kik a Keresztfához bús Magdolnaként meg nem térnek, kiknek csukott szivéhez nem tör az imádság s a böjti-ének I Dr v. Gereöffy. — Dr Dencz Ákos & tamási kerü­let országgyűlési képviselője Ozorán nagy közönség előtt tartott beszámoló beszédet, melyben tájékoztatta válasz­tóit az aktuális politikai kérdésekről. — Állami segély. A vallás- -és közoktatásügyi m. kir. miniszter a tolnai iparostanonciskola 1933—34. tanévi szükségleteinek fedezésére 250 pengő állami segélyt engedélyezett.

Next

/
Thumbnails
Contents