Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-03 / 1. szám

XVI. évfolyam.

Szekszárdi 1934 január 3.

Jl. szám.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

Szerkesztősé? és kiadóhivatal: I Főszerkesztő:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS

Felelős siferkesztő:

BLÁZS1K FERENC

Előfizetési dl}i

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton.

Hirdetések árait

| A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény.

p„í„, A.tra 10 nanrrA II r I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban elhelyezelt reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a

Egész evre _ íz pengő || retevre — — G pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér Soronként 60 fillérbe kerül.

Porladó évek.

Irta: Taksonyi József.

Tegnap, ma, mindörökké ... Hatalmas szavak, amelyekkel átöleljük a történések végtelen sorozatát, fölmérjük velük a maltat, határok közé vesszük, korlátozzak az izgalmas jelent és pontot teszünk az idők végezetének ismeretlen fináléjára. Tán soha-soha nem ragadtak oly mélyre az ember agyában e szavak, mint az njesztendŐ küszöbén. Az átélés víziókkal zsúfolt pillanatában egyszerre rohant le előttünk hossza, megfeszített munkával kivert esztendő minden eseménye, egyszerre láttunk egybeforrni nagy, nehéz, szép napokat: megszólalt minden fájdalma, még- egyszer a lélekbe zsongott minden öröme, kínjait minden seb, aj csengést kapott az elmúlt harc, döngó ütemekbe kezdett a régi erőfeszítések ritmusa, célok, amiket megvaló- sitottnnk, boldogan pihentek lábunk mellett és csendben búcsúztunk a ''soha meg nem valósított álmok színes világától.

Az ujesztendó kapájában újra a pillanatnak éltünk és szerettünk volna belemélyedni e felmórhetlen parányi időérték világába, melyben megszülettek vágyaink, gondolataink és amelyben minden egysaerre kiesett a valóságból: a pillanat az idd' bölcsője s egyúttal az idő halála lett; mielőtt ütött volna a tizenkettedik óra, beletemettük a múltat, an élét egy-egy darabját, beletemettünk egy egész — világot. Szilveszteri harangok zúgtak e temetéshez, az idő, az évek porbahullásához, csendítettek a mnltnak, de szüntelen verték a me- mentót a gondolataiban, alkotásaiban, lelkében örökké éló emberiségnek, Mert az idő csak keret számunkra, kéret, amely korhad, pusztul, bomlik mögöttünk és vele együtt pusztul minden, ami csak a percnek, óráknak, éveknek volt eljegyezve. Célok, amelyek CBak a pillanatnyi sikerért születtek, harcok, amelyek csak egynapos diadalokért harcolnak, alkotások, amelyeket csak a papirdiszletek csillogó hatásaiért emelték, — eltűnnek az idő romboló, porlasztó vihar- járásában, csak egyedül az örök értékek : a lélek, igazság, erkölcsi szép ség maradnak örök, megsemmisithe tetlen plasztikákon. Ember — a lélek erejének szárnyalása nélkül, ország határok, amelyek nem az igazság sziklatalpán állnak, népek, nemzetek, kik nem az erkölcsi elvek sarkcsillaga szerint igazodnak, — belevesznek az elmúlás névtelen, sötét éjszakájába, mert a csak idegrendszer- embert felőröli a munka, az élet, — Trianon felrobban az igazság vulká nikusan feszülő erejében, a kérész belepusztul egy csókba, de az örök értékek beleragyognak a világba akkor is, ha alattuk pusztul minden: törhet a kéreg, mozdulhatnak a hegyek, apokaliptikus zendülésbe csaphat össse az egész élet, de a nagy lélek, igazság, erkölcsi erők történelem- s időfeletti magasságban állnak, nem lehet őket eltörülni s mint a napot, nem lehet leakasztani az égről. Minden időket álló nagyhatalmak l A szentimentális emlékezés reqoie met sirt a mu'ó esztendők felett, mert bennük reméltek, bíztak, gyűjtöttek, mulattak, égtek, ígértek .... és elmúlott mieden. Pedig nincs megállási Uj évek, uj napok pattannak be életünkbe, uj, porlódásra szánt alkotásokba kezdünk, ha ..., hacsak nem igényeljük a halhatatlanság nimbuszát

*

homlokunkra és műveinkre. Több lélek ragyogjon az életünkben, ma- gasabbrendü erkölcs a családokban, több hit, ez a néni gyárkohókban, hanem lelkek' kohójában izzó knltnra, bit, amely nem a pénz és ágyú erejével, hanem a gondolat, vallás, morál és szeretet lebirbatatlan erejével tadja lefegyveresni az emberben a zsarnokot, hiénát, leninfiut, liliomtiprót... egyszóval több, mélyebb kereszténységet kérünk az nj esztendőre. Ebből a kereszténységből fakad a boldogabb társadalom, a boldogabb jövő, a nem porladó, de halhatatlan ember.

Idő fájáról végképp Egy év megint lepergett, Elhervadt, bús levélként —

5 utána néma csend lett.

Uj év mutatja arcát.

Mely ránk ragyog virulva,

5 az élet szörnyű, harcát Elölről kezdjük újra.

Lelkünk egy perc szünetnek ölén ma el-elréved:

Óh rendre úgy születnek És szállnak itt az évek.

Mind-mind vidáman indul, De végül égy se hoz mást, Csak folytatást a kinbul És bánatos csalódást.

V

5 jaj, egyre szörnyűbb itten Harcunk a földi\ léttel Vitára kél a hittel Gyakorta már a kétely.

De csüggedéssel mlrel Ki gmdol itt ma másra, Mint út tavaszi fényre És új bmbfakaddjsra ?

Újévi ének.

£ fita: Babay Géza.

Szebb élet boldog álma Ismét ragyogva biztat S őrizzük féltve, áldva Sugaras álltainkat.

Ma még erős a vállunk, Szivünkben új remény kél S kemény derékkal állunk Az új év küszöbénél

Itt állok én is újra. Kezembe gyönge hárfa. Fölajzott régi húrja Fölzeng az éjszakába.

S lángolva ősi hévtől Száll, száll a tiszta ének, Míg trónjához nem ér föl Magyarok Istenének.

Úgy érzem, benne ott vív Sok százezernyi drága, Bilincses, hú magyar szív Epedő, földi vágya.

A felhős égi boltot így ostromlom ma dallal: Köszöntsön már egy boldog Új év, mint tiszta hajnal, Hazánkra diadallal l

m i m

3Sm

Hozzászólás) o tolnai Holt-Duna kérdéséhez.

Lapunk íarátjánaft és a Holt-Duna 1 kérdése alrpos istmerőjének, Tolna soviniszta .>zülöttén/ek, dr Gyöngyös Bélának ckkét készséggel közöltük le múlt ssámui/kban, mert abban valóban igen életrevaló eszmét vetett fel.

Ismerjük íöldmivelésügyi minisztériumnak azt az álláspontját, hogy a tolnai Holt-Duna kérdését csakis úgy és akkor lehet megoldani, ha egy nagy vidéknek érdekei teszik azt indokolttá és aktuálissá. Nem tagadjuk, hogy bennünket közelebbi kötelékek fűznek Szekszárdhos, mint Tolnához, ámde ngy véljük, hogy oly idea mellett foglalunk állást, amely Szekszárdnak és Tolnának érdekeit egyformán szolgálja és emellett az érdekkörbe egy oly hatalmaa vidéket { kapcsolna be, amely untig elég alá- • támasztást adna arra, hogy a kormány és a földművelésügyi minisztérium a legkomolyabban foglalkoz zék e kérdés mielőbbi megoldásával.

A mi elgondulásunk nem sz, hogy Dombodnál folyjék bele a Sió-Sárvíz a Danába, hanem amellett a terv mellett foglalunk állást, amely úgy látszik, a íöldmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának is kiindulási pontja volt, hogy a Sió-Sárvíz dunai betorkolása továbbra is Gemenc maradjon. Mi ngy látjuk, hogy ezzel a tervvel megoldható lesz a tolnai Holt-Duna kérdése is és Tolna alól éppoly vígan úszhatnának ezen terv mellett is a terményt szállító hajók, mint a szekszárdi vámhid alatt.

Úgy tudjuk, hogy a Sió medrének szabályozása igen nagy lépésekben balad előre. Ha a Sió hajózhatóvá tételét kormányunk az eddiginél gyorsabb tempóban hajtaná végre,

úgy az 1935-ik esztendőben már igen hatalmas vidék a termését vizi- uton szállíthatná el. Ugyanis a Sió állandó hajóshatóvá tetele csakis úgy oldható meg, ha a Balatonból egy kilépő, a Danába Gsmenonél egy belépő és közben körülbelül 8 hajózó zsilip épül. A zsilipépitések sorrendjére nézve legfontosabb a balatoni kilépő hajósé zsilip és eszel egyidejűleg a géménoi és taplóéi zsilip megépítése. Ez a két utóbbi ZBilip- épitóB tudomásunk szerint, ha valamely non putarem nem jön közbe, nem nagyon távoli. Ennek a két zsilipnek a megépítésével állandóan hajózhatóvá válnék a Sió Gemenctól felfelé körttlbélől 40 km hosszúságban, időszakonként pedig, amikor a balatoni idény elmúlik, — tehát éppen a terményszállitások időpontjában, amikor a Balaton vize a közép via- ezin biztosítása céljából leeresztésre kerül, — az egész Balaton vidéke a kiépült kikötőkkel, a Sió vidéke Siófoktól Gemenoig a hajózási forgalomba bevonható.

Mondanunk sem kell, hogy ez a hajózás megyénkből: Ozora, Simon- tornya, Paifa, SársaentlŐrinc, Uzd- borjád, Kötesd, Medina, Harc, Sió- agárd és Szekszárd közvetlen érintésével és mindezen községek hatalmas vidékének a visiszáltitánba való bekapcsolásával mit jelentene Tolna vármegye gasdasági életében, éppúgy, mint a Siómenti községek közegészségére is, mert a zsilipeken átbukó viz a Sió vizét felfrissítené, a fertőző baoillusokat elpusztítaná és ezzel a Siónak igen kiváló minőségű halállományát is jelentősen szaporítaná.

Tovább megyünk, a hajósóasili- pekkel kapcsolatos duzzasztómüvek segélyével, a Sióvölgy öutösési pro* grammja is a megvalósítás stádiumába kerül, ott kiuálkosik a vele párhuzamos Sárvis- csatorna mint lecsapoló csatorna a vízlépcsőkben rejlő viaierŐ és Tolna vármegye tejjel— mézzel folyó Kánaánná varázsolható. Ajánljak az illetékes szakközegeknek, a Gazdasági Egyesületnek figyelmébe az előadottakat, illesszék az öntözési programmba a Sió völgyének öntözését is.

Visszatérve a Sió vízfolyás hajózhatóvá tételére mi úgy tudjuk, hogy a taplóéi zsilip megépítése a tolnai Holt. Duna visszintjét is körülbelül 2 méter magasságban megduzzasataná és alig számbavehető kotrási művelet után a tolnai Holt-Dunaág is hajózhatóvá válnék. így képzeljük mi a Holt Dunaág kérdését teljesen megoldhatónak anélkül, hogy az az állami hasznos beruházásokat lényegesen fokozná. Valószínű, bogy a földművelésügyi minisztérium vizrajzi szakosztályának szakemberei előtt ez az elgondolás lebegett, amikor Kálíay minisztert úgy tájékoztatták, bogy a Holt-Duna kérdését összefüggésbe | kell hozni egy nagy gazdasági terü- 1 let érdekeivel.

Egyes szám ára 10 ffilléis