Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-02-25 / 16. szám
Hetenként kétszer meg|elenö keresztény politikai és társadalmi lap. SzerkMZtftség és kiadihivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési di); Félévre ----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZS1K FERENC. A lap megjelenik minden sserdtn ée ssombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi rési illető közlemények a szerkesztőséghez kOldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkéat 10fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valami t a nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. moniák világát keresi, melyben össze csendül test és lélek, munka és ima, szegénység és becsület, pénz és tiszta kéz, összeesendő és egymásra talál nr és szolga, ember és Isten. A valódi öröm az élet hőforrása, mely a nemes érzések, a nagyszerűen vívott életküzdelmek energiáiból fakad, a lélek kisugárzása, melytől világos lesz sok keserű nap éjszakája, magas célokba tűzött életpályák verejtékes útja. A szinlspok ünnepi játékot hirdetnek, az élet felszíne kápráztat, a valóság pedig sötét kontúrokat raj zol; könnyelmű, vidám rimekben — hosszú sorstragédiákat beszélünk el, a percek narkózisával sok keserűség, I gond komor óráit fojtjuk el, valójában pedig örömöt sürgetünk, melegséget kérünk. Keressük hát ott, ahol fakad: a lélek mélyén, az öntudatra ébredés tiszta szent reggelén, a kötelességtelj »sitós, szeretet kézfogásában. Ez az öröm édestesiváré lesz a bánatnak, lággyá, meleggé teszi a ke serüség könnyét, ez az örömteljes élet nyugodtan vár hajnalhasadást, megtisztító harcokat, hamvazószerdát; az öröm inspirációjára felnő bennünk egy erőteljes élet, melynek diadalívei alatt elzugbatnak nagy, emberi megpróbáltatások és mégis áll az erőteljes élet, melyből hibátlan akkordokban szárnyal töretlenül a mindent megbékítő, fölemelő — vigasság lelke. A Közalapítványi Klshaszonbérek ü$ye. A vigasság lelke. Irta: Taksonyi József. Az élet nem olyan szürke, mint amilyennek látszik. Ma izzó minden hangulat, keményen CBattan minden szó, remegő feszültség a földgolyót millió karral átölelő társadalmi, politikai, gazdasági élet inaiban; sorsdöntő pillanatok kirobbanásainak nagyszerű, idegfeszitő tűzijátéka sziporkázik előttünk a keleti láthatár peremén, az arany hóditó felvonulásokat tart a nemzetek szomjas tekintete előtt, ott a gyűlölet és technika álmodják gyilkos víziókban az ítélet napjának főpróbáját, emitt egy- egy kulturhŐB, államférfi kezében dolgozik a remek véső a márványon, sziklákat vág és hatalmas tömbökből alkotja a boldogabb jövő márványfórumát, mindenütt hatalmas, vérbő vitalitás, mozgásban, lendületben az élet minden atomja; izzik a kohó. Az életet nem szabad egyhangúsággal vádolni. Kritikánk lehet róla kemény és megrázó, de nem tagadhatjuk le arcáról a tevékenység, a tétlenséggel szemben kicsattanó örök lázadás, az alkotás öröm pírját. Lehet, hogy évtizedek múltán egységesen sötétnek látjuk e napokat, de a jelennek még nincs történelmi távlata, nincs egységes színképe: csodálatos, gazdag, harmoniátlan karneválban verődnek egymáshoz illúziók és valóságok, farsang és komor temetések, jelmezek és a munkanélküliség rongyai, zeneszó és halotti beszédek. Ha igaz a régi axióma: varietas de lectat, akkor valóban, e küzdelmes, ezerarcú mában nincs unalom: örök izgalmak álmatlan szemléletére késztet; akadhatnak az élet farsangjának hangos hirdetői, az élet nem oly színtelen, mint amilyennek látszik. De nem is olyan vidám, mint amilyennek látszik. Az örömöknek nincs gyökérsete, az élet szétömlő derűje, báli meghívója, hireB karneváli felvonulása, csak a vidámság felületét sepri, nem tud a lélekig hatolni, nincs meg benne a mélységekben dolgozó, kegyeket emelő, magasabb életszínvonalat alakitó erők feszültsége, a mi vidámságunk nem ismeri a mélységbe fun dóit, a gyökérsetóvel őstalajba kapaszkodó, sziklára épített élet örömét. Felületen élünk; ideálunk a pillanatnyi forma, pillanatnyi stabilitás, a nagy stíluson épült karrier. Az öröm pedig a mélységbe húzódik, a tiszta vizeket keresi, a harSzerdai számunk megjelenéséig nem volt alkalmunk dr órffy képvise'ő úrral beszélni a tolnamegyei fö’d- bérlők közgyűlésén elhangzottakról,, miért is abban dr örffy nevében nem nyilatkozhattunk a kérdésről. Munkatársunknak azóta volt alkalma dr örffyvel találkozni, aki kérdésünkre a következőket jelentette ki: „Már országos elfoglaltságom sem engedi, hogy a kerületemben megnyilatkozó pártpolitikai tünetekre, vagy trükkökre minden esetben reagáljak. Ezt már azért sem tehetem, mert felhívnám a figyelmet a kerületem közvéleménye által bizonyára jelentéktelennek ítélt ezekre a dolgokra, ami semmi esetre sem közérdek. Most azonban, minthogy egy rendszeres aknamunkával látszunk szembenállni, kijelentem, hogy az OFB-nél a földbérlők szövetkezete feloszlatása ügyében sohasem jártam, ott ilyent nem kértem, arra vonatkozólag sohasem nyilatkoztam. Ezt annál kevésbé tehettem, mert a szövetkezet megszüntetése tekintetében a rendes biróság és nem az OFB illetékes. Igenis jártam ott tavaly októberben, amikor a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák szekszárdi csoportjának kérvényét, mely a végrehajtási és kezelési költségek mérséklésére vonatkozott, ott átnyújtottam és az OFB ügyrendi szabálya értelmében annak sürgős elintézését kértem. A szövetkezettel siemben álláspontom ma is az, ami mindig volt. I Még pedig a következő: Aki a szö- j vetkezetből ki akar lépni, az lépjen Egyes szám ki, aki pedig benn aber maradni, maradjon benn. Terrorral vagy félrevezetéssel senkit sem szabad sem a bentmaradáara, sem a kilépésre rávenni. Különösen nem tűrhető, hogy oly valótlan fenyegetés terjesztessék el, mintha a szövetkezetből a terhes költségek viselése miatt való kilépés az illetőkre bárminő joghátrányt jelentene. A szövetkezeti tagok és a szövetkezet vezetősége kösötti viszony tekintetében pedig a következő volt az álláspontom: Amig a tagok és vezetőség között érdekellentét nem volt, addig mind a kettőnek rendel- kesésére állottam. Köztudomású, hogy a szövetkezeti vezetőség minden egyes tagjának külön-külön is komoly se gitségére voltam igen számos egyéni ügyükben. Volt olyan is köztük, akit az erkölcsi haláltól mentettem meg... De a szövetkezet mellett álltam születésétől kezdve Bzámos közös nagy ügyben is (hasznavehetetlen földek kicserélése, megegyezés a bérbeadó uradalommal stb.) s CBak moso'yog- nőm kell a szövetkezet uj pártfogóinak erőlködésén, mely engem a fentiek után a szövetkezetbe tömörült kisemberek ellenségeként szeretne feltüntetni. Ez lehet egyesek politikai érdeke, de nem közérdek, de főként nem a kisemberek érdeke, mert hiszen ha sikerülne válaszfalat emelni azok közt és köztem, úgy segítő kezem elmaradását bizonyára előbbiek éreznék legjobban. Est az éket közénk verni nem is fogom megengedni éB minden mester- | kedéssel Bzemben azon leszek, mint | ahogy voltam eddig is, hogy a kisára 16 fillers embereknek komoly segítője legyek. Köztudomású, hogy a szövetkezet mily nagy költségekkel terhelte meg a kisembereket a múltban. Ha most utólag belátja, hogy ez helytelen volt, akkor ezt tegye illő szerénységgel és ne merje kétségbevonni, hogy én e költségek mérséklése tekintetében az első panasz megérkezése óta önzetlenül és komolyan buzgólkodtam. Végül még csak annyit, amit egyébként egyszer a nyilvánosság részére már ki is jelentettem, hogy amennyiben a szövetkezet érdemleges gazdasági tevékenységet mutat fel, úgy számíthat minden jóérzésü ember támogatására — ép úgy, mint a vezetőség is, ha hasznos és önzetlen munkát fejt ki. Ehhez még csak azt fűzöm hozzá, hogy a vitát a m*gam részéről lezárom, még arra az esetre is, ha az igazát minden áron védeni akaró vezetőségi tagok egyike vagy másika jónak látná a kérdéssel val6 foglalkozást továbbra is.“ Dr örffy fenti nyilatkozatához sok hozzáfűzni valónk nincs, legfeljebb annyi, hogy a behajtási költségek mérséklésére vonatkozó és dr örffy által benyújtott beadványt a „HONSz“ szekszárdi fiókjától vett értesülésünk szerint még a múlt év októberében 41.579—1932. szám alatt iktatta az OFB, ami élénken megcáfol minden ellenkező állítást. Tolnamesyel lószfüMató előadása Kaposváron. Az Aisódunántuli Gazdatiszti Körnek a kaposvári városháza nagytermében tartott vitaestélyén nagy feltűnést keltett Manninger G. Adolfnak, a herceg Montenuovo uradalom jószágigazgatójának kétórás előadása, melyben a közel kétszáz főnyi hallgatóság előtt ismertette az összes mezőgazdasági állati kártevők életmódját, azok kártételeit és az ellenük való védekezést. Sorra került a zabfonálféreg, a cserebogár, a gabona- futrinka, a répa-barkó, a búza-poloska, a bagolypille, a repcefény- bogár, az ápion és még több rovar pusztításának ismertetése. Különösen felfigyelt a csupán szakemberekből álló közönség azokra a megállapításokra, amelyeket a gabonapoloskárói tett. Ennek az újabb nagy veszélyt okozó rovar kártevéseinek legalaposabb gazdaismerője és a rovar életmódjának legsikeresebb kutatója Man-
