Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-02-18 / 14. szám

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 február 18. 14. szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadéhlvatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di|: Félévre ________6 pengő. | Egész évre_______12 pengő. FS uerkesztS: SCHNEIDER JÁNOS. FelelOs szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden sserdán és ssombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kOldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamin t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Lesiklás a nemzeti alapról. Apponyi Albert gróf mögött a Mátyás templom kriptája bezárult. Megkapó volt az a részvét, amely az ország határain belül és azon kivül is megnyilatkozott a hazájáért és annak régi nagyságáért utolsó lehelletéig küzdő nagy férfiú iránt. Azt hittük, hogy ez a nagy tragédia megrázza a milliók szivével együtt a mi politic kusaink lelkivilágát is. A vidék op­timizmusával azt reméltük, hogy a képviselőházban és azon kivül elülnek a kis dolgokért fanatikus gyűlölkö­déssel megindult harcok akkor, ami­kor a szomszéd határokban a hatal­massá püffedt nemzeteknél már-már a forrada’om lángjai csapkodnak fel. Tehát százszorosán indokolt, hogy megcsonkított kis nemzetünk egység­ben összeforrva álljon és úrrá legye­nek a nemzet választottjai között Apponyi elvei és alárendelvén az én öncéljait a nemzet érdekeinek, azon legyenek, hogy nemzetünk jobb jö­vőjét előkészítsék és annak megvaló­sítására készen álljanak. A mezőkeresztesi választás jelen­ségei és a szerdai képviselőház ese­ményei arról győztek meg bennün­ket, hogy nem a nemzet érdekei áll­nak homloktérben, hanem a hatalom megszerzése az, ami mindenek előtt áll. A Független Kisgazdapárt vezére nem átallotta az országgyü'és előtt beismerni, hogy külföldi újságírókat vitt a választási harchoz, hogy azok — nyilván az ő szemüvegén keresz­tül — a visszaélésnek, a terrornak, az ellenzék ü'dözésének és letiprásá- nak tüneteit lássák meg, ebből fegy­vert kovácsoljanak ellenünk és igy igyekezzenek megakadályozni a ma­gyar igazság előretörését. Nem kívánunk eszel a ténnyel szemben erősebb kifejezéssel élni, de mégis meg kell állapitanunk, hogy a Független Kisgazdapárt újdonsült vezérének ez a ténykedése több volt, mint gondatlanság és bár erélyesen lesújtó volt az a kritika, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök e cse­lekedettel szemben gyakorolt, a mi nézetünk az, hogy nem elég a hata­lom vágyától és a pártszenvedélytől annyira elvakultak cselekedete felett csak kritikát gyakorolni, hanem eré­lyes fellépéssel kell lehetetlenné tenni, hogy a nemzet eUén bünszámbamenőt bárki is elkövethessen. És nem csaló­dunk, ha azt hisszük, hogy ebben a tekintetben a miénkkel teljesen egye­zik a nézete sok százezer, olyan em­bernek, aki minden nyomorúság, min­dén szenvedés dteára türelemmel vi­seli a megpróbáltatás nehéz óráit. A magyar nemzetnek az a sajátos­sága, hogy nem tud okulni a múltak eseményeiből, könnyen felejt és ga- valléros az ellenfeleivel szemben. Ha az 1918. év elején, amikor Károlyi Mihály gróf meggondolatlan cseleke­deteivel és beszédeivel a hadsereg és a nemzet demoralizálódását elindította, képviselői immunitásra való tekintet nélkül ngy jártak volna el vele szem­ben, mint tán más közönséges halan­dóval, nem került volna ez a nemzet az 1918 as forradalomhoz, a kommu­nizmushoz és a trianoni legázolásboz. Komoly időket élünk. Körülöttünk a forradalmak előszelei rázzák már a királyi trónokat. A világ pénzügyi hatalmasságainak öngyilkos maga­tartása közel félszáz millió embert tesz munkanélkülivé. Az éhezés és nyomor a vad gyűlölet érzését növeli az emberek lelkében. Puskaporos hordókon áll az emberiség az egész világon. Aki és akik az elkeseredés mérgét fokozni kívánják, akik akár rosszakarattal, akár könnyelműséggel gyufát gyújtanak és azt meggondolat­lanul elhajítják, azok bűnösök. Ha sza­badon engedjük garázdálkodoi a gyuj- togatókat, lélekmérgezőket, akik pil­lanatokig tartó hatalomért, vagy nép­szerűségért képesek embertársaik, sőt egész nemzetük boldogulását kockára tenni, vájjon képesek leszünk-e, ami­kor legjobban kell, a körülöttünk tomboló viharoknak ellenállni és fő­ként lesz-e erőnk a kínálkozó elő­nyöket felhasználni, mint ahogy azt tették ellenségeink és szomszédaink 1918-ban és 1919 ben. A szociáldemokrata pártnak, amely ebben az országban sohasem tudott, —- mint más népeknél — nemzeti alapra he’yezkedni, a szerdai ország­gyűlésen való viselkedése nem lepett meg bennünket. Ez a párt sohasem sietett, hogy megtörölje az élet-halál ^harcát vívó, vérző nemzet homlokát. De az a jelenség, amellyel Eckhardt Tibor önbeismerését e párt kísérte, valóban megerősítette Gömbös Gyula miniszterelnöknek azt a feltevését, hogy Eckhardt Tibor közel áll ahhoz, hogy kicsússzon lába alól a nemzeti alap.' Elégedetlenség van nálunk. A gazdasági helyzet nehézségeit érzi a nagy- és kisbirtokos, tisztviselő, ipa­ros és kereskedő egyaránt. Remény- I kedve várja mindenki, hogy helyie­tén javulás legyen. Ámde kérdezzük, hogy Eckhardt Tibor és társai meg­tudnák- e változtatni a mai helyzetet ? Egy uj választás, az ő hatalomra- jutásuk lehetővé tudná-e tenni a világgazdasággal szorosan összefüggő kérdések gyors és jó megoldását ? Nagyobb reményünk lehetne-e kül­politikai céljaink elérésében, ha egy újabb megrázkódtatásnak, egy újabb próbálkozásnak tennénk ki ezt tz országot és nálunk is oly gyakori volna a politika irányítóinak válto­zása, mint azt a külföldön látjuk ? Nem képviselünk-e kifelé, minden külső és belső rágalmazás dacára tekintélyesebb erőt és súlyt a mi konszolidált helyzetünkben, mintha azt felborítani engednénk ? Az önös hatalom biztosítására nagy­részt prókátorokból és grófokból, a legkülönbözőbb világfelfogásu egyé­nekből alakult társaság akarja vezetni kisgazdáinkat, akiknek be kell látni, *Dr Perczel Béla főispán — mint azt már megírtuk — a folyó hó 14 éré kitűzött törvényhatósági kisgyülést gróf Apponyi Albert temetése miatt a belügyminiszter engedélyével 21 éré halasztotta. A kisgyülés 88 pontból álló tárgysorozatán az alábbi érde­kesebb ügyek szerepelnek: Dombó­vár község képviseltőtestületének fel­oszlatása és a belügyminiszter rende­leté értelmében megyebiztos kikül­detése. Szekszárd megyei város vá­lasztás alá eső képviselőtestületi tag­jainak választásához elnök kiküldése. A Szekszárdi Zeneegyesület segély iránti kérelme. Jegyzői Árvaház Egye­sület, Országos Színész Egyesület, a A majosi evangélikus gyülekezet folyó hó 12 én iktatta be uj lelki­pásztorát, dr Schlitt Gyula volt lajos- komáromi lelkészt. A zsúfolásig meg­telt templomban nemcsak a majosi hivek jelentek meg teljes számban, hanem ott láttuk a szomszéd közsé­geknek, különösen pedig Bonyhád- nak és társadalmának színe javát val- láskttlönbség nélkül. Többek között ott volt dr Kurz István főszolgabíró, Hajas Béla reálgimnáziumi igazgató a tanári kar élén, Rózsa Sándor az egyházközségi felügyelők képvisele­tében, dr Blum János járásorvoB és majdnem az egész bonyhádi orvosi hogy bármily mézes is ezeknek a politikusoknak a beszéde, bármeny­nyire ígérik is az ő uralomrajutásu- kat kisérő E'dorádót: ezek nem az ő vél ükből való vezérek. Ezek na­gyon, de nagyon távol vannak Nagy­atádi Szabó Istvánnak a hatalomra- jutás ambíciója nélkül való célkitű­zéseitől. Végét kell vetni az ámításoknak. Nem szabad, nem lehet tovább ezt a türelmes, békés magyar népet és an­nak hiszékenységét ugródeszkának felhasználni és megengedni, hogy azoknak érzelmeit a hatalmivágytól öeszehozottak önös céljaik megvaló­sítására állítsák be. A kormánynak készen kell állni és hatalmi szavá­val, cselekedeteivel meg kell aka­dályozni, hogy a nemzeti alapról valA lesiklásra is képes vezérek egy ujabb> 1918-i végromlással fenyegető órá­hoz vezessék a magyar nemzetet. Vakok Országos Egyesülete, a Ma­gyar Külügyi Társaság, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Totnamegyei Általános Tanítóegyesület segélye­zése. A Magyar Nemzeti Muzeum Barátai Egyesületének támogatása. Fejér vármegye közönségének átirata a közmunka megszüntetése, illetve községi célokra való igénybevétele ügyében a kereskedelmi miniszterhez intézett felirata támogatására. A Nagy- koppány-patakon Szemcséd mellett fahíd létesítése. Tamási és Szemcséd, határán levó határárok fenntartási kötelezettségének megállapítása. A többi ügy városi, illetve községi kép* | viselőtestületi határozat. kar, dr Blum Jánosné a MANSs. képviseletében és a szomszéd közsé­gek lelkészei. A beiktatást Müller Róbert főee- peres megbízásából Genersich Tiva­dar bonyhádi evangélikus lelkész vé­gezte, aki megragadó beszédben fej­tette ki a hivatása magaslatán álló pap sokoldalú feladatait, kérve a gyü­lekezetét, fogadja szeretettel a kiváló lelkipásztort. Az Ünnepélyes eskü után a jelen­lévő lelkésztestvérek áldása és Rózsa Sándor egyházközségi felügyelői meg­bízott üdvözlése következett, mire a majosi evang. vegyeskar M. Stadler. Egyes szám ára 12 fillér. —r. Vármegyei kisgyűlés. Lelkészbeiktatás Maioson.

Next

/
Thumbnails
Contents