Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-30 / 103-104. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 december 30. 103—104. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési diji Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden.szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklámr. eljegyzési, családi hír, valamint a . nyiltiér,3QU>nként 60 fillérbe kerül. mm A magyar nemzet belső egysége. Irta: dr Hagym&ssy Zoltán. Egy nemzet feladatainak meghatá I rovásánál mindig abból a tényleges helyzetből kell kiindulnunk, melybe az a történelmi kialakulás folytán jutott. Ha van nemzet, amelyre nézve Borsdöntő, hogy élete irányát miként szabja meg, agy a magyar nemzet, az, mely a világháború, a forradal eh mák, a trianoni diktátum és a gazdasági világválság folytán abba a ki"' mondhatatlanul nehéz helyzetbe jutott, hogy minden idők legnagyobb nep^* : zeti és egyéni teljesítményét mérlegbe kell vetnie, ha magának jobb sorsot és jövőt akar kiküzdeni. Nem könnyű tehát az aa ut, mely előttünk áll s minden hazafias érzésű magyar embernek önmagában, saját személyére nézve is fel kell állítania a felelősség kérdését, hogy magatpc? tása megfelel-e a nemzet egyetemes érdekeinek s est a mélyen lelkiisme? retbe vágó kötelezettséget mindig szeme előtt kelltartania.. Nem szabad soha számításon kívül hagynia, hogy az egész világra nehezedő súlyos megpróbáltatáson kivűl egy igazság- tálán béke fojtogató bilincse szakadt reánk, egy élet-halálharc jutott osztályrészünkül, amit — ha nem. akarunk becstelenül elpusztulni — férfias erővel, fegyelmezett lélekkel, minden megpróbáltatást tűrő rendíthetetlen akarattal, testvéri szeretetben és sors- közösségben kell megvívnunk, hogy nemzetünket, mi magunkat és család jainkat megmenthessük és méltók legyünk ezeréves hírnevűnkhöz. Meddő dolog a, világválság éá belső, bajaink okait kutatni 4b a felelősséget hánytorgatni, 'melyek voltaképpen megcsonkitottságunkban gyökereznek s a gyógyulást sem várhatjuk a nemzetközi fórumoktól, sem egyedül a kormánytól, hanem elsősorban önmagunktól s a mi magatartásunkban, munkánkban, kitartásunkban, fegyelmezettségünkben, megszorított igények melletti életünkben nyugszik a megoldás kulcsa. Az ilyen világválságok természetrajzához tartozik, hogy megpróbáltatásokkal, szenvedésekkel és egzisz tenciák pusztulásával járnak s hosszú ideig tart, mig a gazdasági egyensúly helyreáll. Minden nemzet önmagát igyekszik menteni, önmagát ellátni és saját belső anyagi erejével biztosítani polgárai megélhetését s annyira megssoritja igényeit, hogy elzárkózik a termények és áruk szabad forgalmától, lehetőleg mindent maga akar előllitani, amire szüksége van. A magyar nemzet is kénytelen-kelletlen ezen helyzetbe jutott s az önellátási rendszerrel a nemzetek életének egy formája indult meg, mely a tervgazdálkodással, a termelés és fogyasztás irányításával és a javak arányos, célszerű elosztásával kívánja polgárai létét biztosítani. A mezőgazdasági állam sajnálatos tünete, hogy a háborúk és az anyagi válságok súlyosabban érintik, mint az ipari államokat. A háború alatt és után a mezőgazdasági állam tőkekészletei hamar kimerülnek, az állam jobban eladósodik, mert a háború ipari felkészültségét, nyersanyagait Óriási áldozatokkal tudja csak előteremteni, mert mezőgazdasági minőségénél fogva egyébként is tőkeszegény, évenként csak egyszer termel, mig az ipari állam többször is megforgatja tőkéjét, amiből az kö vetkezik, hogy a válság folyamata hosszabb, tőkegyűjtése lassúbb s a kibontakozást a foglalkozási ágak létfeltételeinek kölcsönös biztosításé val és aránybahosatalával tudja elérni, úgyhogy egyiket sem szolgáltathatja ki a másiknak, mert ha valamelyiket aránytalan előnyben részesítené a másikkal szemben*, úgy mindegyik nek, de főként a' nemzet egyetemének ártana. Nyilvánvaló, hogy az ilyen válsá gok csak kölcsönös belátással, megértéssel és méltányossággal küzdhetők le s ennek felismerése az a korszerű tünet, mely a nemzetek belső szellemi és akarati egységének mégvalósitá val, a lelki és anyagi erők összefogásával s arányos kiegyenlítésével, mint egyedüli lehetőséggel igyekszik a rendkívül súlyos viszonyokat könnyíteni s az egész nemzetközösség számára a boldogulás feltételeit meg- i teremteni, azon meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a belső egység az, mely biztosítja azt, hogy más népekkel szemben is alárendelt helyzetbe ne jussunk. Sokan, nagyon tévesen, csak úgy értelmezik a nemzeti egységet, hogy elég, ha a revízió szempontjából vagyunk egy felfogáson, ellenben a belső politikai széthúzásnak szabad tere van. Nem is kell hangsúlyozni, hogy mennyire ferde ez a felfogás, mert csak égy pillantást kell vetni a német, olasz és török egységre, mingyárt szembetűnő, hogy mig ezen nemzete két a bolsevista, szóciálista világnézetek és egyéb pártok szétszaggat- ták, nem volt sem tekintélyük, sem külpolitikai súlyúk, ellenben belső egységük megteremtése óriási hatal mat, lelki és anyagi erőt adott mindhárom nemzetnek s egyszerre kiemelkedtek, mint olyan tényezők, melyeket respektálni kell. A magyar nemzetnek is legnagyobb feladata tehát belső egységének megteremtése a maga sajátos viszonyai és történelmi fejlődésének figyelembe vétele mellett s az olasz, német és török példák általánosságban, nagyszerű Útmutatóul szolgálnak a belső egymásra-találásnak ób a nemzeti társadalom olyan szervezete megváló sitásának, amely nem osztályok, felekezetek és foglalkozási ágak szerint tagozódik, hanem azok felett fog össze a nemzet egyetemes céljai megváló sitásáért. Megválthatjuk őszintén, hogy a legnagyobb és a legnehezebb . munka ezen a téren vár reánk, mert itt kell megküzdenünk a legtöbb akadállyal. Elsősorban fajunk öröklött hibáival, amelyeket az évszázadok önvédelmi küzdelmei sajnálatos módon tápláltak; a széthúzással, visszavo násaal, gyülölséggel, a magalátó önzéssel, mindazokkal a rosszlulajdon- Ságokkal, amelyeket nagyjaink közül gróf Zrínyi Miklós a költő és gróf Széchényi István a legnagyobb magyar, hazaszeretetük egész mélységével és fájdalmával, de egyúttal bátor nyíltsággal vetett szemünkre. Ssinte bámulatos az a szabadság, amellyel nálunk sokszor a legkevesebb hozzáértéssel sem birók végig gázolnak a legbölcsebb, a leghazafiasabb, a legönzetlenebb s a, magyar fajért és népért életüket is 4 feláldozó vezetőembereink nemes szándékain is. Mindnyájunknak meg kell szívlelni a nemzet legnagyobb tanítómestereinek intéseit s „ne engedjük szabadságunkat annyira, mint gróf Zrínyi Miklós mondá, hogy „nem örömest adjuk magunkat a dieoiplinába s szolgaságnak tetszik a jórend s rabságnak a regula“ s bízzunk azokban, akik hivatottak a vezetésre s egész szívvel és lélekkel szolgálják nemzetünk ügyét. Ha a nemzet tagjai egyéni, egymástól eltérő felfogással vannak az állammal,' vallással, erkölccsel, családdal és a gazdasági élettel szemben, akkor sohasem lehet a belső egységét és kdiső tekintélyt megteremteni s nem tud ez a sokat szenvedett nemzet 'jobbsorsot elérni. £s a nemzeti egység nem jelző, hanem egy történelmi Bzükségszerü- B.ég, a magyar nemzet létfeltétele s egész életünket, egész állami berendezkedésünket erre az uj életformára kell átalakítanunk. Meggyőződésem, hogy a magyar -egység munkájának vezetése a mi miniszterelnökünk kezében bölcs, önzetlen, mélységesen hazafias és egyedül a magyar nép boldogulását célzó erős kezekben van. Adná a Mindenható, hogy az egységnek a szelleme, a vezetők iránti bizalom szállja üteg minden magyar lelkét, szabadítsa meg az önzéstől, pártvissálytól és fogjon össze bennünket a nemzeti öntudatra való ébre- I désben és lelki megújhodásban, ál- j dására egy egységes, szabad és büszke I Magyarországnak. Bankérdek és gazdaérdek. Irta: dr Peslhy Pál, ny. igazságügyminiezter, országgy. képviselő. A legutóbbi gazdarendelettel kapcsolatosan több oldalról azt állították, hogy bankérdekeket szolgál és csak kisebb mértékben szolgálja a gazdák érdekét Ez a téves beállítás a nagy közönség egy részénél helytelen felfogásra ad alkalmat, ezért szűkéé gesnek tartom, hogy ezt a kérdést alaposabban megvilágítsam. Tekin tettel pedig arra, hogy a közelmúlt eseményeinek vizsgálata nélkül most említett nézőpontokat sem lehet birá lat tárgyává tenni, igy főbb vonásokban ezekre az eseményekre is kitérek. _ Az európai államok autarchikus berendezkedése mellett kénytelen Volt Magyarország is ennek a gazdasági politikának az útjára lépni. A zart gazdálkodás rendszere mellett a termelés belső erői felduzzadtak, minden ország főbb termelvényében bizonyos fokozatos túltermelés követ kezett be, ami a kínálatot növelte, az árakat csökkentette, majd a kereslet erős visszaesésével egy bizonyos immobilitás következett be. Kifelé csökkent, vagy majdnem teljesen megszűnt az export s miután Magyarország agrárjellegű és a termelés súlypontja a mezőgazdaságon van, ennek következtében leghamarabb az agrártermékeknél jelentkezett | a tulprodükció, az áresés, a hányátI lás és természetesen a mezőgazdaság prosperitása visszaesett, a gazdaságok egyrésze immobillá vált. Az ország vezető tényezői a mutatkozó jelenségek fontosságát kellő időben felismerték s miután azt is tudták, hogy ezek nálunk is, más államokban is csak átmeneti jelenségek, bár több évig tarthatnak, már évekkel ezelőtt a cselekvés terére léptek. Mérlegelni kellett azt, hogy a kormányzat hagyja elárverezni az immobil gazdákat, vagy bízva a jelenségek átmeneti jellegében, átmeneti moratoriális intézkedéseket tegyen. Tekintettel arra, hogy az elárverezés veszélye sok ezer család létét veszélyeztette s ez a munkanélküliség állandó növekedése mellett nem volt kívánatos, természetesen közérdekből az utóbbi megoldást választották. Ennek az elhatározásnak az eredménye á földteherrendezési akció, majd az első gazdarendelet és most legutóbb az Imrédy pénzügyminiszter ur által kiadott uj gazdarendelet. A mezőgazdaság prosperitásának csökkenése a a földárak csökkenését is magit után vonta s a hitelező bankok érdeke itt kettős szempontból kapcsolódott fbe ebbe a kérdésbe. Egyrészről kevesebb lehetőség nyílt a kamatok és törlesztések behajtására, másrészről mindinkább csökkenő fedeEgyes szám éra 20 fillér.
