Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-23 / 101-102. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 december 23. 101—102. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 nil Ilim ét er széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, esaládi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Betlehem nélkül Betlehemben. Irta: Magyarász Ferenc dr. Führichnek, a múlt századbeli egyik legkiválóbb osztrák festőnek emlékszem egyik képére, mely a fogságba hurcolt zsidókat ábrázolta, amint Ba bilon vizei mellett hallgatag ajakkal üldögélve vissza-visszamerengtek a múltba, vágytak a szabad jövőbe és előre is, visszafelé is, Sionról emlékeztek ... Mi is ott ültünk epedve a mostani nehéz időknek lelkűnktől idegen rab* ságában, nekünk sem nyílik dalra ajkunk, mi is azt kívánjuk, inkább száradjon el a kéz, hogysem a lant húrjait pengesse — de azért a mi lelkünk is visszasírja a múltat és bízva tekint a jövőbe. Alig van elmúlt életünk keretében oly kép, amelynél emlékezetünk szívesebben időznék, mint a karácsony képe, a Betlehemé, az isteni kisdedé, a végtelen szereteté, mely benne testet öltött és leszállt a földre. Karácsony a szeretet ünnepe és akinek a szivében nincsen betlehemi szeretet, az Betlehem nélkül jár Betlehem utcáin, annak nincsen igazi karácsonyi ünnepe. És milyen a betlehemi szeretet? Igaz szeretet. Nem áradozik tehát szóvirágokkal, nem dicsekszik jótéteményeivel, nem vonja be legcsekélyebb adományát a hiúság aranyfüstjével, nem hazudik szeretetet ott, hol a szívben irigység és gyűlölet lappang. A betlehemi szeretet alázatos szeretet. Istállóban, szalmán, jászolyban fekszik, pedig Salamon király arany trónusa sem volna méltó királyi széke. De aki kevélyen járja Betlehem útját, aki még most is, mikor az általános szegénység olyannyira egyenlőkké tett bennünket, lenézi a nála rongyosabbat, aki mást csak kritizálni tud, de megbecsülni nem: az Betle hemben csak egy bálványt fog találni: sajátmagát. A betlehemi szeretet áldozatos szeretet s mint ilyen, csodálatos szeretet. Megindultan szemléli Isten sze- retetének adományát, a Megváltót, ki élete első pecétől kezdve azért választotta a jászolyt bölcsőjéül, hogy hozzászokjunk halotti nyoszolyájá- hoz, a kereszthez és tőle, aki magamagát és mindenét föláldozta érettünk, tanul áldozatot hozni Istenért, az embereknek, tanul teremteni a semmiből, adni már nem csupán a fölöslegből, hanem a nélkülözhetetlenből is, adni jó szívvel, boldogan, ha egy könnyet fölszárithatott s egy mosolyt fakaszthatott, nem a háláért, hanem ezért a betlehemes, karácsonyi örömért. A betlehemi szeretet békés és meg bocsátó szeretet. Szándékosan hagytam ezt a végére, mert ez a legnehezebb szeretet ; s ha Dante a gyűlöletet a pokol kilencedik mélységébe helyezi: az engesztelődés viszont megérdemli a legnagyobb elismerést. Miért nincs igazi betlehemi boldogság a világon ? Mert a világ Betlehem nélkül akar közeledni Betle hem felé, a szeretethez gyűlölettel, az alázathoz kevélységgel, az áldozatkészséghez önzéssel, az igazsághoz hazugsággal. Csoda-e akkor, ha szivünk alighogy megizleli Betlehem j nek édességét és a karácsony boldogságát? Csoda- e, ha a rablelkek | Harangok zúgnak szerte a világba’ S szivek mélyéből száll a szent ima. Ma született a népek Messiása, Az élő Isten egyszülött fia. Köszöntünk újra, drága, édes ünnep, Hfi vigaszt benned lelkünk áldva lásson. Óh aranyozd meg földi életünket, Üdvünk forrása, drága, szent karácsony t Szétáradó, nagy, égi vigaszodra Óh nagy szükség van immár újra itt, Mert zúg s ragad nagy bfinök szörnyű sodra S előtte már-már porba hull a hit. Oltárok, szivek, tűzhelyek kihűlnek S százmillióknak lelke sírva gyászol. Óh aranyozd meg földi életünket. Üdvünk forrása, drága, szent karácsony 1 Óhl e világnak minden népe szenved, De legjobban mi, árva magyaroki Kik elvesztettünk itt egy földi mennyet, Mely ezer évig áldva ragyogott. Vérző szivünkön vad kétségek ülnek, Vigaszra várunk úgy, mint soha máskor. Óh aranyozd meg földi életünket, Üdvünk forrása, drága, szent karácsony 1 Itt lengenek még előttünk s megettünk A trianoni börtön árnyai S vivődik árván láncra verve lelkünk, Kék ég falé, jaj, nem bfr szállani. De szent hitünk ma biztat újra minket S áttör ragyogva a szűk, durva rácson. Óh aranyozd meg földi életünket, Üdvünk forrása, drága, szent karácsony I Advent-időknek várjuk drága teljét Örök, nagy hittel egyre szomjazón. Mely visszaadja az élet szerelmét, És fényözönt ránk újra áldva szór. eltelnek kétségbeeséssel, midőn Betlehemről emlékeznek ? Csoda- e, hogy már előre érezzük minden óhajtásunk és reményünk csalódását és lelkünk fásultságában sem hitünk nincs többé sajátmagunkban és jobb jö- vőnkben, sem kedvünk a munkára ? Csak betlehemes lélek talál Betlehembe s találja meg ott a békéssé get. Tanítson meg bennünket a bet- I lehemi szeretet Istene úgy keresni a szeretetet, hogy meg is találhassuk | a boldogságot. Mely árnyba vont, mély völgyéből a bűnnek Egy új világba boldogan varázsol. Óh aranyozd meg földi életünket, Üdvünk fonása, drága, szent karácsony 1 Gyűljön föl újra teljes, tiszta fénnyel A hű csillag! mely Krisztushoz vezet. Takarja fátyol előttünk ma még el, Mire készülnek a Heródesek. Ne lássuk azt most, hogy nyomán a bűnnek Ezer pogány kéz bús keresztet ácsol. Óh aranyozd meg földi életünket, Üdvünk forrása, drága, szent karácsony t' Örvendezzünk, hogy mennyei dicséret Dalát zengik ma fényes angyalok S beteljesült a legszentebb Ígéret, Mely valaha egy népnek adatott. Áldottak, kik ma ünnepelni gyűlnek Élő, nagy hittel e sötét világon. Óh aranyozd meg földi életünket, Üdvünk forrása, drága, szent karácsony { Föllebben újra előttünk csodásán A szent kárpit, mely nagy jövőt takar S a diadalmas, új feltámadásban Rajongva hisz ma minden hű magyar. Istenkegyelmet éreztet velünk meg A fényben álló betlehemi jászol. ,. Óh aranyozd meg földi életünket, Üdvünk fonása, drága, szent karácsony 1 Jöjj s szállj ragyogva e sötét világra Áldott lelkeddel, kisded jézusunk. Légy e kanyatló korszak Messiása, Mert érezzük, hogy másképp elbukunk. Cselekedd azt, hogy e szép, drága ünnep Nagy napján lelkünk újra mennybe lásson S megaranyozza földi életünket Egy diadalmas, szent magyar karácsony 1 szegények számára öröm. És van boldogság mindkét részen, amikor kigyulnak a karácsonyi gyertyák és az angyali ének belecsendül az imától harmatos lélek reggelébe: »Dicsőség a magas mennyekben az Istennek, e földre békesség és az emberekhez jóakarat«. .. . Karácsony 1 A vallás igazságainak költészetté magasztosult élete. Fehér hó. Kántáló gyerek az ablak alatt. Rézkrajcár a dermedt tenyérben. Zöld, illatos fenyő. Arany és ezüst fény csillogása, mint nap képe a forrásban. A fehér kalács, mint szoborba öntött képe a megelégedésnek. A hívogató templom. A legátus elhadart prédikációja, mint rianás a Balatonon. Az oskolások elnyújtott éneke, mint fáradt szán. Azután a tóból fel8zökdelő apró aranyhalakhoz hasonló hozsánna ének arról, hogy: »Ünnep a földön, ünnep a mennyen, Drága Karácsony, zengje szavad: — Bú, hogy oszoljon, seb behegedjen, — Béke a földön s jóakarat!« Ez, ez a Karácsony: a szeretet Istenének meleg csókja az élet gondoktól hűvös homlokán. Vagy legalább is ez volt akkor, amikor még nem ismerték ezt a nagyon borús szót: Trianon. Akkor, amikor a Tátra tengerszemében töretlen magyar címer fürdött és az Adria háromszinü zászlós magyar hajókra nézett, mint a termőföld a talpig virágos meggyfára. Azóta pedig, azóta, hogy a karácsonyfahordozó bérceket is letakarták trianoni szemfedővel, a mi karácsonyunk 15 esztendő óta tartó bujdosás a háború nélküli békerevizió forrástalan sivatagában. Igazságtól és szeretettől áthatott magyar karácsony nincs és nem lesz mindaddig, amíg Európa nemzeteinek kétségbeesett erőfeszítése odairányul, hogy ezt az újabb világ felfordulás veszedelmét rejtő helyzetet fenntartsa. A magyar nem - zet és benne Európa gazdasági rendjének sirszélére juttatása nem ment olyan nagy kelteléssel és körültekintéssel, mint ahogy kerülgetik a békerevizió sikeres megoldását. 1920 junius 4 én nem féltek úgy a következményektől, mint ahogy ma látnak és festenek rémeket az igazság egére, mintha a nemzetek nem inkább belehalnának a tévedésekbe, mint azokba a nemes és jószándéku iparkodásokba, hogy egy hallatlan baklövést helyrehozzanak és Isten üdv- rendjét visszaállítsák. Okmányra hivatkoznak I Olyan okmányra, amelynek etikai és erkölcsi értéktelensége vitán felül áll l Azt gondolják, hogy még ma is abban az áléit állapotban vagyunk, hogy nem merészeljük nyíltan hirdetni, hogy minden cselekvény önmagának okmánya, tehát nekünk a békerevizió nem a trianoni béke- szerződés alapján kell, hanem egy olyan békegondolat alapján, amely A magyar megváltás vágya Isten igazságának karácsonyfáját keresi, mint fehér galamb a háztetőt. Másfél évtizedes trianoni magyar szenvedés zörgeti a megértés ajtaját, mert elég volt és mert nemcsak nem tudunk, de nem is akarunk tovább tűrni. Ezek a gondolatok töltenek el bennünket most, 1933 karácsonyán és ha a szeretet földreszállásának kedves, meghitt ünnepén magunkba tekintünk, meg kell vallanunk, hogy az ünnepi hangulat meleg derűje mögött minden figyelmünk a revízió- virradata felé fordul. A gyermekszobák népét aranypókháló fűzi egybe. Arasznyi életsarjak csillogó szeme kérdőjellé változik, melynek minden mozdulása azt kér. dezi: mit hoz a Jézuska ? Van föld-, fal és világrengető gondja a szülői szívnek, hogy a mai szegénységben kielégítse a gyermek óriási igényeit: lovat, kardot, csákót, autót, repülőgépet, babát, meséskönyvet, mindent, amivel játszani lehet. Mert a ruha ma már nem, vagy csak a nagyon Karácsony csillaga már ragyog. Irta: Jánosi György. I I I Egyes szám ára 20 fillér. Szent karácsony ünnepén. Irta: Babay Géza.
