Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-02-04 / 10. szám

V. évfolyam. 2. szám. 1933 február 4. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE __________________ HIVATALOS LAPJA Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. I Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon. 125 A megyei gyümölcstermelés problémái. A mait hónapban megalakult a Gytimö'c9termelők Orsaágos Egyesü­letének Tolnamegyei Fiókegyesülete, amiről a Tolnamegyei Újság röviden már hirt adott. £a a megmozdulás hézagpótló, bár meg lehetett volna oldani eat a kérdést valamelyik régi gazdasági irányn egyesület keretében is, mert így félő, hogy a sok külön­böző egyesülés az erők siótforgácso- lódására vezet. Mindenesetre örömmel kell üdvözölni azt az osztatlan érdek­lődést, amely ezt a megmozdulást kisérte. A tolnamegyei fiókegyesületre nagy feladatok várnak. Azok, akik­nek alkalmuk volt a vármegye gyű mölcstermésének, egyébként piacra nem kerülő, legnemesebb fajtáit saját tapasztalatukból megismerni, biso- nyithatják, hogy Erdély gyümölcsontó tájait kivéve alig volt Nagymagyar- országnak olyan kiváló zamatu gyü­mölcsöt termelő vidéke, mint Tolna* és Baranya megye. A mai kétségbe* ejtő gazdasági viszonyok között fo kozottabban szükséges, hogy a föld- tulajdonosok figyelme a racionális gyümölcstermelés lehetőségei felé for­duljon, mert ezzel jelentékeny jöve­delmet biztosíthat magának a magyar gazda. A legelső teendők előtt óvatosan kell azonban mérlegelni azokat az irányelveket, amelyek hivatva lesznek a mozgalmát' a megfdlötő mederbe terelni. Vigyáznunk kell nagyon, ne­hogy úgy járjunk, mint a derüre- faorura való buzanemesitéssel,' vagy a külföldi fajbaromfiak túlzott propa­gálása mellett a magyar baromfi mel­lőzésével. Nem szabad a jelszavakat száz százalékig elfogadni. „Tömeg- termelés“, „tömegfajták“, nagyon két­séges, hogy szolgálják e a kívánt célt és ki lehet e mellettük aknázni a magyar föld páratlan zamatot termő értékeit. Bizonyos, hogy ezen orszá­gos megmozdulás nyomán az egész országban rávetik magukat a gazdák a gyümölcstermelésre. Valószínű, hogy a tömegtermelés folytán esetleg túl- produkció is be fog állani bizonyos idő múlva.. Szerencsére a gyümölcs nem oly egyöntetű, mint a tej, ahol egyedül a tömeg a döntő — esetleg nemi minőségbeli különbség — mert a gyümölcs, hacsak az almát tekintjük is, oly változatokban termelhető, ame­lyeket ízre, zamatra stb. nagy minő­ségbeli távolság választ el egymástól. Meg vagyunk győződve róla, hogy az a vidék fog legjobban boldogulni, amely nemcsak tömeget, hanem első­sorban kiváló minőséget tud produ­kálni, mert a mi megyénk még akkor is bírni fogja a versenyt, amikor a tömegcikket prodnkáló más tájak a .termelés csökkentésére kényszerülnek. A megyei piacokra kerülő mai gyü­mölcsök között alig-alig találni olyan minőségűt — különösen almára vagy körtére gondolunk — melynek a ter­melése a fenti követelményeknek megfelelne. Nagy hiba volt, hogy az utóbbi évtizedekben azok, akik a gyümölcstermeléssel akartak foglal­kozni, az ország néhány szinte gyári üzemre' berendezett faiskolájából sze rezték be szükségletüket, legtöbbször aa árjegyzéki, hangzatos nevekre támaszkodva. Pedig, található a me­gyében sok. oly nemes gyümölcsféle­ség, amely elszaporitva megfelelne aa előbb felállított követelményeknek. Azonban sajnos, hogy a kertészkedés helyi vonatkozása értékes megfigye­lései nagyrészben veszendőbe mentek. Nem lehet közömbös, hogy bizo­nyos helyről származó fát, más vi­dékről származó alanyra nemesítve, megyénk melyik vidékére ültetünk. A régi megyebeli kertészek nagyon jól tudták, hogy a megyénkben termő, honos alanyokra milyen nemes oltó - galyakat alkalmazzanak. Az eredmény meg is volt, mert oly nemes gyümöl­csöket termeltek, amilyenek ma alig találhatók a forgalomban. Még ma is találni elöregedett fákat, melyek ilyen gyümölcsöt teremnek. A legközelebbi feladat volna, fel­tárni ezeket a megyebeli kincseket, megvizsgálni azokat minőségre, bő- termőségre, eltarthatóságra, kikutatni, hogy ezeket mely alanyokon lehetne az illető vidéken legcélszerűbben el- szaporítani. Ehhez az első lépés le­hetne egy gyümölcsbemutató rende zése, amelyen a szakemberek meg­ismerkedhetnének ezekkel az érté­kekkel. Ezeknek az értékeknek az elszaporitása és az illető csemetéknek a forgalomba hozása volna a második feladat. Ennek a megoldására megye­beli faiskolák lennének hivatottak, melyeknek kezelésére azonban feltét­lenül' elsőrendű szakemberek szüksé­gesek, akik tisztában vannak a gyü­mölcstermelés féiig-meddig feledésbe ment múltjával is. Mert ha a rég­múltat kutatjuk, rájövünk, hogy a jelen lázas tudományos kísérletezései közepette sok régi tapasztalaton ala puló tudás értékei mentek feledésbe. Az első időben felhasználhatók lennének egyes vidékek községi, eset­leg magánkézben lévő faiskolái, ké­sőbb szükséges volna megfelelő köz­ponti vezetés mellett a vármegye egyes tipikus vidékein faiskolák lé­tesítése, amelyekből az illető vidék olcsó pénzen, kedvezményes áron sze­rezhetné be a vidéknek megfelelő, legjobb gyümölcsfacsemeteféleségeit. Meg kell fontolni, bogy a talaj- viszonyok és a kiima által determinált kereteken belül a nyersen és jobban eltartható gyümölcsök, pl. alma vagy körte, vagy a kevésbé állóképes gyü­mölcsök felé forduljon-e a figyelem, bár igaz, hogy a hfitőházak ma már est a megkülönböztetést majdnem kiküszöbölték. — Az alakuló gyűlé­sen hallottuk, hogy például Szekszárd környéke kiválóan uíkaimas barack- termelósre. Ezt az előnyt és igy egyes vidékek hasonló előnyeit nem szabad kiaknázatiannl hagyni. Viszont a gyümölcstermelés propa­gálásával óvatosan kell eljárni küiő nősen Szekszárdon, az ország egyik legjobb vörösbort termő vidékén. Ha itt például áttérünk a csemegeszőlő termelésre, tegyük fel csak a lapi szőlőkön és ha konjunktúra révén a esemegessőlő termelés jobb jövedel­met biztosit, mint a vörösbortermelés, nem fog-e vájjon vörösbortermelésünk hanyatlásnak indulni a hegyi szőlők­ben is, amit késő lesz már megbánni akkor, ha- a vörösborra is jobban- , felyirrad. A gyümöjcatermelés többi, megye­beli problémáit, a kártevők elleni | védekezést, a gyümölcsszedést és ke­zelést, valamint a szervezés mikéntjét nem is érintettük, hisi helyszűke miatt a fentieket is szinte távirati stílusban kellett tárgyalni. Nagy kér déskomplexnm a gyümölcstermelésnek Ha valaki csak egyszerűen rápil­lant a január hónapra megállapított vájárrá és az ebből alakuló tej árakra, gondolkozás nélkül rámondja, hogy nem, hiszen januárban még kevesebb a tejár, mint decemberben volt. A vármegyei Szövetkezet kebelén kívül álló tejszövetkezetek pedig megelé­gedéssel állapítják mag : ugy-e meg­mondtuk, nem érdemes belépői, hisz úgysem tndo&k elérni jobb árakat, ilyen árért mi is el tudjuk adni a tejünket. Nem akarnak most rámutatni arra, hogy milyen erő rejlik a sző* vétkezésben és összetartásban, hanem pusztán számadatokkal akarjuk ki mutatni azt, hogy milyen lenne a januári tejár akkor, ha a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete nem működne, illetőleg ha az 1932. évi alapot vesszük figyelembe. Az 1932. évre a tej eladások 4 pengős KÁB. vajár alapon történtek, még pedig úgy, bogy minden 5 fil- s iéres vafáremelkedésoek, illetőleg esés nek 0 2 filléres tejáremelkedés, ille­tőleg esés felel meg. Tavaly az elért legmagasabb tejár 13 3 fillér volt 4 pengős vaj alapon, vagyis átszámítva az idei 3 pengős vajalapra, 9 3 fillér volt az a legmagasabb ár, amit ki lehetett harcolni a tejkereskedőknél. Ezidén 3 pengős vajalapon 10 5 fil­léres legmagasabb tejárat sikerült kiharcolni a vállalatoktól, vagyis 1‘2 fillérrel többet tej literenként, mint tavaly. 1932-ben a legalacsonyabb tejár, a legkisebb szövetkezetnél 4 pengős vajárnál 11*6 fillér volt, ami 3 pengős alapot véve figyelembe, 7 6 fillérnek feleit meg, mig ez évben szintén 3 pengős alapnál 8 fillér volt a legalacsonyabb ár, 0‘4 fillérrel több, mint az elmúlt évben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy most január hó­napban a tavalyi alapot véve figye­lembe nem 9 9 fillért kapna a leg­magasabb áron (10*5 f) eladott tej- szövetkezet, hanem 8*7 fillért, viszont a legkisebb szövetkezet sem kapna 7'4 fillért, hanem csak 7 fillért január hónapban leszállított tejének literjéért. Azt hisszük, nem kell bővebb ma­gyarázat. Amelyik szövetkezet tisztán lát, amelyiknek szemét nem homá- lyositják el idegen, külső befolyások, annak meg kell állapítania azt is, hogy ezt a Tolnamegyei Tejszövet- kezetek Szövetkezete működése nél­kül nem lehetett volna elérni. Pedig valljuk meg őszintén, bogy ez sem megfelelő ár, mert ilyen árak mellett nem találja meg egy gazda sem a számítását. Hogy ezeknél jobb arat nem ladott elérni a vármegyei Szö­vetkezet — eltekintve a világpiaci dekonjunktúrától — az nem rajta múlt, hanem azon a 25 szövetkeze­ten, amelyik kívül áll a megyei szer­vezeten és csekély átmeneti haszonért inkább gyengíteni, mint erősíteni | igyekszik a szövetkezeti frontot. Hisz­megyebeli vonatkozása és ezzel a cikkel nem íb volt más szándékunk, mint a gyümölcstermelés küszöbön álló felkarolásánál egyes gondolatok felvetésével esetleg egy egészséges eszmecserének a megindítása. g a. X, szűk, hogy dacára a valóban rossz vajértékesitési lehetőségeknek, még mindig jobb árit tadott volna kivívni a To!namegyei Tej szövetkezetek Szö­vetkezete, ha nem 31, hanem 56 megyei tejszövetkezet egységes front­jával nézhetett volna a tejkereskedők bevés tagból álló, de erős szerveze­tével szembe! GftZPAHiREK. — Gazdavacsora. A Ssekszárdi Gazdák AszUitarsasaga szokásos havi összejövetelét és vacsoráját febraár hó 11-én, szombaton este 8 órakor tartja a Szekszárd Szálló emeleti kis­termében. Az Asztaltársaság ezúton is meghívja és szívesen látja a Szék- pzárd környéki gazdákat a vacsorán. Jelentkezni lehet folyó hó 10 én dél­előtt 12 óráig írásban, telefonon (Szek- szird 125.) a Tolnamegyei Gazda­sági Egyesület titkári hivatalában (Szekszárd, Vármegyeház). ATolnomegvel Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRŰ HIRDETÉSEI Gazdaságok üzemanyagai '««»ly b.. Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erö- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. gazdaság elvállal i/2-l Évestartásra 40-50 drb növendékállatot (üszőt vagy tinót 1—3 éveset). Cim az Egyesületben. Eladó 1 pár négy-, illetőleg ötéves kanca heréit, amerikai ügető, teljesen megbíz­ható, jól menő két ló. Ára 1200 pengő. Gőzeke- és fűtési szén jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál meg­rendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Buromfloész (kolera) elleni feltétlen biztos hatású szer. Ä jedését és pusztulását az állományának, beszerezhető a Kereskedelmi Osztály révén. Hezősazdasűsi gépek, Ä nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. 20 dorak 2-2 v. éves pirostarka tinó eladó. Bővebbet az egyesület Kereskedelmi Osztályánál. Mindenfele uetömag Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. i Elődé földek a szántó eladó. Bővebbet a Tohiatnegyei Gazdasági Egyesület tit- 1 kiri hivatalában. Tudott-e valamit elérni a Tolnamegyei Tejszöoetkezetek Szövetkezete a jobb tejáraké« való küzdelmében?

Next

/
Thumbnails
Contents