Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-02-04 / 10. szám
V. évfolyam. 2. szám. 1933 február 4. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE __________________ HIVATALOS LAPJA Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. I Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon. 125 A megyei gyümölcstermelés problémái. A mait hónapban megalakult a Gytimö'c9termelők Orsaágos Egyesületének Tolnamegyei Fiókegyesülete, amiről a Tolnamegyei Újság röviden már hirt adott. £a a megmozdulás hézagpótló, bár meg lehetett volna oldani eat a kérdést valamelyik régi gazdasági irányn egyesület keretében is, mert így félő, hogy a sok különböző egyesülés az erők siótforgácso- lódására vezet. Mindenesetre örömmel kell üdvözölni azt az osztatlan érdeklődést, amely ezt a megmozdulást kisérte. A tolnamegyei fiókegyesületre nagy feladatok várnak. Azok, akiknek alkalmuk volt a vármegye gyű mölcstermésének, egyébként piacra nem kerülő, legnemesebb fajtáit saját tapasztalatukból megismerni, biso- nyithatják, hogy Erdély gyümölcsontó tájait kivéve alig volt Nagymagyar- országnak olyan kiváló zamatu gyümölcsöt termelő vidéke, mint Tolna* és Baranya megye. A mai kétségbe* ejtő gazdasági viszonyok között fo kozottabban szükséges, hogy a föld- tulajdonosok figyelme a racionális gyümölcstermelés lehetőségei felé forduljon, mert ezzel jelentékeny jövedelmet biztosíthat magának a magyar gazda. A legelső teendők előtt óvatosan kell azonban mérlegelni azokat az irányelveket, amelyek hivatva lesznek a mozgalmát' a megfdlötő mederbe terelni. Vigyáznunk kell nagyon, nehogy úgy járjunk, mint a derüre- faorura való buzanemesitéssel,' vagy a külföldi fajbaromfiak túlzott propagálása mellett a magyar baromfi mellőzésével. Nem szabad a jelszavakat száz százalékig elfogadni. „Tömeg- termelés“, „tömegfajták“, nagyon kétséges, hogy szolgálják e a kívánt célt és ki lehet e mellettük aknázni a magyar föld páratlan zamatot termő értékeit. Bizonyos, hogy ezen országos megmozdulás nyomán az egész országban rávetik magukat a gazdák a gyümölcstermelésre. Valószínű, hogy a tömegtermelés folytán esetleg túl- produkció is be fog állani bizonyos idő múlva.. Szerencsére a gyümölcs nem oly egyöntetű, mint a tej, ahol egyedül a tömeg a döntő — esetleg nemi minőségbeli különbség — mert a gyümölcs, hacsak az almát tekintjük is, oly változatokban termelhető, amelyeket ízre, zamatra stb. nagy minőségbeli távolság választ el egymástól. Meg vagyunk győződve róla, hogy az a vidék fog legjobban boldogulni, amely nemcsak tömeget, hanem elsősorban kiváló minőséget tud produkálni, mert a mi megyénk még akkor is bírni fogja a versenyt, amikor a tömegcikket prodnkáló más tájak a .termelés csökkentésére kényszerülnek. A megyei piacokra kerülő mai gyümölcsök között alig-alig találni olyan minőségűt — különösen almára vagy körtére gondolunk — melynek a termelése a fenti követelményeknek megfelelne. Nagy hiba volt, hogy az utóbbi évtizedekben azok, akik a gyümölcstermeléssel akartak foglalkozni, az ország néhány szinte gyári üzemre' berendezett faiskolájából sze rezték be szükségletüket, legtöbbször aa árjegyzéki, hangzatos nevekre támaszkodva. Pedig, található a megyében sok. oly nemes gyümölcsféleség, amely elszaporitva megfelelne aa előbb felállított követelményeknek. Azonban sajnos, hogy a kertészkedés helyi vonatkozása értékes megfigyelései nagyrészben veszendőbe mentek. Nem lehet közömbös, hogy bizonyos helyről származó fát, más vidékről származó alanyra nemesítve, megyénk melyik vidékére ültetünk. A régi megyebeli kertészek nagyon jól tudták, hogy a megyénkben termő, honos alanyokra milyen nemes oltó - galyakat alkalmazzanak. Az eredmény meg is volt, mert oly nemes gyümölcsöket termeltek, amilyenek ma alig találhatók a forgalomban. Még ma is találni elöregedett fákat, melyek ilyen gyümölcsöt teremnek. A legközelebbi feladat volna, feltárni ezeket a megyebeli kincseket, megvizsgálni azokat minőségre, bő- termőségre, eltarthatóságra, kikutatni, hogy ezeket mely alanyokon lehetne az illető vidéken legcélszerűbben el- szaporítani. Ehhez az első lépés lehetne egy gyümölcsbemutató rende zése, amelyen a szakemberek megismerkedhetnének ezekkel az értékekkel. Ezeknek az értékeknek az elszaporitása és az illető csemetéknek a forgalomba hozása volna a második feladat. Ennek a megoldására megyebeli faiskolák lennének hivatottak, melyeknek kezelésére azonban feltétlenül' elsőrendű szakemberek szükségesek, akik tisztában vannak a gyümölcstermelés féiig-meddig feledésbe ment múltjával is. Mert ha a régmúltat kutatjuk, rájövünk, hogy a jelen lázas tudományos kísérletezései közepette sok régi tapasztalaton ala puló tudás értékei mentek feledésbe. Az első időben felhasználhatók lennének egyes vidékek községi, esetleg magánkézben lévő faiskolái, később szükséges volna megfelelő központi vezetés mellett a vármegye egyes tipikus vidékein faiskolák létesítése, amelyekből az illető vidék olcsó pénzen, kedvezményes áron szerezhetné be a vidéknek megfelelő, legjobb gyümölcsfacsemeteféleségeit. Meg kell fontolni, bogy a talaj- viszonyok és a kiima által determinált kereteken belül a nyersen és jobban eltartható gyümölcsök, pl. alma vagy körte, vagy a kevésbé állóképes gyümölcsök felé forduljon-e a figyelem, bár igaz, hogy a hfitőházak ma már est a megkülönböztetést majdnem kiküszöbölték. — Az alakuló gyűlésen hallottuk, hogy például Szekszárd környéke kiválóan uíkaimas barack- termelósre. Ezt az előnyt és igy egyes vidékek hasonló előnyeit nem szabad kiaknázatiannl hagyni. Viszont a gyümölcstermelés propagálásával óvatosan kell eljárni küiő nősen Szekszárdon, az ország egyik legjobb vörösbort termő vidékén. Ha itt például áttérünk a csemegeszőlő termelésre, tegyük fel csak a lapi szőlőkön és ha konjunktúra révén a esemegessőlő termelés jobb jövedelmet biztosit, mint a vörösbortermelés, nem fog-e vájjon vörösbortermelésünk hanyatlásnak indulni a hegyi szőlőkben is, amit késő lesz már megbánni akkor, ha- a vörösborra is jobban- , felyirrad. A gyümöjcatermelés többi, megyebeli problémáit, a kártevők elleni | védekezést, a gyümölcsszedést és kezelést, valamint a szervezés mikéntjét nem is érintettük, hisi helyszűke miatt a fentieket is szinte távirati stílusban kellett tárgyalni. Nagy kér déskomplexnm a gyümölcstermelésnek Ha valaki csak egyszerűen rápillant a január hónapra megállapított vájárrá és az ebből alakuló tej árakra, gondolkozás nélkül rámondja, hogy nem, hiszen januárban még kevesebb a tejár, mint decemberben volt. A vármegyei Szövetkezet kebelén kívül álló tejszövetkezetek pedig megelégedéssel állapítják mag : ugy-e megmondtuk, nem érdemes belépői, hisz úgysem tndo&k elérni jobb árakat, ilyen árért mi is el tudjuk adni a tejünket. Nem akarnak most rámutatni arra, hogy milyen erő rejlik a sző* vétkezésben és összetartásban, hanem pusztán számadatokkal akarjuk ki mutatni azt, hogy milyen lenne a januári tejár akkor, ha a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete nem működne, illetőleg ha az 1932. évi alapot vesszük figyelembe. Az 1932. évre a tej eladások 4 pengős KÁB. vajár alapon történtek, még pedig úgy, bogy minden 5 fil- s iéres vafáremelkedésoek, illetőleg esés nek 0 2 filléres tejáremelkedés, illetőleg esés felel meg. Tavaly az elért legmagasabb tejár 13 3 fillér volt 4 pengős vaj alapon, vagyis átszámítva az idei 3 pengős vajalapra, 9 3 fillér volt az a legmagasabb ár, amit ki lehetett harcolni a tejkereskedőknél. Ezidén 3 pengős vajalapon 10 5 filléres legmagasabb tejárat sikerült kiharcolni a vállalatoktól, vagyis 1‘2 fillérrel többet tej literenként, mint tavaly. 1932-ben a legalacsonyabb tejár, a legkisebb szövetkezetnél 4 pengős vajárnál 11*6 fillér volt, ami 3 pengős alapot véve figyelembe, 7 6 fillérnek feleit meg, mig ez évben szintén 3 pengős alapnál 8 fillér volt a legalacsonyabb ár, 0‘4 fillérrel több, mint az elmúlt évben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy most január hónapban a tavalyi alapot véve figyelembe nem 9 9 fillért kapna a legmagasabb áron (10*5 f) eladott tej- szövetkezet, hanem 8*7 fillért, viszont a legkisebb szövetkezet sem kapna 7'4 fillért, hanem csak 7 fillért január hónapban leszállított tejének literjéért. Azt hisszük, nem kell bővebb magyarázat. Amelyik szövetkezet tisztán lát, amelyiknek szemét nem homá- lyositják el idegen, külső befolyások, annak meg kell állapítania azt is, hogy ezt a Tolnamegyei Tejszövet- kezetek Szövetkezete működése nélkül nem lehetett volna elérni. Pedig valljuk meg őszintén, bogy ez sem megfelelő ár, mert ilyen árak mellett nem találja meg egy gazda sem a számítását. Hogy ezeknél jobb arat nem ladott elérni a vármegyei Szövetkezet — eltekintve a világpiaci dekonjunktúrától — az nem rajta múlt, hanem azon a 25 szövetkezeten, amelyik kívül áll a megyei szervezeten és csekély átmeneti haszonért inkább gyengíteni, mint erősíteni | igyekszik a szövetkezeti frontot. Hiszmegyebeli vonatkozása és ezzel a cikkel nem íb volt más szándékunk, mint a gyümölcstermelés küszöbön álló felkarolásánál egyes gondolatok felvetésével esetleg egy egészséges eszmecserének a megindítása. g a. X, szűk, hogy dacára a valóban rossz vajértékesitési lehetőségeknek, még mindig jobb árit tadott volna kivívni a To!namegyei Tej szövetkezetek Szövetkezete, ha nem 31, hanem 56 megyei tejszövetkezet egységes frontjával nézhetett volna a tejkereskedők bevés tagból álló, de erős szervezetével szembe! GftZPAHiREK. — Gazdavacsora. A Ssekszárdi Gazdák AszUitarsasaga szokásos havi összejövetelét és vacsoráját febraár hó 11-én, szombaton este 8 órakor tartja a Szekszárd Szálló emeleti kistermében. Az Asztaltársaság ezúton is meghívja és szívesen látja a Szék- pzárd környéki gazdákat a vacsorán. Jelentkezni lehet folyó hó 10 én délelőtt 12 óráig írásban, telefonon (Szek- szird 125.) a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában (Szekszárd, Vármegyeház). ATolnomegvel Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRŰ HIRDETÉSEI Gazdaságok üzemanyagai '««»ly b.. Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erö- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. gazdaság elvállal i/2-l Évestartásra 40-50 drb növendékállatot (üszőt vagy tinót 1—3 éveset). Cim az Egyesületben. Eladó 1 pár négy-, illetőleg ötéves kanca heréit, amerikai ügető, teljesen megbízható, jól menő két ló. Ára 1200 pengő. Gőzeke- és fűtési szén jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Buromfloész (kolera) elleni feltétlen biztos hatású szer. Ä jedését és pusztulását az állományának, beszerezhető a Kereskedelmi Osztály révén. Hezősazdasűsi gépek, Ä nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. 20 dorak 2-2 v. éves pirostarka tinó eladó. Bővebbet az egyesület Kereskedelmi Osztályánál. Mindenfele uetömag Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. i Elődé földek a szántó eladó. Bővebbet a Tohiatnegyei Gazdasági Egyesület tit- 1 kiri hivatalában. Tudott-e valamit elérni a Tolnamegyei Tejszöoetkezetek Szövetkezete a jobb tejáraké« való küzdelmében?
