Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-12-13 / 98. szám

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 december 13. 98. szám. TOLNAMEGYEI hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési di|t ggész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő! Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Álláslkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerUI. A lelkiismeret szava. A temetőben jártam és láttam ott egy több máua súlyú sírkövet, ame­lyet nyugalmi helyzetéből teljesen kiemelt egy feltörő Bzomorufttz gyö­kere ... Eszembe jutott, hogy a Duna- medence is temető: a békeszerződés I. . i temetője... A sírba bennünket he­lyeztek és a kisantant irtózatos súlyú sziklájával akarták biztosítani, hogy többé fel ne keljünk... Gyökeret vert azonban alatta egy kis szomorú­iba : az igazság palántája... S ez a szomorufüz most feltartóztathatatlanul fölfelé törekszik s úgy tűnik, mintha gyökerei máris félrebillentették volna a sziklát 8 csak egy kis erőfeszítés kell még, hogy egyet gördüljön és darabokra hulljon ... A halál nehezékét most az élet fája feszíti... Ha nem bizonyítaná est eléggé Mussolininak a Nemzetek Szövetségéhes intézett ultimátuma, mely a kisantant minden idegét meg­merevítette, kézzelfoghatóan igazolja Bradács cseh hadügyminiszter beje­lentése. Az az expozé, mely újabb fegyverkezésre s a katonai szolgálati idő újabb felemelésére kért engedélyt a csehszlovák törvényhozástól. „Csehszlovákia —- mondotta a cseh hadügyminiszter — nem épithet vá­rakat. Ezeket tehát katonai repülő­gépekkel kell helyettesítenie s ezek­nek kell gondoskodniok arról, hogy idegen csapatok ne nyomulhassanak országunk területére. A hadsereg tel­jes átszervezése küszöbön. Kardot csörtetni nem akarunk, de ha meg­tesszük ezt hadseregünk érdekében, akkor ez még mindig csak gyönge visszhangja annak, ami külföldön történik ...“ Nézzük hát, hogy mi történik a lefegyvérzett országokban ? Semmi más, minthogy ébred a lélek. Tan­kot nem építünk, repülőgéppel, ágyú­val, puskával nem szaporítjuk fegy­vereink Bsámát... Teljesen fegyver­telenül vagyunk kénytelenek nézni, hogy a kisantant miként változtatja haditáborrá a búzamezőt, arzenállá a műhelyeket és repülőgépeinek újabb százaival mikép takarja el Isten kék azúrját... Mindössze annyi történt, hogy kétszáz angol képviselő ajánlani akarja; hazája törvényhozóinak, hogy Magyarország ügyét Európa érdeké­ben tegye magáévá s tegyen indít­ványt a Népszövetségnél Trianon mó­dosítása érdekében. És hogy a Nép­szövetség ezt az indítványt le is tár­gyalhassa : Mussolini javasolja a Nép szövetség alkotmányának módosí­tását ... Már ennyi is elég, hogy a bennün­ket körülölelő kisantant szaporítsa szuronyainak számát. .. Kifelejtik azonban Csehszlovákia urai, hogy a háborút nemcsak fegyverek, hanem érzelmek és igazságok is mozgatják. Az érdekek védelmét pedig az igaz­ság és az érzelem egysége nélkül megszervezni nem lehet. Egy olyan országban, amelyre tizenhárommillió lakosból nyolcmillió gyűlölettel tekint, sok mindenre számítani kell. Ha te­hát BeneB urék azzal mulattatják magukat, hogy Plátó elméletén épült abstrakt állam katonai szervezete megvédi őket, csalódni fognak. Az az állam, amelyet a munkanélküliség, gazdasági romlás, belső civódás, gyű- lölség marcangol: Bzembekötősdit ját­szik akkor, mikor minderről elfeled­kezik .., A világ már látja, hogy itt nem holmi zavorokról van szó, hanem életről-halálról. A világ hallja, hogy itt nyög a föld ... S ha a cseh— román—szerb erdő még zöldéi is kö­röttünk, mindenki érzi, hogy a gyö­kerei már sorvadnak. Magyarország igazságai pedig meg vannak pecsételve ai ígéret szent leikével éB világosságával. A magyar fájdalom ma az az elektron, amely | az egész világtörténést visBzazengi... Kulturdélután Kovácsáé Nagy Lujza emlékére. Az országos hirü Egyesült Szék- szárd—Tolnamegyei Nőegylet folyó hó 19 én, kedden délután 6 órakor a „Szekszárd Szálló" nagytermében, elhunyt szeretett alelnöke: Kovács Dávidné losonci Nagy Lujza emlé­kére igen nívós kulturdélutánt ren des, amelyen belépődíj nincs, de az egylet szegényei részére szives ado­mányokat köszönettel fogad a veze­tőség. A kulturdélután műsora a kö vetkező: 1. Hiszekegy. Énekli a Szekszárdi Daloskör. Vezényel Petz Hubert. 2. Megnyitó MondjadrCsapó Dánielné. 3. Emlékbeszéd. Tartja vi­téz Makray Lajos pápai kamarás. 4. Hullanak a fáról az őszi levelek. Szövegét és zenéjét szerezte Heverdle Margit. Előadja az énekkar. Vezényli Kliaber Gizella. 5. Kovácsilé Nagy Lujza. Irta Bodnár István. Szavalja Fekete Stefi. 6. a) Grieg Aase ha­lála. b) Sibelius Valse Triste. Elő­adja a Szekszárdi ZeneegyeBÜlet zene­kara. Vezényel Róder Pál az egyesü­let ügyvezető-elnöke. 7. Allegorikus kép. Szereplők: Wallacher Ilonka, Véges Zsuzsi, Ulrich Melanie, Aczél Boriska, Cs. Papp Éva, Dioenty Ju­dit, László Ily, Boda Magda, Hay- pál Ily, Ganzer Erzsiké és Fekete Dorka. A kiBérő beszédet irta lászló- falvi Eordögh Zoltánné. 8. Nem, nem, soha! Ammer Józseftől. Énekli a Szekszárdi Daloskör. Vezényli Petz Hubert. Karácsony előtti gondok. Elérkezett az az idő, amikor a kis gyermekek bámész szemekkel ácso rognak a fényes és ezer csodával megtelt kirakatok előtt és sóvárogva várják a Jézuska ajándékát. És az édesanyák fájó Bzivvel mondogat­ják, hogy a kicsik ne cifra bábut ób haszontalan játékszert kérjenek, ha­nem meleg ruhácskát, harisnyát, ci- pőCBkét. Mert — jaj, — most olyan kevés a jövedelem, hogy a jó gyer­mekeknek szükséges ajándékokat csak a Jézuska tudja meghozni. A kis angyalkák a magas mennyország­ban jól látják, hogy a magyar gyer­mekek legnagyobb részének alig jut iskolai felszerelésre, ruhára és jól tápláló élelemre, úgy készítik tehát a karácsonyi csomagokat, hogy első­sorban az legyen benne, amire szük­ségük van. Bár folyton változik az élet és bár ] az évek hosBzu során az igények módosulnak, a „nincs" mégis meg­maradt és bizony a legtöbb helyen csak óvják, alakítják, tisztogatják a régi ruhadarabokat és közben a na­gyok íb gyermekhittel várják a cso­dát. És így van ez most csekély ki­vétellel minden társadalmi osztályban. A termelőnél, az iparosnál, a keres­kedőnél és a tisztviselőnél egyaránt. Mindenki érzi a szűkös viszonyokat, amelyek közepette visszatetsző és jogOB panaszra okot adó az a körül­mény, hogy azok a kevesek, akik­nek még van pénzük, felutaznak a fővárosba éB ott vásárolják be ka­rácsonyi ajándékaikat. Szociális és emberi szempont- bői teljesen elitélendő a hely­béli kereskedők mellőzése. — Szabály legyen, hogy Jézuska ajándékát ott szerezzük be, ahol élünk. Ha a fővárosi csarnokok és áruházak talán olcsóbban hirdetik is, nekünk a helyi, a megyebeli kereske­dőket és iparosokat kell tá­mogatni. A lakóhelyünkön'levő kereskedők és iparosok itt fizetik a nagy adót, itt adakoznak a szegények ajándé­kára, elégedjünk meg tehát az ő esetleg szerényebb portékáikkal. Ha pártolásunkkal emeljük a forgalmu­kat és a vásárló tőke eképpen itthon marad, akkor a kereskedők is tart­hatnak a raktárukon olyan választé­kot, amelyben mindenki megtalálja a neki megfelelő árucikket. Bölcskén elfogtak egy rablógyilkost. A baranyamegyei Pellérden isme­retlen tettes a múlt hó 27-én meg­gyilkolta Atoll Józsefet, a község legvagyonosabb gazdáját és ártal­matlanná akarta tenni a feleségét is. Az izmos asszony azonban megfuta­mította a gyilkost, akit tizenkét na­pon keresztül hajszolt az egész ország csendőrsége és rendőrsége. A gyanú már az első órákban Bognár György szökött fegyencre irányult és az ered­mény igazolta, hogy a nyomozók már az első pillanatban helyes utón jártak. Mindenfelé elbüldötték Bognár sze- mélyleiráaát, de ez alapon nem sikerült a gyilkost kézrekeriteni, mert nappal rendszerint elhagyott kunyhókban, pajtákban, présházakban bujt meg és csak éjszaka folytatta útját. A bölcskei csendőrök tudták, hogy a gyilkosnak ott egy Szabados nevű napszámos rokona van, akinél gyer­mekkorában nevelődött, az ő háza- táját vették tehát megfigyelés alá. Szombaton be is állított egy topron­gyos alak Szabadoshoz és megérke­zése után meg is jelent a csendőr­járőr az egyszerű zsellérházban, hogy igazoltassa sz idegent. A kérdezői- ködésre nyugodtan ezt felelte: — Molnár JánoB vagyok és mun­kát keresni jöttem a községbe. A járőr vezetője azonban rárivallt: — Maga hamis nevet mondámért maga Bognár, a pellérdi rablógyilkos. Bognárt annyira meglepte a csendőr erélyes fellépése, hogy nyonfban be­ismerte a gyilkosságot. v Nyomban megláncolták, a csendőr­laktanyába kísérték, megkezdték ki­hallgatását. Beismerő vallomása során azzal védekezett, hogy csak lopni | akart, de mert ellenállásra talált, Egyes szám ára 10 fillér»

Next

/
Thumbnails
Contents